Prágai Magyar Hirlap, 1928. október (7. évfolyam, 225-249 / 1852-1876. szám)
1928-10-11 / 232. (1859.) szám
2 1928 oKóbw 11, ceWSrttft. máit körök máris tudni vélik, hogy a ten- gerészotiigyi hivatal két darab ©gyenként 6 és félmillió láb köb tartalmú Zeppelin- rendszerű léghajói rendelt meg, de az építés megkezdése előtt megvárja még a német Zeppelin utjának praktikus eredményeit. A repülőgép és a léghajó viszonya Newyork, október 10. A New Yorkén Te- Jegramm egyik vezércikke ma a Gráf Zeppelin útjáról szól. Rámutat, hogy ez az ut döntő jelentőségű a léghajó zás fejlődésének történetében. Ha n Zeppelin a viharos ö*zi idő dacára épen cs minden kár nélkül megérkezik Lakehurstba, akkor a merev rendszerű léghajó a technika mai állása mellett legyőzte a repülőgépet és praktikus közlekedési utakra ezentúl csupán léghajókat fognak építeni. A repülőgép a háború fegyvere marad, a léghajó pedig a békéé és a közlekedésé. A repülőgép és a léghajó közötti viszony olyanná fog alakulni, mint amilyen a viszony ma az automobil és az expresszvonat között. Rö- videbb távolságira és kedvező időben az automobil többet ér, mint az expresszvonat, deka többnapos ükről vara szó, akkor a kilencven kilométerre!] éjjel-nappal száguldó, foltét] en kényelemmel berendezett és az utast nem fá- ra.'ztó expresszvonat többet ér, mint az automobil. Ép így nagy távolságokra jobb le^z a léghajó. mint a repülőgép. Már eddig is többet hallottunk volna a léghajókról — írja a lap, — ha egy-egy léghajó építési költsége nem volna oly rettenetesen nagy. Kellő beruházkodás esetén azonban ez a légi jármű épp oly olcsóvá és könv- nye-n kezelhetővé válhatnék, mint a vasút, amelynél a beruházkodás kezdetben szintén j óriási. Elvitathatatlan, hogy a 1 ágba jósás terén j a vezető szerep a németeket illeti, akik nem mindennapi energiával és ügy ességgé! láttak a nagy munkához és ma csaknem az egész világ körvéleményét meghódították már. A németek a háború irtán villámgyorsan fölépiíették kereskedelmi flottájukat, reorganizálták országukat, átvitték az amerikai: stílust Európába, megszerezték a vezető sze- j repet. az európai kontinens légi közlekedésé-: ben, nyugodt, békés nemzetté váltak, elsőnek I siettek & Keilagg-paktum aláírására, Amerikát szerették és becsülték, annak ellenére, hogy a világháborúban tulajdonképpen Amerika volt az, amely legyőzte őket, megmentették Európát a bolsevázmus elől s most még a léghajózás terén is vezetnek. Az amerikai nép csodálattal, szeretettel s talán egy kis bünbánaital tekint az európai kontinens legszorgalmasabb és legnagyobb jövőt . jelentő népére! Iiiiis: fiz év ii elüli, mii elmondhatjuk Mm az államháztartás telesen konszolidált A köftségveiési bizottság az bkolaügyi tárca büdzséiét tárgyalja Prága, október 10. A költségvetési bizottság tegnap este befejezte a részletes vitáN a pénzügyi Csoport költségvetése felett. A vit3 befejeztével Englis pénzügyminiszter válaszolt az elhangzott felszólalásokra. Kijelentette, hogy az összes kérdésekre nem tud válaszolni, mivel az állampénztári tétel nem csak a pénzügyminisztériumra vonatkozik. Az adóreform alapján történt adókivetések eredményéről nem számolhat be, mert még nincsenek kellő adatai róla. Arra a kérdésre, hogy beleegyezett-e a cukorkérdés megoldásába és milyen magas pénzügyi segélyt engedélyezett a cukornagyiparnak, az a válasza, hogy a cukor árának kérdése nem az ő reszortjába tartozik, ami pedig a pénzügyi dotációt illeti, különbséget kell tenni a kiviteli kereskedelmi adó és a belföldi forgalmi adó leszállítása közt. Az első, vagyis a kereskedelmi adók tárgyában, a nemzetgyűlés fog dönteni, mert törvény nélkül a pénzügyminisztérium nem hajthatja végre a leszállítást. Azzal, hogy az erre vonatkozó törvényi avast a tót már benyújtotta, a minisztérium bebizonyította hajlandóságát az adó leszállítására.. Ami a belfföldi forgalmi adót illeti formálisan még nem történt jogi döntés ebben a kérdésben. A forgalmi adó átalányositására vonatkozólag megjegyezte a miniszter, hogy a pénzügyi hivatalok ott vezetik be az átalányositást, ahol ez mindkét félre nézve előnyös és egyszerűsítésre vezet. Arra a kifakadá3ra, hogy a pénzügyi politika lelketlen és ez lenne az oka a bérmözgal- maknak, rámutat arra, hogy a bérmozgalmak a jő gazdasági konjunktúra szimptőmái (!), mert ha több a termelés, akkor a munkások is nagyobb részesedést követelhetnek a jövedelemből. Lelkiismeretlenségről tehát nem lehet sző, mert ő a munkásság érdekeit is védi azáltal, hogy munka- alkalmat ad nekik. Arra a panaszra, hogy egyes helyeken a pénzügyi hivatalnokok nem beszélnek németül, kívánatosnak tartaná, hogy a cseh ifjúság főleg a középiskolákban épp ngy tanulja meg a német nyelvet, mint ahogy most a francia és angol nyelveket tanulják. Kifogást emeltek az ellen is, hogy a pénzügyminisztérium nagy tartalékokkal dolgozik. A miniszter szerint erre a tartalékra a nem állami tanítók fizetésrendezésének fedezete szempontjából van szükség. Hogy a tanítók fizetésrendezésére szükséges fedezetről még törvény utján nem történt rendelkezés, ennek is megvan a maga oka, mert nemcsak a fedezetről van szó, hanem arról is, hogy az autonóm szervezetek milyen arányban vállalnak részesedést a fedezet biztosításában. Geyer képviselő ama kijelentésére, hogy konszolidációs költségvetésről beszélnek, holott a vi- | szonyok még egyáltalában nincsenek konszolidál- i va, ki kell jelentenie, hogy ha a költséirvetésf konszolidációsnak nevezi, ezzel még nem mondta azt, hogy konszolidált is. Még legalább tiz évet kell várni, míg elmondhatjuk hogy az állami háztartás teljesen konszolidált Arra a panaszra, hogy a bankok meg nem engedhető versenyt folytatnak a takarékpénztárakkal szemben, rámutat a miniszter arra. hogy épp a takarékpénztárak azok. amelyek a bankok hatáskörébe beavatkoznak, sürgősen kívánatos tehát, hogy a takarékpénztárak maradjanak hűek eredeti hivatásukhoz. Az iskolaügyi költségvetés A költségvetési bizottság mai ülésén megkezdték Hodzsa iskolaügyi miniszter jelenlétében az iskolaügyi költségvetés tárgyalását. Az előadó Rypar cseh néppárti képviselő volt A tárca költségvetése 30,100.000 koronával nagyobb a tavalyinál, amit a sürgősen szükséges átépitkezések és a prágai, brünni és pozsonyi klinikák uj építései indokolnak. A középiskolák költségvetése 208.7 millió koronát tesz ki, vagyis két millió koronával emelkedett Uj középiskolát a jövő évben egyáltalában nen létesítenek. Az előadó ezután részletesen foglalkozik a polgári és elemi iskolák problémáival. Ez iskolák költségvetése 1 millió koronával emelkedett Itt arra kell törekedni, hogy az osztályokat szaporítsák, úgyhogy egy-egy osztályra 10—15 tanuló jusson. A külfölddel való kulturális kapcsolatok tétele a költségvetésben 2,800.000 koronával szerepel. Ezt elsősorban a párisi csehszlovák házra és a francia reálgimnázium épületének Prágában való megépítésére fordítják. Scholiich szlovenszkói német tairfeiügyelőséget követel A vita első szónoka Scholiich német nemzeti párti képviselő volt, aki kifogásolta, hogy a kultusz tárca teljesen háttérbe szorult a többi tárcával szemben. A parlament kulturbizottsága teljesen felmondta a szolgálatot. A németeket kulturális téren lépten-nyomon megrövidítik. Hodzsa nagy politikai elfoglaltsága miatt nem foglalkozik kellőképpen és elég lelkiismeretesen reszortjával s a munkát hivatalnokaira bízza. Számos ügy évekig elintézés nélkül hever a minisztériumokban- Az interpellációkra nem válaszolnak. A központi hatóságoknál nincsenek német tisztviselők. Követeli, hogy Szlovenszkón is állítsanak fel német tanfelügyelőséget. Macek csehszlovák szociáldemokrata képviselő a középiskolai oktatás kérdéséről értekezik. A tájékozatlan radikális miniszterek Páris, október 10. Herriot külügyminiszter a Rádió-ügynökség révén tegnap közölte, hogy a francia minisztertanács soha- | sem foglalkozóit a szekvesztrált egyházi vagyon visszaadásának, vagy a szerzetes rendek visszatelepítésének kérdésével, ö maga Lyonban a pénzügyi törvény idevon a - kozó 70. és 71. pontjáról csak az újságokból szerzett tudomást, A francia miniszternek e nyilatkozat mindenekelőtt azt mutatja, hogy Herriot á’ sem olvasta a költségvetési tervezetet, m?r abban határozottan szó van a szerzetesrendek visszat-''építéséről és az eltulajdonítóíi egyházi vagyon visszaadásáról. Másodszo: azt bizonyi tja, hogy a kormány egyik része a kormány másik részének tudta és beleegy zése nélkül hozott intézkedéseket. A Qu - tidien mai számában közli, hogy a két ke désről Briand-t sem tájékoztatták, úgy hor v a „botrány" egyszerűen érthetetlen. Mag; Poincaré is jóhiszeműen járt el, őt is meglepet ésszerűen érte a pénzügyi bizottság határozata. wiprm.T-.v i mtt.JI.C- 'sJBSfnri w»v. VMi>«|MMkMirKu MBNNEHAHA Í„KACAGÓ IflZ") résém. írni enil mmmim (37) Sötétebb volt, mint a folyó felett, de ebben a sötétségben is észrevettem, hogy hegyfalak zárnak körül bennünket. Tulajdonképpen olyan szakadékba jutottunk, amelynek csak a folyó felé volt kijárata. Az oldalai nem voltak nagyon magasak és sűrű bozót nőtt rajtuk, mint itt általában az egész parton. — Sajnos, zsákutcába jutottunk — ismételtem. — Az ostoba állatok szépen félrevezettek minket. Innen ismét vissza kell mennünk, ezzel hiába vesztegettük el az időt. Gyere, lovagoljunk vissza. — Megállj! — szólott a leány, miközben kezét karomra tette. — Van egy gondolatom, te maradj itt. A part meredekét innen köay- nyen meg tudod mászni Ezzel azonban várj, amíg a mi embereink távol lesznek, nehogy az ágak recsegése vagy a leguruló kövek figyelmessé tegyék őket a jelenlétedre. — És te? — Én a két lóval tovább ügetek — felelte Minnehaha. — Még nem Láthattak minket és a folyó ba.jlása miatt még sokáig nem is fognak majd látni engem sem, amikor egyedül lovagolok. Követni fogják a paták nyomait és ha ezek jő messzire elcsal Iák őket, keresztül megyek a folyón és másfelé kanyarodok. A vidék ott meglehetősen lapá- lyos ée majd nagy Ívben visszatérek a faluba. — ők azonban megelőzhetnek léged! — Tehetségen, de ez sem baj. Legfeljebb rájönnek, hogy félrevezettük őket, de azért sejtelmük s:e lesz arról, hogy te hová lettél. Innen észak felé kell fordulnod s akkor eléred Tan ballont, mert nem tanácsos, hogy visszatérj * barlangba. Itt van egy csomag pemmikán. Magammal hoztam, mert nem tudtam meddig tart a lovaglásunk. Felhasználhatod, mert tizríizenöt mérföldnyi utad van még hátra. — És te vissza akarsz térni a faluba? —- kérdeztem fölháborodva. — Ha sikerül a cselünk, akkor biztonságban vagy — mondotta bizonytalan haragon. — Ezt nem akarom. Az az egyetlen kívánságom, hogy ne engedjelek többé vissza. Te nem tartozol már a törzsedhez. Idegen lettél számukra és nem lehetsz boldog az ő körükben. — Az én világom ott vara.... a tied pedig amott, — felelte a leány és hangja elvesztette minden csengését. Nagy félkört irt le karjával, mintha ezzel azt a végtelen távolságot akarta volna jelezni, amely most már elválaszt bennünket. — Isten veled! — mondta végül és, köpenyének csuklyáját szorosabban a szemére húzva föllibbeut a lováén s a másik lovat maga után húzva a kötőféken, kilovagolt a befagyott folyóra. Némán álltam ott és néztem utána ...... Cs ak álltam, még akkor is, mikor a homály elnyelte testének körvonalait. Igaza veit---Az ő világa ott van a szűk reservation- ban, az enyém pedig odakint. Istennek széles, nagy világa,és a fehérek társadalma. Mi köze ennek a két világnak egymáshoz?. .. X. Visszahúzódtam a bokrok közé, arra a valószínűtlen esetre is számítva, ha üldözőim esetleg mégis kutatnának utánam ebben a szakadékban. Ez azonban nem történt meg. Hallottam, amint kint. a folyó hátán végigügettek. Néni állottak meg, nyilvánvalóan tovább csalta őket a két ló patkóinak nyoma. Mégis tanácsosnak tartottam, hogy egy ideig rejtekhelyemen maradjak. Visszajöhettek volna, habár ez nem igen látszott valószínűnek. A fagyos havon ültem hát, oly sűrű bokor mögött, amely teljesen eltakart, arra az esetre, ha valaki bepillant a szakadékba. . Lassanként világosodott. A keleti ég | ezüstjét aranyszin festette meg, de ez az arany mind élénkebb és élénkebb lett, mig azután rózsaszínre vált és az ég alján keresztül vonuló fehér felhők szélét vérvörös szegéllyel keretezte be. Időnként heves ezélrohamok zúgtak be a szakadékba, szárazon porzó hó- tömegeket hozva magukkal. Néhány óra múlva lovaink mély nyomai el fognak tűnni s legfeljebb a gyakorlott nyomkutatónak vadász-szeme ismerhet rájuk. Mialatt ezt elgondoltam, hirtelen eszembe jutott az a furcsaság, hogy a lovak úgy kanyarodtak be ide, mintha már sokszor megtették volna ezt az utat. Ebben az esetben azonban sok patkónyomnak kell itt lenni, ami erősen csökkenti azt a lehetőséget, hogy a mi nyomainkat felfedezzék. Felugrottam és óvatosan topáztam a szakadék kijáratához, hogy föltevésemről bizonyságot szerezzek. Ott, ahol a szakadék a folyóra nyílt, semmit sem vettem észre. A hótakaró olyan volt,, mint a hullámos tenger. A szél mindenfelé buckákat hordott össze, amelyekbe lovaink patkói mélyen belevágódtak. A nyomokat megtöltöttem hóval s a frissen lerakott havat az éles szél úgy széjjelszőrtn, hogy itt ’öbbé lónyom rí ismerni nem lehetett. További kutatásaim során az egyik bóbuc,kában olyan négy bevágást láttam, amely félrejs- merhe tel lenül szántalptól származott. Ez volt az egyetlen idegen nyom. amelyet egyáltalában felfedezni tudtam, de ez az egy nyom is ■elegendő volt annak megállapítására, hogy ebben a szakadékban már szánnal járt valaki. De milyen célból, amikor itt. nem lehetett keresztül ha jtani semerre?... Ennek, mindenesetre, csak két oka lehetett: vagy azért történt, hogy a lovak védett; helyen kipihenhessék magukat, vagy pedig elrejtőzés céljából. Mind a két lehetőség alkalmat szolgáltatott további kérdésekre. A szakadék csak aljban az esetben nyújthatott oltalmat a lovaknak, hogyha a szél vagy a vihar nyugat felei' jött, tudniillik arról az oldalról, amely félő; a szakadék el volt zárva. Ha azonban a viha- a másik oldalról jött, itt még nagyobb lehetett az ereje, mint a folyó szabad ágyán, mer ebben a zsákutcában még a szélrohamok visszaverődését is ki kellett állani. A téli sze' lek ezen a vidéken többnyire minden oldalról süvöltenek s Így nagyon kétséges oltalma1 nyújthatott ez a szakadék is. De akkor há miért hajtottak be ide több ízben is szánnal. Mert bizonyos, hogy ez többször is megtör ténhetett, hiszen a lovak olyan jól ismertél az utat. Farm nem volt a közelben. A legköze lebbi helység ide az indián falu volt, de nr nem feküdt olyanv távol, hogy a szánnak, mé: ha hosszra útról jött Is, pihenőt kellett volr" tartania itt. Az a feltevés, hogy a szán gam dája talán hallal akart megrakodni, hogy att a szomszédos telepeu eladja, ugyancsak valók szinütleu volt, mert a folyó úgy hemzseg • halaktól, hogy közvetlenül a falu meltett sok alkalmas hely kínálkozott halászatra. Tgj tehát csupán az a lehetőség maradt bálra' hogy a szánt itt elrejtették. — De miért rejtették el?... Egyszerre világosság gyűlt a fejembeu — A hellyel ismerős lovak gazdája Esős Ar . volt —, igv tehát ugyancsak övé a szán is amelynek nyomát a hóbuckában felfedez terű Ebből az irányból láttam jönni szánján Es< Arcot azon az estén is. amikor az in ■kán fali felé gyalogoltam. — Csak nincs valahol erre az ö titko whiskv-főzőie? ... leszünk, akik Bulgáriát felhívjuk a ©satla- ! k©zásra az egész Balkán érdekében. Elégből hajlandók és készek vagyunk a neuilly-i ! szerződés revíziójára is. Bulgáriának meg j kell adni minden könnyítést kivitelének és ■ kereskedelmének fellendítésére, r Belgrád, október 10. A Belgrádban tartózkodó VenizeJosB görög miniszterelnök a sajtó képviselőinek kijelentette, hogy a Belgrádban folytatandó tárgyalások során azt óhajtja elérni, hogy Görögország és Jugoszlávia. közt egy békepaktum létesüljön. Majd kijelentette a következőket: Az elsők Görögország hajlandó a neullyi szerződés revíziójára Bulgáriával szemben
