Prágai Magyar Hirlap, 1928. november (7. évfolyam, 250-274 / 1877-1901. szám)

1928-11-01 / 250. (1877.) szám

1928 november 1, pstttörffflc. Fizessen elő a smr Képes HÉt-re ért, köbben bejött egy asszony, majd Gajdo- sik, aki valamit mormogott. A súlyosan sebesült ember Erre késsel megszurkálták s miég egy utolsót kiáltott: Alá Istent ismer, az segit nekem! Pár perccel később az egyik szlovákul beszélő rabló az inge alá csúsztatott egy papírpénzt és azt mondotta: „Mintán jól viselte magát, vegyen ezen a pénzen cipőt magának". Később látta, hogy 50 koronás bankjegyet adott neki a rabló. Elnök (Bognárhoz): így történt? Bognár: Nem igy történt. Elnök ezután felolvastatja a tárgyalásról betegsége miatt távolmaradt Schaechter bankigazgató vallomását, amely nagyjában egyezők a bankszolga vallomásával. Elmond­ja, hogy Bognár délelőtt fél 11 óira tájban lé­pett be a bankba, ő az asztalinál ült és levelet olvasott. Bognár a pulthoz lépett, revolvert fogott rá és azt mondotta, hogy legyen csönd­ben és feküdjék hasra. Bognár még megkérdezte tőle, hogy van-e nála fegyver, azután megmotozta őt. Majd megkérdezték tőle, hogy mennyi pénz van a bankban, mire azt felélte, hogy a drótökazet- itában van 40.000 korona. Nem akarta elámd- ni a Tablóknak, hogy a Wertbeim-kasszában mennyi pénz van. Bognár elvette a negyven­ezer koronát, majd kivett a nyiitvaáJIIó tWertheám-kassziáíbói. 50.000 koronát, a kézi- pénztárból (kivett 180 koronát éte bélyegeket. Zsebeit is átkutatták és elvették a pénztárcáját. Arra kérte Bog­nárt, hogy legalább az írásait adják vissza. Bognár azt mondotta: Ezt meg fogja kapni, igazgató ur, — és az írásait tényleg otthagyta a pulton. Schaechter részletesen elmondja Gajdosak meggyilkolásának körülményeit. Nem tudja egészen bizonyosan, horv Bognár volt-e az, aki megszűrte Gajdosdkot, de az az 'érzése, hogy az szűrte meg Gajdosikot, aki zsebken­dővel betömte a száját. ..SchaecbteT végül azt vallja, hogy a bankot ért kárból 70.000 korona megtérült, a többit pedig a b'izbositóintézet megtiéritette. Elnök odafordul Bognárhoz: — Igaz, amit az igazgató ur vallott? Bognár: Sok van, ami igaz, de sok van benne, ami nem igaz. Elnök (Markihoz): így történt-e a rab­lás, ahogyan az igazgató ur vallja ? Marki: Igen, Így történt. Elnök (Markihoz): Bizonyíték van arra. hogy maga vette ki a zsebkendőt az igazgató ur zsebéből Marki: Nem, kérem, Bognár vette ki a zsebkendőt és azután átadta nekem, hogy tömjem be azzal Gajdosik száját. Elnök ezután felolvastatja a betegen fekvő özv. Nirschy Antaűmé vallomását, mely azonban csak lényegtelen körülményekről fesz említést..­Az elnök háromnegyed 12 órakor szüne­tet rendel. Szünet után az elnök megkérdezi Bognárt, hogy mikor volt Lőcsén és Késmárkon. Bognár a fejéit rázza és ' kijelenti, hogy egyik helyen sem voh. Elnök ezután megkérdezi Markit, hogy miikor és miért járt Budapesten? Nem akart ölni Marki elmondja, hogy Balogh Gyulával együtt járt Budapesten. Útlevél nélkül lépték ét a határt. Munkát akartak keresni. Ez még a Nirschy-gyilkosság előtt történt. Ő maga nem is tudta, hogy Nirschy meghalt. Erről csak másnap értesült a lapokból. Elnök: Maga másnap megtudta, hogy a maga áldozata, Nirschy, meghalt és mégis rávitte a ilelkiismerete, hogy három hónap múlva egy újabb rablásra vetemedjen. Marki (fejét lehorgasztva): En nem A szociáldemokrata párt panasza a ruszinokéi hatóságok eljárása miatt Prága, október 31. A cseh szociáldemok­rata párt elnökségének tegnapi ülésén pa­naszt emeltek az ellen, hogy Ruszinszkófban a hatóságok október 28.-nak megünneplése alkalmával ráfeküdtek a szociáldemokrata pártra, amennyiben elkobozták a párt fölhívá­sát a decemberi választásokra, továbbá betil­tották az összes szociáldemokrata jubileumi népgyüléseket. A pártelnökség megbízta a törvényhozókat, hogy a legerélyesebben in­terveniálj anak a belügyminisztériumban a ru­szin? zk ói hatóságok eljárása miatt, mert az ezekkel az intézkedésekkel a szociáldemokra­ta párt választási eredményeit akarják meg­akadályozni a reakciós gyártok javára* Elnök (Markihoz): Van-e valami meg­jegyzése? Véres késsel menekült Márki: őszintén el akarom mondaná, ho­gyan történt Bementünk a bankiba. Én az, ajtó mellett maradtam. Bognár lehúzta a bank ro­lóját. Énre én is bementem a bankba. Kés volt a kezemben. Andrási átadott nekem egy revolvert, mire én a kést a pultra tettem. Ek­kor lépett be Gajdosik. Bognár kivette Schaedhter igazgató kezéből a zsebkendőt és nekem adta, hogy tömjem ibe Gajdosik száját. Bognár elkérte tőlem a kést. Én a pultra mu­tattam, mire Bognár felkapta a kést és Ga jód sí kba döfte. Pihodna ekkor izgatottan rohant be és fel­szólított miniket, hogy meneküljünk. Bognár odament Gajdosikhoz és még többször beleszart. Mi elmenekültünk. Bognár utoljára maradt és kezében a véres késsel meneküli. akartam megölni Nirschyt és a nagybiccsei rablásban is csak társaim unszolására vet­tem részt. Lirai vers a véres bűnjelek között Ezután az elnök parancsára a törvény­széki szolga egymásután mutatja fel a büu­Páris, október vége. Fordulatos, kalandos regény témákban szűkölködő írókon úgy lát­szik, néha-néha csak megkönyörül az Elet Itt van például ez a Mecserszky-eeet, amely­nek hősénél nagyobbátilü. kalandort még a csapongó írói fantázia is aligha tud) kitermel­ni. Mecsenezky ur, teljes nevén EropoSf Léonide Mecserszky, különben régi ismerőse már a világ jóformán valamennyi rendőrhatóságának. Személyesen ugyanis ritkán szoktak táLálkoz- ni, mert Mecserszky elvből gyűlöli az egyéni szabadságot korlátozó hatóságokat Múltja változatokban olyan gazdag, mint egy Conan Doyle-regény (hőséé. Az anyja orosz hercegnő volt, az apja lovász. Az orosz-japán háború kitörésekor fejezte be tanulmányait Pétervárott és katona lett. Mandzsúriában harcolt és állítólag több­ször meg is sebesült, bár az orvosok a sebesüléseknek legkisebb nyomát sem tud­ják fölfedezni rajta. Amikor tífuszban meg­betegedett, otthagyta a hadsereget és civil foglalkozás után nézett. De kapcsolatot akart főn tartani továbbra is a hadsereggel. Ezt a problémáit tehát úgy oldotta meg, hogy szervezett egy bandáit, amely a íront mögött garázdálkodott. Sőt a huUa- 1 osztogatástól sem riadt vissza. A banda ,„dicsősége" azonban nem sokáig tartott. Elfogták az egész társaságot, nagy- részét halálra ítélték és ki is végezték. Mecserszkynek szerencséje volt. őt csak húsz esztendei kényszermunkára Ítélték. Me­cserszky természetesen egv hónapot sem töl­tőit ki a büntetésből. Megszökött. Bulgáriába, majd tovább Macedón iába, ahol felcsapott komi (ácsinak- Utasokat fosztott ki s miután zilált anyagi (ügyeit .ekként rendezve láttái, — jeáefloat: a véres, rongyos ruhadarabokat. Vé­res, szditárvá lőtt ruhadarabok kerülnek elő, amelyeknek látása 'borzalommal tölti el a hallgatóságot. Előkerül egy véres sapka, amelyben együk bandita sem ismeri fel a sa­játjait. Egy térkép is van a lóm-lom között, amely Markié volt. Az elnök talál az áratok között egy verset, amelynek kezdő sora igy szóil: „Nem fáj az én szivem többé, hogyha mással látlak!" Az elnök megkérdezi a vádlottaktól, ki irta ezt a verseit? Azt felélik, hogy vagy Ra- lov vagy Pihodna. Egy kommunistajelvény is aikad a véres holmi között. Az Andrási tu­lajdona volt. Az elnök felmutatja Schaechter igazgató zsebkendőjét, azután azokat a spár­gákat és drótokat, amikkel áldozataikat meg­kötözték. A vádlottak halkan, lehorgasatott fő vél mondják: igen, ezek voltak. Az elnök végül felmutatja azt a késit, amellyel Gajdo- sifcot agyonszurták. Marki felismeri benne a gyilkos kést. Az elnök az idegborzongató bünjeűszem- le után a tárgyalást berekeszti. A bíróság elnöke a kora délutáni órákban hosszabb időre megszakította a tárgyalást, amelyet csak fél ötkor folytattak és a bizonyí­tási eljárás befejezése után rákerült a sor a kérdések megszövegezésére. Előreláthatólag ötven-hatvan kérdést intéznek az esldidtek- hez. a „szabadság klasszikus hazájába", Francia- országba jött. A francia tengerparton, a Cóte d’Azur-ön tűnt föl először. Ur volt, nagy ur volt, herceg volt, do­bálta a pénzt, kártyázott a kaszinókban és válogatott a tengerpart démonjai között. Azután megunta a Riviérát is, a nőket is, l>e- lefáradt a szerelmi kalandokba és erre eluta­zott Délaunerikába. Azután jött a háfboru, 1914. Mecserszky számára nj lehetőségek, nagyszerű kilátások mutatkoztak. A háború első esendőjében már Bordeaux-ban volt brigadérosi egyen­ruhában. A fronton természetesen neon látták, de talál­koztak vele Afrikában, ahol — senki sem tudja hogyan és miképpen — megszerzett egy sereg katonai kitüntetést. Nagyszerűen élt és várta a marsa Ili kinevezését. A háború után nyomtalanul eltűnt. Csak jóval később derült ki róla, hogy caehszlonrák útlevéllel járta ibe jóformán az egész viliágait, hogy végiül ismét visszatérjen régi szeleimé­hez, Franciaországhoz. Egy Irts vidéki város­ban állapodott meg, ahol főszerkesztő volt. Természetesen újság nélkül. Egy szép fiatal orosz asszonynál lakott, mert felesége, aki egy IbolgáT miniszter lánya volt s akivel a háború utáni utazása alkalmával ismerkedett meg, időközben meghalt. Mecserszky a kis francia városból tmég egyszer ellátogatott Bulgáriába, ahol egykori apósának vendégszeretetét élvezte, majd tekjptélyee összegek elsikkaszlása után . r­A Prágai Magyar Hírlap uj regénye: Jarno József: Borion A fiatal sztovenszkói magyar irodalom egyik legfigyelemreméltóbb alkotása Jarno József „Börtön" című regénye, amely a budapesti Pantheon irodalmi intézet regény- pályázatén megnyerte te Mikszáth Kálmán-dijai. Ezt a regényt közli most le a Prágai Magyar Hirlap, feladatának megfelelően, hogy olvasóival a fiatal Írógárda legjobbjait megismertesse és hogy nekik a magyarság központi Sajtóorgánumának hasábjain, helyi adjon. Kétszázötven oldalon fűi le a regény története, amely egy bőrtönbeheriiti ártatlan ember izgalmas lelkihajszája és a hajsza, meghurcoltatás, transzformál ódás és fokonkénti átértéldődés mesteri rajza. A börtön levegőjét szívja az olvasó, aki egy pillanatra sem tud szabadulni a lenyűgöző hatás alól; a börtön külön nyelvét tanulja meg, megismerkedik a kínai fal mögötti világ szokásaival, erkölcsével, sőt mondhatni sajátos kultúrájával, ame­lyet a szükség teremtett meg a cellákban. Az idő és a tér, a nappal és az éjszaka, a cigaretta és a barátság, a becsület és a szerelem csodálatos elevenséggel értéke­lődnek át szemünk láttára olvasás közben és mindaz, amiről azt hittük, hogy válioz- Imlaüawul birtokunk és megmásíthatatlan ul olyan, aminek örököltük, tanultuk és valljuk, más arcot Ölt, más szemmel néz ránk, hogy már-már azt hisszük: minden érték álarc. Szerencsére Jarno József nem tanult Dosztojevszkitől és merész lendület­tel a véget úgy alakítja, hogy a művészi egység révén , ez a regény az igazi etika diadala amelyet nem áldoz fel olcsó hatás kedvé ért. Egy fiattal magyar tehetség indult él és érkezett be evvel a regénnyel. A pályadíjnyertes „Börtön" a szlovenszkói magyar irodalom erős volt a és elhivatottsága mellett tesz tanúságot. örörnmel tesszük le olvasóink asztalára. A hercegnő és a továszliu Egy nemzetközi kalandor élete Páriába jött. Rengeteg pénze volt. Hogy azon­ban az apósától elsikkasztott összegből kegyelete® célra is jusson valami, exhumál- tata felesége holttestéit és nagy pompával még egyszer elteanettette. A temetés után uj asszonyával, akit első felesége halála után törvényes hitvesévé tett — egyes bizonyítékok szerint ugyan egyikkel sem volt törvényesen megesküdve — végleg Páriában telepedett le. Nagyúri életet éltek és Mecserszky kártyakaszinók állandó vendége volt, ahol nagy összegekben játszott és vesztett. Gyakori látogatója volt a párisi orosz temp­lomnak is, ahol a papok között fejedelmi ajándékokat osztott széf. A párisi rendőrség kezére 1924-ben került, amikor egy hotelben két örmény ke­reskedőtől félmillió frankot rabolt el. Most az egyszer nem volt szerencséje Mecserszkynek. Elítéltek öt esztcoidőre és a büntetést ki is kellett töltenie. Három nappal ezelőtt szabadult ki a bör­tönből. Hogy e három napból az első kettőn mit csinált Parisban, ez egyelőre még titok. A harmadik napon Mecserszky a Vaugirard- utcán sétált és egy üzlet előtt megpillantott egy gazdátlan triciklit, amilyenen árukat szoktak szállítani. Ezen a triciklin például hutéliás borokat vittek. Mecserszky körülnézett. Sen- kisem volt a közeiéiben. Mecserszky „nyeregbe ült" és elhajtott. Most is pedh-je volt. Öt perccel később már elfogták. A vallatásnál annyit beismert, hogy a bu béliás borokat el akarta adni, hogy pénz­hez jusson. És gondolta a tricikliért is kap egy kis summát. Arra a kérdésre, hogy a pénzzel mit akart csinálni. Mecserszky ezt felelte: — Lovai akartam venni, hogy leverjem azt a rekordot, amelyet D’Orange kisasszony állított föl Páris—Bukarest között ... Voála, változatos és fordulatos regény témákban szűkölködő irók. Mecserszky élete ezennel közprédára bocsáttatik. — Hősök emlékünnepe Perbetén. Saját tudósítónk jelenti: A napokban avatták fel ünnepélyes (keretekben a háborúban elesett hősök emlékét megörökítő emlékoszlopot, melyeit a per betel református és zsidó vailtlá- su hívők áldozatkészségének igénybevételé­vé!! emeltek. A református egyházmegye kép­viseletében Molkos Kálmán madara és Lelkes Ferenc bátarkeszl református .lelkész végezte az ünnepi szertartást, megható emlékbeszé- dekel; mondtak' és mondott kivi Bök Dukon Béla helybeli református lelkész is. Az ün­nepélyen a reformálus egyházkerületet. Tát­ikáról yá Lajos kér. itanácsbiró (képviselte. 8 PASIS FRANC* roll öl WWWHBMHMMM /i\4X^m^AvóX£oé A& a /Wjoi x^i, á/dApmbké Áiwká JUáií. Í/^Ö|ÍM O fc18 KO M O L ■■HM——I 17 KOMOlL^ytte ICÖÜCISL WB&SBUBBEUBSBBUEK& tO*>. &kik AÚlvÁ' k&- /UioáünMl /Oőmt, koaföfydhÁb AMA íiAXUVK/, JbaL ItJ&sÁih, ha^uAtcUi. 1 A kirabolt bank igazgató-iának vallomása

Next

/
Oldalképek
Tartalom