Prágai Magyar Hirlap, 1928. november (7. évfolyam, 250-274 / 1877-1901. szám)
1928-11-01 / 250. (1877.) szám
1928 november 1, pstttörffflc. Fizessen elő a smr Képes HÉt-re ért, köbben bejött egy asszony, majd Gajdo- sik, aki valamit mormogott. A súlyosan sebesült ember Erre késsel megszurkálták s miég egy utolsót kiáltott: Alá Istent ismer, az segit nekem! Pár perccel később az egyik szlovákul beszélő rabló az inge alá csúsztatott egy papírpénzt és azt mondotta: „Mintán jól viselte magát, vegyen ezen a pénzen cipőt magának". Később látta, hogy 50 koronás bankjegyet adott neki a rabló. Elnök (Bognárhoz): így történt? Bognár: Nem igy történt. Elnök ezután felolvastatja a tárgyalásról betegsége miatt távolmaradt Schaechter bankigazgató vallomását, amely nagyjában egyezők a bankszolga vallomásával. Elmondja, hogy Bognár délelőtt fél 11 óira tájban lépett be a bankba, ő az asztalinál ült és levelet olvasott. Bognár a pulthoz lépett, revolvert fogott rá és azt mondotta, hogy legyen csöndben és feküdjék hasra. Bognár még megkérdezte tőle, hogy van-e nála fegyver, azután megmotozta őt. Majd megkérdezték tőle, hogy mennyi pénz van a bankban, mire azt felélte, hogy a drótökazet- itában van 40.000 korona. Nem akarta elámd- ni a Tablóknak, hogy a Wertbeim-kasszában mennyi pénz van. Bognár elvette a negyvenezer koronát, majd kivett a nyiitvaáJIIó tWertheám-kassziáíbói. 50.000 koronát, a kézi- pénztárból (kivett 180 koronát éte bélyegeket. Zsebeit is átkutatták és elvették a pénztárcáját. Arra kérte Bognárt, hogy legalább az írásait adják vissza. Bognár azt mondotta: Ezt meg fogja kapni, igazgató ur, — és az írásait tényleg otthagyta a pulton. Schaechter részletesen elmondja Gajdosak meggyilkolásának körülményeit. Nem tudja egészen bizonyosan, horv Bognár volt-e az, aki megszűrte Gajdosdkot, de az az 'érzése, hogy az szűrte meg Gajdosikot, aki zsebkendővel betömte a száját. ..SchaecbteT végül azt vallja, hogy a bankot ért kárból 70.000 korona megtérült, a többit pedig a b'izbositóintézet megtiéritette. Elnök odafordul Bognárhoz: — Igaz, amit az igazgató ur vallott? Bognár: Sok van, ami igaz, de sok van benne, ami nem igaz. Elnök (Markihoz): így történt-e a rablás, ahogyan az igazgató ur vallja ? Marki: Igen, Így történt. Elnök (Markihoz): Bizonyíték van arra. hogy maga vette ki a zsebkendőt az igazgató ur zsebéből Marki: Nem, kérem, Bognár vette ki a zsebkendőt és azután átadta nekem, hogy tömjem be azzal Gajdosik száját. Elnök ezután felolvastatja a betegen fekvő özv. Nirschy Antaűmé vallomását, mely azonban csak lényegtelen körülményekről fesz említést..Az elnök háromnegyed 12 órakor szünetet rendel. Szünet után az elnök megkérdezi Bognárt, hogy mikor volt Lőcsén és Késmárkon. Bognár a fejéit rázza és ' kijelenti, hogy egyik helyen sem voh. Elnök ezután megkérdezi Markit, hogy miikor és miért járt Budapesten? Nem akart ölni Marki elmondja, hogy Balogh Gyulával együtt járt Budapesten. Útlevél nélkül lépték ét a határt. Munkát akartak keresni. Ez még a Nirschy-gyilkosság előtt történt. Ő maga nem is tudta, hogy Nirschy meghalt. Erről csak másnap értesült a lapokból. Elnök: Maga másnap megtudta, hogy a maga áldozata, Nirschy, meghalt és mégis rávitte a ilelkiismerete, hogy három hónap múlva egy újabb rablásra vetemedjen. Marki (fejét lehorgasztva): En nem A szociáldemokrata párt panasza a ruszinokéi hatóságok eljárása miatt Prága, október 31. A cseh szociáldemokrata párt elnökségének tegnapi ülésén panaszt emeltek az ellen, hogy Ruszinszkófban a hatóságok október 28.-nak megünneplése alkalmával ráfeküdtek a szociáldemokrata pártra, amennyiben elkobozták a párt fölhívását a decemberi választásokra, továbbá betiltották az összes szociáldemokrata jubileumi népgyüléseket. A pártelnökség megbízta a törvényhozókat, hogy a legerélyesebben interveniálj anak a belügyminisztériumban a ruszin? zk ói hatóságok eljárása miatt, mert az ezekkel az intézkedésekkel a szociáldemokrata párt választási eredményeit akarják megakadályozni a reakciós gyártok javára* Elnök (Markihoz): Van-e valami megjegyzése? Véres késsel menekült Márki: őszintén el akarom mondaná, hogyan történt Bementünk a bankiba. Én az, ajtó mellett maradtam. Bognár lehúzta a bank rolóját. Énre én is bementem a bankba. Kés volt a kezemben. Andrási átadott nekem egy revolvert, mire én a kést a pultra tettem. Ekkor lépett be Gajdosik. Bognár kivette Schaedhter igazgató kezéből a zsebkendőt és nekem adta, hogy tömjem ibe Gajdosik száját. Bognár elkérte tőlem a kést. Én a pultra mutattam, mire Bognár felkapta a kést és Ga jód sí kba döfte. Pihodna ekkor izgatottan rohant be és felszólított miniket, hogy meneküljünk. Bognár odament Gajdosikhoz és még többször beleszart. Mi elmenekültünk. Bognár utoljára maradt és kezében a véres késsel meneküli. akartam megölni Nirschyt és a nagybiccsei rablásban is csak társaim unszolására vettem részt. Lirai vers a véres bűnjelek között Ezután az elnök parancsára a törvényszéki szolga egymásután mutatja fel a büuPáris, október vége. Fordulatos, kalandos regény témákban szűkölködő írókon úgy látszik, néha-néha csak megkönyörül az Elet Itt van például ez a Mecserszky-eeet, amelynek hősénél nagyobbátilü. kalandort még a csapongó írói fantázia is aligha tud) kitermelni. Mecsenezky ur, teljes nevén EropoSf Léonide Mecserszky, különben régi ismerőse már a világ jóformán valamennyi rendőrhatóságának. Személyesen ugyanis ritkán szoktak táLálkoz- ni, mert Mecserszky elvből gyűlöli az egyéni szabadságot korlátozó hatóságokat Múltja változatokban olyan gazdag, mint egy Conan Doyle-regény (hőséé. Az anyja orosz hercegnő volt, az apja lovász. Az orosz-japán háború kitörésekor fejezte be tanulmányait Pétervárott és katona lett. Mandzsúriában harcolt és állítólag többször meg is sebesült, bár az orvosok a sebesüléseknek legkisebb nyomát sem tudják fölfedezni rajta. Amikor tífuszban megbetegedett, otthagyta a hadsereget és civil foglalkozás után nézett. De kapcsolatot akart főn tartani továbbra is a hadsereggel. Ezt a problémáit tehát úgy oldotta meg, hogy szervezett egy bandáit, amely a íront mögött garázdálkodott. Sőt a huUa- 1 osztogatástól sem riadt vissza. A banda ,„dicsősége" azonban nem sokáig tartott. Elfogták az egész társaságot, nagy- részét halálra ítélték és ki is végezték. Mecserszkynek szerencséje volt. őt csak húsz esztendei kényszermunkára Ítélték. Mecserszky természetesen egv hónapot sem töltőit ki a büntetésből. Megszökött. Bulgáriába, majd tovább Macedón iába, ahol felcsapott komi (ácsinak- Utasokat fosztott ki s miután zilált anyagi (ügyeit .ekként rendezve láttái, — jeáefloat: a véres, rongyos ruhadarabokat. Véres, szditárvá lőtt ruhadarabok kerülnek elő, amelyeknek látása 'borzalommal tölti el a hallgatóságot. Előkerül egy véres sapka, amelyben együk bandita sem ismeri fel a sajátjait. Egy térkép is van a lóm-lom között, amely Markié volt. Az elnök talál az áratok között egy verset, amelynek kezdő sora igy szóil: „Nem fáj az én szivem többé, hogyha mással látlak!" Az elnök megkérdezi a vádlottaktól, ki irta ezt a verseit? Azt felélik, hogy vagy Ra- lov vagy Pihodna. Egy kommunistajelvény is aikad a véres holmi között. Az Andrási tulajdona volt. Az elnök felmutatja Schaechter igazgató zsebkendőjét, azután azokat a spárgákat és drótokat, amikkel áldozataikat megkötözték. A vádlottak halkan, lehorgasatott fő vél mondják: igen, ezek voltak. Az elnök végül felmutatja azt a késit, amellyel Gajdo- sifcot agyonszurták. Marki felismeri benne a gyilkos kést. Az elnök az idegborzongató bünjeűszem- le után a tárgyalást berekeszti. A bíróság elnöke a kora délutáni órákban hosszabb időre megszakította a tárgyalást, amelyet csak fél ötkor folytattak és a bizonyítási eljárás befejezése után rákerült a sor a kérdések megszövegezésére. Előreláthatólag ötven-hatvan kérdést intéznek az esldidtek- hez. a „szabadság klasszikus hazájába", Francia- országba jött. A francia tengerparton, a Cóte d’Azur-ön tűnt föl először. Ur volt, nagy ur volt, herceg volt, dobálta a pénzt, kártyázott a kaszinókban és válogatott a tengerpart démonjai között. Azután megunta a Riviérát is, a nőket is, l>e- lefáradt a szerelmi kalandokba és erre elutazott Délaunerikába. Azután jött a háfboru, 1914. Mecserszky számára nj lehetőségek, nagyszerű kilátások mutatkoztak. A háború első esendőjében már Bordeaux-ban volt brigadérosi egyenruhában. A fronton természetesen neon látták, de találkoztak vele Afrikában, ahol — senki sem tudja hogyan és miképpen — megszerzett egy sereg katonai kitüntetést. Nagyszerűen élt és várta a marsa Ili kinevezését. A háború után nyomtalanul eltűnt. Csak jóval később derült ki róla, hogy caehszlonrák útlevéllel járta ibe jóformán az egész viliágait, hogy végiül ismét visszatérjen régi szeleiméhez, Franciaországhoz. Egy Irts vidéki városban állapodott meg, ahol főszerkesztő volt. Természetesen újság nélkül. Egy szép fiatal orosz asszonynál lakott, mert felesége, aki egy IbolgáT miniszter lánya volt s akivel a háború utáni utazása alkalmával ismerkedett meg, időközben meghalt. Mecserszky a kis francia városból tmég egyszer ellátogatott Bulgáriába, ahol egykori apósának vendégszeretetét élvezte, majd tekjptélyee összegek elsikkaszlása után . rA Prágai Magyar Hírlap uj regénye: Jarno József: Borion A fiatal sztovenszkói magyar irodalom egyik legfigyelemreméltóbb alkotása Jarno József „Börtön" című regénye, amely a budapesti Pantheon irodalmi intézet regény- pályázatén megnyerte te Mikszáth Kálmán-dijai. Ezt a regényt közli most le a Prágai Magyar Hirlap, feladatának megfelelően, hogy olvasóival a fiatal Írógárda legjobbjait megismertesse és hogy nekik a magyarság központi Sajtóorgánumának hasábjain, helyi adjon. Kétszázötven oldalon fűi le a regény története, amely egy bőrtönbeheriiti ártatlan ember izgalmas lelkihajszája és a hajsza, meghurcoltatás, transzformál ódás és fokonkénti átértéldődés mesteri rajza. A börtön levegőjét szívja az olvasó, aki egy pillanatra sem tud szabadulni a lenyűgöző hatás alól; a börtön külön nyelvét tanulja meg, megismerkedik a kínai fal mögötti világ szokásaival, erkölcsével, sőt mondhatni sajátos kultúrájával, amelyet a szükség teremtett meg a cellákban. Az idő és a tér, a nappal és az éjszaka, a cigaretta és a barátság, a becsület és a szerelem csodálatos elevenséggel értékelődnek át szemünk láttára olvasás közben és mindaz, amiről azt hittük, hogy válioz- Imlaüawul birtokunk és megmásíthatatlan ul olyan, aminek örököltük, tanultuk és valljuk, más arcot Ölt, más szemmel néz ránk, hogy már-már azt hisszük: minden érték álarc. Szerencsére Jarno József nem tanult Dosztojevszkitől és merész lendülettel a véget úgy alakítja, hogy a művészi egység révén , ez a regény az igazi etika diadala amelyet nem áldoz fel olcsó hatás kedvé ért. Egy fiattal magyar tehetség indult él és érkezett be evvel a regénnyel. A pályadíjnyertes „Börtön" a szlovenszkói magyar irodalom erős volt a és elhivatottsága mellett tesz tanúságot. örörnmel tesszük le olvasóink asztalára. A hercegnő és a továszliu Egy nemzetközi kalandor élete Páriába jött. Rengeteg pénze volt. Hogy azonban az apósától elsikkasztott összegből kegyelete® célra is jusson valami, exhumál- tata felesége holttestéit és nagy pompával még egyszer elteanettette. A temetés után uj asszonyával, akit első felesége halála után törvényes hitvesévé tett — egyes bizonyítékok szerint ugyan egyikkel sem volt törvényesen megesküdve — végleg Páriában telepedett le. Nagyúri életet éltek és Mecserszky kártyakaszinók állandó vendége volt, ahol nagy összegekben játszott és vesztett. Gyakori látogatója volt a párisi orosz templomnak is, ahol a papok között fejedelmi ajándékokat osztott széf. A párisi rendőrség kezére 1924-ben került, amikor egy hotelben két örmény kereskedőtől félmillió frankot rabolt el. Most az egyszer nem volt szerencséje Mecserszkynek. Elítéltek öt esztcoidőre és a büntetést ki is kellett töltenie. Három nappal ezelőtt szabadult ki a börtönből. Hogy e három napból az első kettőn mit csinált Parisban, ez egyelőre még titok. A harmadik napon Mecserszky a Vaugirard- utcán sétált és egy üzlet előtt megpillantott egy gazdátlan triciklit, amilyenen árukat szoktak szállítani. Ezen a triciklin például hutéliás borokat vittek. Mecserszky körülnézett. Sen- kisem volt a közeiéiben. Mecserszky „nyeregbe ült" és elhajtott. Most is pedh-je volt. Öt perccel később már elfogták. A vallatásnál annyit beismert, hogy a bu béliás borokat el akarta adni, hogy pénzhez jusson. És gondolta a tricikliért is kap egy kis summát. Arra a kérdésre, hogy a pénzzel mit akart csinálni. Mecserszky ezt felelte: — Lovai akartam venni, hogy leverjem azt a rekordot, amelyet D’Orange kisasszony állított föl Páris—Bukarest között ... Voála, változatos és fordulatos regény témákban szűkölködő irók. Mecserszky élete ezennel közprédára bocsáttatik. — Hősök emlékünnepe Perbetén. Saját tudósítónk jelenti: A napokban avatták fel ünnepélyes (keretekben a háborúban elesett hősök emlékét megörökítő emlékoszlopot, melyeit a per betel református és zsidó vailtlá- su hívők áldozatkészségének igénybevételévé!! emeltek. A református egyházmegye képviseletében Molkos Kálmán madara és Lelkes Ferenc bátarkeszl református .lelkész végezte az ünnepi szertartást, megható emlékbeszé- dekel; mondtak' és mondott kivi Bök Dukon Béla helybeli református lelkész is. Az ünnepélyen a reformálus egyházkerületet. Tátikáról yá Lajos kér. itanácsbiró (képviselte. 8 PASIS FRANC* roll öl WWWHBMHMMM /i\4X^m^AvóX£oé A& a /Wjoi x^i, á/dApmbké Áiwká JUáií. Í/^Ö|ÍM O fc18 KO M O L ■■HM——I 17 KOMOlL^ytte ICÖÜCISL WB&SBUBBEUBSBBUEK& tO*>. &kik AÚlvÁ' k&- /UioáünMl /Oőmt, koaföfydhÁb AMA íiAXUVK/, JbaL ItJ&sÁih, ha^uAtcUi. 1 A kirabolt bank igazgató-iának vallomása
