Prágai Magyar Hirlap, 1928. november (7. évfolyam, 250-274 / 1877-1901. szám)

1928-11-14 / 260. (1887.) szám

10 nár, iartaiLékos főhadnagy tásatászoigája, aiká egy municiós transzporttal jött, megjeteniik Székely László né előtt. Izenetet hoz és leve­let kiér a gazdája részére. Judit azt mondja, egy éra múlva jöjjön vissza érte, de a levelet nem tudja megírni, mert 'közben egy kis drá­ma történik: a „ilógos11 hadnagyot, aiká vég­iképp leütötte a segédorvos kezéről az együk szép ápolókisasszonyt, harctérre küldi az al­tábornagy, de történik egy másik, Juditnak súlyosabb dráma is. A tábornok, a maga módján, szerelmet vall neki. Juditból most kitör az őszinteség: leleplezi magát, férjét, a kórházba való besurranásának célját és ir­galmat kér húsz hónapja harcoló ura számá­ra. De már nem olyan forró hangja, látszik, hogy a hadvezér közelsége nem maradt ha­tás nélkül. Szikszóy megígéri, hogy még üt­közet előtt hazaküldi a férjét. „Majd meg fo­gom vele beszélni a dolgot14, — mondja Ju­dit a tábornoknak, aki vallomására feleletet vár. A helyzet — írói szempontbői — kényes, sőt veszedelmes. Az asszony, miközben a fér­je életéért harcol, szimpátiára gerjed az öre­gedő katona iránt, akiben eddig gyilkos el­lenségét látta. Kettcsarcu a játék: Juditnak sírni s mosolyogni kell egyszerre. A tábornok egészen kicserélődik: a konokul „frontra ül­döző11 parancsnokból előbujik az ember, aki meg tudja érteni az egyetlen fiáért nimánko- dó falusi asszonyt és a férjéért remegő fele­séget, akinek visszaadja az urát, de csak azért, hogy megbeszélje vele a „továbbiakat11. A tisztiszolga pedig, aki visszajön a levélért, nem 'kap levelet, csak izenetet a lövészárok­ba, hogy majd írni fog,.. III. Szerelmi dráma a lövészárokban A harmadik fölvonás két képre oszlik. Az első: lövészárok. Földbe ásott katona-sziluet­tek. Éjfél. A harmadik század parancsnoka, Székely László, pisla mécs mellett hadtörté­in elmet ir. A háború kemény katonává edzet­te a .tanár urat. Egy közlegényt, aki megette a húskonzervet, vasra veret. Egyszerre, mint a szélvész száguld végig a Mr az eleven krip­tákon: „Jön a tábornok ur!“ Szikszóy báró megjelenik és parancsot ad a tiszteiknek az előttük lévő ellenséges hadállás rohammal való elfoglalására. Még félóra van a támadá­sig. A tábornok leül Székely László főhad­nagy lövészár kában, aki eddig csak annyit tud*a feleségéről, hogy nem küldött neki le­velet. — Izenetet hoztam neked, — mondja a fő­hadnagynak. — A feleségedtől. Székely László sápadtan, gyanakodva hall­gatja. És mikor megtudja, hogy azért menti őt föl a tábornoka a frontszolgálat alól s kül­di sürgősen haza a véres ütközet előtt, hogy megbeszélje a feleségével: kié akar lenni, az övé-e, vagy a tábornoké, előrántja revol­verét és Szákszóyna céloz. A golyó nem talál. A lővészáro'k népe összefut Semmi, semmi, — mondja a tábornok, — az én kezemben sült el a revolver. Aztán odalép a főhad­nagyhoz: — Férfi vagy. A te helyedben én ás ugyan­így cselekedtem volna. Nincs az a hadbíró­ság, de civil esküdtszék sem, amely elátélne. Most ón a hadijog alapján főbelöveíhetnélek, de nem teszem. Menj haza a feleségedhez és bocsáss meg nékem. Nem tudtam, hogy eny- nyine szereted. Ha tudtam volna, nem me­részkedtem volna a közélébe ... A következő pillanatban: éktelen hadilár- ma. Előre, élőre! Roham! Szikszóy, a hadve­zér, harsányan kiált: — A harmadik századot én vezetem! És a főhadnagyot, aki nem tágít mellőle, újra, meg újra elzavarja: haza, haza! De a fő­hadnagy megy, rohan, ki a tövészárokból, a nyílt csata, az éjféM viaskodás poklába . . . előre! Srapnellek villanása a vafcsötétben, puska- ropogás, gépfegyverkaMogás, ágyudörej... Függöny! Egy fiatal nő, aki mellettem ül a földszinten, görcsös zokogásban tör ki. Sze­gényke. alighanem 1916-ban vesztette el az édesapját, vagy a fivérét. Minek ez a csata­kép? — kérdezik az esztétika bogarasai. Nincs igazuk. Kell ez a csatakép, kell a bor­zalmak fölidézése. Mert nincs veszedelme­sebb, mint ha az emberiség megfeledkezik a .veszedelmekről... A zárőkép: vasúti állomás, ahová a vörös- keresztes vonatok futnak be. Tele az éjféli <5sata áldozataival. Döbbenetes hir: Székely László élesett. Judit hősiesen szenved. A tá­bornok sértetlenül jelenik meg, mindent el­mond hős bajtársiéról, aztán újra fölajánlja a szivét. — Most nem... — zokog Judit «—, most minden összetört, minden meghalt bennem... És én már mindig ilyen szomorú, ilyen ha­lott leszek.,. hogy tudnám földiszitem a maga életét? — Akkor ne most feleljen — könyörög Szikszóy —, hanem máskor, majd egyszer, ha újra megkérdezem ... ... Az állomáson, éneklő katonák vonulnak végig. Az északi harctérről a déli harctérre küldték őíket. Vidámak, mert még élnek. És pzivetfacsaró ellentét gyanánt: a fiatal asz- szony, akitől a háborúnál is hatalmasabb el­lenség: az emberi sors szakitatta el imádott férjét. A harctér és a szerelem kettős hősi hallottjából mi lesz vájjon?... Emlék, ame­lyet sóbajos lélekkel fog fölidézni éveik múl­tán, szürkülő hajjal, egy csöndes kertésszé szelídült hadvezér oldalán. Mi ez? Háború? Igen. A szereltem örök há­borúja, amelyet semmiféle pergőtűz nem né- mMhai eL, ’ IV. A hatás — Az előadás Zilahy Lajos „A tábornók“-bajn a „Szibé­riáival* egyenértékű drámát teremtett Nagy írói erényei: stílusának nemes letompitofct­sága, életfilozófiájának emelkedettsége, szem­pontjainak a témától elvont magasrendűsége épp oly erővel hatnak, mint jeles szinpadi kvalitásai, amelyek közül a művészetté fej­lesztett cselek ményszövóst, az epizódokból ki­sugárzó és a történésbe kapcsolódó lendületet kell kiemelnünk. Zilahy nemcsak lírikus és novellista, hanem humorista is, aki ökonó­miával kezeli a vidámság hatásgépezetét És mindenekelőtt ízléssel. „A tábornok11 csatát nyert a Nemzeti Színházban is. A premiér valóságos társadalmi esemény volt: az iró- éa művészvilág épp oly elismeréssel adózott a szerzőnek, mint a laikus, de müveit élve­zők serege. A Nemzeti Színház szinte tökéletes játékot produkált. Első helyen az utólérhetetlen Ba­jor Gizi megrendítő és szivetinditó Judit asz- szonya áll Szférikus zengésű hangjával cso­dákat müvei és szerepének nem egy — fél­homályban hagyott — részletét a sejttetés művészetével árasztja el. Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy világviszonylatban sincs ma ilyen engedelmes, sokhuru hangszere a drá­mai szinpadnak. Csortos Gyula tábornoka maga az erő, a férfiasság, majd szivének ol­vadásában a legnemesebb férfi-gyöngédség. Osztatlan sikere volt, talán az első igazi, amióta a Nemzeti deszkáira lépett. Rákosi Szidi és Márkus Emma — amaz a falusi asz- szony, ez a grófi ápolónő alakjában — Masz- szikus magaslatra lendítette a produkciót. Gál Gyula főorvosa: szív, jóság, melegség. És a többiek: Ághi Erzsi, Abonyi Géza, Hosszú Zoltán, Kürthy György (a „lógós11 hadnagy), Ti már József (Székely Zoltán főhadnagy) mind-mind kitűnőek. Szerzőt és színészeiket forró ünneplések sorával jutalmazott a meg­hatódott közönség. „A tábornok1*, amely minden politikai vo­natkozástól távol áll, előreláthatóan világot- járó darabja lesz Zilahy Lajosnak. Mécs László két estéje Aradon Arad, november 13. (Saját tudósítónktól.) Nagy kultureeeménye volt Arad magyar közönségének a múlt hé­ten, amikor Mécs László két estén át csillog­tatta meg költői tehetségének kiváló alkotá­sait szavalómüvészetének hatalmas, tömege­ket átfogó és magával ragadó erejével. Az első estét kedden tartotta az aTadi mi­noriták kulturházában nagy és előkelő kö­zönség előtt Közreműködtek még Széllé Ká­roly dr. (kiváló zongoraművész és Féttér Irén operaénekesnő, mindketten jólismert művé­szek Aradon, akik zene- és énekszámaikkal méltó keretül, szolgáltak az est főprogram­jához. Mécsről egyébként az Aradon megjelenő Erdélyi Hírlap a következőket Írja: „Kere­setlen, szerény, egyszerű és annál impouá- lóbb egyéniség. Nem a széles gesztusok mel­lékhatása révén érvényesül, hanem azzal a föltétlenül magával ragadó szuggesztiv erő­vel, mély csengő előadásából — lelki világá­ból — szótárad. Nemesveretü érzésskálája, rímeinek csengése mindenüvé eljutott és ha­tártalan lelkesedést aratott** Ugyancsak óriási sikere volt Mécsnek más­nap este az aradi Újságíró Klubban, ahol tiszteletére tánccal egybekötött mulatságot 'is rendeztek. Itt is Széllé Károllyal és Fetter Irénnel lépett föl s csak fokozta azt a hatást, amit költészetével előző este az aradi közön­ségben keltett. Évadnyitó hulturest Léván Léva, november 13. (Sa'ját tudósitónkMl.) A Lévai Kaszinó (kul­turális bizottsága vasárnap este nyitotta meg az őszi idény kulturális ciklusát. A városi színház hatalmas nézőtere ez alkalommal tel­jesen megtelt érdeklődő közönséggel, mely­nek díszes soraiban ott láttuk Zseliz, Nagy- sailó, Verebély, Újbánya, valamint a bars— honfi határ községeinek számos képviselőjét, akik a régi szép szokáshoz híven, ma is eljöt­tek Lévára, hogy jelenlétükkel azonosítsák magukat azokkal a magyar szellemi törekvé­sekkel, melyeknek gyújtópontja Léva városa. A pozsony—lévai kulturális kapcsolat egyik kedves etappja zajlott le ezen az esté­lyen is, mert a közönség az előadói asztalnál az évad nyitásnál Jankovics Marcellt, a pozso­nyi Toldy-Kör illusztris elnökét köszönthette, aminek Karafiáth Márdus dr. szívből fakadó szavaikkal adott szóbeli megnyilatkozást az estélyt rendező Lévai Kaszinó nevében. Jankovics Marcell régi kedves ismerőse a lévai közönségnek. Hallották őt, mint a ne­mesveretü magyar belletiisztika mesterét, a ragyogó tónusu szépirodalmi előadót és szív­hez szóló magyar ünnepi szónokot. Ezen az értén pedig Jankovics, mint a csodálatos energiájú turista gyönyörködtette közvetlen előadásával hallgatóságát Közismert tény, hogy a magyaT embereik sorában kevés az utazó és a magyarok sorából szintén nem sok turista kerül ki, így az utazási irodalomban sem nagyon szerepelnek magyar nevek, azonban Jankó vice Marcell a (külföldi turisz­tikai írók között is jelentős helyre kerüli az Alpokról írott hatalmas müvével, melyet a természet iránti rajongása jellemez. Ez az előadása, amely szintén az Alpokról szólott, nem száraz útleírás volt, hanem az őstermé- szet melegszívű rajongójának széles ecsetfes­tése, mélyet a személyes élmények beieszö- vése csillogó kolorittai vett körül. Pompásan sikerült díapozitivek sokasága tárta föl a kö­zönség előtt Svájc idillikus természetes szép­ségeit, a Dolomitok csodálatos és szeszélyes természeti alakulatait, az Alpok égbenyuló csúcsait és a gleccserek szemkápráztató, cso­dás panorámáját, mind saját fényképfölvéte­lei alapján. Négyszáz csúcsot mászott meg az ölőadó, sok helyütt az ő lába volt az első, mely a szűz őstermészetet taposta, de ebben a fáradságos sportban Jankovicsot nem hagy­ta el az író lelke, mert a csodálatos tájak la­kóinak bensőjét is kikutatta és összeszedte belőlük ősmondáikat, melyeikkel újból földi- szátette hegyeiket és völgyeiket, amivel nem csupán a magyar kultúrának tett szolgálatot, hanem megmentette ezeket az enyészettől, ölfeledéstőí a.z Alpok vidéke lakosságának számára is. Memóriája, melyet nagy nyelv­tudása erősít, szinte lenyűgözi a hallgatósá­got, mert jegyzetek nélkül, tisztára emléke­zetből mondja ki a képekhez a hegvek ne­veit. magasságát s a hozzáfüződő érdekes epi­zódokat. A kait ürest folyamán Adler Emiílné művé­szi készültséggel adott elő több szép zongora- számot fejlett technikával. (*) Mascagni Párisban. Pietro Mascagni, a ne­ves olasz komponista, mint Párisból jelentik, a francia fővárosba érkezett. A Parasztbecsület-et fogja dirigálni egyik operaházban. A hírlapírók­nak elmondotta, hogy elutazása előtt kihallgatá­son jelent meg Mussolininál. A Duce igy szólt hozzá: ,Aztán nagyon vigyázzon, mert a francia sajtó nem rokonszenvez velünk túlságosan1*. Mas- cagni megjegyezte, hogy csak objektivitást kér a francia zenekritikusoktól. (•) Nemzetközi Schubert-alapitványt létesítenek Becsben fiatal zenei tehetségek számára. Bécs- ből jelentik: A szövetségi elnök védnöksége alatt kiváló művészek Kienzl Vilmos komponista el­nöklésével bizottságot létesítettek, amely Schu­bert Ferenc emlékének megörökítésére nemzet­közi alapítványt akar létesíteni. Nemzetközi gyűj­tőakció révén anyagi eszközöket akarnak teremte­ni arra, hogy fiatal zenei tehetségek a világ min­den részéből Bócsbe jöhessenek és tanulmányaik után Bécs zenei hagyományaival szoros kontaktus­ban és a város művészi légkörében anyagilag függetlenül tölthessenek bizonyos időt. Ilymódón meg akarják akadályozni, hogy Schubert sorsa megismétlődjék- Az alapítvány minden ország ré­szére annyi ingyenhelyet biztosit, amennyi pénzt az illető országban összegyűjtöttek. Egy szabad­helyre 100000 shilling tőkének megfelelő kaniátot számítanak. Az alapítványt az állam és Bécs vá­rosa is támogatni fogja. Biztató Ígéretek érkeztek számos külföldi helyről is. Németországban és Hol­landiában már meg Í6 alakult az akciőbizottság, Amerikában és több más államban pedig most van alakulóban. Az ingyenhelyekre benyújtóit pá­lyázók felett nemzetközi zsűri fog dönteni. A SZL0VENSZKÓÍ MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA LOSONCON: Szerda: Oroszország. Dráma, újdonság. Csütörtök: Szeretlek. Operett-újdonság. Péntek: Olympia. Vígjáték, újdonság. Szombat: A cirkuszhcrcegnfí. Operett-újdonság. Vasárnap d. u.: Az aranyhattyu. Operett Vasárnap este: A cirkuszhercegnő. Operett- újdonság. A NAGYKAP0SI URÁNIA-MOZGÓ MŰSORA: Nov. 17: Hallgatás. (H. B. Warner.) Nov. 18: Házassági botrány. METEOR-MOZGÓ, NYITRA Nov. 13., 14., 15. Hatalmas kulturfilm: Jáva sziget varázsa. (Első antropolőgikus filmexpediciő a jávai földi paradicsomba.) Gyönyörű termé­szeti felvételek. A POZSONYI MOZGÓK MŰSORA: Redoute 13—15: Raspntin. Átlón 13—15: Hazatérés. Tátra: 13: Scháfer dr., a nőorvos. — 14—15: Harold Lloyd az Istenért. Elité 13—15: A* utcaleány. Metropol: Az arizonai tigris. Használat előtt — használat után A napsugarak s a tavaszt szellő kiszívják a bőr­ben lévő festőanyagokat, a szeplőket és a májfol­tokat. Ezjn arcot csúfító foltocskák sokszor elle­pik az egész arcot. A foltosarcuak eddig hiába kerestek arctisztítót, a legújabb a világhírű MARY CRÉM eltávolü minden foltot, pattanást, kiütést, gyorsan, nagyon gyorsan és biztosan. Az arc tiszta alabástrom fehér és sima lesz, az arcbőr visszanyeri üdeségét, frisseségét. Kapható gyógy­szertárban, drogériában és parfümériában. Készí­ti: Dr. Pollál gyógyszertára, Piestany. Naponta postai szélkr'dés. Garnitúra 22.50 Kő., nappali krém 10 Kó., éjjeli (szeplőirló), 10 K5. .Vigyázat! Csak valódit fpgadjo; ell v JSpokt^ . )( Spanyolország bajnokságában a Sans 4:2 arányban győzött a Tarassa ellen. Az Eepanol Európát 1:0 arányban verte meg, mig az FC Barcelona könnyen győzött a Sabadell ellen 4:1 score-ral. )( A budweisi DFC Linzben 5:3 (3:2) arány­ban kikapott az ottani Urfahrtól. )( A Viktória Zsizskov nagy ázsiója. A cseh­szlovák bajnokcsapat a Red Star Páristól 35.000 frankot kér két karácsonyi mérkőzésért. )( A Sparta megóvja a Slavia ellen elvesztett ligameccsét, miután a Slavia első két gólja — állítólag — szabálytalanul esett. )( A Huddcrsfield Town, amely az elmúlt szom­baton a ligában nagyarányú győzelmet aratott, a Swansea Towntól 4000 angol fontért, azaz 650.000 csehszlovák koronáért vásárolta meg Lewis középcsatárt. )( Cár van nem megy vissza a Viktória Zsizs- kovhoz, hanem a Spartánál marad, amely vele 1929. év végéig kötött szerződést. )( Lengyelországi futball. Legia—Polonia 3:0. — Warta—Czarny 3:2. — Wisla Krakó—Szlonsk 9:2. — Kattowitz IFC—Warszawianka 2:0. — A lengyel liga élén a krakói Wisla áll, amelynek a bajnokság már biztosítva látszik. )( A Középeurópai Kupa jövő évi alakuló ülése 1929 február 3-án lesz Budapesten. Az uj forduló­ban egyelőre csak Ausztria, Csehszlovákia és Magyarország a biztos résztvevők. Jugoszláviát kizárták és helyette vagy Németországot, vagy pedig Olaszországot szólítják fel negyedik part­nerként. )( Kozsehih Károly megérkezett Európába, azonban nem mérkőzik meg Hamburgban Najuch- kal, mert a németek nem teljesítették anyagi kívánságait. )( A FIFA tanácsa november 17-én Párisban ülést tart, ahol foglalkozni fog az angliai szövet­ségek viszalépésének kérdésével. )( A pozsonyi MLSz-bajnokság állása november 12-én: ÉSE 9 7 11 27:12 15 Ligeti 8 6 — 2 28:17 12 PTE 9 5 — 4 24:24 10 Cérnagyár 9 4 1 4 18:15 9 Rapid 8 4 13 15:15 9 Makkabea 8 3 3 2 13:14 9 Vas 8 4 13 16:18 9 Donaustadt 9 3 — 6 20:25 6 KFC 9 12 6 11:19 4 Kábelgyár 9 1 1 7 9:24 3 i,mm uMRiimnu enmaaMHHnBnMBnanH RÁDIÓMŰSOR M " | szerda PRÁGA: 11.00 Gramofon. — 12.30, 19.00 Hangverseny. — 16.30 Nagy bábszínház. — 17 45 Német előadás. — 20.00 Dán-est BrünnbőL — 22.00 Sajtóhírek. — POZSONY: 1630 Dán-zene, vonósnégyes. — 18.00 Gramofon. — 20.00 Dán­est Brünnből. — 19.00 és 22.20 Prágai műsor. — KASSíA: 18.50 Fibich-est, szlovák trió. — BRÜNN: 1735 Német előadás. — 19.00 Kamarazene. — 20.00 Nemzetközi dán-est. — BUDAPEST: 9.30 Hírek. — 12.00 Déli harangsző. — 12.20 Toll Jancsi cigányzenekara. — 15.00 A Magyar Rádió Újság Morse tanfolyama. — 16.00 Manchen Mariska mesedélutánja, zongorán kiséri Polgár Tibor. — 16.45 Hírek. — 17.10 Szimfonikus zenekari hang­verseny. Vezényel Unger Ernő, közreműködik: Horvatovich Berta operaénekesnő. Műsor: Men­delssohn. — 18.25 Pálos István apró történetei — 19.00 Olasz nyelvoktatás. — 19.35 Művész- és tánc­lemezek. — 20.00 Rádió amatőropsta. — 20.45 Dán zenei est, az Operaház zenekarával — 22.05 Hírek. — 22.20 A Brittania szálóból Pertis Jenő cigányzenekara. — BÉCS: 20.05 Schubert és ko­rának tánczenéje. — 22.30 Könnyű zene és tánc. — ZÜRICH: 19.32 Dán-est. — 21.30 Szórakoztató hangverseny. — BERLIN: 20.45 Dán zeneszerzők. — 22.00 Tánczene. — STUTTGART: 16.30 Hang­verseny. — 20.45 Dán-est. összes német állomá­sok: 21.00 Dán zenei est. — RÓMA: 20.45 Hang­verseny. — MILÁNÓ: 23.10 Cigányzene. — NÁ­POLY: 21.02 Tánczene. — ZÁGRÁB: 17.00 Zene. CSÜTÖRTÖK PRÁGA: 11.16 és 22,20 Gramofon. — 12.30, 16.30 és 19.30 Hangversenyek. — 17.45 Német elő­adás. — POZSONY: 16.30 és 19.00 Hangverse­nyek. — 1.05 Gramofon. — KASSA: 18.50 Tánc­zene. — BRÜNN: 12.30 Gramofon. — 17.55 Fred Mer operaénekes német áriaestje. — 19.00 Hang­verseny Prágából. — BUDAPEST: 9.30 Hírek. — 12.00 Déli harangszó és hírek. — 12.20 Zongora­hangverseny: Chopin: Prelüdök és Beethoven: Pathétique szonáta. — 13.00 Időjelzés. — 14.30 Hírek. — 16.00 A gyümölcsfák téli gondozása, földművelésügyi előadás. — 17.10 Rádió szabad- egyetem. Előad Lukinich Imre, közreműködik az operaház kamarazenekara. —■ 18.20 Toll Jancsi cigányzenekara. — 19.25 Angol nyelvoktatás. — 20.00 Előadás a Stúdióból: „Rosenkranz és Güldenstem**, vígjáték. Előadják a Nemzeti Szín­ház művészei. — 20.35 Ügetőverseny eredményei. — 22.26 Az Ostende kávéház szalonzenekarának hangversenye. — BÉCS: 16.00 és 22.30 Hangver­seny. — 20.05 Schüller penzió, vígjáték. — ZÜ­RICH: 15.00, 16.00 és 20.00 Zene.*" — BERLIN: 20.00 Bimala, Benno Bárdi zenéje. — 22.30 Tánc­zene. — STUTTGART: 16.15 Zene. — 20.00 Oscar- Ludwig-Brandt-est. — LEIPZIG: 21.00 Elga, Hauptmann G. drámája. — FRANKFURT: 20.15 Az ismeretlen katona sirja, Paul Ravnal drámája. — RÓMA: 20.45 Offenbadi operett. — MILÁNÓ: Az arany Nyugat leánya, Puccini operája. — NÁPOLY,; BÚB Bellim egy operettje. 1928 Mwmhw 14, wtrii

Next

/
Oldalképek
Tartalom