Prágai Magyar Hirlap, 1928. december (7. évfolyam, 275-296 / 1902-1923. szám)

1928-12-11 / 282. (1909.) szám

■r* . y© * . *■ | / • # •• j •• ^« a Egy em s három hónapi börtönre legfelsőbb lökön Arady Zsoltot Araríy Zsolt ügye a legfelsőbb bíróság előtt — A legfelsőbb bíróság megsemmisítette a kassai tábla felmentő ítéletét Brünn, december 10. A legfelső bíróság szombaton foglalkozott Arady Zsolt húszéves budapesti egyetemi hallgató és író ügyével, akit a kassai törvényszék a köztársaság védel­méről szóló törvény alapján egy évi börtönre, ezer korona pénzbüntetésre és a köztársaság területéről való örökös kitiltásra ítélt. A kas­sai tábla fellebbviteli utón az Ítéletet megvál­toztatta s Aradyt az ellene emelt vád alól fel­mentette. Az államügyész semmiségi panasz-! szál élt a felmentő Ítélet ellen s igy került i Arady Zsolt ügye szombaton a legfelső bíró- j ság elé. Arady Zsolt édesapja az államfordulat előtt tanfelügyelő volt Trencséuben, ahonnan a for­radalom után Magyarországba költözött. Arady Zsolt mint magyar állampolgár Magyrorszá- gon végezte iskoláit, majd pedig beiratkozott a budapesti tudományegyelem jogi fakultá­sára. Az egyetemen a Szepesi Várkerület nevű diákegyesület tagja leit 8 a kuíturszakosz- tályban fejtett ki tevékenységet. 1927 no­vemberében Csehszlovákiába jött hogy Már- kusfalvan lakó rokonait, a (báró) W'icland- családot meglátogassa. Hamarosan letartóz­tatták s a kassai államügyészség fogházába szállították. " j 1928 julius 9-én került a bíróság elé azzal aj váddal terhelten, hogy egy olyan felforgató j egvesület tagjaként, amelynek a szlovenszkói; diákság megnyerése a célja s az ebben az í egyesületben kifejtett jelentős tevékenysége j révén a köztársaság épsége elleni támadás j előkészítésének bűntettét követte el azáltal, j hogy a diákság között az irredenta gondola-1 t.ot terjesztette s Magyarországnak régi hatá- [ raiban, Szlovenszkónak és Ruszinszkónak a csehszlovák köztársaságtól való elszakitása ut­ján végrehajtandó megújításán dotomott. A törvényszék bűnösnek mondotta ki Arady j Zsoltot a köztársaság védelméről szóló törvény ■ 2. §-a alapján s ejrvévi börtönre mint főbüntetésre, 1000 korona bírságra mint mellékbünteíésre itéJte el, azonkívül elrendelte, bo'-y Aradv -é­nek kitöltése után örökre kitiltassék a köz­társaság területéről. Az ' iridbkbJás Szerint mégállapifást 'nyert,i hogy a vádlott 1926 ősze óta el foga tusáig tag­ja volt egy irredenta egyesületnek s a legfelső bíróság döntése szerint az ilyen egyesületben való puszta tagság kimeríti a köztársaság védelméről hozott törvény alap­ján minősített bűncselekmény tényálladé- kát. Arady Zsolt a bűnösség megállapítása miatt feleb bezett, az állam ügyész pedig az Ítélet sú­lyosbításáért. A kassai ítélőtábla augusztus 14-én foglalkozott az üggyel, Ai cssitrafe keretztényszocíalis- j tik elhagyják a polgári koalíciót? Bécs, december 10. A keresztényszocialista párt tagnap és tegnapelőtt a kettős ünnep alatt megtartott pártaapját, amelyen elsősorban a köztársasági elnök megválasztásánál aratott győzelmet ünnepelték. A vita folyamán a párt balszárnyi nevében Drexel és Wirkler dr. a szociáldemokraták­kal való együttműködés lehetőségét latol­gatták. Erre a kombinációra az adott okot, hogy az elnökválasztás alatt a kormány polgári több­sége összeveszett és a keresztényszocialisták ellentétbe kerültek a nagynémetekkel. A nagynémet párt Stájerországban ugyan­csak párínapot tartott, amelyen sajnálattal állapította meg, hogy a keresztényszocialista párttal az utóbbi időiben sok kérdésben sú­lyos ellentéte támadt. Közben a szövetségi hivatalnokok körében az elégedetlenség egyre nagyobb méreteket ölt és senkii sincs megelégedve a kormány engedményeivel. A közigazgatási hivatalnokok elkeseredés­sel vették tudomásul, hogy a postai és táv­írdái hivatalnokok passzív rezisztenciájuk­kal a rendkívüli segélyt az egyhavi fizetés harminc százalékáról ötven százalékra tud­ták emelni. A közigazgatási hivatalnokok ugyanis nincsenek abban a helyzetben, hogy passzív rezisztenciába kezdjenek, mert, azonnal huzaárulási pörrel támadnák meg őket. A postások passzív rezisztenciája a kormány negedókenysége következtében szombaton megszűnt s azóta a postabivatalnokoik ismét Mié* rendben dolgoznák. a törvényszék ítéletét megsemmisítette s Arady Zsoltot felmentette. A táblai Ítélet indokolása azt mondja, hogy Magyarországon különösen a Rothermere ak­ció óta csaknem az egész nyilvánosság ilyen poLitikai gondolkodású s ez a politikai moz­galom az állami fennhatóság védelme alatt áll. A csehszlovák köztársaság ellen irányuló ezen fellépés magyar részről teljesen nyilvá­nos s ezért a dolog természete szerint csak diplomáciai utón, nem pedig a büntetőtörvény alapján lehet csak azzal szembeszállni A vádlott eljárása ezért a büntetőcselekmény jelét nem viseli magán, mert mint magyar ál­lampolgár, csupán kormányának intenciói sze­rint cselekedett. Arady Zsolt felmentése ellen az ügyész semmiségi panaszt jelentette be, mire a tábla Aradyt 40.000 korona óvadék ellenében he­lyezte csak szabadlábra. Arady rokonának márkusfalvi birtokán várta be a legfelső bí­rósági tárgyalást, amely szombaton folyt ie. A legfelső bíróság hosszas tárgyalás után megsemmisítette a kassai ítélőtábla Ítéletét s Arady Zsoltot bűnösnek mondotta ki abban, hogy Magyarországon a köztársaság ellen irányuló támadó szándékú egyesülethez csatlakozott s ezért őt egyévi s három hónapi börtönre ítélte cl, mint főbüntetésre, azon­kívül 1000 korona pénzbírságra, amely be­hajthatatlanság esetén további egyhónapi börtönbüntetésre változtatható át. Az elítéltet büntetése kitöltése után örökre kitiltják a köztársaság területéről. Az indoko­lás azt mondja, hogyha a tábla véleménye te­kintetbe jönne, mindenki büntetlen lenne, aki nyilvánosan követ el bűncselekményt a köztársaság ellen. A legfelső bíróságnak az a nézete, hogy erről egyáltalában nem lehet szó. A vádlott, aki joghallgató, eléggé intelli­gens ahhoz, hogy tudhassa, mire irányul an­nak az egyesületnek a tevékenysége, amely­hez önként csatlakozott. Az ítélőtábla — a legfelső bíróság szerint — tévedett s helyte­lenül magyarázta a törvényt, amikor a vád­lottat felmentette. 1 Gazette ily Franc iüi országos ielenfiségő ftanciaország&an Letartóztatták Paris egyik leghíresebb nagyiparosát Paris, december 10. A Gazette du Francé botránya egyre nagyobb méreteket ölt. A vizs­gálóbíró elrendelte de Co-urviíle nagyiparos­nak a Sehneider Creuzot-müvek felügyelőbi- z ott sági tagjának és a Ondié des Forges elő­adójának vád alá helyezését, mert az a gyanú merült föl ellene, hogy segédkezett a Gazette du Francé sikkasztásainál és csalásainál. Conrville a francia nagyipar egyik legjelentő­sebb és legismertebb képviselője, akinek sok­szor még az álla,in ügyekben is döntő szava volt. Conrville egyik ellenlábasa George Val- lois. as ismert francia fascista vezér, aki vala­mikor a rojalista Áctian Frncaise Icgmeghit- tebb tagja vcM, később azonban renegáttá vált te a Volontéhoz ment át. A Velöntő mai számában kijelenti, hogy az Action Francaise is nagy pénzeket kapott a Gazette du Francé által zsákmányolt összegekből. Az Acíion Francaise ugyan több támadó cikket intézett a Gazette du Francé ellen, de támadásait csak | önmaga igazolására tette s soha nem említette! meg a Gazette du Francé nevei. Ugyanakkor, amikor az .Action Francaise hevesen támadta • a közgazdasági orgánumot, propaganda-pénz-; tárának javára gyűjtést rendezett, amelyre egy ismeretlen jótevő váratlanul 250.000 fran- j kot küldött be. Ennek az összegnek átvétele után az Action Francaise hirtelen elhallgatott és soha többé nem támadta még burkoltan sem a Gazette du France-t. Paris, december 10. A Populaire értesülése szerint a Gazette du Francé váHálátaibari szá­mos aktív és nyugdíjazott előkelő katonái sze­mélyiség is érdekelve volt, nemcsak a fel- ügyelőbizottságban, hanem az üzleteket kötő közegek között is. Óriási tizsGeStíaclt Newyorkban 1.200 millió dollárnyi veszteség — Kétségéeesstt jelene­tek - Az európai tőzsdéket a hausse-összecmlás sem árlaS London, december 10. A Daily Telegraph jelenti Newyorkból, hogy a newyorki tőzsde nagy krach ja, amelyet már napokkal ezelőtt várlak, szombatom a tetőfokát érte el. A new- vorki tőzsde fennállása óta még soha olyan eladási lázat nem észleltek. Szombatom két óra alatt 8,750.000 részvényt dobtak a piacra igen alacsony árfolyamok mellett A legutóbbi három nap alatt elszenvedett veszteségeket 1200 millió dollárra (40 mil­liárd koronára) becsülik. A Radiio-Corporation of Amerika részvényed, amelyek ez év februárja óta 85 dollárról 420 dollárra emelkedtek, az utóbbi napokban 125-re zuhantak. Más papírok 5—60 pontot vesztettek. Azokat a veszteségeket, amelyeket igy az egyes társaságok szenvedtek, a Radio- Corporaibion napi 85 millió dollárra s a leg­utóbbi hárem napra számítva, 150 millió dol­lárra becsülik. A General-Motors vesztesége több mint 90 millió dollár. A tőzsdeügynökök irodáiban kétségbeesett jelenetek játszódtak le. A Wallstreeten az a hir járja, hegy a banká­rok szindikátusa a tőzsdén közbe fog lépni az! árfolyamok megtartása céljából. A Morgan-; bankban e célból tegnap a vezető tizenkét. bankár konferenciát tartott. A krach főokául azt jelölik meg, hogy a részvények árfolyamai I a tényleges értéken felül igen magasra emel­kedtek. Aki a newvorki tőzsde alakulását a 1 legutóbbi hónapokban figyelte, azt nem lep­hette meg ez a nagyarányú összeomlás. New- j yorká irányadó pénzügyi körök már hónapok óta igyekeztek gátat vetni a spekulációs láz­nak, különösen a Resérve-bankok diszkont- emelései utján. Azonban a hausse-nak csak ideiglenesen lehetett gátat vetni, hogy azután annál vehemensebben, igazi amerikai ará­nyokban törjön fel. Az európai tőzsdék az el­ső ijedtségen kívül, amelyet már elszenved­tek, nem igen fogják a hausse-spekuláoió ösz- szeemlását megérezni. Egy bestiális apa rémíeite Agyonverte alvó gyermekéi és megszökött Olmütz, december 10. Egy minden emberi érzé­séből kivetkőzött gyári munkás bestiális rémtette tartja izgalomban Ólmiitz és környéke lakosságát Drexler Anton, a Zóra-cukorgyár munkása tegnap­előtt meglátogatta kórházban fekvő feleségét éa kétéves kisfiát A munkás elkérte feleségétől a gyereket, hogy hazavigye és az éjszakát vele töltse. Az asz^ szony rossz sejtelmektől gyötörve vonakodott. a gyermeket odaadni, de mert nem , tudott helyt­álló kifogást találni, végül mégis csak teljesítette férje kérését. A gyermeket apja hazavitie s az asszony másnap röggel engedélyt kért t tataházból, hogy hazaláto­gasson és visszahozza kicsinyét. Egyenesen laká­sukhoz sietett, de az ajtóban útját állta férje. — Ne menj be, a gyerek még alszik, ne ébreszd fel, — mondta a férfi, aki azután magához vette munkászubbonyát, hogy a gyárba menjen. Az asszony ezalatt belopódzott a lakásba, fel­emelte az ágytakarót s az eléjetáruló borzalmas látványtól ajkára fogyott a sikoltás Az ágyban irtózatos vértócsát látott, melynek közepén szétroncsolt koponyával és megcsonkí­tott testtel, holtan .hevert gyermeke. Mint az őrült, rohant lri az utcára, segítségért sikoltozott és az utón talált rendőrőrszemet ma­gával vitte a lakáéba. Mire viesaztértek, az ajtót zárva találták a erőszakkal kellett felfeszitení. A lakásban minden úgy volt, ahogy az asszony hagy­ta, s az ágyban is ott hevert még a gyerek összeroncsolt teteme. Csak a gyilkos apát nem találták sehol. Megszökött anélkül, hogy szóban vagy írásban magyarázatát adta volna embertelen gonosz- tettének. A rendőrség a gyilkos elfogatására széleskörű in­tézkedéseket tett. A PRÁGAI MOZIK MŰSORA Adria: : vétkes test. (Glória Swanson) Hvezda: j. hamiskártyás. (Milton Sills.) Flóra: Anny, vigyázz, jön a rendőr! (Ondra Anny.) Lido: Az utolsó remény. (Négy testvér.) Lucerna: Anny, vigyázz, jön a rendőr! (Ondra A.) Metró: A mozgókonyha hercegnője. Colleen Moore­Svetozor: A férü, asszony és a bűn. (John Gilbert.) Bsinlajstrom A lopás palenile Ez nem is az én bűnöm, hanem a falué, én csak annyiban vagyok részese, amennyiben polgára vagyok annak a falunak, amely oly könnyen apercipiáli a kor etikáját, azután át­formálja a saját kaptafáján. Meg hogy megszólal­tattam a kocsist, amint lassan ballagtunk az eké­ből imént kifogott nehéz lovacskákkal egy szá­guldó autó nyomában, amely mint lila förgete­get hagyta maga mögött egy szenzációs film reklámcéduláit. A kocsis szétteregetett egyet a térdén és megjegyezte: — Már ilyen is van nálunk, hm! fin összegyűrtem, elhajítottam egyet és meg­kérdeztem: — Hát még mi van ezenkívül? Meséljen vala­mi újságot! — Az mindig akad: lopnak. De nem az az új­ság, hogy lopnak, hanem hogy nem úgy lopnak, mint régen! Régen bujkálva járt a zsivány, amit lopott, még a saját házába sem merte bevinni, dugdosta a zsúpban, öreg fák odvábán. Hogyha elcsípték és a csendőrök megpofozíák, örök életében szégyel- te azt a tüzes bélyeget. Pedig éppen csak vala­mi gyümölcsről, legfeljebb tyúkról volt szó-.. Mostan a zsivány a lopott gérokban megy a va­sárnapi misére. Az egyikéről biztosan tudjuk, hogy kié, a többi háromé idegen falukból ke­rülhetett. Mert négyen állottak össze: a gépész, az az Andris, aki tavaly kerülő volt, az iszákos Rojka és a fiatal marhák pásztora. Múlt vasár­nap mind a négyen beállítottak Keszegekhez, hogy kártyáznának egy kicsit. A gépésszel vele- ment a felesége is. ő kérte Keszegnét, hogy mu­tassa meg a gérokot, amit hetivásárkor vett az ura. Megmustrálgatták, aztán igy a gépészné? — Ne bajlódj most vele lelkem, hogy átvesd a kamara rúd iára, ráérsz holnap reggel elrak­ni, fektesd addig szépen az ágy végűre! Aztán még kiváncsi vót a muskátlik bimbó­jára. kinyitotta az ablakot, meg betette, amíg szagolgatta a muskátlit, meglazította a srófokat, úgy, hogy neszteTenül jött vissza a kabátért au ura, mikor a héznép lefeküdt a hátulsó szobá­ban. Csak igy történhetett, mert nem zúztak be semmit és Keszegné a kabát hűlt helye mellett rájött, hogy miért volt olyan kiváncsi a gépészné az ő muskátlijára. Most vasárnap pedig felis­merte a gépészen az ura gérokiát. — De hát miért nem jelentik fel? — kérdem felháborodva s a kocsis most vágja ki a tromfot: — Azért kérem, mert most nem úgy van, mint régen, úgy sem tehetne nekik senki semmit, mert ezek négyen — ipart váltottak a lopásra! N. J. O. — A magyar nemzeti párt elismerése listave­zetője, Blanár dr. iránt Kassai szerkesztősé'ünk telefonálja: A magyar nemzeti párt Joassai kerü­letének vezérkara Herz Ignác dr. kerületi nlei­ntik vezetésével vasárnap délelőtt megjelent a párt közti sztelefcbenál ló országos alól nőkénél, Blanár Béla dr.-nál, akit az országos képviselő- testületbe való megválasztása alkalmából üdvö­zölt. Hercz Ignác dr. a párt több mint százezer választójának fejezte ki Blanár Béla iránti elis­merését. A párt rendületlen kitartással harcoló közkatonái és vezérkara — úgymond — magyar szivük melegével, lelkesedésével és a legtelje­sebb bizalommal tekintenek az egész országban az ideálista gondolkodású, puritán jellemű és a magyarságért minden áldozatra kész Blanár Bélára. A magyarság nem bírhat számbeli több­séggel az újonnan megválasztott országos kép­viselőtestületben, ezért kvalitative kell a ma­gyarság képviselőinek dominálni. A kvalitatív erőik alapján Blanár az elsők között ©sz. Szűk* séges, hogy a magyarság képviselői a Szlovea- szkóra szakadt magyar kisebbség minden meg­nyilvánulásának az országos képviselőtestület­ben adjanak kifejezést. Blanár Béla dr. meg- hatottan válaszolt Hercz Ignác dr. üdvözlő sza­vaira. Megköszönte a párt híveinek őszinte ra­gaszkodását és szeretőiét. Köszönetét mondott és történelmi jelentőségűnek nevezte a magyar zsidóság vezéreinek. Halmi Béla dr.-nak, Hercz Ignác dr-naik és Rosenberg Mórdr.-nak a vá­lasztások idején a magyar nemzeti gondolat ér­dekében történt megnyilatkozásait, melyek nem kis mértékben járultak hozzá a párt sikeréhez. — Halálozás. A napokban elhunyt Márk Mihály albán földbirtokos, atkát az egész Csallóközben jól ismertek és nagyra becíiU- tek. 1928 december 11, kedd. ____________________________________________________________________________________________________________________7

Next

/
Oldalképek
Tartalom