Prágai Magyar Hirlap, 1928. november (7. évfolyam, 250-274 / 1877-1901. szám)
1928-11-14 / 260. (1887.) szám
V 1988 iH»T«tab«r 14, ssetHla. MILYEN IDŐ VÁRHATÓ Ál atlanti óceáni meleg légáramlat a Kárpátokig ért és a köztársaságban enyhe, száraz időjárást idéz elő. — Időprognózis: Jobbára derült, enyhe, helyenként csekély csapadékkal, egyébként száraz — Elkobozták a „Gömört14. Rimaszombati tudósítónk jelenti: A rendőrség szombaton délután félegvkor az államügyészség rendeletére elkobozta a Rábely-nyomda kiadásában s Márkus László szerkesztésében megjelenő „Görnör" cimü hetilap vasárnapi számát. Az elkobzást végző rendőrközegek nemcsak az expediálás alatt lévő összes lappéldányokat vitték magukkal, hanem elkobozták a vasárnapi szám összes kéziratait is és csak a kiadó erélyes fellépése akadályozta meg a szedés lefoglalását, illetve annak bpecsételését. A rendőrök magfenyegették a nyomda gépmesterét, hogy a lapból további példányokat ne merészeljen nyomtatni, holott a kiadónak joga van az in- krim^lt rész kihagyásával második kiadásban megjelentetni a lapot. Az elkobzás ügyében a lapkiadó természetesen felebbezést fog bejelenteni és egyúttal kártérítési igénnyel is fellép az állam- kincstárral szemben. Az elkobzás és annak végrehajtási módja parlamenti interpelláció tárgya is lesz. — Súlyos autókafaszirófa a Dolomitok bán. Milánóból távi rait ózzák: A Dolomitokban igen súlyos autók atas-ztrófa történt. A Eleimet alban egy teherautó, amely gesztenyével volt megrakva és amelyen öt személy üllt, kormánytörós következtében egy meredek lejtőn lezuhant. Két utas szörnyethalt, a másik három súlyosan megsebesült. — A prágai Makk teádéin tán ja. A prágai Makk (a prágai magyar főiskolások egyesülete) vezetőségét már régen foglalkoztatta az a kérdés, hogyan lehetne a prágai magyar főiskolás ifjúságot tömöríteni és hogyan lehetne alkalmat nyújtani arra, hogy a kollégiális viszony mellett a Makk tagjai között megértésen alapuló s közös célt szolgáló barátság fejlődjék ki. Ennek a célnak elérése érdekében az egyesület legjobban sorozatos teadélutánok rendezését határozta el. Az első teadél- utánt a Makk vasárnap rendezte és a délután valóban fényesen sikerült igazolva azt, hogy az ifjúság a kávéház egyhangú levegőjéből már maga is régóta vágyott otthoni, magyaros atmoszféra után. Nagyon kedves délután volt A meghívott vendégek szép számban jelentek meg. Az ifjúság jazz-zenekara a tehetséges és agilis Bruck Sándorral az élén kitűnő zenét szolgáltatott A legújabb pesti slágerek muzsikájára lejtették a párok a h táncot, öröm volt nézni, mint elevenedett meg j Magyar Menza levegője. A teadélután kimagasló pontja Mihola Gyuszi cigányzenekara volt Mihola Gyuszi, a közismert és népszerű komáromi zeneszerző úri cigánybandájával legújabb szerzeményeit interpretálta a vendégeknek. A Szolgabirő csárdás már egész Szlovenszkón ismert és egy pesti kiadónál néhány hét múlva meg fog jelenni. Mihola Gyuszi vérbeli muzsikus és még gimnáziumi évei őta együtt muzsikál a bandájában levő fiukkal. A nótákat különös szép érzéssel tudja kifejezésre juttatni. Különösen a „Nem igaz, hogy könny az élet.. .** és az „El szeretném lopni tőled az utolsó vágyat.. .* nagy sikert értek el. Ezeket a vérbeli magyar nótákat a régi magyar stíluson át-_ szűrődő, de az újkornak megfelelő uj melódia és uj ritmus jellemzi. Legszebb nótái egv fűzőiben Komáromban a szerzőnél, vagy Prágában a P. M. H. kiadóhivatalánál kaphatók. A teadélutánokat az első sikere következtében minden vasárnap meg fogják tartani a menza helyiségeiben négy órai kezdettel. xx „Olvasóink figyelmét felhívjuk a kassai cégek mulatságos karácsonyi keresztszórejtvényé- re, melynek megfejtéséhez értékes dijakat fűznek. Mindenkit figyelmeztetünk, hogy a megfejtés beküldésével együtt válaszbélyeg is melléklendő". — Kicsi az ungvári ruszin-magyar polgári iskola helyisége. Ruszinszkói szerkesztőségünk jelenti: Az országos elnökség leiratban arra hívta fel Ungvár városát, hogy miután szűknek bizonyult a ruszin-magyar polgári iskola mostani épülete, ezen iskola számára uj épületet emeltessen. A város — hir szerint — csupán ingyen telket fog felajánlani az iskolaépület céljaira, mivel Ungvárnak van megfelelő polgári iskolai palotája, de ezt a tanügyi referátus a cseh polgári részére foglalta le, bár annak felét sem használják erre a célra. — Skandináv1!* — Pöstycn. Pöstyénből jelentik: Pöstyén-fürdő a legközelebbi időben közvetlen telefonösszeköttetést kap Svédországgal, Norvégiával és Dániával. — Az előmunkálatok már teljes befejezést nyertek, úgyhogy e napokban már az északi államok fővárosaiból: Stockholmból, Ősiéből és Kopenhágáből prőbabeszélgetéseket folytattak, mely célból a pöstyéni fürdőigazgatóságot összekapcsolták a három főváros telefonhivatalá- val. Mindhárom beszélgetés során a beszéd oly tisztán volt hallható, mintha ugyanazon városban lakó felek között történne. — Kétségtelen tehát, hogy ezen próba eredményeképpen a rendszeres telefonösszeköttetés Pöstyén és az északi államok között csakhamar létrejön, amit a Pöstyén-fürdőt nagy számban felkereső skandináv vendégek bizonyára örömmel fognak üdvözölni. — Erdélyi Béla egyik régi barátja súlyosan terhelő vallomást tett a vizsgálóbíró előtt. Budapesti szerkesztőségünk telefonálja: Erdélyi Béla egyik régi barátja a vizsgálóbíró előtt vr.llomástételre jelentkezett. Vallomásában elmondotta, hogy tudomása van arról, hogy Erdélyi Béla a milistádti dráma előtt a Dunába akarta fojtani feleségét, Forgács Annái. Egy másik tanú, szintén Erdélyi barátja erre vonatkozólag ugyancsak terhelő vallomást tett. Halálosvégü összetűzés az erdész és a vadorzók között az andódi erdőben — A védekező erdész golyója megölt egy vadorzót Érsekújvár, november 13. (Saját tudósítónktól.) Az Andód község közelében lévő erdőségben az elmúlt nap véres, halálos kimenetelű csete-paté játszódott le az erdőkerülő és három vadorzó között. Cabany János, Szőke István és Kis Vince ismert vadorzók tegnap az andódi erdőben cserkésztek és szembetalálkoztak Morvái Gyula erdőkerülővel, aki már messziről észrevette, hogy a három ember a tilosban vadászik. Távozásra szólította föl őket, de a vadorzók ahelyett, hoigy engedelmeskedtek volna, szidalmazni kezdték, majd egyikük puskát fogott rá s kétszer egymásután rálőtt. Morvái szintén fegyverét használta támadói ellen, viszonozta a tüzelést, majd a túlerő elől futva menekült. Egy jajkiáltást hallott a bozótból. de már nem nézhette meg, mi történt, mert élete veszedelemben forgott és minden pillanatnyi késedelem kockázatos lehetett volna reánézve. Aznap este a csete-paté színhelyén megtalálták Kis Vince községbeli lakos holttestét. Csendőrség szállt ki a gyilkosság színhelyére és magukkal vitték Roth Miksa dr. városi és Buckó Lénárd dr. járási orvost, akik a holttestet fölboncolták s megállapították, hogy a haléit okozó golyó a vadorzó oldalába fúródott és a halál elvérzés következtében állott be. A csendőrség az erdőkerülő szerepének tisztázására megindította a nyomozást. Leíepíeztek egy szlovenszkói leánykereskedő bandái és két tagját letartóztatták Egy beregszászi leány a kuSárok hálójában — A találkozóra a kiszemelt áldozat helyett a detektív ment el Beregszász, november 13. (Saját tudósítónktól.) j A beregszászi rendőrség bűnügyi detektivei két- j havi nyomozás után letartóztattak két fiatalembert, akik a feltevés szerint egy nemzetközi leánykereskedő társaság tagjai, illetve ruszinszkói ügynökei. A további nyomozás sikere érdekében a rendőrség egyelőre sem a letartóztatottak nevét, sem üzelmeik részleteit nem közölte a nyilvánossággal és csupán a letartóztatások közvetlen okáról tájékoztatta a sajtót. Egy beregszászi manikűrös leány állást keresett és hirdetést jelentetett meg a szlovenszkói Fodrászok Lapjában. Hirdetésére egy választékos stílusban írt levelet kapott, melyben ismeretlen jóakarói elsőrangú állás megszerzését helyezik kilátásba és szükségesnek tartják, hogy a leány előzőleg beküldje fényképét Nem fontos, hogy jó mnnkás-e, sokkal lényegesebb, hogy szép, dekoratív jelenség legyen. A leány gyanút fogott és a levelet átadta Petrics detektivfelügyelőnek, aki tüstént tisztában volt azzal, hogy leánykereskedők siővik hálójukat as állástkereső manikürősleány köré. A detektivfelügyelő a leány nevében tovább folytatta a levelezést az ismeretlenekkel, elküldte a fényképét és részletes tájékoztatásokért arról, hol és milyen körülmények között juttathatnák ! álláshoz. Postafordultával megérkezett a válasz: ! Pa!<*rmóban vau a kitűnő állás, de ha nem felelne meg, úgy a leány választhat a világvárosok között, mert jótevőinek mindenütt meg van az összeköttetésük. Az ügynökök utasították a leányt, hogy szerezzen útlevelet és utazzon Szlovenszkó egyik megjelölt városába, ahol találkozni fog velük. Múlt hét gyik napjára beszélték meg a találkozót, melyre azonban nem a leány, hanem Petrics felügyelő utazott el, aki a levélirőt és barátját letartóztatta. Mindaketten tagadták, hogy leánykereskedéssel foglalkoznak, azt állították, hogy hivatásos állásközvetítők és állításuk bizonyítására egy pak- saméta levelet mutattak. Ezek a levelek arról tanúskodnak, hogy a két fiatalember számos szlovenszkói, ruszinsz- kói és külföldi leánnyal levelezett állásközvetítés ürügye alatt. A házkutatás alkalmával különféle céges levélpapírokat, bélyegzőket, rengeteg bélyeget és hamis útleveleket talált. A rendőrség a szenzációs fejleményeket ígérő bűnügyben lázas buzgalommal folytatja a nyomozást, mert joggal hiszi, hogy a két letartóztatott fiatalember egy nemzetközi leánykereskedő társaság tagja és sikerül a mögöttük álló bűnszövetkezetet is leleplezni. Sznm^KöirtfrKubTüRA.. ÁTÁBORNOK Zilahy Lajos uj színmüve a Nemzeti Színházban Irta: MOLNÁR JENŐ Budapest, november 13. I. A történelmi távlat Vájjon úgy van-e, ahogy egy francia iró mondja: „le danger de 1‘oublie", a feledés veszedelme ejti hatalmába az emberiséget a világ legszörnyüségesebb mészárlása után is? Nem okulunk a háború véres tanulságain és ismét felsarjad egy nemzedék, amely elölről kezdi a pokolbeli tébolyt? A francia iró és vele bizonyára minden igazi humanista vallja, hogy a majdnem négyesztendős emberirtás emlékét az irodalom és a művészet közvetlen erejével kell átadni az utódoknak. Ne bízzuk a történelemre, egyedül a történelemre ezt az emberi és emberséges feladatot. Haditettek leírása, fegyvertények dicsőítése, diplomáciai akták feltárása, népek egymásra uszítása és árulása inkább fokozzák a háborús kedvet, semmint utálatot gerjesztenének az emberi fenevad meg-megujuió kitörései iránt. Az írónak, a művésznek joga van, szent joga lerázni magáról annak a kornak elfogultságait és egyoldalúságait, amelyben él, sőt isteni hivatása elvezetni az embert a tisztultabb, az eszményi társadalomba, amely után még sokezer évig „epedez buzgó imádság százezrek ajakán.“ De a költő szuverén korban és időben. Ágyudörgés között sóbaját küldheti a rebbenő galamb xoz és a béke szendergését felzavarhatja rivalgó csatakürttel. Zilahy Lajos úgynevezett háborús drámát irt. De százszor több köze van müvének az örök emberi szívhez, mint az örök emberi háborúhoz, Zilahy atomizálja a világ legborzasztóbb kollektivizmusát, a parancsszóra mészárló háborús gépüzemet és az emberről szelíd kézzel lehántva a katonazubbonyt, megmutatja a vérző sziveket. „A - tábornok" nem háborús darab, a szónak régi, elnyűtt értelmében, hanem sorsdráma. Az a kérdés csupán: megvan-e hozzá a kellő lelki talaja, az a bizonyos zöngeszekrény, amelyben a költő gondolatai és érzelmei, hangulatai és melódiái harmonikusan visszhangzanak? Némelyek szerint még sokkal közelebb van a háború, semhogy a témától való elszakadás hideg légkörében tudnék kielemezni a motívumait és a hatásait. Mások szerint már eléggé meghiggadtak a lelkek, hogy a háborús tárgyú alkotásokat tisztán szellemi, helyesebben eszményi távlatból figyeljék és bírálják, kikapcsolva előítéletet és haragot, ellenérzést és gyűlöletet, sztratégiát és diplomáciát. Bajos igazságot tenni a vitatkozó felek között, de valahogy az az érzésünk van Zilahy drámája után, hogy mindjárt könnyebb a probléma, mihelyt igazi költő palettájára kerülnék a háború rikító színei. A költő felzaklat ugyan, de meg is nyugtat, feltépi a heggedő sebeket, de nyomban meg is gyógyítja, be is kötözi őket. Á költőtől nem kell félteni a költészet legnagyobb ellenségét: a nyers emberi és népi indulatok kirobbanását, a háborút sem. II. Szikszóy altábornagy és Judit asszony Szóinyilik p függöny. A színpadon piros iiiuiszparens hirdeti. Í916. A nézőtér lelkileg visszahelyezi magát a háború kellős közepébe és az iró kalauzolásával fokról-fokra bele is éli magát. Szin: hadikórház, negyvenöt kilométerre a harcvonal mögött. Pattogó beszédű, jószivü főorvos, pedáns segédorvos, ápolónők, köztük egy idősebb grófnő, aki a fiát vesztette el és egy fiatal urilány, akibe a segédorvos meg egy „lógós" hadnagy szerelmes. A cselekményt apró epizódok gurítják előre. Bejön például egy szakállas, gyöngélkedő kapitány és gügyögő hangon telefonál imádott feleségének. Mire jó ez? Csakhamar megtudjuk. De még várni kell. Egy dunántúli öregasszony, reszkető hangon tudakolja, hol van Szikszóy báré altábornagy. Azután egy szép fiatal asz- szony, Székely László tartalékos tüzérföliad- nagy felesége jön és ugyancsak a tábornokot keresi. Az egyszerű földmüvesasszony az egyetlen fiát, az urinő a férjét akarja megmenteni a hősi haláltól. Minden az altábornagytól függ, ettől a rideg, agglegény katonától, akit hetek óta súlyos fejsebbel ápolnak a kórházban. A csupa-bronzember megjelenik. Remegve lesi a két asszony a szeme rebbené- sét. Elsőnek a falusi öregasszony szólal meg. Rimáukodik megmaradt egyetlen fia életéért. A zord hadvezér rá se néz, nem ad feleletet. A törődött asszony szó nélkül elvágódik előtte. Most a másik, a fiatal nő felé fordul a tábornok kérdő tekintettel: — Mi tetszik? — Ki ön?... Nem ismerem — feleli elfojtott keserűséggel Székely Lászlóné. A tábornok pillanatra megütődik, végignézi a karcsú szépséget, aztán kimegy a szobából. Székely Lászlóné egyedül matrad. Leveti uccai kabátját és gyors elhatározással ápolónői köpenyt vesz föl. A grófnő szívesen látja, de a főorvos kifakad. „Mit akar? Nem kell már önkéntes ápolónő!" És mikor az asz- szony könyörgésre fogja a dolgot, azt mondja neki: „Nem bánom, itt. maradhat, de csakúgy, ha kitalálja, mit kell itt nekem legelőször is megtiltani?" — „Azt, hogy mindenki a főorvos asztalán levő telefont használja". A főorvos el van ragadtatva, hogy igy kitalálták a gondolatát, mert csakugyan borzasztó, mit müveinek a lógós tisztek a telefonjával. Székely Lászlóné elmondja, hogy Judit a neve és azt füllenti, hogy elvált asszony. Hogy mért hazudik? Mert ott akar maradni a tábornok közelében, mert meg akarja menteni a férjét. Most belép a tábornok. Sürgősen telefonálnia kell a városparancsnokságra. Judit, az uj ápolónő rászól: „Kérem, innét tilos telefonálni." A kemény ember megrázkódik, de mikor a szépasszony parancsra hivatkozik, meghátrál. íme, ez lett a jelentéktelennek vélt telefonepizódból. Kitűnő ötlet s amellett életsza- gu. Már tudjuk, hogy Judit, akit az előbb egv szempillantásra is alig méltatott a tábornok, fölébe fog kerekedni és érezzük, hogy ennek az asszonykerülő, lőporszagu férfinak Judit lesz a végzete. Az uj magyar drámairodalom két legmarkánsabb alakját sikerült megmin- tázni az írónak Szikszóy tábornokban és Judit asszonyban. A második felvonás színhelye ugyancsak a hadikórház. Három héttel később vagyunk. Judit, aki az első felvonás végén bekötözte az altábornagy fejét, most már a szive körül jár finom ujjacsfcáival. Pedig egy bizalmas szó sem esik köztük. A grófnő szeretettel kival- latja Juditét, aki csak aunyit tud mondani, hogy a tábornok szívesen látja maga mellett. A kórházban kártvázgatnak, egyszer-kétszer színházba mennek. „Lassú tűzön kellene elégetni minden szindarabirót" — ez a hadvezér egész kritikája az előadás után. Hogy szivében micsoda forradalmat kavart fel Judit, ezt nem látjuk, csak halljuk. (Bizonyos tekintetben hibája a darabnak, hogy az iró a lélekelemzésnek azt a kényelmesebb módját választja, amely a színfalak mögött folyik le. De amit hallomás alapján tudunk meg, érdekes és hatásos.) A grófi ápolónő minden titkok safe depositja. A tábornok is neki mondja el, hogy valami változás megy végbe a lelkében, már nem az a régi kemény katona, üresnek érzi „ott belül" az uniformisát. A grófnő tudja, hogy miért, tehát diszkréten nem kíváncsiskodik és meghívja az altábornagyot Budapestre a szerdai zsúpjára, „majd ha vége lesz ennek az őrületnek". A tábornok ugyanis búcsúzik. Viszamegy a harctérre. Nagy események vannak készülőben. Székely László középiskolai történeleminCsehszlovákia egyetlen szépirodalmi képes hetilapja a Képes Hét megjelenik minden hét csütörtökjén Si@ssew eíöf’zetní a Képes Hétre PEtM 31., |Í£$l©Efcl€ie,N*!. £Nl«9garss®rö ui feKea-ensSíiséss'ei
