Prágai Magyar Hirlap, 1928. december (7. évfolyam, 275-296 / 1902-1923. szám)

1928-12-19 / 289. (1916.) szám

1928 deeember 19, s»erda. Ni vár ránk 1929-ben! Ilyen tájon, amikor a régi év már kimúl óban és az uj év a küszöbön van, a legtöbb ember szí­vesen olvassa a különféle jóslatokat. Majdnem minden nemzetnek van egy „jóstehetséggel" megáldott kiválasztottja, aki azután nem is titkol­ja, hogy miket olvas a csillagokból, számításai miféle események bekövetkezését hirdetik előre. A müveit nemzetek között a babonára igen haj­ló angoloknál nagy tekintélynek örvend a „Moore- almanach"-ja civnü könyv, amely igen népszerű, az angolok csak az „Öreg Moore"-nek (The old Moore) nevezik. Ennek jóslásait, jövendöléseit tartják a legmegbízhatóbbnak és azért az évkönyv megjelenését kiváncsi érdeklődéssel szokták várnL A napokban került forgalomba a könyv és ha jóslásainak csak egy része teljesedik, akkor az 1929-ik év nagyon szomorú, szerencsétlenségek­ben, csapásokban bővelkedő esztendő lesz. Az egyes hónapokra Old Moore a következőket jelenti: Január: A közel keleten háború lesz. Angliá­ban a királyi család egyik tagja meghal. Miután ebben a hónapban a Mars és a Saturnus egymással vonatkozásba kerülnek, azok a hajók, amelyek a nyugati 30-ik fokot szelik, tűz vagy hajótörés ál­tal pusztulnak eh Február: Törökország és Görögország kö­zött komoly poltikai feszültség támad, amely eset­leg háborúra vezethet. Az angol királyi családot öröm éri: uj sarj születik. Ez az esemény körül­belül 12-ike körül várható. Az Egyesült Államok elnöke 10-ike körül komoly veszedelemben forog. Március: Ez a hónap a Mars uralma alatt áll. Kínában- és Indiában súlyos sorscsapások pusztítanak. Dublin egy politikai katasztrófa szín­helye lesz. Áprilisban Ausztriára és Japánra nemzeti gyász vár. Az egész világon — különösen a hó vége felé —- mindenütt komoly, szinte forradalmi jellegű mozgalmak észlelhetők. Május hónapra az öreg Moore sem kellemes, sem kellemetlen bírt nem tud mondani. Júniusban légi katasztrófák lesznek. Brüsz- szélben á királyi családot éri szerencsétlenség, amelynek hatása Hollandiában és Németországban is érezhető lesz. Julius: Több repülőgép elpusztul. A hatal­mon levő angol kormány váratlanul megbukik. Augusztus: Japánban polárháboru lesz. Argentína köztársaságot forradalom fenyegeti és Ausztriában nyugtalanságok észlelhetők. Szeptember: Palesztinában rettenetes harc, tör ki; valószínűleg a zsidók fognak az angolok ' ellen feltámadni. Ez a hónap valószínűleg sok földrengést, ciklont és áradást hoz. Októberben meghal egy uralkodó király és i egy világhíres tábornok. Ebben a hónapban még több jeles tudós és államférfi hal meg. N.q y.e m h(e r b e n Németországban forradalom tör In. Arigolörszágban a munkanélküliek száma csökken és ipara fellendül. Decemberben egy királyi herceg össze­esküvés áldozata lesz. Az öreg Moore jóslásai kissé egyoldalúak: Franciaországot, Olaszországot és még néhány országot figyelmen kívül hagy. Rólunk, középeurő- paikról is egészen megfeledkezett. Vagy részünk­re semmi kellemetlent nem tudott a csillagokból kiolvasni? Annál jobb. — Tisztujitás a gölnicbányai zsidó hitköz­ségben. Gölnicbánvai tudósi tónk jelenti: A gölmcbányai zsidó hitközség a napokban tar­totta meg rendes évi közgyűlését, melyen uj tisztviselőket és választmá.nyi tagokat válasz­tottak. Az Engel Náthán dr. hitközségi elnök leköszönése által megüresedett tisztséget Korach Henrik kereskedővel töltötték be. Al- elnöknek Toífler Miksát, pénztárosnak Rosen- foerg Salamont, jegyzőnek Ficksel Salamont, ellenőrnek KünstLinger Ármint választották. Malacok Irta: Tichy Kálmán Nadvásárkor, természetesen, ami alatt országos vásárt kell ■ érteni. így őszutón különösen neveze­tes a Mindenszentek előtti, mert rettentő mód forgalmas szokott lenni. Forog benne a sok jószág, a sok szeker, — ki ökörvei, ki luval, — forog a sok embör, meg a pénz is a zsebekbe, egyikből a másikba, alkalom adődláva! a zsebtolvajok enyves kézihez is. Humit is visznek ezek az istentelenek, letisül a cigánynépek közül valók. Most is láttam egyet, de rneffogía a sátoros, akit mellopott, a batyukötésit kapta el s úgy szorintoíta vele, hogy a lelke majd kiment, úgy cepelte a rendőrséghő’. Hát ojjan nevezetes valamit, mint a malacvevés, azonképen ily nevezetes alkalomkor kell elintézni. Mikor ijjen ünnepséges minden, mikor felkereke­dik az egész környék minden faluja s bégyün a várasba. Még a karonülőt is béhozzák a szekéren, amely karonülő ugyan faluhelyt nem igen ültető- dik karon, mer’ nem érnek rá az asszonynépek, kell a karjuk a sok dologra. Hanem csak úgy elerictik a kis inast, az meg kapaszkodik fiihöz- fához, gurul a földön, mint a lejtőre tett golyó, hahogy néha a kis testvére fel nem veszi, de ammeg oly kicsi, hogy a kezibül a fődig lóg a kiskukac lába, hát egyre mén, akár a fődön, akár itt. Imhol ezt a kis pukkanő-kövéret is béhozták, itt áll a szeker a kert mellett, félreuccán, abun a gummibotos röndér fel nem tej a a székért, meg jstállópizt se kell érte fizetnyi. Alkalmatos ez igy igen. A szeker farval van errefelé, a saroglyábán vadonatúj dézsa fehérkedik a szénán, a dézsára frissen vett kis csidmapái van akadva, ezt a pagyóbbik inasnak viszik már haza. Beljebb a1 Lelökte feleségét a Vág csonllagyaszló hullámaiba a zsolnai vashidról egy környékbeli gazda Az asszony csodálatosképen megmenekült — A szörnyű fürdő után gémberedetien szállították a kórházba Zsolna, december 18. Vasárnapról hétfőre virradó éjszaka a zsolnai cellulozegyár mögöt­ti puszta térséget nyöszörgő jajgatás, olykor­olykor kétségbeesett, erőtlen kiáltozás hangja verte fel. A gyár vizi szivattyúinál alkalma­zott munkások figyelmesek lettek a segély­kérő hangra s gyors léptekkel annak irányá­ba indultak. Néhány perc múlva egy magányos tutajon egy teljesen kimerült, meggémberedett asszonyi testre bukkantak. Beszállították a zsolnai kórházba, ahol ápolás alá vették. Araikor a szerencsétlen asszony magához tért, a csendőrség embereinek elmon­dotta, hogy saját férje lökte be a Vág csont­fagyasztó hullámaiba. Az asszony, aki Kuzma Mária terhelyi la­kosnak mondotta magát, szaggatott hangon beszélte el, hogy férjével vasárnap este eljött Terhelyrol Zsolnára, hogy a karácsonyi ünne­pekre bevásároljanak. Estére értek be a vá­rosba s egy vendéglőbe mentek. Kuzma félliter bort rendelt a feleségének, maga azonban csak vizet ivott Mikor leszállt az éj, felkászálódtak s a férj felvetette azt az ötletet, hogy a hídon túl lévő Budaipest, december 18. (Budapesti ezer­k-esabőeégiünlk telefonjelemlése.) Az EívMyi- ügyben ma folytatták az Erdélyi-család is- merösein-dk kihallgatását. Brachfetld György divtaidnikeneekedtő azt vallja, hogy Erdélyi nagyon brutális ember volt. Egy Ízben An­na vis&zaifelieeelit Erdélyinek, mire Erdélyi ezt felelte: — Ne szájalj, mert szájon váglak, mielőtt a Schwarzerba visznek, amire már régen megértél. Anna egyébként nem volt hisztériás nő, inkább teátrális pózoló. Gergely István, a Nemzeti Színház tagja, elmondja, hogy jól ismerte Erdélyit, akivel egyszer a Párisién Grilliben együtt mulatott. Erdélyi üvegfiolát vett elő s annak tartal­mát Annának adta, aki azonban vonako­dott ezt bevenni, mire Erdélyi meg akarta verni, majd pénzt igéit, ha beveszi a pirulákat. Ezután a házasságkötés előzményeit mint­egy huszonöt percig tartó zárt tárgyaláson tárgyalták. Ujramegnyitás után Gergely István folytatja vallomását. Többször kér­dezte Erdélyit, hogy miért adja ezeket a pi- luláikat Annának, mire Erdélyi azt mondot­ta, hogy ezek étvágygerjesztő pilulák. Egy ilyen esetben, mikor Anna pilulát vett be, tanóra kérte őt, azonban Anna csakhamar Tosszuillétről panaszkodott. Darray János ügyvéd vallomása után, aki­gyárépület mögé egy ismerősükhöz szálljanak meg éjszakára. Elindultak az ismerős háza felé, áthaladtak a hídon, akkor azonban a férj hirtelen mást gondolt s felszólította feleségét, hogy menjen vissza vele, mert máshol fog­nak aludni. Újra visszamentek a vendéglő fe­lé, amikor azonban néhány lépést haladtak a hídon, körülbelül a második vasiv mellett Kuzma hiretelen megragadta feleségét s le­lökte a Vágba, amely ezen a helyen harmadfél méter mély. Az asszonynak sikerült a jeges viz felszínén maradnia s az árral mintegy kétszáz métert úszott Akkor a folyó kivetette egy fövényes gázlóhelyre s az asszony megkapaszkodott a tutajban. A borzalmas decemberi fürdő any- nyira kimerítette, hogy mozdulni sem tudott, hanem csak nyöszörögve jajgatott segítségért. A csendőrség azonnal megindította a nyo­mozást a kegyetlen férj elfogatására, azonban mindezideig nem tudott nyomára bukkanni. Kuzmáék már tizenhét éve élnek együtt s tiz gyerekük volt, akiknek a fele meghalt. Az asszony állapota nem életveszélyes. A borzal­mas merénylet okát homály fedi. zését kérte, Solty Jánost, a firaukhirti bizto­sító társaság vezérigazgatóját, hallgatják ki, aki elmondotta, hogy Erdélyit a kölcsön biz­tosításról le akarta beszélni, aki azonban ra­gaszkodott ehhez, sőt balesetre is kötött biz­tosítást. A halálesetet valaki névtelenül jelentette be telefonon, majd Busdhor dir. ajánlott levélben, akihes Erdélyi táviratozott Millstadlfoól, hogy jelent­se be a halálesetet A Frankfurti érdekében Mi listáéiba u tazott, azon'bán a bo ncoláson nem vett részt. Erdélyi Márk, Erdélyi apja, egyezkedni akart az intézettel és azt mon­dotta, hogy ha hiazahozatják a halottat, le­mond a biztosijáéi díjról, vagy fizessék ki a biztosítás összegét és ők majd jótékony ala­pot léietsátenek Forgács Anna nevére. Ez­után Szánthó Dezső, a Frankfurti biztosító társaság igazgatója tesz vallomást, aki azt vallja, hogy ő is le akarta beszélni Erdélyit a kölcsönös biztosításról, aki azonban erre nem volt hajlandó. Millstadthan a szobalány beszéde tette gyanússá az esetet. Forgács Anna édesanyja Erdélyi barátjá­nak, László dT.-n®lk egy ízben azt mon­dotta, hogy Erdélyi sírba fogja vinni a leányát A tárgyalást ezután félbeszakították és azt csütörtökön folytatják. Korménykrizis fenyeget Jugoszláviában Belgrád, december 18. Nisben vasárnap, politikai gyűlés volt, amelyen két demokra­ta miniszter a kormány magatartását kriti­zálta. Ezek a beszédek radikális körökben rosszallást váltottak ki és egyes radikális po­litikusok azt a követelést támasztották, hogy vagy vonja le a két demokrata miniszter el­járásának konzekvenciáit és önként lépjen ki a kormányból, vagy pedig Korosec mi­niszterelnök nyújtsa be az összkormány le­mondását anélkül, hogy bevárná a szombat­ra egybehívott demokrata képviselőiklub ülésének határozatait. Középkori brutalitással kiűzött meg egy román csemförőrmester egy öreg asszonyt és annak tíz* éves leányát Arad, december 18. Gsermő aradmegyei községben Vadam osendőrőrmester, aki me- gyeszerte hírhedt vallatásairól, egy eltűnt parasztbunda ügyében beid'ézte özvegy Sán­dor Andrásáét, akit tízéves Katinka nevű lánya is elkísért. Az őrmester azzal kezdte a vallatást, hogy a leánykát odátkötötte az asztal lábához, hogy ne legyen útban. Ez* után rá ordított az asszonyra, hogy ő lopta el' a bundát. Amikor az asszony ezt 'tagadta, nekiesett, összevissza verte, a földhöz vágta és több mint félórán át addig rugdosta, míg az asszony eszméletét nem vesztette. Ezután áz anyja anegkinoztatásáf sírva néző gyer­meknek esett neki, akit megfenyegetett, hogy megtüzesiiti a piszkavasat és azzal égeti a talpát, ha nem vallja be, hogy anyja Iont a a bundát. A gyermek tagadta a lopást, mire az őrmester tényleg vörös izzóra hevítette a piszkavasat és a gyermek arcához közele­dett vele. A leányka halálra rémülten sikol­tozott, szivgörosöt kapott és összeesett. Mint­hogy sem az asszony, sem a gyermek nem vallott, mindkettőt eszme1ellen állapotban kidobta az utcára. Arrajáró emberek szed­ték fel őkel és elvitték a községi orvoshoz, aki az asszonyt beszálliltatta az aradi kór­házba, a gyermeket pedig a rokonok vették magukhoz. 1A bestiális; őrmestert letartóz­tatták. — Huszonöteves ii",Tvédi jubileum. Kassai szerkesztőségünk telefonálja: Ungár Jób dr. kassai ügyvéd a napokban ünnepelte ügyvédi működésének huszonötéves évfordulóját. Ez alkatom mail ügyvéd társai bankett keretében ünnepelték a jubilánst. — Spanyoljárvány pusztít Amerikában* Washingtonból jelen tik: A nyugatról jövő spa­nyol influenza-járvány egyre jobban terjed. Csikágóban pénteken tiz ember halt meg spa­nyoljárványban. A csikágói és wisconsini egyetemeket be kellett zárni. Az Egyesült Ál­lamok területén mintegy negyvenezer megbe­tegedés történt. A járványos betegek száma jelenleg körülbelül kétszázezerre becsülhető. A képviselőháziban pénteken törvényjavasla­tot terjeszettek be, amely huszonötmillió dol­. láros rendkívüli hitel megszavazását kéri a | spanyoljárvány leküzdésére. Tovább folynak a tanúkihallgatások az Erdélyi-per lötárgyalásán tói Erdélyi a házassági diszpenzáció elinté­eókmókon hencsereg a kicsi, fehér kendőcske a fejin, de úgy mosolyog ki belőle a pufók képe, mint a nyári alma. Mejjén. derekán átkötve kendő, hogy melegijje. A szekérnek támaszkodva öregapő, elnéz valamerre, várja a fiatalokat, de addig is a két kézit belógattya a szekerbe, a kis onokája meg jáccik vele, hnn a hüvelykujját kap- dosi el, hun a mutatót s visongat mellé nagyokat Hogy ne fe’edjem, még egy igen jófekvésü tinócska is vót a saraglyához kötve, azt is most vehették, de az mán a szomszéd szeker sarag- lyájábul huzogta ki a szénát, amit öregapó igen megelégedéssel vett tudomásul úgy a fél szeme szögelletyibül. Ez a másik szeker tictára üres vót Két jő In előtte, — pokrócval takarva, zaboltak, — benne meg csak egy láda, oszt semmi. De csak jönnek onnan a temető felül, egy ojjan pásztorbéli embör, kislánnyal, megy egy fijatal asszon, halványkék­be, batyuval. A pásztorembörnek hosszú bottya van, úgy méri vele a sarat," mintha a méjségit tudakolná, pedig csak meneget Előttük nagy, vén koca, a koca körül három malac fntos. Három közül kettő zsinóron, a zsinór végi a fijatalasszon kezibe. Az asszon karján zsák, ez a malacvásárláe mián vót, de jobb csak Így zsinóron vezetnyi, ha nem muszáj zsákba gyugni. Közbe sűrűn szólnak: Kucukám ne-ne-ne! Kucu ne-ne-ne! Valahogy úgy hangzik, mintha ők maguk is röfögnének. A jószág röfög szintén szorgalmatosán: öf-öf-öf. Meg Így hogy: oiii, oi — oiit Megérkeznek a szeker hő’. Megállás történik, a jószág turkálni valót keresne, de az asszon rövidre huzogja a kőteleket s magához rántyi a két mala- j cot, az embör segit, elkapják a két jószág hátulsŐ egy-egy lábát, oszt’ úgy fityegtetik, amely durva támadásra természetesen éktelen visítás tör ki, , úgy hogy a környék Összes ablakai béhasadhatná- | nak, ha fülük vóna. A megtámadott ifjú malacakj nigkapálzuk, csak úgy reaef • kővér kis kirak,1 ojjanok, akár a rugó, — de minden hijjába, zor- donan bégyömöszöltetnek a szekeren találtató ládába, melynek is ekkor mufatkozék meg nagy hivatássa. A ládába bégyömöszölés nem méné nagy gyöngédséggel, a visítás még fokozódott, de azon nyomban, mikor fenékre ért a jószág, mély csőn- dessóg következett. Az embör körülnéz, egy el- hullajtott téglát tanál, azt hozi és a láda fedelit pár szegvei leveri. Az asszon még pokrócot is terít rá, mer hasadékok vannak közbiil s kilát a jószág, akkor nyugtalanabb. Az embör elhagyintya a tég­lát, nagyot fuj, mettőrli a homlokát, oszt’ békésen kinyujtózik. No ez mán mevvóna. Az asszon fenmarad a szekeren, ahová fel­mászott a nagy dolog közben, most még eccer a pokróc alá néz, oszt’ ráül a ládára. Ez a letbiszto- sabb, mégis csak. Most mán lehet egy kicsit beszélgetnyi. Addig a koca az árva-malacval röfögve turkálgak — De igazán jók lesznek-é? — igy az asszon. — Máj’ mellátyil ügy fognak ezek falnyi, hogy még. Én esmérem őket, mer én pásztorember vagyok, szeretem a jószágot, ezek is mán kéthetes koruk óta mindég velem vótak a legelőn. — Az annyuk nem fog-é mán nékiek nagyon heányozni? — Mán nem. No még táng e’ kicsit keresik néha, de csak aggyék nékiek kromplihajat, ajjó lesz. Tudom, ezér nem fog soha megátkozni, ezekér, hogy nem falnának! A kisjány ezalatt lent ódalog az aptya körül. Most huzogja a kabáttyát: — Nem menőnk még? — Demán. No Isten álgya kelmedet. Isten tarcsa meg a malackákat erőbe, egészségbe. — így köszönti az asszont, felnyuttya a kézit. Kezelnek. Még megkérdezi az asszont: — Hova valósi is teceik lenni? — Sebespatakra. — No ha Arra mák, máj' megtudakolom, hogy 5 esznek ammalacok, hogy nőnek. No jó egésséget! j Aztán kucukám ne-ne-ne, hijja maga után az öreg kocát az árva-malacval s mennek el lassan. Az asszon lekéi a szekerrül. De lentrül is forradalom, mer’ meghallották az annyuk, meg az éjdes testvér röfögésit. A láda teteje, meg rajta a pokróc memmozdulgat, abun tud, de több­nyire nem tud a rajtaülő asszon mián. A forrada* lom elnyomatok. Az Asszon lekéi a szekerrül. De lentrül is vigyázi a ládát. Ni, esmeg csak jönnek a temető felől, szomszéd-gazda, két asszonyai, oszt’ három malacai hajtonak. Ahogy ide érnek: — Aggyisten! Maguk is vetlek? Hogyér? — Aggyisten! Szomszéd is? Megállnak, a három malac, csak gurul tovább, az asszonok utánuk futamodnak, az embör itt­marad s meg akarja nézni a szomszéd asszon ma­lacait. Nem látyi jó- felkapaszkod’ a szekerre, úgy néz béfelé alláda fedelin. Valamit tanakodnak, nem hallom, de úgy lehet, hogy az asszon vélük együtt akarná hajtani a maga malacait, hogy ne kelljék nékie itt őrickedni, mer’ más dőga is vóna még. Nohát ha csak ez, mellehet azt csinyáni. Le a pokrócot, le a láda fedelit bé a ládába marok- vaL Aj, Lett megint virnyitás de ojjan, hogy a más szekérhez kö’ött tinó is kirúgott ijettibe. A malacak megen fejjel lefele, egylábval fityegve kerültek napvilágra, rugdalózva,. kövér hasakvaL Az embör mejjire ö’elte az egyet, mást a félkezl- ben, oszt’ letette őket a fődre, tánhogy a zsinórt kézügybe igazijja. De az egy malac kiugrott, ahogy fődet érezett, akár a golóbis. — Fogja, szomszédasszon, mer elfut a bides! — Fogom, de szomszéd meg a mást tarcsal — Tartom, neféjjen. Pedig nem tartya, csak néz az asszon után. 8 bides féreg malaca meg ippeg arra fut a tinó lába alá, meg kell kerünyi az egész székért, hogy visszaterelj*. Nocsak arra hamarl 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom