Prágai Magyar Hirlap, 1928. november (7. évfolyam, 250-274 / 1877-1901. szám)

1928-11-25 / 270. (1897.) szám

Az lüil Uráli Prága, november 24. ötöd ük György angol király, tüdőgyulladás­ban megbetegedett A 63 éves uralko­dó, akinek családja különben is rendkívül haj­lamos a tüdőkonges tiókra és nehezen küzd ellenük, néhány nap óta álmatlanul harcol a Buckingham-palotában a kórral. A legújabb orvosi jelentések szerint a betegség ereje megtörött és aggodalomra nincs ok. Reméljük is, hogy az uralkodói akinek személye kétség­telenül egyike az európai államfők iegrokon- szenvesebbjeinek, hamarosan elhagyhatja be­tegágyát és zökkenő nélkül teljesítheti tovább államfőd kötelességeit. Amikor a betegség híre elterjedt, az angol világbirodalom testén szokatlan reszketés fu­tott végig e a nyugtalanság átkarapódzott a ki­rályi hálószoba előcsarnokából a Citybe, Skóciába, Írországba, át a tengereken a kana­dai j égsivatagokig, vagy a szudáni forróságig, Ausztráliába, aihol éppen sztrájkolnak a Sid- ney-i dokkmunkások és meg sem állt Ujzé- j landiig, aihol a nagyban tomboló választási küz- \ ideiemre jelentős hatást gyakorolt és megren­dítette Coates konzervatív miniszterelnök po- ziciéjáL A király beteg. A kapocs beteg, a nagy összefoglalás, a gyupont és a kiegyensú­lyozás. Sehol a világon nem oly abszolút ere­jű a monarchia kontinuitásának fogalma, melyfről már Montesquieu megmondotta, hogy a tekintély elvével egyetemben a legnagyobb erény, amellyel a monarchikus államforma gazdagíthatja a nemzetet, — mint Angliát®. j Nlagy Británáa nem küzd válsággal, nem fél j a kontinuitás megdőlésétől. De most, a király j betegségekor az egész nagy és komplikált tes­tet mégis sejtő idegesség rángatja meg s en­nek az idegességnek láttára arra kell gondol­nunk, hogy mily óriási, csaknem tran- szencendentáilis jelentősége van annak a kis és szelíd öregembernek. Az an­gol király személye a szimbolikus jelentőség erejének legtisztább példája. Az angol biro­dalom nem egy nemzet, nem is egy nemzet meghódított birtoka, talán már nem is jól fel­fogott érdekszövetség, hanem egy olyan egy­ség, amelynek két pillére van: a kölcsönös se­gítés erejének értékelése és a londoni király. Az egyes domíniumok érzik, hogy biztosab­ban és nyugodtabban élhetnek, ha teljes bel­ső és külső szabadságukban sem mondanak le arról a laza összefüggésről, amely adott esetekben, ha hatalom és erő kell, akár gaz­daságilag, akár katonailag, biztos sikerre ve­zethette őket. Ennek az összefüggésnek ‘kul­csa a király. Köztársasági államforma mellett az iimpérium rég szétszakadozott volna a kele­ti részek, legyengített, elhagyott állapotukban rég a sárga faj martalékai lettek volna, a tá­masz nélküli Kanadára az Unió tette volna rá kezét, Indiában pedig átkos vallás- és fajhá- boruk dühöngnének gyilkos pestisekkel bő­ven fűszerezve. Így azonban van valaki Lon­donban, a Buckingham-palotában, aki fölötte áll a részeknek, aki sem angol, sem hindu, sem ir, sem ausztráliai, sem afrikai, sem ka­nadai, hanem minden együttvéve s akinek a személyében bízvást megtörténhetik a nagy összefoglalás. Az angol király olyan jelentőségű, mint a csat, amely a ruhát összefogja. Most különösen nehéz problémák előtt áll az angol birodalom. A politikai haruspeksek bejósolták, hogy a közeledő választásokból a Labour Party megerősödve kerül ki s bizo­nyára oly erőre tesz szert, hogy a rendszer- változás veszedelme sem tartozhat a lehetet­lenségek közé. A rendszerváltozás pedig ép­pen annak a nagyszerű politikai konfireuHáe­| Paris, november 24. Németország uj de- j marsét intézett a szövetséges kormányokhoz | a közeljövőiben összeülő jóvátételi koniíeren- j ciária vonatkozólag. A deanars megismétli a I német kívánságokat és telljes határoaottság- | gal kijelenti, hogy Németország nem en- I gedihet. Az uj német jegyzék óriási felháborodást ; okozott a francia sajtóban. A Dawes-szerződés revíziójának kérdését a nagy francia lápok eddig meglehetős 'tar­tózkodással ítélték meg, valószínűleg bő­vebb és precízebb instrukciók hiányában. Ma az információs lapok határozottan és egységesen állást foglalnak a revízió ellen. Német Metéíkes körökben nem tulajdoníta­nak nagy jelentőséget a francia lapok lár­májának, mert, mint hangoztatják, eddig minden nemzetközi konferenciát, a londonit is, a Ideáméit is, hasonló zaj előzte meg Párisfoan. A Petit Párisién véleménye szerint köny- □yen érthető, hogy Berlin mindent elkövet a Dawes-tarvezet revíziójáért és olyan terü­letre akarja vezetni az előzetes tárgyaláso­kat, amelyen a német érdekeket nagyobb valószínűséggel segítheti győzelemre, de azért mégis feltűnő, hogy a birodalom ma már a szövetségesek nézetével száz százalékosan ellentétben álló nézetekkel mer a világ közvéleménye előtt meg­jelenni. Németország úgy beszél, mintha a versail- lesi békeszerződés nem létezne, mintha a Dav. -.ervezet csak ideiglenes és lényegitek len részletkérdés volna és a jóvátétel kér­dése a valóságban csak most merülne föl két teljesen egyenrangú tárgyaló fél közölt A szövetségesek a szeptemberi genfi ta­nácsülésen csak azért foglalkoztak komo­lyan a német revíziós indítvánnyal, miért véget akartak vetni annak a bizonytalanság­nak, amely a jóvátétel rendezetlensége miatt Európában uralkodik. Természetesen a szövetséges hatalmakat semmi sem gátol­hatta abban, hogy a mai status quo-hoz ne ragaszkodjanak. Éppen azért csodálkozva veszik tudomásul, hogy Németország meny­nyire félreértette jóakaratukat. A Journal a német demarsot tisztességtelen manővernek bélyegzi és egyenesen arcátlan­ságnak minősiti azt az eljárást, hogy a biro­dalom tagadni merészeli a jóvátétel és a szö­vetségközi adósságok közli összefüggést. Az sem szép, hogy az Egyesült Államokat mindenáron mozgósítani akarja a szövetsé­gesek ellen. Németország és a szövetségesek közt az ellen­tét oly nagy, hogy a megegyezésre alig van remény és a tervezett konferenciát szinte fö­lösleges megtartani. — A Petit Journal szin­tén sajnálkozását fejezi ki a német intranzi- gencia fölött, de megjegyzi, hogy a meginduló tárgyalások esetleg más szellemet teremthet­nek és a pillanatnyi kedvetlenséget Locarno- hoz, vagy a londoni tárgyaláshoz hasonlóan, kedvező atmoszférává változtathatják. A Maiin az egyedüli információs lap, amely barátságosabban Ítéli meg a helyzetet. A baloldali sajtó szintén a német álláspont­hoz keres közeledést. Az Oeuvre például a nevetséges sajtóveszeke­dés megszüntetését kéri. — Ültessük a tárgyalóasztalhoz a szakértő­ket és engedjük, hogy nyugodtan dolgozzanak — írja. — Hiszen a szakemberek nem állíta­nak fel kategorikus imperatívuszokat és ha munkájuk eredménye nem tetszik a kormá­nyoknak, még mindig érvényben maradhat a Dawes-javaslat. Viszont, ha sikert érnek el, az európai horizont végleg megtisztul. A Volonté ugyanilyen hangnemben ir. Né­metország kívánsága nem utasítható el, ha fizetési lehetőségének felülvizsgálását kéri. A birodalom eddigi Dawes-annuitásait utol­só fillérig amerikai kölcsönökből törlesz­tette s elvégre a végletekig igy nem mehet. León Blum a Populaireben természetesen leginkább képviseli a német álláspontot és a francia kormány magatartását egyenesen ar­cátlanságnak bélyegzi. A párisi sajtó egyöntetűen elismeri annak szükségességét, hogy a szövetségesek a tár­gyalások előtt megegyezzenek. Sir William Tyrell párisi angol nagykövet még ma Angliába utazik, ahol a weekendet Baldwin- nal tölti el és megbeszéli vele a jóvátételi revízió problémájának részleteit. A nagy in­formációs sajtó szerint a szövetségesek való­színűleg kollektív jegyzékkel válaszolnak a második német demarsra, ami nagy ered­mény lenne és csirájában elfojtaná a túlzott és indokolatlan német reményeket. Briand expozéja Páris, november 24. Briand a kamara külügyi bizottságában tegnap előadást tartott, amelyről a reggeli lapok néhány részletet közölnek. — Briand mindenekelőtt történelmi visszapillantást nyújtott a locarnoi és a toiryi tárgyalásokról, miközben részletesen beszélt a Kellogg-paktum­ról és a francia-angol flotta szerződésről. Véle­ménye szerint a népszövetség egyre növekvő in­tenzitással dolgozik a béke érdekében. Megemlítette, hogy z. rajnai kiürítés kérdése a meginduló jóvátételi tárgyalások eredmé­nyétől függ, mert a kiürítés és a jóvátétel két teljesen összefüggő probléma. Briand szerint a tárgyalások mindenesetre ered­ményre fognak vezetni. Grunbaeh szocialista képviselő több kérdést intézett a külügyminiszterhez. 1. Megtartják-e a népszövetség előkészítő lefegyverzési konferen­ciáját 1929 elején,' mér- abban az esetben is. ha a tengeri hatalmak előbb “égyeznék meg ? —- Briand erre a kérdésre kategorikus igennel fe­lelt. 2. Ajánlani fogja-e a francia kormány a parlamentben a támadást kikerülő paktum és a kölcsönös segélynyújtási szerződés ratifikálását? — Briand ismét igennel felelt. 3. Nem lát-e a külügyminiszter ellentmondást Franciaország genfi lefegyverzési magatartása és a párisi had­ügyminisztérium fegyverkezési politikája kö- között? — Briand mindenekelőtt kitérő válasz- szal akart kibújni a kényes kérdés elől. — Mit felelne ön erre a kérdésre? — kérdezte Grunbachot. A szocialista képviselő nem minden rosszaka- rat nélkül igy válaszolt: — Nyiltan elismerném, hogy a hadügyminisz­térium fegyverkezési politikája sokat árt a béke politikájának és a lefegyverzésnek. Erre a váratlan feleletre Briand minden ener­giáját és aktivitását összeszedve bizonyítani igyekezett, hogy a francia külügyminisztérium és hadügyminisztérium között nincs ellentét, amit ha kell formálisan is be tud bizonyítani. A sűméknemseti pírt a kűffOMhfiz apS@Pi Prága, november 24. A csehszlovák nemze­ti demokrata párt szlovák nyelvű pozsonyi lapjának jelentése szerint a szlovák nemzeti párt a nyilvánosságra hozta, hogy „amennyi­ben a szlovenszkói viszonyokat nem sikerül a saját programja irányába terelni, akkor a párt Prágában fog erélyesen föllépni s ha ez sem segít, úgy az európai közvélemény fóru­ma elé megy.“ A nemzeti demokrata lap persze rögtön megragadja az alkalmat, hogy a szlovák nem­zeti párt erélyes állásfoglalásának élét azzal az állítással tompítsa, hogy a pártot Szüllő Gé­za dr. fogja majd kalauzolni' az európai köz­vélemény fórumára. A lap a nemzeti párt ál­lásfoglalását irredentizmusnak minősiti. bált személye garantálná a zökkenés nélküli­séget, mint ahogy garantálja az angol impó­riam egységét! Ilyen körülmények között érthető, hogy be­tegségének hírére az impé.rium idegesen meg- rezdül, Angliában mindenki tudja, hogy most, a legkritikusabb választások előtt, rendkívüli komplikációt és veszedelmet jelentene a sze­líd és megbízható György eltűnése. Szerencsé­re erre a sötét eshetőségre a londoni orvosok legutóbbi bulletinje után nem igen kell most 'Jfo .Jp Nal ssáffissssSte Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, A SzlovenSzkÓi CS rUSZÍnSzkÓi ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága H., Panská ulíce negyedévre 76, havonta 26Ke; külföldre: nnlitikni nnmlnnia = 12, ü. emeiet. Telefon • .0311 Kiado­évante 450, félévre 226, negyedévre 114 Főszeriesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő. hivatal: Prága íl„ Panská ul 12/111. - Te­havonta 38 Kő. Egyes szarkára 1-2Ö K£ DZURAN71 LÁSZLÓ lefon: 30311. ~ Sürgönyeim: Hírlap. Praha A berlini konferencia elficsaürazisai Fraisis mSfelháborodás a tulzottaife tartott német követelések miatt „Mintha Versailles nem létezne*’ — I birodalom nem akar jóvátételt fizetni! — A konferenciát nem subád megtartani - A baloldali sajté a németek igaza mellett nak halálát jelentheti, amire Anglia méltán i büszke. Ötödik György volna az egyetlen, aki­nek személye a belpolitikai rendszerváltozás esetén is meg tudná őrizni a kontinuitást, ötö­dik György szelíd, jó és becsületes ember, Angliában rendkívül népszerű és a munkás­párt legalább olyannyira tiszteli, mint a töb­bi pártok. Ha ő uralkodik a legközelebbi vá­lasztások idején, nincs baj, mert bármily po­litikai változás jön, akármilyen párt kerül uralomra, mindegyik egyforma tisztelettel és bizalommal fog az agg királyra tekinteni, aki mögött kaprából* múlt ML, egy világháború s egy világháború utáni nehéz idő! MacDonald és Uoyd George számtalanszor kijelentették, hogy amig ötödik György, a jó és igénytelen király uralkodik, a tökéletesen működő, min­denkit kielégítő legfelsőbb angol rendszerben nem történhet változás. Az angol pártok bizalmát a szürke és szelíd ötödik György teljes mértékben élvezi, ő a legnemesebben fogja föl és értette meg, hogy az angol király csak akkor maradhat meg nagy szimbolikus jelentőségnek, mindenttartó kapocsnak, ha passzív lesz, visszavonul, & mindennapon tulemeSkecEk és jó. Az Ö-.foijjjjó-'

Next

/
Oldalképek
Tartalom