Prágai Magyar Hirlap, 1928. október (7. évfolyam, 225-249 / 1852-1876. szám)

1928-10-07 / 229. (1856.) szám

14

^wwaBsa^iia^gjaaia^^'tMBgBgaBBaasiaaaKB

Üzlethelyiségek

Pozsony város szivében >a Lörinckapu-utcában

a vásárcsarnokkal összefüggő „Central passage"

földszintjén és I. emeletén elöjegyezhetök.

1 Bratislava, Póstafiók 220.

U ........ IM | L|U ,,_____

— A rendőrök kezei között lőtte agyon magát egy kommunista román diák. Kolozsvárról jelentik: Radu Flórian egyetemi hallgató 18 éves kora óta Olaszországban folytatta tanulmányait és itt kapcsolódott bele a kommunistáik mozgalmába. Titkára lett az Emberi Jogok Ligája titkos szervezetének és mint ilyen Romániába visszatérve propagandát kezdett kifejteni. A hatóság tudomást szerzett akciójáról és ezért körözőlevelet bocsátott ki ellene. Mikor erről Radu Flórian tudomást szerzett, az erdélyi városokban kezdett bujdosni. Pár nappal ezelőtt Nagyváradot kereste fel és itt próbált magának útlevelet sze- lezni, ami azonban nem sikerült. Elhatározta, hogy útlevél nélkül próbálja átlépni a határt. Borsnál tett kísérletet tervének végrehajtására, de a határőrök észrevették és elfogták. Radu Flóriánt Bevitték a határrendőrség helyiségébe. Itt egy őrizetlen pillanatban morfiumot vett be Radu Slorian, majd mikor látta, hogy a méreg nem hat, revolverrel meilbelőt- te magát és azonnal meghalt.

—Dr. med. R. Bedn&r kozmetikai, sebészeti kozmetikai (plasztikus operációk, arc- ránceltávoMtások), bőrgyógyászati intézetét Pozsonyban, Lerinckapu-u. 12. megnyitotta, x

— Mercedes-Benz újabb győzelme Az oostmallei rekord-versenyen úgy a verseny, valamint a túrakocsik kategóriájában nagy sikereket könyvelhet el ismét Mercedes-Benz. Vensenykocsik: Oaracciola-M ercedes 195

kilométeres átlagsebesség. Túrakocsik: báró Wentael-tMercedes 165 kilométeres átlag. Ezen a versenyen jelentek meg először a háború után Belgiumban német autók és német versenyzők. A Mercedesek ezúttal is a kiváló Continental-pneukkal futottak.

xx Esti tanfolyamok a kosicei állami ipariskolán. Mint az elmúlt években, úgy ezidén iá a következő tanfolyamok fognak megnyílni; október hó közepén: 1. Kazánfűtő tanfolyam s ennek befejezése után folytatólagosan a stabilgőzgépkezelő tanfolyam. 2. Dynamogépkezelő tanfolyam. 3. Autóvezető (soffőr) tanfolyam. Jelentkezni lehet az intézet igazgatóságánál. Vidékiek Írásban jelentkezzenek még október 10-e előtt, hogy a tan- főlyam megkezdéséről mindenki idejében érteaithető legyen.

— Érelmeszedés a rég kezdete!... Ha minden 40 éven felüli egyén megszívlelné e mondást, úgy egész biztos legtöbben elkerülnék az időelőtti u. n. „fájó öregséget** vagy a korai halált. Az évek során az erekre lerakódé mész idővel a hajszálereket eltömi és a nagyobbocska erekben is a vérkeringést nehézzé teszi. Ez okozza azt, hogy bizonyos szédülés vagy az ujjak- ban zsibbadásos érzés jelentkezik, továbbá az elmeszesedéssel kapcsolatos, Itt fel nem sorolható sok mindenféle betegség, amit a szenvedő önmaga is a vég kezdetének nevez. Az orvosi tudomány mai álláspontja, hogy az érelmeszesedés ellen jődot kell a szervezetbe juttatni. A mesterséges jódkészitményeknek legtöbbször nagy hátránya az, hogy a szervezet nem szívesen veszi, sőt nagyon sokszor a beszedett jód más bajok előidézője. Sok mindenféle szerrel kísérleteznek úgy az orvosok, mint a betegek, de egyikkel sem tudják azt a meglepő Jó gyógyulást elérni, amit a Cigelkán eredő, rendkívül jódos gyógyvizekkel elérni sikerült. — Ezen gyógyvizekről a Tudományos Akadémia egész irodalmat őriz és a Révai lexikon 5. kötetében olvashatjuk, hogy értékes ásványi összetételében a Lasonló ásványvizek lelett áll. Mig a hasonló jódos forrásvizek igen kellemetlen izüek, kivételképen a Cigelkai jódos vizek kellemesén szódabicarbonás Ízzel bírnak, amit a szervezet, mint emésztést elősegítő, étvágy- gerjesztő iltalként vesz magába. — Egyébként az idősebb orvosok önmaguknak is >,ndelik e vizeket, már pedig ennél különb bizonyíték nem kell, ami e viz kiváló értékét igazolja. Forrás- kezelőség Bardiov (Bártfa) Szlovenszkó.

Használat előli — használai után

A napsugarak a a tavaszi szellő kiszívják a bőrben lévő festőanyagokat, a szeplőket és a mójfoltokat. Ezm arcot csúfító foltocskák sokszor elle pik az egész arcot. A follosarcuak eddig hiába kerestek arctisztítót, a legújabb a világhírű MARY CRÉM eltávolít minden foltot, pattanást, kiütést, gyorsan, nagyon gyorsan és biztosan. Az arc li-zta alabástrom fehér és sima lesz, az arcbőr visszanyeri üdeségét, frisseségéi. Kapható gyógy- izcrtárban, drogrri/Knri <*>.. parfümériában Készíti: I)r. Pollá. /yégyszcrlár.i, Piestany. Nnponln postai szétkhciés. Garnitúra 22.50 Ki., nappali krém 10 Kft., éjjeli (szeplőirtó) 10 Kft. Vigyázntl Csak valódit fogadjo élt

KERESZTSZÓREJTVÉNY

A aniulBt rasáiraiajpí emáimutaklbein fcöoöJlt 28. eaánru

ikemesölteaóirejtviány Myes megíiejjltiőli között mieg- etjftetibüik a sorsolást, aimieüy a kövmtikiező enediniániy- nyiefl. végződött:

I. Egy remekművű ezüst cigaretta-tárca a Froetig Testvérek pozsonyi ékszergyáráJbél. Oro«« Zoltán, Diószeg.

II. Egy F. ProMska-féle nagy illatszer-etuit.

Sebestyén 06zkámé, ‘KSrályhelmec.

LII. A Prágai Magyar Hírlap negyedévi tLss- teksítipéldiánya. Szob issek Jenő mérnök, Kassa, Szent íjászló -utca 88.

IV. Lux Terka: Meseország. Heutsohy Erzsébet, Érsekújvár, Bebhle<n-nt 24.

V. KaJbou Ede: Am eleven kulcs. Thera EEte- mérné, Nagyszlabos.

A 29-ik gzámu keresztszórojtvény.

Vizszintea sorok: 1. „Üdvözkétgy ffiegftfilssüálb/b Márta" — teitlitnjuL 15. (Daganat eailnionlitmiáijta. — 10. Sfcrialbéigliiaii. leilletm. 17. Fordítva. — íértöiinév, ibeoémvie. 18. Női rn/év. 19. Jószívű ember teszt. 21. Egy Ihiáibo- rus román poGliitdlkujs (kjereisdtnlevle. 22. A kókiuEEdii'ó ilöviildiilteitt neve. 23. Gyümölcsben van. 24. Tairuomc szinöníiimlálila. 28. Székely paimisat íruihiaidiaiiialb. 28.

Viaszaáébé: a ptezft éti... 20. A tmagyiair mdflibciez

tmiadlaira (inévefllőiviefll). 91. Leventén© miondjják. 93. Viasznifeilló — kelyhjattláfrcffió rag. 84. Enne vágyók a nalb. 38. Szívesen látják a üleényoe házban. 40. E0Ő- itadlM ország. 41. Női! név s ikriistátzsHian (hegy. 42. A kutya SesZÍL 43. A pozffltliv eiHefethÓd. 44. MeígámOjiaing- zóva1 a fkföoépien — ez ikeirfitnig erfeMnbem. 46. Tesz —

iraműiláulL 47. iliáimmsaJög - kwnemtanetKBedÖ bán aáib. 48. A négy eöfliemftéte. 40. BanoMfi. C0l BoAd — kffiassEÖkufl nyelviem- 51. Lessek — iwtftarti, BEL E-sefl a közepén, ssámftóvötő tesai, é-M =_ iTbfa. CB, ’Vfc- mal — amgoOfuffi. 55. Firamck Mrfcckxwaérwnsto. 06. OA- jéíboB jut. 57. VrteJznfeÜé: m hambéndd aaond()4k, hogy;

___seon ibud etnámrofká. 58. ÖrÖkaéggjefc kapnaofiaéOB

né

met szógyök. 60. 'Vfltesaafteflft: a hemfctedefccfl fflotrgalom. 61. A tölgy teaMésa. 02. Egy Hnmaips uraűkxxiió jetkoőjie. 65. Időhatönocő nő. 67, LAndu lom BBÓaaoőSmáű®. 69. A söbbefe ttMAft 10. Bttíb aefllt ttőó óév. 72. Va’BnafleSŐ: Egy uttvm umyym tftn gjamdiájsa veoetékstev® (éloeeet bffifenyrik). Ti zs&t Bcíiiniootilmlftja. 75. A potpbéfcánafc no.., $A idk-t ső anagámJhaDgaőn étoewet teAscffiegm.) 77, Afldl kd 79. A magyaomiyiefWü fiJSdnt^riWÖi daS Meaiten. inesztbnieviéoek eflső bestüje a ívmeMkOMeL) 8L THő szó. 82. A 'Dóm DÖmteftamágS euűTléfclidsj, 8B, M~ moe ember térni. 64. VBwnfaBé: bensőt ML é? INiépöaj. 67. Hz íejjeafie be • MkŐSÍ ioomáit

Függjőlege* Borok: 1 ÉBimttidk eM feeA* ^be

ÜmtnilkinB sortséra von»«®oraSk>. B. WŐ5 név. 6. BéBBhoh zó bzó és dg». 4. Lé. 6, SxSooaá pér»oeg3«é®. 8, OüsüdU élemtétes kőbőeesó. 7, Öt — wdirr nywívm. 8. Oknak okaeffi. 0. Akaid — astngmkxrfjja. 10.

4o(raötf3kituaaBL ±L Mérfant fcg^Aom. Ml ViasnArfM —i Ibeoétoertlt ifédEtoév. IS. ÍPf^pfrtoíls. 1A. Égj PeMSK-eieN ötmle. 10. VlsszaífeiSé — nagy íoW. 00. jbgsm sraáBő madár. 24. Ea a bor, ttíeg « «ör, de m "íflÉ feL25. Visszateölé — beöéaett ieénynév. 27. KfOMd Műfaj, 20. SsxAnöikmegyeii JdOaség (—naSők). 80. EMI vonrultek be bx njtjrmaolk. 82. Akta — MagytaanS. 86. Az éghaKxxsat te4)őpcnt$a. 96. BomomBnyt ad. 87, Vlfiszaffedié » 5. Éüggjóíiegiea. 60. Snámtotérr. 44. fiobo náe néniSk «a® hdyják tenácanl (vdeamateflé), 46. Oboa — trandáuil. 46. StsaladL 47. MocABia^m: vcft a bbő- iEŐ ... 49. 'Ehibok, ff/Jervegeftcfe adnzintaafcTtfi&v Ksstv vttaefllőjie. 81. V.astaaféM — Qre« «(0eoJ6ébe. 53. Az ób- eaxtő SmidÖjaL 54. VdasnafleAé — Ibwoéffleflt Sárfinér. 56, A iolyéviz hesd 87. Egy efbooyft magyar ^“jcsögj* oinó miocsoggamíja. 66. Német nekntfltynévmáa. 60. iÉUefli — gönögük 60- VfassaffeCé — éptoz, egjésas^gje- sem, Miiniuk 63. Eaen OS az eraEnosfió. 94. Hová fcér- dtéeme SefilielllS ÍDeUjthűMmsó mó. 66. IBjeee® — név* éBőved. 68. NytiJtmad begy. 71. VóBsaaffe&é — Vetndf operáját. 73. Angol1 nlői név — fooetiiűsusain, 75. == 83. vúzszfcnbes. 76. Reezéd. — idegem, szóval (végső (magiámihiaingiaón léflcetaet iSelesliegies). 78. ÍHieOlyihaMtroelő szó. 80. Gyufflllad'áis. 82. Viisszrafeűié — cnégri.. 85. MáB- sallhiaingraő íémeitílkusam. 86. Egy hlirres magyaa- fest- ibafllllkapuB moaiogiríumíja.

Mali, 20. snánniu et^jtvéciyüíJlk beffiyes Megíf©ÍWi fcöeiatt a ikövétíketaő jultaStmolkait sarso^nk tó1:

I. Egy pompái!, sélyemaujfcásBffil disvátett pyjama a kassai Lion-cég (Fő-ntca 125) műhelyéből. — II. Egy F. Probáska-fóle nagy iülatszer-etui. — III. A P. M. H. negyedévi tiszteletpéfldánya. — TV7.—V. A világirodalom két jelentős alkotása. (Upíon Sin- claAnaek hatalmas feltűnést, ébresztett Petróleum című nagy regénye.)

S2mHÁZ-K<^V>KOKKIRA

„Danton h

a Magyar Színházban

Georg Bachner drámája Karlheinz Martin rendezésében Irta: MOLNÁR JENŐ

Budapest, oMőber 6.

I.

A szerző

Georg Büchner csodagyermeík volt. Húszon egyéves korában Iiessen parasriságiál röpiraitban föölkelésire szólította föl a zsarn ok Szón uszövétség eliten. A várliaitó súlyos büntetés elöli Sirass burigb a menekült, az orvosi íakultásról áttér a bölesetetine, közben megírja „D'amtons Tod“ (Bilder aus dér Schreokenszeiit) oimü nagy drámáját és hu- szonhároméves korában magántanár lesz a zürichi egyetemen. Egy év múlva, 1837-ben meghalt a költészetnek ez a filozófusa, a filozófiának ez a költője. Az utókor majdnem egészen megfeledkezett iróta, annál nagyobb érdeklődéssel fordult testvér öccse, Ludwiig Büchner felé, akiinek „Kralt und Stoff“ cimü munkája a materializmus bölcseletének fundamentumát rakta le. A harmadik testvér, Alexander Büchner két nyelven: németül és franciául egy értékkel művelte a magasabb irodalmi esztétikát s mint egyetemi profesz- szor nagy tekintélyre telt szert. A negyedik testvér, Louise, korának ismert Írónője volt. Ebből a felsoroíiáisból is kitetszik, hogy Georg Büchner a legnemesebb arisztokrácia, a szellemi előkelőség csdílagjelét hordta homlokán.

A „Danton halála" évtizedekig porosodott a német kiadók könyvespolcain, mígnem jött Max Reinhardt és életet lehelt belié. Mi vezethette a színpadi professzort, mikor a sok forradalmi dráma közül éppen Büchner munkáját választotta, amely vagy két tucat képre van osztva? Bizonyára a cselekménynek ez a nyugtalan tagoltsága, amely a film közelségébe hozott forgószin pádon nagyszerű produkcióra ad alkalmait. Büchner drámájának nem Danton, a ragyás és vérengző fiskális a hőse, hanem maga ia francia forradalom, vagy még inkább a toprongyos párisi csőcselék, m 1793-;ik,i esztendő samsculottet- j jeti, akik megizlélvén a vént, dühödtté farkasod tak és ha fogytán volt az arisztkrata- áldoaat, hazaórulót kiáltottak tulajdon bálványaikra, az utca gőgös tribunjaira, mert vad éhségüket mindenáron csillapítani kellett. Büchnent sokan forraidalmáTnak tartották. Nem volt az. Csak 'fiatal volt, nagyon fiatul, ezernyi züröa benyomás rabja, akinek szertelen fantáziáját a számum f ott óságával barázdálta fel az emberi erény és az emberi gonoszság iker-iorradalma, aki csüggedtem látta a leggyönyörűbb erőfeszítések véres összecsukliását, a boldogság kimérájának hiú hajszolását, az elvetemültség földi jutalmát, az alázatos lemondás földi büntetését, ember- megváltó hősöket, akik a megváltott hóhérai lettek, életükért vacogó tömeggyilkosokait, őrületbe kergetett anyákat, elaljasodott és el- alljasi'to'tt haja dón okát, szóval mindezt a kevés jót és mindazt a sok rosszat, aminek gyűjtőneve: revokició. Egy huszonegyéves

agyvető, ha még olly hatalmas fajsúlyú is, ebből a véresen gomolygó káoszból nem tudja megteremteni az irodalmi alkotás koronájának, a drámának eszményi harmóniáját.

II

Az eredeti „Danton halála"

Max Reinhardt. a Büchner-féle drámáit a maga modern színpadtechnikai felfogásának nagyítóién csője alá helyezte, anyagot látott benne csupán rendezőnek és díszlettervezőnek, színésznek és elektrotechuiikusnak. A körülbelül harminc képet tizenkilencre vonta Össze és mint a tömeghatások vérbeli szakértője, azokat a képeket dolgozta ki legnikii- tóbban, amelyek a tömeg forradalmi szerepét világítják meg. Nem mi csináltuk a forradalmat — mondja Danton —, a forradalom csinált bennünket. Ezt a klasszikus mondást jól megjegyezte Reinhardt és a dráma tairtóosz- .lopává a forradalmat, vagyis a párisi mohot tette. Igaza volt. A forradalom vezére hiába gondolkodik logikusan, Jiiába törekszik ideális célra s főleg hiába alkar meghiggadmi: a

felkorbácsolt nép-óceán kénye-fcedvre dobálja tarajos hátán és lökd oda kegyetlenül a véres part szikláihoz. Büchner eredeti szövegében, amely a szép bombasztok és a mólyóntelmü filozofálnák k< ttős sorfala közt a német nyelv őserejétől harsogva hullámzik, nem egy utalást találunk az „oh, nép" olimpuszá fenségére, mint minden ok és cél egyetlen forrására. Danton dördületes hangja is megtörik az utca csordájának veszett fogcsattogtaitásán, Danton is hasztalan ábrándul! ki a rémségek jótékony varázsából, Danton is hasztalan akar a forradalom Maradt vér folyamának szabályozója lenni: csak egy hazug frázis kell, csak egy folyton szavaló Robespierre valami ravasz formulája és ez a csupasz, mt oroszlánfej szintén legördül a fűrészporos kosárba. Hogy aztán pár hónap múlva Robespierren, a másik véreskezü forradalmi (fiskálison teljesüljön be Danton jóslata, amellyel a hóhérhoz fordult: „Elég nekem egy szijj is. A másikat tedd el Ro- bespierre számára!"

Azt lehet mondani: Büchner Danton sorsában magát a forradalmat, tehát a legirtózatosabb emberi neki feszülést, a tömegek abszolút energiukifejtését, mint históriai hajtóerőt kívánta megmutatni. Lesújtó ■?. válasz, amit magának ad. Talán igy lehetne megfőr- mulázni: a tömegnek nincsenek eszményei, csak indulatai, a kiválasztott embernek is csak addig lehetnek eszményei, a mig tömeget tud alájuk adni alapzatul, de ennél a p.ie- desztálná! a tenger fövenye is megbizhalóbb. A népvezér, még ha félisten is, gyönge ember, aki a maga törvényét a feűzaklatott tömeg hisztériás nyomása alatt kénytelen felrúgni és igy lesz a forradalomból, mint esz- kőzből, pusztán maga a forradalom, mint cél. De akkor már állandósult, megmer évült formában, ábrázatán a halál rettegett maszkjával. Büelmer tagadja az egyes, ha még oly ; kiváló ember népszabaditó, népbotdogitó képességét. Hogy miiért? — ezt nem mondja meg, de érzi az ember, hogy Büchner is, mint a legtöbb költő-filozófus „odlt profommá vul- gus", és vallja, hogy a nép nem menthető meg, nem szabadithátó meg, nem váltható meg. Mert a tömeg sohasem az igazságot, hanem csak az Igazság látszatát, sohasem a belső, fáradsággal kibányászható értéket, hanem a (külső, könnyen érzékelhető csillogást látja, kutatja és aszerint, cselekszik ós itélkeA mappr tntcWgcü' cla nélkiíiözhetellen barátja a

Képes léi