Prágai Magyar Hirlap, 1928. december (7. évfolyam, 275-296 / 1902-1923. szám)
1928-12-14 / 285. (1912.) szám
1928 december 14, péntek. FAIR PLAY *22 angol közéletnek uralkodó jelszcma. A közélet lisztsága a társadalmi fejlődésnek nélkülözhetetlen biztosítéka és a sajtó legjelentősebb szerepe éppen abban áll, hogy ellenőrzésével, kritikájával, objektív irányitásárml nagy mértékben hozzájárul a közélet tisztaságának biztosításához. Ha valahol szükség van faár playre, úgy nélkülözhetetlen elemének kell lennie a kisebbségi társadalmi életnek. \Mindenki, aki közszereplésre vállalkozik, akit a kisebbségi élet követelményei fontos szerepkör betöltésére hívtak el, legyen tisztában azzal, hogy fokozott felelősség hárult reá és az agyéul érdekeknek teljes háttérbe szorításával kell szolgálnia a kisebbség ügyét. A közéletben kifejtendő tevékenységre két dolog predesztinál: szakadatlan munka és teljes felelősségérzet. A kisebbségi életnek olyan súlyos megoldatlan feladatai vannak, hogy egyetlen magyar embernek sem szabad óráit haszontalanul elvesztegetnie, mert minden &m, amely alkotó tevékenység nélkül műtőit el; helyrehozhatatlan értékveszteségei jelent. Viszont a kisebbségi munka teljesítése közben az egyetlen irányelv a magyarság szent ügyének szolgálattá. Ezek a gondolatok annyira természetesek, hogy részletesebb alátámasztásukra nincs szükség. Mindezt azért kell elmondanunk, mert. a magyar színészet ügyével kapcsolatban Kassán egy kínos affér körvonalai bontakoztak ki. Jobb szereltük volna éppen társadalmi életünk harmömájáhtok szempontjából, ha ez az affér nem kerül nyilvánosságra addig, amíg az egyedüli hivatott tényező, az Országos Szin- pártoló Egyesület elnöksége saját hatáskörében el nem végzi a vizsgálatot és meg nem állapítja, vájjon van-e alapja azoknak a szétterjeszteti vádaknak, hogy a Szinpártoló Egyesület anyagi ügyeinek intézésében a fair play sérelmet szenvedett. A megindult hajszának nagyon személyes jellegű ize van és a személyes érdekeket feltétlenül kikapcsolandóknak tartjuk, mikor egyetemes magyar érdekeltről van szó. Azoknak, akik vádat emelnek, azoknak, akik gyanúsítanak, megdönthetetlen tárgyi bizonyítékoknak kell birtokában lenniük, hogy ilyen súlyos következményű üggyel előállítás sornak. Éppen ezért elsietett volt a siajtó beavatkozóm, mert elébevágoti az ügyek rendes fejlődésének, befolyásolta a közvéleményt, pro és kontra hangulatot teremteti, mindez pedig magát a lényeget befolyásolhatja károsan, mint mindig olyankor, amikor a köz rovására személyi érdekek, vagy személyi ellentétek tolakodnak a fórumra. Mi nem akarunk ebbe a hibába esni és a sajnálatos affér körülményeivel nem faglal- kózunk, hanem teljes bizalommal várjuk a Szinpártoló Egyesület vezetőségének cselekedeteit. Teljes mértékben megbízunk ebben a vezetőségben, mert intakt férfiak alkotják, akik egész közélet imüködésükben kínos gondossággal tartották szem előtt a fair play elvét. A felizgatott közvéleményt is megnyugtathatjuk abban az irányban, hogy a megindított és folyamatban levő vizsgálatban ezt a vezetőséget nem irányítja semmiféle egyéni szempont, érdek, szimpátia, vagy antipália, elfogulatlan objektivitással igyekszik megkeresni az igazság alapjait és feltétlenül világosságot dérit arra a kérdéskomplexumra, amely az afférnak a sajtóban történt felvetésével felmerült. A közvéleményt is arra figyelmeztetjük, hogy ne foglaljon állást és ne Ítélkezzék addig, mig a Szinpártoló Egyesület vezetősége a megkezdett vizsgálatot végre nem hajtotta és annak eredményét nyilvános ágra nem hozta. Sok-sok tapasztalat után legyen óvatos a személyi intrikákkal szemben, amelyek már annyi bajt okozták közéletünkben, sokakban elkedvetionedési keltettek, a nemzeti munka fejlődését megzavarták és csupán csak ellenségeinket örvendeztették meg, akifc becsmérlő hangon szeretnek nyilatkozni a magyarság társadalmi tulajdonságairól. Tartsuk kötelességünknek, hogy jószándékunkkal, korretsé- günkkel, az abszolút igazságra való törekvésünkkel az ilyen gyülolségieljes vádakra soha ne szolgáltassunk alkalmai. (iiripfsiíg barátsági szerződési kői Olaszországgal és Romáméval Athén, december 13. A kamara külügyi bizottsága jóváhagyta az Olaszországgal ée Romániával kötendő barátsági és ímeg-mem- táunadási szerződésekről szóló jelentéseket. A szerződések a jövő héten kerülnek a kamara elé Német diáhíuristáh szerelmi drámája az Alpok sziklmcsuc között Az orvosnövettdéh, a bölcsész és a szép medika íragihusvégü taristakiráméufása — Boss Vilmos medikus, a „tölösleges harmadik“ a szakadékba vetette magát Berlin, december 13. A berlini bűnügyi rendőrség detektivjei pár nap óta egy diák- tragédia nyitját keresik s olyan titkok fátylait bontogatják., amelyekéit az alpesi hegyvidék irdatlan erdőségek kopár sziklái és szakadékai rejtenek. A tragédia részleted a maguk különösségében megannyi kérdőjelként merednek a nyomozó hatóságok elé. Még nem tudják, gyilkosság, öngyilkosság vagy véletlen Szerencs étié n s ég áldozatául esett-e Boss Vilmos berlini orvosnő vendók, jómódú polgári szülők gyermeke, aki egy diáktársával és egy társnőjével 'indult nemrégen kirándulásra az alpesi hegyekbe. A diák rejtélyes eltűnésének körülményei egyforma esélyt adtak mindhárom fellövésnek, Épp úgy lehetséges volt, hogy társa, Sclnmidit Joaehim bölcsészhallgató taszította le a Szakadékba, mint az, hogy szerelmi meghasonlásbán önként velőtte magát a mélybe és nincs kizárva a harmadik lehetőség sem: hogy elszakadt társaságától, egyedül bolyongott a sziklák útvesztőiben és egy elhibázott lépés vagy turistángrás okozta halálát. Ami a bűnügyi rejtélyt még jobban komplikálja: az eddigi kutatás nem vezetett a fiatat orvosnő vendék holttestének nyomára. Tehát feltétlen bizonyossággal azt som tudják, vájjon meghalt-e. Amennyire homályba burkolt az alpesi dráma utolsó felvonása, épp olyan kifürkészheíeílennck látszanak az előzmények, amelyekből a drámai kifejlés kibontakozott. Boss Vilmos, az orvosnövendék testi-lelki jóbarátságban élt Schmidt Joa- chim bölcsészhallgatóval és mindketten egy 22 éves, nagyon szép és életvidám medikával, Gramlich Lucievel. Mindkét egyetemi hallgató tagja volt annak a német diákegyesületnek, amely a tisztaság és ártatlanság eszményét követte és tagjait a legszigorúbb ellenőrzés, megfigyelés aktit tartotta. Ez év nyarán a két fiú a diákleánnyal közös alpesi kirándulás tervét beszélte meg s meg is állapodtak abban, hogy az egyetemi szünet alatt turistautra indulnak a Partenna-hegylánc vidékére. Tervüket szüleik anyagi támogatásával valő- sitották meg. A három diák együtt járta a regényes hegyvidéket, az égbenyuló csúcsokat és együtt látták őket legutoljára a Montafoníál közelében. Ettől az időponttól számított öt nap múlva Boss Vilmos Berlinben élő szüleinek egy levelezőlapot hozott a posta. Gramlich Lucie irta a lapot, üdvözletét küldött és közölte a szülőkkel, hogy Vilmos egyideig velük szórakozott, azután elvált tőlük s azóta már bizonyosan odahaza van. A szülők azonban hasztalanul várták fiuk megérkezését. Egyik nap múlt a másik után s lassan az aggodalom és kétségbeesés lett úrrá a telkükön. Írás nem érkezett, üzenet sem s a fiú sem jött haza. Hetek teltek el, mig a kétségteljes várakozásban kiérett a szörnyű sejtés, hogy a fiút valami sezrencsétlenség érhette. Édesapja a rendőrségre ment, bejelentette fia eltűnését és elmondta mindazt, amit a turistakirándulás előzményeiről és körülményeiről tudott Először a bűnügyi rendőrtisztviselők is azon a véleményen voltak, hogy a fiatalembert, aki magányosan bolyongott az alpesi hegyek között, szernecsétlenség érhette. Egy rendőrtisztviseiő kisérte Boss Vilmos édesapját Montafontalba, ahol rendőrkutyával indnltak a fin felkutatására. A kétségbeesett apa kívánságára tűvé tették az egész vidéket embememjárta sziklákon bukdácsoltak és életük kockáztatásával keresték azt az irtat, melyen a fin eltűnhetett és amely a halálba torkolt Minden kutatás hiábavalónak bizonyult. Nemcsak a holttestet nem találták meg, de olyan nyomra sem bukkantak, amely reményt éleszthetett volna fáradozások sikere iránt. Boss Vilmos édesapja lesújtva és megtörve tért haza, a nyomozó hatóságok pedig most elsőizben vetették fel azt a lehetőséget, hogy a fiatalember erőszakos halállal múlt, ki, gyilkosságnak esett áldozatul. A rejtélyes eltűnés valószínű színhelyének környékén folytatták a nyomozást, kihallgatták a turista-menedékházak lakóit, a turista- vezetőket és puhatolózni kezdtek a titokzatosan eltűnt egyetemi hallgató baráti körében I az után, nem volt-e a hármasban tett kirándulásnak szerelmi háttere. A nyomozó rendőrségnek ekkor tudomására jutott egy olyan verzió, amelyet az eltűnt diák társai élénken pertraktáltak. Eszerint Schmidt Joachimot gyengéd szerelmi szálak fűzték a medikához, de szerelmüket titkolták, nehogy a fiatal bölcsésznek emiatt a diákegyesülettel kellemetlensége legyen. A turista-kirándulás alkalmával a két szerelmes egy sziklabarlangban húzódott meg és társuk, Boss Vilmos ott talált reájuk. Hogy milyen jelenet játszódott le a szikla- barlangban és mi történt azután, arról csak az eltűnt diák társa és társnője tudhattak számot adni. A leány azonban pániéi tanulmányúton volt s igy kihallgatása csak közvetett utón történhetett. A berlini bűnügyi rendőrség egyik biztosa Parisba utazott, felkereste lakásán a leányt, aki elmondta neki a turístakirándulás minden részletét. Hangját és egész magatartását annyira áthatotta az őszinteség, hogy a rendőrtisztviselőnek nem volt oka a vallomásban kételkedni. Elmondta a leány, hogy a turistakiránduiáson meleg, intim barátság szálai szövődtek közte és Schmidt Joa- chim között. Ez a szerelemig fokozódott rckonszenv konfliktusba sodorta a fiatalembert egész eddigi életfelfogásával és diákegyesülete parancsaival. A leány , már az utón észrevette, hogy társuk, Boss Vilmos is gyöngéd vonzalommal közeledik feléje. Nem utasította a fiút vissza, de egész viselkedésével igyekezett öt felvilágosítani arról, hogy kettőjük közül Schmidt Joachimot választotta. Boss Vilmos igyekezett visszanyreni önuralmát és elfojtani a leány iránt fellángolt szenvedélyét. A hegyek között búcsút vett tőlük és egyedül indult el egy ellenkező irányban vezető ösvényen. Ettől az időponttól kezdve nem látta és semmiféle hirt sem hallott felőle. A leány véleménye szerint a fiatalember lelki meghasonlásbán Öngyilkosságot követett el. Ehhez a meggyőző erejű vallomáshoz hozzájárult még egy bizonyíték, amely szintén az öngyilkosság feltevését erősítette meg. Az eltűnt orvosnövendék egyik barátja beszolgáltatta a rendőrségen a fiatalember naplóját, melyben megrendítő dokumentumait találták egy kétségekben és válságban fuldokló fiatal lélek vergődésének. Most már hozzávetőleges pontossággal azt is megállapították, hol kell keresniük az öngyilkos fiatalember holttestét, amelyet azonban a hegy7vidék speciális viszonyai miatt csak a kora tavasszal kezdhetnek meg. iliifiüs a mmvBrílmdinliitirésási szerződést Budapest, december 13. (Budapesti szerkesztőségünk teleforjeleutése.) Walkp kiMiígymini(S»ter és Setál&e Bmiil rendkívüli finn követ tegnap délután L6 óraikor a küliigyminijSztériumbán aláírták a magyar-finn dömtöhirósági és választott-bírósági szerződést, A szerződés szerint a két állam között felmerülő vitás kérdések az egyes esetenként alakítandó békéltető bíróság elé kerülnek. A szerződés tiz évre szól. Sróbár i labsbuig-nionardiia iliiii üeitilÉKl neveziensükiratában Hodzsát Súlyos támadás Hcdzsa ellen Mapasil fegyverszüneti tárgyaláséi miatt Prága, december 13. Prágában e napokban megjelent Srobár Lőrinc emlékiratainak első része. A 470 oldal terjedelmű könyviét még egy másik kötet is követni fogja, amelyben Srobár minisztersége idejéről fog beszámolni. Srobár az első kötetben igen részletesen foglalkozik Hodzsával, akinek politikai múltját élesen kritizálja és pedig úgy a háború előtti, mint a háború alatti és a forradalom utáni politikáját. Hivatkozik Kristóffy, Battyhány, Jászi és más magyar politikusok könyveire, Hodzsát, yfl monarchia utolsó mentőjének“ aposztrofálja, aki a meggyilkolt Ferenc Ferdi- nánd trónörökös szolgálatában állóit. Hodzsa politikai bizalmasa volt Ferdinand- nak, állapítja meg Srobár. Hodzsa a háború alatt egyik oldalon a csehszlovák állam érdekében dolgozott cseh politikusokkal, de ugyanakkor a másik oldalon a régi Magyarország megmentése érdekében a magyar poliíilca r epre zenién teával, is tárgyalt. A legerősebb Ítéletet Hodzsa budapesti tárgyalásairól mond Srobár. Hodzsa, mint a csehszlovák kormány budapesti megbízottja a demarkációs vonalról tárgyalt s tárgyalásainak eredménye szerint Pozsonynak, Pozsony szlovák környékének, a Csallóköznek, Lévának, Losoncnak, Gömőrnek és egész Ke- letszlovenszkónak Kassával, valamint Ruszin- szkónak ie Magyarországhoz kellett volna tartoznia. Srobár állít ásóinak bizonyítására a Iíad- zsa-féle demarkációs vonal térképéi is közli. Hodzsa állítólag budapesti tárgyalásaihoz siir- gönyileg Budapestre hivatta Duda Mátét, a szlovák nemzeti tanács elnökét és más szlovák vezéreltet is2 többek között Baaovsziky Lajos dr.it. Srobár szerint Hodzsa abban az időben, amikor a köztársaságnak elnöke és kormánya volt, Budapestre hívta a szlovák nemzeti tanács elnökét, hogy az ott mint egyenrangú fél a csehszlovák kormány hátamögött tárgyaljon a magyar kormánnyal. Srobár ezt az imperiumot, melyet Hodzsa tárgyalásai alapján Szlovenszkónak a magyaroktól kellett volna megkapnia, egy beteges becsvágyó agy szüleményeként jellemzi és a magyar politika raffinált cselvetéseként, amely a szlovák politikus vak ambíciójából a magyar integritás megmentésének utolsó lehetőségét akarta kiaknázni. A könyvvel még részletesen fogunk foglalkozni, de már ez a rövid kivonat is mutatja az áthidalhatatlan ellentétet Hodzsa és Srobár között s valószínű- hogy a könyvnek az agrárpárt keretén belül is komoly következményei lesznek. Srobár emlékiratait hadüzenetnek fogja tekinteni és igyekezni fog Sro- bárt az agrárpártból teljesen kiszorítani. Mién Lngaitó&an saiíStozott az ©lasz külügyi áSIiwütl®ital Lugano, december 13. Bethlen István gráf magyar miniszterelnök a Looarnóban eltöltött Jcétnapi pihenés után visszaérkezett Lúgoméba. A vasúti állomáson a magyar mi- niszterelnök találkozott Grandi olasz külügyi államtitkárral, aki éppen Rómába indult. Az állomásfőnök Grandira és Bethlenre való tekintettel az induló vonatot néhány percig visszatartotta s ezalatt a két álkmn- fértfiu a szalonkocsiban barátságos eszmecserlét foly töltőit. ’rL-i .ingy-'
