Prágai Magyar Hirlap, 1928. november (7. évfolyam, 250-274 / 1877-1901. szám)

1928-11-14 / 260. (1887.) szám

2 T'RX^AlMACítAR.HÍRLAI*______________________________________________ ______________1928 november 14, werífca. «—^————B—■»»»8BMM—B——B—nmac^agaaBffl I Ilii IIIH1 és a hullámok ölön lőtték a födélzeti sétányt. Tizenhárom ára öt perckor a Vestris S. 0. 8. jeleit alig hallották már a rádióállo­mások. A Wyoming csatahajó 13 óra 20 perckor közölte a sülyedő hajóval, hogy teljes sebességgel a katasztrófa színhelyére tart. Három perccel később megérkezett a válasz: — Késő! Nem várhatnnk. A hajót el­hagyjuk! A legutolsó jelentés 13 óra 25 perckor érkezett s oly gyönge volt, hogy csak a köz­vetlen közelben lévő hajók foghatták föl. Az utolsó szikratávirat szerint a távirdász is elhagyja a hajót s az utasokat már elhe­lyezték a mentőcsónakokban. Ettől a pillanattól kezdve a világ nem hallott többet a Vestrisröl és 338 utasáról. A hajó állapota Newyork, november 13. A legújabb je­lentéseik "szermi; egy amerikai teherhajó ki­halászta a Vestris három utasokkal telt men- tőcsőnakát A Myriam gőzös njabb két mentőesónakot talált, úgyhogy eddig a legtöbb mentőcsó- nakot megmentették már. London, november 13. A Vestris öreg, alig használható hajó, amelyet az angol tengeré­szeti fölügyelőség már három óv előtt alkal­matlannak talált a nagyobb utakra és kitil­tott az angol kikötőkből. így került a hajó délameriíkai angol szolgálatba, mert a dél- amerikai államok kikötőikben sokkal öre­gebb és veszedelmesebb hajókat is megtűr­nek, mint az európai kikötők. A Maíalda ka­tasztrófája, úgy látszik, hatás nélkül maradt fi a délamerikaiak ma sem riadnak vissza a kimustrált európai hajók használatától. Titokzatos hajótörés a Fekete-tengeren Bukarest, november 13. Konstanzai je­lentés szerint tegnap délután a Fekete-tenge­ren borzalmas hajószerencsétlenség történt, űmelynek körülményei rendkívül titokza­tosak. Egyelőre csak annyit sikerült megtudni, hogy a Ceornoe More nevű utasszállító gő­zös, amely néhány nap előtt futott ki a konstanzai kikötőből és Odessza irányában haladt, hajótörést szenvedett A szerencsét­lenség körülményei titokzatosak és emlé­keztetnek azokra a sorozatos katasztrófák­ra, amelyek az elmúlt nyáron történtek a Fekete-tengeren. Annakidején tudományos tengerészeti körök aunak. a véleményüknek adtak kifejezést, hogy a konstanzai kikötő környékén hatalmas földalatti mágnestelepeknek kell Jenniök, amelyek kisugárzása eltéríti a hajók irány­tűit. Ez a legpl a űzi b iliseb b megfejtése annak is, hogy a hajó valószínűleg elvesztette irányát és mintegy harminc mérföldnyire a török partoktól, a kisázsiai partvidék szikláin érte utói végzete. A zátonyra futott hajó 15 pere leforgása alatt elsülyedt. Az utasok közül negyvenen a ten­gerbe vesztek. A sülyedés oly gyorsan követ­kezett be, hogy mindössze egyetlen mentő­csónakot sikerült a vízre bocsátani, de annak sorsáról sem érkezett jelentés. A jsetsite megkezdte a kOfttégvetés tárgyalását Holnap és holnapután felszólalnak a magyar szenátorok Prága, november 13. A szenátus ma délután megkezdte a jövő évi költségvetés tárgyalá­sát Az elnökség javaslata értelmében az ál­talános és a részletes vitát együttesen folytat­ják le, amelyet négy részre osztottak fel és pedig a politikai, kulturális, gazdasági és pénzügyi vitára. A beszédidő a klubok szám­aránya szerint másfél órától öt óráig terjed. Az eddigi diszpozíciók szerint valószínűleg a jövő hét első napjaiban is lesznek még ülé­sek, mivel a költségvetésen kívül is még né­hány törvényjavaslatot akarnak még elintéz­ni a választás előtt, igy a képviselőház által elfogadott kormányjavaslatot a választások alatti alkoholtilalomról. A mai ülést délután öt órakor nyitotta meg Hrubán elnök. A szenátus második olvasás­ban elfogadta a kisegítő iskolákról szóló tör­vényjavaslatot, majd áttért a költségvetés tár­gyalására. Stodola Korúéi szenátor főelőadó beszédében különösen kiemelte a költségve­tés aktív voltát, továbbá rámutatott arra, hogy a 27/77. számú törvény Szlovenszkőra néz­ve igen nagy megterhelést jelent. Szükségesnek tartaná, hogy rendezzék a be­szüntetett megyék hadikölcsöneinek ügyét. Stodola végül iskolai és e~'éb szakkérdések­kel foglalkozott. A mai vitához öt szónok jelentkezett. Pártjaink törvényhozói valószínűleg a hol­napi és a holnaputáni ülésen szólalnak fel. Holnap délben Hrubán elnök nyilatkozatot olvas fel a forradalmi nemzetgyűlés tízéves évfordulója alkalmából és ennek demonstrá­lásaképpen az ülést egy órára felfüggeszti, azután folytatják a vitát, amely naponta dél­előtt fél tiz órától este tiz óráig fog tartani. SzUnőiélben van az Etna kitörése A lávatömeg előretörését már alig lehet megfigyelni A kráter még működik, de tevékenysége kisebb mértékű Catania, november 13. Az Etna tüzfolya- ma lassankint megállapodik. A főágnak gyorsasága Mascali alatt tegnap délután óránkint egy méterre csökkent és a Nun- ziatát fenyegető kar egyelőre teljesen meg­állóit. Mindazonáltal a paraziíatölcsérböl való kitörés egyre tart és a vulkanológia szakértői óvják a közvéleményt az elha­markodott reményektől, meri a vulkán igen gyakran okoz kellemetlen meglepeté­seket. Ponti professzor, a vulkanológiai in­tézet igazgatója, a kitörési kráter körül végzett tanulmányában hétfőn délután megállapította, hogy a kitörés foka csökke­nőben van. mert a lávának a fölülete már nem annyira izzó, a forróság pedig már nem elviselhetetlen és ezért számtalan né­ző veszi körül a ritka természeti tünemény színhelyét. Legfenségesebb látványt nynjt az a pont, ahol a láva valóságos zuhatagot képez, mert egy 150 méteres magaslatról hull alá pokoli sistergéssel a völgybe. Közvetlenül a láva vízesése alatt az izzó anyag most már megkövesedik és a síkság felé mind lomhább mozgással halad tovább. A láva- folyam fölszinén mind több salak és tönk mutatkozik, amelyeknek összehalmozódása a láva továbbhaladását meggátolja, úgy­hogy a folyékony anyag oldalt keres magá­nak kiutat, a lávafolyam legalsó részén pe­dig a fölszin csaknem teljesen megáll, csu­pán a kéreg alatti folyékony anyag nyomja lassan előre a kérget is. Ezekből a jelekből Ponti professzor arra következtet, hogy a vulkános tevékenység esetleg hamarosan kialszik. Az Etna-obszervatérium 75 éves őre és fia a kitörés tartama alatt ez alkalommal nem figyelték meg a szokásos földalatti dübörgést. Az obszervatórium földrengést jegyző készülékei semmiféle kéregosztást nem regisztráltak. Igaz u^van. hogy az ob­szervatórium az Etnának a délnyugati ré­szén van, mig a kitörés északkeleti irány­ban történt. A magyar képvisetöház külügyi bizottságának ülése Budapest, november 13. (Budapesti szer­kesztőségünk telefon jel ©ütése.) A képviselő- ház külügyi bizottsága Pékár Gyula elnöklete alatt ma délelőtt tizenegy órakor folytatta ülését, amelyen Valkő Lajos külügyminiszter is megjelent. Wolff Károly volt az első felszó­laló, aki kijelentette, hogy a külügyi bizott­ságnak arra kell törekednie, hogy a magyar közvéleménynek külpolitikai iskolázottságot adjon. A külföldi államok szimpátiájának biz­tosítása önmagában még nem elég. A keres­kedelmi politikában a legnagyobb kedvez­mény elvéről a viszonosság alapjára kellene helyezkedni. Lakatos Gyula felszólalása után Beák Lajos hangsúlyozta, hogy politikai té­ren olyan barátokat kellene az országnak sze­rezni, akiknek barátsága gazdaságilag is ér­tékes. Bogya János felszólalásában azt vizs­gálta, hogy milyen reálpoiitikai lehetőségei vannak annak, hogy Franciaország Magyar- országgal szemben megértőbb álláspontot fog­laljon el. Ezután Valkó külügyminiszter ref­lektált a felvetett kérdésekre. Btcember 5*én választják mm az osztrák köztársaság yjj iíiiitil Becs, november 13. Seipel dr. kancellár az osztrák pártvezérek mai konferenciáján javasolta, hogy az osztrák szövetségi taná­csot hívják össze december 5-ue, amikor megválasztják Ausztria uj köztársasági el­nökiét. Seipei szerint az osztrák alkotmányt valószínűleg módosítani kell, mert az ország közvéleménye csaknem egyhangúan Haí- nisoh dr.-t kívánja újra köztársasági elnök­nek^ viszont az alkotmány értelmében há­romszor egymás után senki sem választható meg. Éppen ezért módosítani kell az alkot­mányt. Ugyanakkor a választás rendszerén is változtatná kell 6 az elnököt esetleg ugyanolyan módon választani, minit Német­országban, ahol nem a parlament, hanem közvetlenül a nép választja meg az elnököt. Végül a köztársasági elnök politikai hatás­körét is ki kellene terjeszteni, különösen a miniszterek kinevezése és a parlament fel­oszlatása kérdésében. WS & c* nr A Prágai Magyar Hírlap eredeti regénye Irta; JARNQ JÓZSEF (9) Beszélni nem lehet: a kör közepén vigyázó szemekkel áll a „ernaszer", a kékruha, aki egyéb szórakozás hijján szadista lett és só­vár szemekkel lesi, hogy mikor nyílik szó­lásra a hallgatásra ítélt szájak valamelyike, — ez alkalom lesz arra, hogy az ő szájából viszont útnak induljon a kacskaringéé ká­romkodás, mely nem is annyira a beszélni merészelő fogolynak, mint az unalomnak szól, mely a maga nyúlós, nyálkás testét kö­penyként terítette ki a szűk fogházaid varr a. Séta a négy fal között: gépiesen men­nek az emberek és kiváncsi szemmel néznek az ablakokra, melyeknek sűrű sora ásitozva néz le reájuk a komor épületxőL Mindenki az ablakokat nézi, — pedig mindenki tudja, hogy ezeken nincs semmi néznivaló; ezek az ablakok börtonzárkákiból nyilnak, — kinézni nem lehet rajtuk, de 'be­látni &e... Szetttessl mechanikus léptekkel ment a sorban, melynek nincs eleje s nincs vége. Az embereket nézte s észrevette, hogy semmi egyéniség nincs ezeknek az embereknek a mozgásában. A lábak mechanikusan emel­kedtek fel s mechanikusan estek vissza a földre: a séta sem volt szórakozás, — még csak életmegnyílvánulásnak is alig volt ne­vezhető ... — Itt gépekké lesznek az emberek, — jutott eszébe, — élnek, mert valami hatalom életet parancsolt rájuk a még nem paran­csolt megállást... Járnak, mert vezényszó­val rendoitetettű járás, négy fal közt ülnek, mert rájuk zárták az ajtót, s esznek, mert bMKty&k zárdájukba az ételt., . Ha é vezény­szó egyszer elmaradna, akkor ezekben az emberekben megállna az élet is... Feldöbbent a gondolataiból: — Vájjon csak a börtönben van ez igy?! A gondolatsort nem merte végiggondol­ni. Felnézett az égre, mely itt a négy keri- tésfal között csak négyszögletesre szakított kékség és számolni kezdte a lépéseit, hogy ne kelljen gondolkodnia. A kör közepén megmozdult s tisztelgés­re emelte a puskáját a kékruhás, — az épü­letbe vezető ajtó nyilasában megjelent egy egyenruhába bujtatott kövérség, az egyik fogházőrmester. — Séta fel! — hangzott a vezényszó s erre a vezényszóra kettős sorokba sorakoztak az emberek. Az ajtó kinyílott s a menet meg­indult, felfelé a lépcsőn, vissza a négy fehér fal közé. Már a lépcsőn ideges vágyakozással gondolt a reá várakozó örömre: fent a zár­kában, a szalmazsákba rejtve, vár rá a ciga­retta, melyet a házimunkás hozott. Felrémlett előtte a gondolat: tegnap még úgy tervezte, hogy nem fogadja el a ci­garettát, — de átadja az őrnek... Bosszúsan hesegette el magától ezt a gondolatot: — Nem lehet: osak ennek a szerencsét­len flőtásnak okoznék kellemetlenségeket, ha szólnék, e 5 osak jót akar nekem, mikor cigarettát hoz, — ha százszor csirkefogó volt is odakint,... Mikor a zárkaajtó becsapódott mögötte, figyelni kezdett: neon les-e be fogházőr a kémlelőlyukon?... Néhány percig idegesen rohanászott a zárkában fel s alá, — nem mert hozzányúlni a szalmazsákhoz. Nyelve a szájpadlásához ta­padt s a torka száraz kínlódássá] követelte a füstöt. "Végre leült az ágyra és idegesen resz­kető ujjakkal nyúlt be egy hasadáson a szal­mazsákba. Hosszú pillanatokig keresgélt a szalma között, míg ujjal beleütköztek egy csomagba. Vigyázva húzta elő a szalmazsákból a kincset, a cigarettát s közben izgatottan figyelt a kémlelőlyuk felé. Nem mert neki­kezdeni a kicsomagolásnak: a papíron ke­resztül érezte a cigarettákat, vágyakozva gondolt az üdítő füstre, de félt, hogy a figye­lőnyíláson keresztül tilosban éri a fogházőr kémlelő szeme. — Ha már este lenne, -- sóvárogtak a gondolatai, — a sötétségben könnyebb lenne észrevétlenül rágyújtani... De mikor lesz este!... Végre észrevette, hogy felcsapódik a figyelőnyilást takaró táblácska a megint magán érezte az őr kutató pillantásait. Vidá­man nézett farkasszemet az őrrel, — örült. Tudta, hogy most nehány nyugodt perc követ­kezik: az őr továbbmegy e csak percek múlva néz majd be megint, — addigra ő már el is szívta a cigarettát... Mikor az őr elment az ajtótól, fedezéket épített magának a takaróból, — talán mégis 'benéz mégegyszer a kutató szem, — s aztán gyors, idege® mozdulatokkal letépte az újság­papírt: hat cigaretta, tiz szál gyufa és egy kisdarab gyuíaskatulya-töredék, melyen majd meg lehet gyújtani a gyufákat. Úgy helyezkedett el, hogy háttal legyen az ajtónak. Zsebébe tett két cigarettát e ne­hány szál gyufát, a többit óvatosan vissza­göngyölte a papírba s betette a szalmazsák­ba. Az ágyon figyelmes gonddal igazította el a takarót, hogy isejtoni se lehessen, miilyen kincseket rejt a szalmazsák s aztán járkálni kezdett a zárkában. Gondolkozott: hogyan lehet, a legkeve­sebb veszéllyel rágyújtani? .... Végre meg- lalálta a módot: az ajtóhoz .imént s háttal nel^áma szkod ott a íigyelőnyilásnak. Szájába vette a cigarettát a nagysietve meggyujtetta. Végtelenül jóleső érzéseket ébresztett benne a füst: boldog volt s ezt a boldogságot néhány pillanatig 6eimmi se zavarta — csak később jelentkezett a félelem, hogy nem fogják-e raj­takapni?.... Eszébe jutott: feltűnő lehet az őrnek, ha benéz a zárkába s nem lát kereszr tül a kémlelőlyukon ... Fel-alá kezdet t jár­kálni s gondosan ügyelt, hogy teste mindig el­takarja a cigarettát. Kifogásokon gondolko­zott: mit mondjon majd, — ha mégis rajta­kapják ... Idegesen figyelte, hogy nem látszik-e túlságosan a cigaretta füstje a zárka levegő­jében, — aztán uj kínzó gondolat jelentkezett: hová dobja majd az eloltott cigarettavéget?... Félig se szívta még a cigarettát, mikor eloltotta. A megmaradt darabkát betette a mellényzsebébe. Ekkor valamennyire meg­nyugodott. Alig egy perc múlt el ezután: benézett az őr. Szentesei szive vadul kezdett dobogni: — Mi lesz, ha észreveszi a füstöt?... Az őr nem vett észre semmit s pillanat múlva nyugodtan ment tovább. Szentesei nem tudott megnyugodni: a zsebében ott volt a másfél cigaretta s a ne­hány gyufaszál... Szinte égették a zsebét. Hirtelen pompás gondolata támadt: ki­vette a zsebéből a cigarettákat és a gyufákat, s aztán ezeket a tiltott kincseket berakta a — nadrághajtókájába ... — Itt ugyan nem fogják keresni! — álla­pította meg boldog örömmel. Úgy érezte ma­gát, mint egy tábornok a győzedelmes üt­közet után. # Dél volt. A folyósóról sürgés-forgás zaja hallatszott, be; edénypsörömpölés és hangos szavak színezték a lépések szokatlan lár­máját. (Folytatjuk.^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom