Prágai Magyar Hirlap, 1928. november (7. évfolyam, 250-274 / 1877-1901. szám)

1928-11-17 / 263. (1890.) szám

2 1938 november 17, mrom/bat ▼rák estében több parasst súlyosan megse­besüli ’A csendőrök parancsnokát viszont a falusiak se besi tették meg oly súlyosan, hogy a helyszá­men meghalt. Hivatalos jelentés szerint az ösz- szetüzésre az adott okot, hogy a falu lakossá­ga megrohanta a csendőrőrsöt és el akarta kergetni a csendőröket azzal az indokolással, hogy nincs szükség rájuk. A falu lakossága ezzel szemben azt állítja, hogy az összeütközést a csendőrök provo­kálták azzal, hogy erőszakosan fel akarták oszlatni az uj kormány ünneplésére össze­gyűlt tömegei Takarékoskodni! Bukarest, november lő. A kormány tagjai tegnap minisztertanácsot tartottak, amelyről a Radar a következőket jelenti: A miniszter- tanácson Maniu miniszterelnök erélyes in­tézkedéseket sürgetett a közigazgatás megja­vítására és takarékoskodásra hívta fel a kor­mánynak összes tagját. A minisztertanács egyöntetűen megállapo­dott, hogy megszünteti az összes szinekurá- kat és a felesleges, sok pénzt felemésztő kiküldetésekei Szöbakerült a minisztériumokban és állami intézményeknél használatban levő autók kérdése is. A minisztertanács kimondotta, hogy az összes felesleges gépkocsikat elár- vereztetá. A közlekedési miniszter előterjesz­tésére leszállították a miniszteri szalonkocsik számát is. Michalaöho földművelésügyi mi­niszter kijelentette, hogy a földművelésügyi minisztérium összes autóit elárverezted. Egyetlenegyet tart meg, amelyet magasrangu tisztviselők akkor fognak használni, ha sür­gős kiszállásra van szükség olyan helyre, ahová vonat nem megy. A kormány takarékossági szempontból már most leszögezte elvként, hogy a miniszté­riumok számát is csökkenteni fogja. Egybe fogják vonni a népjóléti és egészség- ügyi, valamint a közlekedésügyi és közmun­kaügyi minisztériumokat, amelyek egyébként is egy- épületben vannak és eredetileg egy reszortot képeztek és amelyeket csak azért osztottak ketté, hogy több tárca álljon a párt­it ivek rendelkezésére. Brandscti és Wilier Mimiinél Bukarestből jelenti a Rador: Maniu minisz­terelnök nia kihallgatáson fogadta Brandseh Rudolfot és Wilier Józsefet, az erdélyi német és magyar kisebbség képviselőit. A kihallgat -qtáson még nem hoztak döntést a választáso­kat illetőleg, azonban a beavatottak arra kö­vetkeztetnek, hogy Maniu meg akarja való­sítani Vajda-Vojvoda tervét arra vonatkozó­lag, hogy a kisebbségek és a nemzeti paraszt­párt között kiküszöböli a választási harcot. Csehszlovákia egyetlen szépirodalmi képes hetilapja a Képes Hét megjelenik minden hét csütörtökjén Ipolyságról azért vitték el a járási főnökséget, „mert nagyobbrészt magyarlakta város" — jelentette ki Rohauek agrár szenátor egy néppárti szánoknak adott válaszában Prága november 16. A szenátus költség­vetési villájában tegnap este felszólalt Grosschmid Géza dr. országos ke- resztényszocialista párti szenátor, akinek közérdekű beszédét lapunk vasárnapi számában fogjuk részletesen ismertetni. Ma a szenátus csak a délutáni órákig ülése­zett, hogy a szlovén szik ód és ruszánszkói tör­vényihozók hazautazhassanak. A szenátus legközelebbi ülését kedden tartja, amikor elsősorban is elintézi az alkoholtila­lomra vonatkozó törvényjavaslatot és azután folytatja a költségvetési vitát, mely minden valószínűség szerint szerdán a késő e9tá órá­kig fog elhúzódni. Szerdán még a magyar nemzeti párt részéről felszólal Richter János szenátor. A költségvetés feletti szavazásra csak szerdán éjszaka fog sor kerülni. A sze­nátus ezenfelül még csütörtökön is ülésezik, hogy egyes kisebb javaslatokat letárgyaljon. A mai ülésen áttértek a költségvetés kul­turális és szociális részének vitájára. Az első szónok Csaszny cseh szociáldemokrata szená­tor, aki az ifjúság neveléséről beszélt. Zulcger német agrárius kifogásolja, hogy a mezőgaz­dák igényeit még mindig nem elégítik ki a költségvetésben. Fijala kommunista tiltako­zik a rendőrséginek és csendőrségnek a kom­munista párttal szemben való eljárása ellen. Beszédében oly erős kifejezéseket használt, hogy az elnöklő Bohr alelnök rendreutasitot- ta. Hütter német nemzeti párti szenátor a költségvetés iskolaügyi tételeivel foglalkozott és különösen kifogásolta azt, hogy a német is­kolák részére, elsősorban pedig a német diák­ság szociális kiadásaira igen kis összeg van előirányozva a költségvetésben. Durcsansky szlovák: néppárti szenátor való­ságos ellenzéki beszédet mondott. Sok min­dent kifogásolt, a vasúti összeköttetéseket, az iskolahiányt stb. Majd a nyugdijkérdéssel fog­lalkozott, végül pedig rátért Ipolyság szomo­rú helyzetére. Rámutatott arra, hogy a prevrát előtt Ipoly­ság virágzó város volt, megyeszékhellyel, föszolgabirósággal, pénzügyigazgatósággal, adóhivatallal, törvényszékkel, járásbíróság­gal. A környékhez tartozó községek lakosai évek bosszú során hozzászoktak ahhoz, hogy Ipolyságra menjenek, ide voltak köt­ve gazdaságilag, kereskedelmileg és forgal­mi szempontból. Most azonban elvettek Ipolyságtól mindent s Korponára tették át a járási székhelyet, Ipolyságon pedig C9ak egy expoziturát hagy­tak hátra. A legkisebb ügyben is Korponára vagy Kékkőire kell elmenni. Nem badarság-e, hogy Korpomán van járási hivatal, míg Ipoly­ságon nincs? Miért vették el Ipolyságtól a já­rási főnökséget és a többi hivatalt? Roihacsek szlovák agrárius (közbekiabál): Mert ez nagybbrészt magyarlakta város. Durcsansky: Úgy, a magvaroktól tehát el! kell venni mindent. De akkor az agrárpárt j miért pályázik magyar voksokra és miért amely után az ülés véget ért. Legközelebbi mondja azt, hogy a magyarok támogassák az 1 ülés kedden délelőtt 10 órakor lesz. agrárpártot. Léva és Losonc között egyetlen virágzó vér nos volt és ez Ipolyság. Azt mégsem volna szabad megtenni, hogy, tisztán azért, mert magyarok laknak ott, el­vigyék a hivatalokat és ezzel tönkretegyék az egész várost. Követeli, hogy Szlovenszkót a jövőben külön vegyék fel a költségvetésbe, hogy ki lehessem mutatni azt, hogy mennyi volt a tényleges be­vétel és kiadás Szlovenszkón. A vitában még résztvettek Tbor cseh ipa­rospárti, Stollberg német ker-e sztény s zociali-s- ta, Hubka cseh nemzeti szocialista és Spiesz német agrárius szenátorok. Brabec alelnök utólag mégegyszer rendre- utasitotta Fijala kommunista szenátort, majd. bejelentette, hogy ezt a beszédet az elnökség cenzúrázni is A jobboldali Poincaré kormány baloldali kormánynyilatkozata Páris, november 16. Mint tegnapi számunkban jelentettük, Poincaré tegnap délben bemutatko­zott uj kormányával a Palais Bourbonban. Kor­mánynyilatkozata rövid és világos volt. A kor­mánynyilatkozat szenzációjának számított, hogy a jobboldali kormány egy tisztán baloldali nyi­latkozattal mutatkozott be a kormányban. Fucsa kép volt, amikor a meglepett képvise­lők a „reakcióssá" alakult kormány elnöké­nek szájából azokat a tételeket hallották meg, amelyek miatt a nemzeti egység megbukott s amelyeket Poincaré néhány nappal ezelőtt semmiképen sem akart a magáévá tenni. így elsősorban pénzügyi kérdésekben mutatott feltűnő engedékenységet az uj kormány. A kül­politikai kérdésekben egyáltalán nincs változás a régi koncepció és az uj koncepció között. Sőt, alig hqgy Poincaré jobboldali kormánya hata­lomra került, azonnal elfogadta a tervezett jó­vátétel! konferenciára vonatkozó német állás­pontot, amellyel a nemzeti egység kormánya so­ha sem azonosította magát. A laikus törvényho­zás ellen egyetlen mondat sem szólt a nyilatko­zatban. A katonai költségvetésből Painlevé tö­rülni fogja azokat a tételeket, amelyek a balol­dal előtt fölöslegeseknek látszanak. Poincaré taktikája csaknem leszerelte a bal­oldalt. Az ellenzéki szónokok kényes helyzetbe kerültek, amennyiben a nyilatkozatban semmi olyat nem találtak, amit ostorozhattak volna, így hát megelégedtek azzal, hogy rámutassanak a kormány kétszínű játékára. Vincét d‘ Auriol, a szocialisták leaderja megkísérelte, hogy Poin­caré szemére vesse kormányának reakciós vol­tát, de Daladier már nem igen találhatott kivet­nivalót Poincaré beszédén. A radikális párt tar­tózkodott a szavazástól s a kamara 330 szava­zattal 129-cel szemben, azaz aránylag rendkívül gyenge többséggel bizalmat szavazott Poincaré- nak. 612 képviselőből mindössze 330-an szavaztak Poincaréra, ez olyan gyenge többség, amire a miniszterelnök párthívei sem számítottak. A bi­zalom ellen nyilatkozó 129 képviselő között 7 radikális volt, az elszászi képviselők többsége, a radikálisok és a kommunisták. A szavazástól 133 jelenlevő képviselő tartóz­kodott, köztük 107 radikális. A kormányra szavazó nyolc radikális képviselő ma levelet intézet Daladierhez, melyben kijelen­tik, hogyha a pártvezér kifogásolja magatartásu­kat, öli lemondanak mandátumokról. A kabineti, ellen nyilatkozó képviselők között van Violet is, a köztársasági szocialista párt elnöke, holott frakciójának csaknem egyharmada miniszteri tár cákat kapott az uj Poincaré-kormányban. A pá­risi nagy információs sajtó sincs megelégedve az eredménnyel, de reméli, hogy a helyzet később javulni fog. A lapok ma csodálkozva írnak Poincaré túl­zott szerénységéről és a baloldalnak tett óriási engedményekrőL León Blum a Populairéban szintén ilymódon nyilatkozik. Illetékes körök véleménye szerint a kormány szerénysége elsősorban a jóvátétel! tárgyalások sikere érdekében történik. Hiszen a közeljövőben meg fog történni az a hallatlan eset, hogy Poincaré, Németország legnagyobb ellensége a közeljövőben Berlinbe utazik és személyesen részt vesz a jóvátétel! konferencián. Franciaország a pártatlan nemzetközi fórum előtt csak úgy remél sikert, ha nem mutatkozik be reakciós és véres arculatával. Ez a magyará­zata annak is, hogy Mangin nem kapott tárcát Poincaré uj minisztériumában, holott pártja a kormány leghívebb támogatói közé tartozik. De Mangin személye annyira nem rokonszenves Né­metországban és az objektív külföldön, hogy Poincaré jobbnak látta őt a kormányból kire- keszteni. BÖRTÖM A Prágai Magyar Hirlap eredeti regénye Irta: JARNO JÓZSEF (12) — nát tinit gondol maga? Azt hiszi, hogy a Bazilikába mohot majd misére?.... Nőm ■kell kor-észtül menni semmiféle uocán: a mise itt lesz a kisfogházbanl Szentes si csodálkozva állt: mise itt a fog­házban? Hol lehet itt a templom? ... Az őrmester még akkor is kacagott, mi­kor rázárta az ajtót. Szentessi hallotta, mint meséli el jóizü nevetéssel a folyósón egy fog- házőrnek: — A íkétszázötvenhato&ban van egy fogoly, aki a Bazilikába akar misére menni... # Beesteledett. A fogházra rálborult a sötét­ség, hogy elválassza a nappalt az éjszakától: itt, ez volt az egyetlen különbség a két nap­szak között. Odakint ilyenkor a munkát fel­váltja a pihenés és a nappali lárma, helyét elfoglalja a osond. Idebent, nincs munka, mely után meg kellene pihenni s nincs lár­ma, mely elcsendesedhetne..... A nappali semmittevőt követi az éjszakai e az egyetlen hang, mely behallatszik a folyósóról: az őrt- járó ember bakkanosainak kopogása, nem szűnik meg éjszaka sem .. i. Az éjszaka kint pihenést jelent, mert a munkában elfáradt test alvásra vágyik, — itt bent az éjszaka csak azt jelenti, hogy a kínzó gondolatok movsokaflodnak, mert megszűnt a fény, mely megvilágítja a tárgyakat és felhívja rájuk az az emberek figyelmét... Éjszaka sokszorosan sértőn a börtön, mert. az álom sokáig kerül­geti az embert, akit semmi munka nem fá­rasztóit az elmúlt napok alatt. Szentessi tőrjében kínzó ösraevisszaság- ban kavarogtak a gondolatok: — Templomba fogok menői«... Vájjon milyen (lehet egy fogháztemplom??..., S vájjon miről prédikál ott a pap?... Diákkora emlékei buggyantak elő emlé­kezetéből. Maga előtt látta a szikár, vézna papot, aki hittanra tani tolta s aki vasár­naponként a kis iskolai kápolnában dörgedel­mes prédikációkban ostorozta a hanyagságot, a rendetlenséget, a tiszteletlenséget s a többi diákibünöket... Vájjon miről beszélhet itt a pap? ... Szinte ezégyelte magát* mióta az iskolá­ból kikerült, nem volt templomban! Minden­re volt ideje: munkára, asszonyokra, kártyá­ra, lóversenyre, kávéházra, — osak a temp­lom nem jutott soha az eszébe... Még a ka­lapját se vette le soha a templomok előtt... Kényelmetlen szorongással gondolt ezek­re a dolgokra, mert most — magasztos dolog­nak érezte a vallást. Maga elé képzelte a tömjénfüstös templomot, melyben összegyűl­nek a rablók, tolvajok, csalók, verekedők, sík kasztók és gyilkosok, — hogy mellüket verve könyörögjenek 'bocsánatot, az Istentől, aki meghalt a keresztfán, mert bocsánatot akart szerezni a minden, múlt és jövendő bűnökért, miket az emberek elkövettek, vagy el fognak követni. Az elképzelés rajongássá sűrűsödött benne: szinte maga előtt látta a papot,1 az apostol-egysaerüségü szerzetest, aki hitet és megbocsátást jött prédikálni a bűnösök közzé___ Elgondolta, hogy hogyan s miről beszélhet itt a pap: beszélhet a bűnökről, melyek sárba rántják az emberi lelket, kit saj... le’kének mására teremtett az Ur .... Beszélhet Krisztusról, aki asztalhoz ült és evett a vám sze d őkkel és a bűnösökkel, m orf „nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek*'... Beszélhet a nagy isteni megbocsátásról, mely meg­parancsolta az embereknek is, hogy hóesés- srínak meg az ellenük vétkezőknek .. . .Beszel­het az evangélistáról, add. vámszedő volt és Magdalénáról, az uocalányról, — akik újra egészemberekké lettek, mert ráléptek az út­ra, melyet megmutatott a Mester ... A gondolatok teljesen úrrá lettek rajta: a nagy embermegváltó hitet érezte, mely az első keresztények lelkében lobogott s maga elé képzelte a gyülekezetét, melyben tér- denállva könyörögnek feloldozást a rablók, betörők, sikkasztok és gyilkosok, s melyben maga a földreeaállt Krisztus osztja a bűn- bocsánatot ... — Dosztojevszkij csak egy könyvet vitt magával a börtönbe, a bibliát... — rémlett fel agyában a gondolat s egyszeriben megér­tette, hogy a hitetlen szláv zseniben hogyan változtatta hitté a tagadást a börtönök lefoj­tott levegője Érezte, hogy ő, a materialista hitetlenség szülötte is térdet hajtana a pap előtt, aki apostolnak jött ide, a bűn házába, a bűnösök közzé. Imádság ébredt benne, melyet, gyer­mekkorában mondott utoljára: Miatyánk ... # Az éjszaka fülledt levegője megfeküdto a börtönzárkát. Szentessi nem tudott aludni: lázas test­tel hánykolódott a zizegő szalmazsákon. A sötétség, mely itt a villanytalan cellában le­győzhetetlen hatalom volt, ólmos súllyal ne­hezedett a mellére és elkinozta a gondolatait. — Milyen különös ember a házi munkás, — csodálkozott fel hirtelen, — mennyi ter­mészetesség volt a hangjában, mikor kivágta: „én már ötödször vagyok itten!** Hihetetlennek érezte, hogy vannak em­berek, akik odakint azzal a tudattal élik az életüket, hogy időnként — bekerülnek a börtönbe'... — Náluk ez nem több, — állapította meg, — mint egy elkerülhetetlen kényelmetlen­ség, — az ő Üzletükben a börtön az a rizikó. aim.it az esetleges siker fejében vállalni kel' minden „üzletembernek'*... Érezte, hogy már nem is tudja úgy elitélni a bűnözőket, mint ahogyan ezt a kinti erüölos feltétlen megkövetelné. Sőt érti őket, — hiszen nekik is vannak törvényeik ....... Törvé nyek, melyek rájuk vonatkoznak, me­lyek csak az ő társadalmukra és csak az ő társadalmukban érvényesek........ Ott külön, társadalmat képeznek s nem vállalják azokat a törvényeket, melyeket a mi társadalmunk teremtett... . j Megijedt a gondolattól: . a társadalmon kívül állók, a társadalom kivetettjeinek társadalma!... Fed próbálta sorakoztatni a teóriákat, melyeket a társadalom nagy műhelyéből, az iskoláiból, hozott magával: a magántulajdon szentsége, a becsület és a törvény ... Gondolkozott s megint erősnek érezte magát a hitben: társadalom, emberi szolida­ritás, alkotó munka ... Az ablakon, mely magasan volt az ágya fölött, nem szűrődött be semmi világosság. — keresni kezdte szemeivel ezt. az ablakot, de nem találta. Nem tudott tájékozódni a szo­bában: nem tudta, merre van az ajtó s merre az ablak.... Kimeresztette, erőltette a sze­meit, de az áthatolhatatlan sötétségben .sem­mit se látott. A bizonytalanság idegessé tette: felkelt s eltapogatódzott az ajtóig. — Ideges vagyok, — állapította meg, — minek nekem tudni, hogy merre van az ajtó, melyen nem lehet kimenni ... Most a bezárt ajtóra gondolás kezdte kí­nozni: — Ha tűz lenne! — sikoltozott benne 9 gyámoltalan, tehetetlen, ketrecbezárt ember. Kínban kéielesre képző1 te maisra elé a láncban álló fogház épületet és önmagát, amint kétségbeesetten, fakór a vált arccal rohanász'k fel s alá a lángnyelvekkel mevvi tágított zár­kaszobábán, .. melynek ajtaját nem lehet 'ki nyitná.. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom