Prágai Magyar Hirlap, 1928. december (7. évfolyam, 275-296 / 1902-1923. szám)

1928-12-01 / 275. (1902.) szám

1328 december 1, szombat. 3 sierencsét hősi Vásárolja ott osztálysorsjegyeit 2 millió koronás nyert A Fortuna Bank fizette ki a legnagyobb nyereménye­ket. Mint ismeretes az osztálysorsjáték nagy prémiumát is a Fortunánál nyerték. — Rendeljen még ma levele­zőlapon: XU Ke 20.—, V2 Ke 40—, Vi Ke 80.—. FORVUNA bankfliBeS, Braíislava, ^una-utca 7. Fizetés befizetőlappal a sorsjegyek kézhezvétele után. Hvsás december 11. ás 12-én. Poincaré harca (lemenceau rossz szellemével Manciéi képviseld támadása a francia kormány ellen — Painlevé matematikai bűvészkedései A vérrel előretörő Balkán "A prágai törvényszék tárgyalótermében ma égy olyan megdöbbentő, vérét, esemény ját­szódott le, amelyre az egész müveit világ fel f°g figyelni, mert olyan különös körülmények között elkövetett politikai gyilkosság történt, amelynek jelentősége meghaladja a riport egyszerű kereteit. Hat revolverlövés dördüli él gyors egymásutánban, öt lövés Algiviadhes Bébi albán diák testébe fúródott, aki vádlott­ként állott a bíróság előtt, hogy számot adjon Cena bég albán követ meggyilkolásáért, a ha­todik golyó — ostoba véletlen! — egy olasz újságírót terített le, aki súlyosan megsebesül­ve került kórházba. Az albán törvény tehál beteljesedett. Cena bég testvérének szolgája végrehajtotta a ke­gyetlen elvet, amely a primitív hegyinépben még ma is változatlan érvénnyel tartja ma­gát: Szemet szemért, fogat fogért! Algiviad­hes Bébi gjaksur volt, vagyis véradósság ter­helte, kiöntött embervérért kellett felelnie és a tradícióban gyökerező törvény élőárja a meggyilkolt családja számára — a családba az albán patriarchális életfelfogás szerint a szol­gaszemélyzet is beletartozik — a vérbosszú kötelességét. Különös szokás, amelyet a kö­zépeurópai mérsékelt is civilizált emberfajta nem tud megértem, de Mám, a vértforraló me­diterránéiig klímának következménye az, hogy Európának van egy öve az északi széles­ség negyvenedik és negyvenötödik foka kö­zött, amelyben ez a szokás több ezeréves ter­mészeti törvény. Amikor az olvasó megren­dültén veszi tudomásul a prágai törvényszék tárgyalásának tragikus fináléját, rezignálton sóhajt fel: Balkán. Igen, a balkáni politikai és társadalmi élet nagyon gyakran alkalma­zott ultima ralioja a bomba, a revolver és a gyilok és a balkáni krónika lapjai vértől csö­pögnek a huszadik században is. Obrenovics Sándort és Draga Masinát szitává lőtték az összeesküvő tisztek, Princip golyói Sarajevó- ban halálra sebezték a trónörökös párt, a ma­cedón forradalmi komitácsik szinte hetenként robbantanak, Szófia utcáin egymást gyilkol­ják a megölt Protogeroo és Iván Mihajlov hí­vei. Európa számol azzal a ténnyel, hogy é Duna vonalától délre van egy zeg-zugos ha­talmas földdarab, amelyen az európai erkölcs­csel ellentétes erkölcs: a macedón erkölcs ho­nos. Tudomásul kell vennie, hogy azon a föl­dön, amely a kontinensnek igen fontos hídja Kisázsia felé, végigrobog ugyan a keleti ex- press, azonban a vérbosszú, az ősi szenvedély, a vadság nem tűnt el a nyolcvan kilométe­res sebességgel vágtató érckolosszus nyomán. Amikor a berlini kongresszuson a Balkán sorsát rendezték, a nagyszerű szemű DisraeU több magántárgyalást folytatott Andrássy Gyulával, örömét fejezte lei azon, hogy a mo­narchia érdekterületképpen megkapta Bosz­niát és Hercegovinát, mert ezzel biztosítottnak látta, hogy az európai civilizációs munka mé­lyen benyomul a Balkán belsejébe. A Bal­kán ma még nem Európa, csak azzá fog fej­lődni, mondotta, ötven évvel később elször- nyülködve kell meg állapitanunk, hogy a fej­lődés nem úgy alakult, ahogyan az angol ál­lamférfi elképzelte. Kenworthy angol mun­káspárti képviselő irt az elmúlt hónapokban igen érdekes könyvet Európa jelenlegi hely­zetéről, amelyben megállapítja, hogy Közép- európa uj berendezésével, a területek felap- rózásávál, Jugoszlávia és Románia határainak északra való eltolásával a Balkánt belevitték eEurópa szivébe. Nem Iíözéperópa vonult be tehát a Bállcánba, hanem fordítva történt. A háboruelőtti Európát eléggé nyugtalanították a balkáni véres események, de némi meg­nyugvásul is szolgált, hogy ezek a Száva és a Páris, november 30. Alig aUakulit meg a második Podcairé-tkormáiny, máris oly néhézr- flégeUdoefl teüaad, hogy akadnak Páriöban peeczr srimiste hangok, melyek hamaroe bukását jósolják. Ai uj kormány első nagy erőpróbája a hadügyi költségvetés tárgyalása volt femerefbes, hogy a radikális párt amge-rtsi komferpeauciájám a» egyik szélsőséges nadiiká- Ke képviselő főleg á túlzott és a francia költségvetésetek csaknem egy harmadát ki- tovS hadügyi fciSMöégwefofe miatt támadta meg Poincaré első bortmányiátt. Ez a táma­dás most megismétlődött a kamara tegnap- előtti ülésén, ahol a szociáldemokraták vet­ték kezükbe a® ügyed: s minden rendelkezé­sükre áló evővel megtámadták a kormányt. A szocialista szónokok felfogása szerint óriási immoralitás rejlik abban az ellen­tétben, hogy mig Bri&ixl és a francia kül­politika állandóan az európai békéről, a lefegyverzésről és a kiegyezés politikájá­ról beszél, addig a hadügyminisztérium soha nem tapasztalt méretekben sietteti a B—BBBIiMI IIW l—B—i Duna vonalától délre szigetelődtek. Tiz év óta azonban az következett be, hogy a Balkán és Keleteurópa minden vitás problémáját behoz­ták Európa szivébe és ezeket balkáni mód­szer szerint revolverrel, bombával és gyilok- kal intézik el. Bécsben és Prágában csaknem évenként zavarják meg a köznyugalmat ezek a balkáni politikai gyilkosságok. Észre kell vennünk, hogy titkos szervezetek bocsátották ki csápjaikat mélyen be Európa szivébe és ha radikális orvoslás nem következik be, úgy balkánositani fogják az egész Duna medencét és a macedónt erkölcs betör erre a régi kul­túrtermeire is. fegyverkezést és olyan összegeiket láván a francia hadsereg fentartásóra, amilyenek­ről soha, sehol, még a háború előtt sem, egyetlen állam álmodni sem mert Remmidel szocialista vezér statisztikai ada­tok alapján kiimubaitta, hogy a francia kato­nai büdzsé 1929-ibecn sokkal nagyabb volna, mint 1913-ban volt, holott 1913-ban senki le»- fegyvorzésről ég kibékülésről nem beszélt, mig ma minden államf érfm csak erről szó­nokok A felolvasott számok megrendítették a francia képviselőket, de Painlevé, a had­ügyminiszter, nem hiába Franciaország egyik legnagyobb matematikusa, aki világ- életében pazarul bűvészkedett a számok­kal, most sem tagadta meg tudósénedetét Ó& néhány szemfényvesztő adattal lefegy- verezte Renaudeli. Painlevé, aki mint matematikus a francia 'akadémia tagja és tudós mÍvoltót két évtized előtt csak szocialista meggyőződése miatt cserélte M a politikával, ma teljesem a fram­egyre javul éi angol király állapota London, november 30. Az United Press tu­dósítója a következet autentikus értesülést szerezte V. György angol király állapotáról: A tegnap esti bulletin kiadása óta a beteg ál­lapota nem változott. A király a körülmé­nyekhez képest jól érzi magát és több-keve­sebb megszakítással aludni tud. Ma délben a három kezelőorvos konzíliumot tartott a be­tegágynál. A déli bulletin megszövegezésénél a belügyminiszter is részt vett. JóMnformált körök értesülése szerint a király állapota egy­re javul. cia tábornokok szférájába került és a min­dennapi szoros érintkezés máris jelentős el­változásokat okozott írnen tál Másában. Az egykori szocialista vezér a francia tá­bornokok szószólója lett. Oly hatalmas összeget követelt a Imdiiigymi- nisztérkim számára, hogy Poincaré is meig- sokaita és három milliórdot törölt Painlevé költségvetéséből. A szocialisták tegnapi rohama bizonyára sikerrel járt volna, ha egyrészt Painlevé nem említi föl, hogy költségvetésének megtervezésében a szocialista Faul-Bon- cour segítette, másrészt Fabrv ezredes, a hadügyminisztérium költségvetési előadó­ja nem mutat rá, hogy Szovjetoroszország katonai büdzséje pontosan két és félszer akkora, mint a franciáké. Az ügyes szóno­ki és matematikai trükkökkel sikerült a szocialista és radikális rohamot megtörni és a kamara megszavazta Painlevé költ­ségvetését. A legújabb roham Alig múlt el az első nehézség, máris uj veszedelem fenyegeti Poincaré második kormányát. Mandel jobboldali képviselő, Clémenceau volt titkára s a francia hábo­rús nwzitók logveszedelm.eeebbike, aki még halálosabban gyűlöli Poincarét, mint pafcrónusa, Clémencean, a kamara szak- értői bizottságában váratlanul azt az in­dítványt tette, hogy a pénzügyi törvények hírhedt 70. és 71. paragrafusát, amelyek a szerzetesrendek visszatelepítéséről és az elkobzott egyházi vagyon visszaadásáról szólnak, tűzzék sürgősen a kamara napi­rendjére. Mint ismeretes, Poincaré egy® fo törekvése volt, hogy ezt a rendid vili ké­nyéé ügyet minél későbben s csak a költ­ségvetés végleges letárgyalása után hozza a kamara élé. Mán dől váratlan orv támadá­sa elgáncsolta tervét és a bizottság kimon­dotta a 70. és 71. paragrafus sürgősségét így hát a baloldali támadás után egy jobb­oldalról jött támadással kell a miniszter­elnöknek megbirkóznia. Igen kétséges, vájjon a kamarában nem fog-e végzetes komplikációkat okozni a két paragrafus nopiren dretüzése. Prágai tanácskozások az egyházmegyék határrendezésérá! Prága, november 30. A PTTA jeleníti: A modus vivendi alapján két bizottság alakult az egyházmegyék határai egállapitása és birtokrendezése céljából. Az egyik az úgyneve­zett kormánybizottság, melynek elnöke Benes külügyminiszter, a másik pedig az egy­házi bizottság Ciriaei pápai nunciussal az élén. A kormánybizottság tegnap ülésezett s azon jelenvoltak az érdekelt minisztériumok és az egyházmegyék képviselői, összesen ti­zenhét egyházmegyéről van szó és pedig: a prágai, briinni, olmützi, budweisi, nyitrai, szepesi, kassai, besztercebányai, rozsnyói, eperjesi, ungvári és a megalakításra váró nagyszombati egyházmegyéről. A bizottság tegnapi tárgyalása csak informatív jellegű volt s a PTTA értesülése szerint megállapították a* egyházmegyék uj határmegállapitá- sainál alkalmazandó irányelveket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom