Prágai Magyar Hirlap, 1928. november (7. évfolyam, 250-274 / 1877-1901. szám)
1928-11-01 / 250. (1877.) szám
T9S8 norrqmfeer 1, eagfSirgfe:, 9 Egy szlovenszkói származású elzászi mérnök Érsekújváréit keresi Ailantis kultúrájának emlékeit Érsekújvárt uj Glosel Senyegeti — A mérnök állítólag francia tökével ásatásokul akar végezni Érsekújvár, október 31. (A Prágai Magyar Hírlap munkatársától.) Szlovenszkón egy gloseli eset készül, még pedig Érsekujvárott, ahol az elmúlt napokban egy fiatal mérnök a város tanácsától engedélyt kért arra, hogy a város belső területén ásatásokat végezzen, mert megbízható tudományos adatai vannak arra vonatkozólag, hogy Érsekújvár földrétegei egy régi, legalább 15.000 esztendős Krltura nyomait rejtik. Az ásatások romantikusai i A tudomány és technika hatalmas felien- í dülése az utóbbi negyedszázadban soha el nem képzelt, fantasztikus lehetőségekkel ba- j rátkoztatták meg az emberiséget. Jókai álma j a jövő század regényéről, Verne ábrándképei | ma már közel vannak a megvalósuláshoz, j Komoly technikai probléma lett a világűrben való repülés kérdése és nincs a tudománynak olyan terrénuma, amely valami rendkívüli szenzációval ne szolgálna. A geológia, őslénytan és archeológia is hallatlan eredményekre jutott az utolsó évek ásatásaiban, a Campbell- expedició a Gobi-sivatagon többezeréves kultúra emlékeit hozta napvilágra, Tuth en Káinon sirkamrája az egyiptomi kultúra gyönyörű kincseit ontotta ki. Olaszországban az etruszk rejtély megfejtésének nyomában vannak, az Atlantis problémáját egy berlini tudós fejtegeti nagy sikerrel, aki Északafrika partjain, a gabeszi öböl vidékén véli felismerni a Platón által leirt hatalmas ősrégi város falainak hármas körgyűrűjét. Ilyen eredmények után mondhatjuk-e azt valamilyen problémára, hogy az megoldhatatlan és örökre rejtély marad az emberiség előtt? Az óriási tudományos eredmények természetesen nemcsak a tudományos és komoly kutatókat buzdítják munkára, hanem megmozgatják a fantasztákat, a tudomány romantikusait is, akik maguk is komolyan hisznek abban, hogy jó szerencséjük nagy sikerhez, tudományos hírnévhez és óriási kincsekhez juttatja őket Soha annyi dilettáns nem foglalkozott tudományos problémákkal, mint napjainkban. Se szeri, se száma a varázsvesszősöknek, akik botjuk segítségével elrejtett kincseket, petróleumot és kőszenet akarnak felderíteni a föld mélységeiben, már olyan is akadt, aki állítólag tenyerének rezgéséből magnetikus utón érzi meg a kincsek jelenlétét. Monté Christo korszaka elevenedett meg és amint Dumas rokonszenves kalandora rejtélyes varázsige alapján találja meg a tyrrheni-tenger lakatlan szigetén a reneszánsz legnagyobb kincsét, úgy vannak olyanok, akik Késmárk várának betemetett folyosóiban sejtik Thököly Imre mesés kincseit, vagy a vágvölgyi romokban keresik Csák Máté mesés vagyonát. Ábrándképük nemcsak önmagukat foglalja le, hanem dolgot ad a hatóságoknak is, mert mindegyik ilyen romantikus kincskereső ásatási engedélyt kér és a városi tanácsok komoly teendőik közepette kénytelenek a mesék világával foglalkozni. A különös beadvány A napokban egy szőke fiatalember érkezett Érsekújvárra, Turczer Dezső állítólagos strassburgi mérnök, aki előszeretettel nevezi magát hivatásos asztrológusnak és archeológusnak is, tehát ezek a gyanús tudományágak szinte predesztinálják a tudományos romantikára. Első dolga az volt, hogy látogatást tett az érsekujvári városházán és ott a következő kérvényt nyújtotta be: „Tekintetes Városi Tanács! Alulírott azon alázatos kéréssel fordulok a tek. Városi Tanács elé, hogy nekem a város területén belül egy ásatásra engedélyt adni szíveskedjék. Kérésem a következőkkel indokolom: Még a múlt század nyolcvanas éveiben egy tudományos expedíció ment az ázsiai Tibetbe, amelynek egyik tagja ott egy régi kultúra nyomait fedezte fel, amely kultúrának ismerete a tudományra nézve nagy jelentőséggel bírna. E felfedező iratainak átnézésekor a tn- dósok egy rajzot találtak, amely rajz az akkori kultúra egyik városát Érsekújvár vidékére jelöli meg. Hogy ezen felfedező iratai eredetiek, ahhoz kétség nem fér, azonban tekintettel a nevezett dokumentumokban foglaltakra, azok nyilvánosságra nemhozhatók, amig azok abszolút helyességéről a tudomány meg nem győződik. Éppen ezért szükséges először tudni, hogy megfelel-e a valóságnak az az állítás, hogy, e helyen egy város volt. Teljesen illuzórius egyelőre valamilyen városnak napfényrehozatala a föld alól, hiszen erre abszolút bizonyíték nincsen. A tudomány számára azonban lehetnek a mellékkörülmények is fontosak. Nem is fog tehát az ásatás egyébre kiterjedni jelenleg, mint a földrétegek tanulmányozására, amellyel az illető francia tudományos társaság engem, mint csehszlovák állampolgárt, bízott meg. Az ásatást a részemre e célra folyósított, tehát saját költségemen végezném. Kérem tehát a tekintetes Városi Tanácsot, közölje velem a feltételeket, amelyek mellett az ásatást megkezdhetem. Tisztelettel Érsekújvár, 1928 okt. 27. Turcer Didiét.* Az Atlantis nyomai Érsekujvárott A kérvény természetesen nagy feltűnést keltett a városi körökben. Kezdetben komolynak gondolták a dolgot, később azonban hitelét kezdte veszteni az ügy, amikor az egyik újvári hetilap feltűnést keltő módon nyilvánosságra hozta, hogy a fiatal mérnök ásatásaival az Atlantis nyomára óhajt bukkanni. Felkerestem szegény hónapos szobájában Turcer Didiért. A város különös vendége éppen festegetett. Legalább 40—50 rajzlap feküdt egymáson, valamennyi frissen volt festve. Nem is kellet sokáig kérdezősködnöm, a strassburgi asztronómus készségesen jelentette ki, hogy ő „azonkívül" festéssel is foglalkozik, még hozzá gyors festéssel, mert feltalálta az öt percen belüli nedves festés technikáját. Belgrádba szállítja képeit, amelyekből naponként olykor 80—100 darabot is elkészít. A vadszinü, nagy-paccos tájképeket azonban hamarosan elrakja Turcer Dezső és készségesen áll rendelkezésre, hogy felvilágosítson arról, mit is akar tulajdonképpen. MteffiőUt a dolog lényegéiről besaötoök, móír most meg fceflíl mondanom, hogy nrm- denrt neon mondbaitok el, — [kezdte titokzatosán. — Nem mondhatom el egyrészt, mert tudományos titok, másrészt a közel jövőben fel od/wisásotkat akarok Érsekujvárott tartani s ezeken alkarom az egész ügyet a nyilvánosság elé vinni. Négy részből álló ciklust rendeztek, amely egyenesen szenzációs sikerű Lesz. — Nagyon jól tudom, hogy az emberek az első pillanatban elmosolyodnak, hogy Érsekújvár alatt Atlantist keresem. Nem is ez a fontos. Akár ki is kapcsolhatjuk Atlantist az egész dologból, mert én magam sem számítok egész biztosan arra, hogy valahol errefelé megtalálom a mesebeli város romjait. Nem alkarok uj Gloselt csinálni. Az én tud inányos programom az, hogy megtaláljam azt az izmust, amely felöleli a világteremtés problémáját, az élet célját, lényegét és amelyet magukévá tehetnek a teológusok éppen úgy, mint a természettudósok. Turcer Dezső, a Besztercebánya meHetti Ohegyen született 29 éves asztronómus, minden szenvedélyesség nélkül úgy mondja ed ezeket a fantasztikus dolgokat, mintha a legegyszerűbb ügyről beszélne. Hirtelen kitárja a filozófiai nézeteit is, kisujjában van az egész Kant, hiszen már 12 éves korában 5 (taniitotita Kant filozófiájára a tanárját — Hogyan került ehhez a problémához? — kérdeztem. — Erről nem szívesen beszélek. Mindössze annyit árulok el, hogy 1924-ben Mar- seilleben a kórházban összedsmerkedtem egy urnái, aki azzal bízott rám egy tudományos iratgyűjtőményt, hogy azt juttassam ed valakinek. Nézegetni kezdtem, tanulmányoztam és magyar nyelvtudásomnak köszönhetem, hogy ezt a csodálatos anyagot megismertem és az emberiség javára értékesíthetem. Ebben az iratcsomóban különös rajzokat, térképeket, hieroglifeket találtam és féléves munka után sikerült rendeznem a hatalmas és bonyolult anyagot. Miután ismerem a filozófiát s van egy kis fantáziám ás, rájöttem, hogy az újkor tudományos életének legnagyobb szenzációját fedeztem fed. A titokzatos anyag — Ezt a tudományos anyagot még a múlt századiban egy Tibetibe kivándorolt, kaland- vágyó magyar tanitó gyűjtötte. Az Éltető egy expediciótó! elszakadt és évtizedeken át élt a tibeti népek között, ahol asszimilálódott hozzájuk. Csodálattal Látta, hogy ez a primitív, civi'iizM&tlán nép egy olyan fokú kultúra nyomait .áérz^.jMagfly ^ve^edekfcel <<eaettőtóí ezen a területen fejlődött ki és technikailag, müvészetileg, tudományos téren egészen a mai nívón áll. A fiatalember jegyzeteket iké- sziijett magának és ezek kerültek hozzám. Közöttük van egy térkép, melyet másolás céljából kőfalba vésett. Ezen a térképen rajta volt Európa is és tőle nyugatira az Atlanti óceánban egy ma már nem létező nagy sziget — Tehát Atlantis ? — vetem közbe. — A név nem lényeges. De kellett, hogy ez a kultúra létezzék, különben a hipotézis sem keletkezett volna. — Idáig értem, — jegyeztem meg szerényen. — De hát hogyan jutott hozzá, hogy Érsekújvár környékén keresse ennek a régi 'kultúrának a nyomait? — Francia tudományos körökkel átvizsgáltam a jegyzeteket és megállapítottuk, hogy az akkori kulitut a egyik városa Budapest környékén volt. Turcer teóriája az Ailantis elpusztulásáról — Okmányaim szerint — folytatta Turcer — az Atlantis a mai Angliától nyugatra feküdt az északi szélesség 30—35 foka s a nyugati hosszúság 10 és 40 foka 'között. Ami ebből a Celebesbez hasonló szigetből megmaradt, az Azóri szigetek. Erre a szigetre ráhullott egy óriási jógmeteor. Atlantis népe kultúráját szétterjesztette a szomszéd kontinensekre is. Egy ilyen város helye az átszámítások szerint Budapest környékére esik. Atlantis tibeti felfedezője egy kis mennyiségű vizet hozott magával ebből a forrásból, amelynek vize a tibeti városon keresztül tört ki a hegyoldalból. Budapest központtal 150 kálómé teres sugara területen mindenütt kutviZr analizist végeztünk és ekkor derült ki, hogy Érsekújvár kutvizében található némi meny- nyiség abból a vegyiiletből, amely a tibeti forrás vizében is van. Ez döntötte el a kockát ÉTsekujvár javára, bár a térképen Breslau és Albánia is meg van jelölve. Számításaim szerint 15—30 méter mélységben meg kell találnunk azt a réteget, amely a régi kultúra emlékeit rejti. — Tisztában vagyok azzal, hogy úgy a laikus közönség, mint a tudományos körök előtt fantasztikusnak tűnik fel mindez, s valami regény reklámját látják fellépésemben s a meginduló ásatásokban. Ez azonban nem tart vissza attól, hogy mindent megtegyek, amit megtennem tudományos lelkiisraeretem kötelez. Az interjú ezzel véget ért. Érdekes, hogy sokan vannak olyanok, akik a misztikum iránti tiszteletből máris hitelt adnak a mérnök fantasztikus teóriájának. Érsekújvár városi tanácsa került kényelmetlen helyzetbe, mert ha mereven elutasítja a mérnök kérését, szemben találja magával a tudomány romantikusait, ha pedig az ásatások megkezdődnek, az egész tudományos világ nevetni fog Érsekújváron. Kérdést intéztünk Gombos Ferenc városi főmérnökhöz, a technikai ügyosztály vezetőjéhez, mit fog a városi tanács tenni az érdekes kérdésben? — Az ügy ed: — mondotta a főmérnök — csak a Tövid kérvényből ismerem, mindaddig nem szólhatok hozzá, amig az illető unral nem volt alkalmam közvetlenül tárgyalni. Hogy az első pillanatban erősen fantasztikusnak látszik az ügy, azt mondanom sem kell. Ameny- nyiben nem Atlantist keresnek, hanem földtani stúdiumokat Óhajtanak végezni, a városnak nem lehet semmi oka, hogy ezt megakadályozza. Azonban abban a helyzetben vagyunk, hogy rendelkezésre bocsáthatjuk azokat a földtani megfigyeléseket, amelyeket a 400 méter mély artézi kút ásatásánál végeztünk. Ezekből ásatások nélkül megtudhatják azt, amit tudni akarnak. Egyébként az ügyben a tanács hivatott dönteni. Érsekujvárott most nagy kiváncsisággei várják az Átlantis-ügy további bonyodalmait Sándor Dezső. Felieéeztéh a világ leggazdagabb gyémánimezejét a délafrikai homoksivatagban Repülőgépek és katonai csapatok őrzik a bekerített területet A P. M. H. már jelentette röviden, hogy a Foktőidén oly gazdag gyémántmezőt fedeztek fel, amely minden eddigit felülmúl. A Daily Mail röpítette világgá elsőnek a hirt. A felfedezés valóban megtörtént és csak a véletlenen múlt, hogy ennek a híre a nyilvánosságra került. Az uj gyémántmezső felfedezésének részleteiről a következőket jelentik: Néhány hónappal ezelőtt Marensky dr. európai tudós kutatóutjában eljutott a Namaqua- földre és Springbokfonteintól északnyugatra behatolt az Oranje-folyő és az Alexander-őböl közötti sivatagba is. A tudós csak nagynehezen tudott a homokos sivatagban előrehaladni és gyakori pihenésre kényszerült. Ilyen pihenő alatt egyszerre feltűnt neki, hogy olyan helyeken, ahonnan a szél elfujta a homokot, ragyogó kis kövek esillámlanak. Nem kellett a kutatónak sokáig törnie a fejét, mert hamarosan megállapíthatta, hogy a köveoskék — gyémántok. A felfedezés azonban nem maradhatott Marensky titka, mert a társaságában levő gyarmati hatósági közegek a hirt gyorsan eljuttatták Fokvárosba, a délafrikai kormányhoz. . A hírre a kormány azonnal bizottságot küldött ki repülőgépen az Alexander-őböl vidékére. A bizottság szenzációs jelentésére a gazdátlan sivatagrészt koronabirtokká nyilvánították. Amig azonban ez megtörtént, eltelt néhány hét és ez az idő elég volt arra, hogy a tudós egymaga 150.000 font (25 millió 5k) értékű és 12.500 karát súlyú gyönyörű gyémántot szedett össze. A gyémántmező túlnyomó része pedig éppen az a terület, amelyen & legtöbb gyémánt található, az államé maradt. A gyémántmező a Fokvárostól körülbelül 540 kilométerre fekszik. A délafrikai kormámyközegek a gyémántszedést rögtön beszüntették és a tudósnak száz kntatóhelyet jelöltek ki kártalanítás gyanánt. Teherautókon és repülőgépeken hirtelenében hatalmas expedíció indult útnak és rövid időn belül bekerítették sodronnyal az egész területet és katonaság őrzi a kincsesbányát. Természetesen mindehhez pénz kellett és igy pattant ki azután a féltve rejtett titok. A gyarmat bányászati hivatala a 'délafrikai parlamenttől bányakutatási és feltárási célokra póthitelt kért. Beyers bányaügyi miniszter azonban nem jelentette be részletesen, hogy a kért összeget mire akarja forditani és minden kérdésre kitérő választ adott. Ekkor felállt Smnts Kris^ tián tábornagy-miniszter, az öreg búr harcos, aki a világháborúban a németektől Délnyugat- és Kelet-Afrikát elhódította és a proletárdiktatúra idején Budapesten is töltött néhány órát, erélyűStabayafirdA szép meleg gyógyvizfurdö a magas Fátra tövében. Téli szezon. Siessen előfizetni a K€g»@sHétre sen követelte utódja, Hertzog tábornok, miniszterelnöktől a pénz hovaforditásának megjelölését Az egykori búr szabadsághős erélyes fellépésének volt is eredménye, de ezzel kipattant a nagy titok. A délafrikai kormány belátva azt hogy mennyire leszorítaná a gyémánt árát ily óriási mennyiségű drágakő piacra dobása, elhatározta, hogy a bányában csak 60—70 főt számláló válogatott de szegény munkást alkalmaz és a zsákmányt a Fokvárosban levő páncélszekrényeiben elraktározza. A gyémántot az Alexander-öbölből repülőgépek szállítják a Fokvárosba. A napokban egy ily repülőgép kényszerleszállási, végzett, mire a búr farmerek a segítségére siettek. Nagy volt azonban a meglepetés, mert a jóindulatú embereket fegyveres katonák fogadták és még csak közeibe sem engedték őket. A repülőgép 250.000 font értékű gyémántot szállított. Egy hőnap alatt repülőgépen négy minié font értékű gyémánt került a hányákból Fokvárosba. Egyetlen gödörben kétszázezer font értékű drágakövet találtak, A kormány a gyémántmezőt szigorúan őrizteti, a közelébe meréezkedőkre rálőnek, sőt még repülőgépek is cirkálnak a kincsesbányák területe fölött. Amikor a gyémántmező fölfedezésének hire nyilvánosságra jutott, rengeteg ember indult útnak, hogy szerencsét próbáljon, de a délafrikaí lovas rendőrség senkit sem enged a Namaqna- földre. A bányaügyi miniszter, aki maga is egy óra alatt százezer ők értékű gyémántot talált, kijelentette, hogy aránylag csak nagyon lrisösszegü drágakövet hoz forgalomba, pedig a gyémájP ixáBi &osi £&hea eAggSáseáh
