Prágai Magyar Hirlap, 1928. november (7. évfolyam, 250-274 / 1877-1901. szám)
1928-11-18 / 264. (1891.) szám
3 USB i—fifimaiitit 18, vasárnap. Az alkotmány revíziójának előkészítésére ütvén táp alkefmányozó bizottság kiküldését indítványozzák a magyar nemzeti párt parlamenti képviseli! Az indítvány szerint a bizottságba a képviselübáz 30, a szenátus 23 tagot kid — Főfeladata a nyeivtörvény és az állampolgársági törvény revideáiása lesz — Prága, mavomjber 17. A magyar nemzeti párt törvényhozói, Szent-Ivány József pánt- vezérnel élükön mgyjeJeaitöségtü dinditiványt uyusjttoibtaík 'be a képviselőház, etaötta3égéíhe&. Az indítvány dűlőre alkarja hozni a köztársaság elnöke által is szükségesnek elismert al'kotmányrevizjió kérdését, amennyiben a nemzetgyűlés kiét házának tagjaiból egy Ötven tagja alketmányezó bázorttteág fcüflüJdéeélt hozza javaslatiba, mely bizottság az elinalt tiz év tapasztalatai alapján olyan módosításokat dolgozna ki a forradalmi nemzetgyűlés által hozott alkotmányon, 'amely módosítások hivatva len mének korrigálni mindazt a hibát, amit a forradalmi légkörben a köztársaság egyes nemzeteinek tájvoHétében és részvétele méöMH, azok érdekeinek sérelmével az ailkolmánytörvénybe fölvettek e a korrigálásuknak a nemzetgyűlés többségének véleménye szerint elérkezett már a szüksége. A fcéipviselőház parlamenti rendi.)© 22. szakaszának második bekezdése alapján az indítvány már a ház legközelebbi ülésén a pléntim napirendjére 'kell hogy kerüljön s ágy már a legközieflebíbi jövőben feleletre kényszeríti a képvisetőházat, hogy a kisebbségi nemzetek sérelmeit hajlandó-e a magasabb alkotmányjogi érdekek kedvéért a köztársaság jogrendjének írj megalapozásával elirmimáini az alkotmányból. A szombaton benyújtott indítvány a következőleg hangzik: Indítvány Mondja ki a kópviiselőház: a nemzetgyűlés az állam alk<dmánytör- rónyed — a nyelvtörvény és az állampolgársági törvény — revíziójának előkésztésére ég a megfelelő javaslatok kidolgozására egy közös bizottságot választ, mely bizottságiba a képviselőház 30 s a szenátus 20 tagot küld ki. Ezen közös bizottság képviselőházi, illetve szenátusi tagjait az illető törvényhozó testület az arányJag-os képviselet elve alapján választja úgy, hogy a bizottságban az összes, a nemzetgyűlésben képviselettel bíró politikai párt képviselve legyen. Ez az atkotmárnyozó bizottság az általa kidolgozandó alkotmánytörvény- térv ereteket 3 hónapon belüli köteles a nemzetgyűlés elé terjeszteni. Indokolás Hogy az alkod mányitörvényeik revízióra szorulnak. az köztudomású s ezt a köztársasági elnök .jubileumi nyilatkozata ás minden kétséget kizáró módon megállapítja. A jelenlegi alkotmánytörvény alaki szempontból kifogásolható, mert annak megalkotásánál nem vett részt az egész állam összes polgárának az akarata. Az aikotmánytörvény eliten nyolc év ailatfft a soknál is több tárgyi kifogás merült föl. Alulirótt indítványozók nézete szerint az alkotmánytörvény revíziójának a szükségességét a nemzetgyűlés is átlátta s legföljebb az lehet kérdéses, hogy a revízió előkészítése milyen módon történjék meg. Az előkészítési munkálatokat a kormányra bízni nem lehet egyszerűen azért, mert a kormány egyrészt nem engedelmeskedik a nemzetgyűlés utasításainak (ll. a 152—926. sz. ailketmánytörvén y elfogadásánál hozott revolúciós határozatok sorsát), másrészt a kormányban az összmi- niszténiumbam az állam összlakosságának csak egy csekély töredéke van képviselve s mint ilyen testület, nincs abban a helyzetben, hogy az összlakosság érdekednek megfelelő álaiovebő törvényeknek a tervezetét előkészítse. Ugyanezen okból nem készítheti elő ezt a munkát az úgynevezett oszmicska sem, mely — de facto — létező szerv a demokrácia elveivel is. ellenkeziilk. Az alkotmány törvény fogalmilag is kell, hogy az állam összlakosságának az akarat- megnyilvánulása legyen. Az összlakosság akaratm egnyilváni fására az adott körülmények 'között csakis a nemzet- gyűlés képes, igy magának a nemzetgyűlésnek kell megtennie a revízió előkészítését és a revíziót is. Nem várható, hogy az ilyen nagyjelentőségű munka a két ház közös ülésem intéztessék, azért van szükség az általiunk javasolt alkot- mányozó bizottságira. A meglévő alkotmány jogügyi bizottság nem elég, egyrészt, mert a i folyó ügyek intézése eléggé elfoglalja, másrészt, mert a bizottság a jeüonleg érvényben lévő — de egyébként szintén revízióra szoruló — tárgyalási rend szerint nincs hivatva ily szolgálatok végzésére. Javaslatunk pénzügyi kiadásokkal nem jár s igy ebből a szempontból indokolást nem igényel. Alaki szempontból azt indítványozzuk, hogy a t. Képviselőház jelen javaslatunkról a ház legközelebbi ülésén a tárgyalási rend 22. §-ának (2.) bekezdése szerint határozzon. Javaslatunk elfogadása esetén tétessék át a határozat a szenátushoz. Prága, november 17. Az UTK kőnyoma- tos jelentése szerint az uniifikációs miiniszlé- iriuim már elkészítette az illetőségi jogTa vonatkozó törvényjavaslatát s ugyanez a minisztérium az állampolgárságira vonatkozólag is törvé n yjavaslatot készít. Értről a kérdésről már a nemzetgyűlésnek régen kellett volna tárgyalnia, mert hiszen a lex-Dé- rer elfogadásakor 1926-ban a nemzetgyűlés határozati javaslatot fogadott el, amelyben felszólította, a kormányt, hogy a legrövidebb időn belül terjesszen be a csehszlovák állampolgárságról kormányjavaslatot . A kőnyomata® értesülése szerint most tárgyalások folynak a belügyminisztérium és az undfíjkájcáós miinisztérium között az állampolgárság végleges rendezését célzó törvény- javasllatról, amelynek parlamenti tárgyalása azonban még egyelőre nem várható. Jelenleg a szlovenezkói körök a lex-Dérer módosát ásánalk lehetőségéről tárgyalmaík, amit az eddigi gyakorlatból szerzett tapasztalatok alapján ejtenének meg. A Tex-Diber érvényessége öt évre volt kontemplálva, vagyis 1931 augusztus 22-ig. Pártjaink már évek óta sürgetik ennek a kérdésinek a rendezését g az orszá'gos ke- resztényszooiallista párt a magyar nemzeti párttal együttesem most törvényjavaslatot is benyújt az állampolgársági törv'ény módosítására. A kőtnyomatos jelentése szerint a kormány ni'ég most sem gondot az álliaimpol- gáirság végleges rendezésére és nem szándékszik rövid időn belül olyan törvényjavaslatot benyújtani, amely a tiz év óta tartó bizonyt a lanságnak véget vetne. Viszont nekünk olyan információink vannak, hogy p problémának generális rendezésére igenis rövidesen ser fog kerülni, ami jobbnak látszott egy hiányos törvény, melv- lyel akkor remélhetőnek látszott, hogy tize n n égy-tizenötezer hontalan állampolgársághoz juthat, mint semmi. Ezt szükségesnek tartottuk egyszer leszögezni, hogy a közvélemény világosan lássa Dérer Iván hamis kétlakiságát. Hiába mondatta ki akkor a nemzetgyűléssel Szent-Ivány, hogy a kormány köteles egy végleges állampolgársági törvényt előkészíteni, a kormány két év óta nem tett semmit. Az nniükácáós minisztérium az illetőség megadására vonatkozó törvényjavaslatát még mindig nem nyújtotta be, jóllehet Gazsik miniszter már többizben hangoztatta, hogy ez a törvényjavaslat már el is készült. A Szíovenszkón élő hontalanok tízezrei elvárták volna a szlovák unifikációs minisztertől, hogy legalább ő megérti szomorú helyzetüket és sürgősen rendezi ezt a kérdést. Dérer is sok évig tagja volt a kormánynak s minisztersége alatt még csalt meg sem Msé- relte az állampolgársági kérdés rendezését, csak amikor ellenzékbe lépett, akkor látta előnyösnek kortes célból a hontalansági sérelmek feszeget ését. Az állampolgársági és illetőségi kérdés sürgős parlamenti rendezése érdekében most már több javaslat fekszik a kormány előtt. A legpontosabban kidolgozott és a legliberáli- sabb javaslat az, amelyet pártjaink nyújtottak be. Ha a szlovák politikai körök tényleg véget akarnak vetni a hontalanok tízezrei kálváriájának, ngv tárgyaltassák le pártjaink törvényjavaslatát. A múlt tapasztalatai alapján azonban mindenki tudhatja, ihogy a csehszlovák s szlovák pártok és Dérer is csak választási agitációra használják fel most ismét a szerencsétlen hontalanok ügyét s az ügy várható rendezésében ezeknek a pártoknak semmi érdemük sem lesz. I (sebek tittakozesk Spina vaftitSgyi minisztersége ellen Prága, november 17. Politikai körökben újból az a Mr járja, hogy Englis utódjának kinevezésével egyidejűleg Na j mán vasntiigyi miniszter is kiválik a kormányból s a cseh iparospárt részéről Horák jelenlegi képviselőházi alelnök kap miniszteri tárcát. A vasntiigyi minisztérium élére ezen verziók szerint Spina jelenlegi kozni unkaügyi miniszter kerülno. Ez a Mr cseh körökben óriási felháborodást keltett s a soviniszta cseh sajtó hevesen tiltakozik Spina vasntiigyi miniszterré való kinevezése ellen, mert lehetetlennek tartja, hogy a vasutakat egy német ember vezesse^ és német ember rendelkezzék százötvenezer cseh vasutas fölött. ^RScatMAd^^Rfflaj^ ■wmb:vk a-.rxniwnvn éSfmSrntmacmmmmmmmm Gottdiener Ipi pa |i| i|i| ip?|f rZr k?- an£.iktttfMafc2fiH2aiív. ■«.*• -UHUTUíuMUflBB51 Jön ! Jön ! a világ legnagyobb attrakciója l I csehszlovák pártok csúf karfiesvmenye Szlovénokon a hontaiaisági kérdés rendelésének Jelszavával Az unifikádős miiiisztiilum megint „elkészOU" az letiséis Javaslattal és m áliimpilgírsáii törvényjavaslat tedifilílásiliss iát — Visszafelé sülnek el Dérer Szent-ivásir-eiieiies wáiiii 4adül a magyarság pártjai sohasem csüggedő kitartásánák le»z köszönhető. A választási kampányban minden szloven- szkói pánt az állampolgár sági kérdéssel foglalkozik s még a kormánypártok, az állampolgársági sérelmek létrehozói is úgy tüntetik föl a dolgot, mintha ők i® akarnák ennek a sérelmes kérdésinek a rendezését. Dérer Iván, aki állampolgársági törvényjavaslatának 1926- bam történt tönvényreeimelését egj^edül Szemt- Iványnak köszönheti, mert egyedül Szent-Ivány volt az, aki az ellenzékben levő Déremek évek óta a bizottságokban porosodó javaslatát nehéz küzdelmek árán elfogadtatta a vámkoaliciéval és kiharcolta, hogy a javaslatot a nemzetgyűlés plénumának napirendjére tűzzék, ugyanez a Dérer mostani választási beszédeiben azt hajtogatja, hogy a lex Dérer hiányos végrehajtásának, helyesebben végre nem hajtásának oka Szent-Ivány politikájában keresendő, mert az ő véleménye szerint azért nem intézik el az állampolgársági kérvényeket kedvezően, mivel Szent-Ivány és általában a magyarság mindkét pártja ellenzéki politikát követ. dDérer sánta érvelése azonban visszafelé sül el, ha rámutatunk arra, hogy 1926-ban a lex Dérer parlamenti tárgyalása folyamán a magyar nemzeti párt sokkal kedvezőbb szövegezésű javaslatot nyújtott be, de éppen Dérer Iván képviselő volt az, aki ezt elgáncsolta és a magyar nemzeti párt törvényjavaslatának a szövegéből mindazokat a rendelkezéseket töröltette, amelyek az övénél liberálisabbak voltak s alkalmasaik arra, hogy az állampolgársági kérvények sima elintézését biztosítsák. Dérernek akkord szűkmarkú eljárása csak azt bizonyltja, hogy Dérer szándékosan csak fél munkáéi akart végezni s az akkori pillanatnyi helyzetben a magyar nemzeti pártnak nem volt más útja, módja, mint elfogadná az elérhető maximumot, Dérer kompromisszumát, mert ® BEI I | | ÜL biztosára meggy égy ltja J| s . . . © © mételykóros szarvasmarháit és juhait. © ® © s © © Óvakodjék Kapható [U hamisításoktól! mmdeaa gyógy szertári? au! gj © © I¥1 föl f¥l I?1 löl I¥1 föl !♦! föl 1^1 RH föl f?l !♦! F51 !❖! I¥! I¥l fű föl I© löl © F51 Í?1 Föl Í¥1 Fű föl fő! föl I?1 fü fői 1*1 !3il I Világhírű ,«SCHR09.LM féle sifonok, vásznak, ágynemű damasztok, divatselymek és szövetek, asztal- H ® .pf-: !y neműk, frottiráruk, mosóáruk. rövidáruk, kész női fehérnemű, kész függönyök, selyem brokátok, bútor- ■*■(:■& v.’i (Ú^bS'- ^ ^ :> szövetek. — Előnyös árak! Paplanok és paplan-anyagok. Régi paplanok átdolgozása. — SCOSI€E«ICMSSA<b Minták vidékre bérmentve. Minták vidékre bérmentve. umjwji jm »wuimx» «TO<m»ar.M»..rww«« ,s©5° le8, jjj.1 —«««— LÉI,yiiiihIlii ■MII 1111—iilWII ll .....Ili ■"inuiyi llBlliiHIMI
