Prágai Magyar Hirlap, 1928. október (7. évfolyam, 225-249 / 1852-1876. szám)

1928-10-11 / 232. (1859.) szám

Mai uámiink 12 oldal Mai siámenk 12 »!da; ^ m<1859)SZám <>iWrMk 1928 °któber 11 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, A SzlovetlSzkÓi és rUSZÍnSzkÓi ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága IL. Panská ulice negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: _ nnlifibni nnnílnnin 12, !L emelet. Telefon: 30311 Kiadó* évente 450 félévre 226 neavedévre 114 Főszerkesztő: puu Ka napilapja Felelős szerkesztő: hivatal: Prága IL, Panská ul 12/111.— Te­havo^ DZURAMY1 LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA .efon: 30311.-Sürgönyeim: Hírlap, Praha DZURANY1 LÁSZLÓ FORGACH GÉZA á szellem fegyverei (fi.) Prága, október 10. A magyar kormány, amely néhány hét­tel ezelőtt elfogadta a hágai döntőbíróság úgynevezett fakultatív záradékát, most elha­tározta, hogy csatlakozik a Kellogg-paktum- j hoz és erről az elhatározásáról az Egyesült j Államok budapesti követsége utján értesi-I tette a washingtoni kormányt. Magyarország : ezzel a lépésével újból bebizonyította őszin-1 te békekészségét és szolidaritását azokkal a : bár nehezen megvalósítható, de kétségtele­nül nemes törekvésekkel, amelyek az álla­mok és nemzetek életében is a jogrend ural­mát akarják a nyers hatalom helyébe állita-. ni. Apponyi Albert gróf, a magyar nemzet erkölcsi világnézetének ez a klasszikus ki­fejezője, egy hosszú életen keresztül küz­dött s küzd ma is ezekért az elvekért éc ezért senkit sem lepett meg az, hogy Ma­gyarország is késznek nyilatkozott annak a szerződésnek aláírására, amely „törvényen kívül helyezi” a háborút. De senkit, aki Magyarország tötréneté- nek legutolsó deoenniumát ismeri és bele­lát a magyar nemzet meggyötrött leikébe, nem leptek meg azok a megjegyzések sem, amelyeket a magyar kormány a Kellogg- paktum aláírásának bejelentéséhez fűzött. A magyar kormány, bizonyára az adott di­plomáciai helyzet valamennyi lényeges kö­rülményének gondos mérlegelésével, arra figyelmeztette az Egyesült Államokat és a paktum minden aláíróját, hogy csatlakozá­sának elhatározásánál abból a szerinte ter­mészetes előfeltételből indult ki, hogy ők is keresni fogják a Magyarországgal szemben elkövetett igazságtalanság békés utón való jóvátételének módját. A magyar kormány ugyanakkor annak a meggyőződésének is kifejezést adott, hogy a békeszerződés által előidézett helyzet Középeurópa népeinek nyugalmát nem biztosíthatja, hanem ellen­kezőleg csak akadályozza békés fejlődé­süket. Magyarország tehát nem akar háborút, hanem békés utón kívánja elérni ideáljait. Nem repülőgépekkel, tankokkal és ágyukkal ikarja kikényszeríteni a trianoni békeszer­ződés megváltoztatását, hanem a szellem fegyvereivel kívánja megteremteni azt a légkört, amely lehetővé teszi a közte és az utódállamok között immár egy évtized óta napirenden lévő viszálynak a kontradiktó- ius eljárás elvei szerint leendő elintézését. 3e kell vallanunk, hogy ez a módszer (most ;sak erről beszélünk és nem a magyar tö­rekvések jogosultságáról vagy jogosulatlan­ságáról) nekünk igen rokonszenves és vég- elenül örülnének, ha az az állam, melynek Dolgárai vagyunk, a maga részéről is kész min a e módszer alkalmazásához hozzájárul- íi. Sajnos azonban, hogy a csehszlovák kor- nány, amint Benes legutóbbi expozéjából is dtünt, nem elégszik meg azzal, hogy Ma­gyarországot fizikailag teljesen leszerelték, íanem az erkölcsi leszerelést is követeli, te- íát azt kívánja, hogy Magyarország tegye le t szellemi fegyvereket is és örökre nyugod- ék bele a mai állapotokba. Elismerjük, hogy > tanács megfogadása igen kényelmes hely­zetbe hozná a csehszlovák kormányt, de.vi­szont nem tudjuk elképzelni, hogy egv ál­am, bármily békeszerető is legyen, valaha ©mondhasson arról, hogy a szellem fegyve- •eivel szálljon síkra valamely általa igaz­ságtalannak tartott állapot megszüntetése jrdekében. Az emberiség életéből az ellen- éteket és viszályokat kiküszöbölni sohasem ehet: a fejlődés csak annyiban hozhat javu­m ©g i w $© Amertka előre ünnepit az utrakész Gráf Zeppelin sikerét Az Unió két, Spanyolország tizenkét óriási Zeppelint rendel — Argentína kibérli a „Gml Zeppelint“ — Eckener dr. elhalasztotta a startot — Ez év legviharosabb napja az óceán lelőtt— Az amerikai sajtó a „csodálatos Németországról“ — A léghajó legyőzte a repülőgépei, — Írják Amerikában Friedrichshafen, október 10. Eckener dr.-t határozottan balszerencse üldözi. Az időjelentések szerint az elmúlt évben egyetlen olyan rossz és viharos nap sem volt az Óceán fölött, mint ma, amikor a Gráf Zeppelin amerikai útjára akart indul­ni. Az Atlanti-óceán fölötti depresszió egy­re nagyobb, keletről nyugatra tart és csak­nem elérte már az amerikai partokat. Ter­mészetes, hogy a kedvezőtlen időjelentések következtében a léghajó nem startolt, an­nál kevésbé, mert FriedriC ’ -^nben is heves szélvihar dühöng, még pedig & lég­hajócsarnokkal szembe, ugvhogy a Zeppe­lin el sem hagyhatná a csarnokot, mert nem küzdhet meg a heves ellenszéllel. Fried- richshafenben pedig nincs forgó léghajó- csarnok. Mindazonáltal a hajó a déli órákban út­ra készen állt s mint az első kedvező idő­jelentés megérkezik, azonnal elindul. A vá­ros szállodái tömve vannak kiváncsiakkal, akik a föíszállásnál jelen akarnak lenni, a posta pedig nem győzi lebonyolítani a meg­növekedett forgalmat. A pósta nagysága, amit a Zeppelinnek magával kellene vin­nie, fantasztikus méreteket ölt. A legtöbb nagy német cég kitűnő reklámnak véli, ha áruja a Zeppelin első utján jut Amerikába bármily kis mennyiség is és bármily drága áron. Hétfőn 30.000 levél érkezett Fried- richshafenbe, kedden 70.000, mely mind a léghajón kíván Amerikába jutni. Tegnap délután Herrera ezredes, a spanyol királyi léghajótársaság megbízottja is megérkezett, ő a legszívesebben látott utas, aki az ut alatt ellenőrizni fogja, vájjon a jármű tény­leg alkalmas-e utasok szállítására. Kedvező válasza esetén a spanyol léghajótársaság ki­bérli a Gráf Zeppelint és tavasszal néhány próbautat végeztet vele a déli Atlantik fö­lött Madridból Buenos Airesbe. Ha ezek a kísérletek jól sikerülnek, akkor a spanyo­lok és argenitaniak 1930-ban egyszerre ti­zenkét nagyobb és tökéletesebb Zeppelint rendelnek meg. Eckener dr. ma délután dönt a start időpontjáról. Í50.000 newyorki kiránduló Lakehurstban Newyork, október 10. A Zeppelin való­színűleg a hét végén, éppen week-end-re, ér­kezik Amerikába, ami okvetlenül meghárom­szorozza a Newyorkból Lakehurstba rándu- lók számát. A kormány újból több száz ten­gerészkatonát vezényelt a lakehursti léghajó- csarnok környékére, hogy a rendet már előre biztosítsa. Lakehurst alig 125 kilométerre van yorktól s igy legkevesebb 150.000 kirán­dulóra kell számítani, ha a léghajó szom­baton vagy vasárnap érkezik. Lakehurst és Lakewood szállodái máris tultömöttek, a környező mezőkön pedig a csípős őszi időjárás ellenére, valóságos sátorvárosok keletkeztek, melyek lakói mind a Zeppe­lint várják. Coolidge elnök mai nyilatkozatában kijelen­tette, hogy Amerika népe feszülten és a leg­nagyobb reménységgel várja az uj Zeppelint. Véleménye szerint a vállalkozás uj fejezetet nyit a léghajózás történetében. A kormány és a tengerészeti hivatal mindent elkövet* hogy Eckener dr. kellő támogatásban részesüljön. A Los Angeles szerdán reggel elhagyta San Antoniot és pilalnatnyilag Oklahama, Kansas City, Chicago, Toledo, Pittsburg és Philadelphia fölött útban van Lakehurst felé, ahová holnap érkezik. „Németország a legrokonszenve­sebb hatalom Amerikábanu Az amerikai lapok épp oly lelkesedéssel Írnak a Zeppelinről, mint anakidején Írtak az L. Z. III.-ról, vagy ez év tavaszán a Bre- menről. Egyhangú vélemény szerint a németek azok, akik az óceáni ut praktikus légi át­kelésének versenyében győztek. A léghajó legyőzte a repülőgépet, Eckener dr. valószínűleg másodszor is eljut Lakehurst­ba, ami hallatlan eredmény, ámbár a repülő­gépek terén is egyedül a német Bremen volt az, amely eljutott az amerikai partokig a szám­tfllan ItÍsZtW knzül Tagadhatatlan, hogy az amerikai nép ha­tártalan elismeréssel és csodálattal adó­zik a háború után eddig nem tapasztalt méretekben újjáéledt német népnek. A német nemzet örvend ma a legnagyobb rokonszenvnek Amerikában valamennyi európai nemzet közül. Amerika is Zeppellineket épít A legtöbb régi város elöljárósága máris fölkérte a lakehursti légha j óállom ás vezetősé­gét, hogy a megérkezés után a Zeppelin sorba keresse föl az illető városokat. A lakosság ugyanolyan lelkesedéssel fogja fogadná Ecke- nert, mint négy évvel ezelőtt fogadta, vagy ahogy Kühlt és Hünefeldet fogadta a nyáror Az újságok oldalszámra Írnak a Gráf Zeppelinről és küszöbön álló útjáról. A léghajó konstrukciójának minden egyes részét s működésének minden mozzana­tát, a parancsnok személyét, az ut kilátá­sait és következményeit a legnagyobb részletességgel tárgyalják le és nem fu­karkodnak a német alaposság és a német kitartás dicséretével. Különös nyomatékkai hangoztatják, hogy a keletről nyugati irányban történő óceáni légi utat eddig az ugyancsak német Bremenen kiviil pusztán a Zeppelin-rendszerű léghajók valósították meg. Ez azt jelenti, hogy bármily propagandát űznek egyes országok a repülő­gépek mellett, a jövő légi közlekedési eszkö­ze mégis a léghajó marad. Ezzel kapcsolatban a lapok közük azokat a statisztikai adatokat, melyek az utóbbi idők repülőgépszerencsét- lenségeiről szólnak. Az Egyesült Államokban néhány hónap alatt 390 repülőgép zuhant le s az áldozatok száma 153 volt. A Gráf Zeppelin előrelátható sikere után az amerikai kormány nem zárkózhatik el többé a Zeppelinek építésétől s jól infor­gal mondhatjuk, hogy ezt az alkalmat is ők használják föl arra, hogy a szomszédos ál­lam ellen hangolják könnyenhivő olvasóikat. A kormánysajtónak az a része, amely a ko­molyság színében szeretne föltűnni a kül­föld előtt, viszont úgy állítja be a magyar kormány jegyzékét, hogy az vád a szövetke­zett és társult hatalmak ellen, amelyeknek müve a trianoni békeszerződés volt. Ez azonban egészen rosszhiszemű beáll i tás. A nagyon mérsékelt hangú magyar jegyzékből ugyanis semmiféle vádat nem lehet kiolvas­ni a szövetkezett és társult hatalmak összes­sége ellen, mert csak arra utal, hogy a bé­kekonferenciát megtévesztették és ez az oka annak, hogy igazságtalan határozatokat ho­zott. A magyar kormány jegyzékének hangja arra a tónusra emlékeztet, amelyet kezdet­ben Luther Márton használt, mikor még nem tagadta meg az engedelmességet Ró­mának, hanem a rosszul informált pápától a jobban informálandőhoz akart felebbezni. Tisztelettel kérdezzük a cseh sajtótól: van-e valami elvetendő abban, ha Magyar- ország a rosszul informált közvélemény íté­lete ellen a jobban informálandó közvéle­ményhez, felebbez? Ettől a jogtól egyetlen egy államot sem lehe|t eltiltani. Bár elérkez­nék már az az idő, amikor minden állam nem karddal és puskával, hanem a békés meggyőzés szellemi fegyvereivel fog igye­kezni viszályait elintézni. Aki a szellem fegyvereinek létjogosultságát tagadja, az el­ismeri, hogy ilyen fegyverekkel küzdeni képtelen és inkább más utón keresi érvé­nyesülését. fást, hogy a háború vérontását a nemzetközi bíráskodással helyettesítsék. A csehszlovák kormány sajtója, minden valószínűség szerint azért, mert a Prágában tegnap lejátszódott példátlan katasztrófa tel­jesen lefoglalta hasábjait, eddig még nem ért rá arra, hogy a magyar kormány jegyzé­kével részletesen foglalkozzék. Néhány szűkszavú megjegyzéséből azonban máris következtetni lehet arra, hogy a hradzsini külügyminisztérium milyen érvekkel fog ellene a külföldön hadakozni. A cseh nerp- zeti demokraták soviniszta lapjai úgy kom­mentálják a magyar kormány lépését, hogy ez izgatás a középenrőpad béke ellen. Hogy mi izgatás van abban, ha valamely állam egy békepaktuníot ir alá és kijelenti, hogy igényeit békés utón szeretné érvényesíteni, azt persze nem árulják el és igy teljes jog-

Next

/
Oldalképek
Tartalom