Prágai Magyar Hirlap, 1928. október (7. évfolyam, 225-249 / 1852-1876. szám)

1928-10-06 / 228. (1855.) szám

1928 okid7 i'Mubat. '«wer;.. TZS&J. T?l«GAI-iV\A'GítAR.-HIRLAEf A genfi világgazdasági konferencia gyönge gyakorlati eredményei a prágai kongresszus napirendién Prága, október 5. A pmágtní ívtiílátgigta^dmágii kon.- feneöíciiia unfiJi ülésén az egyes diedégiáiciiiói; leÜŐiíleaijeiszr Weftbéflc jieÖembéBeditóet áriról, (hegy a üépszöveitlség gtemifri vöElággazdaságd IkomferemMiájámlk ajlámlllaltalilt konmániyiadlk imtillnépíp'eai ®oígfatdft»ájk meg és mlitkióppm tajMták végre a fcomlferemicfilám. éiífogiadloitít (baltiáiro- aaAakBit A kép, amélyiet eeiekblőQ: aa (eiJőadásioikíbótl nyeffTtiüiník, jntegjlielhertlőisen szamom, áment Ibáir rnimid- egytilk dteHJegiácri-ó azt a ÍUálteziaJM aigyioköziilk Ml [leniig mlimlliba aa ő áilLaimia imiiinJdienlt metgftídtt volínia a géműi heitiáiroaait viégnelbajlíáisia érdiekében, a tényleges gyakorlati eredmény azonban na­gyon csekély. A cselhfezlllovák: giaad)ais!á(gii iheíUyaeitaie voimaltílooaó (jeleunldsibeíií, aimeliyiet nyomtatásban de ikiiia'ditiak, a (többi köBöttit póMá'ull a fköveülkecziő megáflfepiitóisiokait ás taMJljuk: Oséhfizdiaváíkriia a küilaeffieakiedidliettn iefll- ffieaőraéeéit (foíkoraaltioBam. mégszüratertte. Az ongedé- flyeaéei élljáráöt megazümllieütiék azóta, laitaiiótia éliedibe- lépeftt a Gsefojs'zfevákiia é6 a (többi óülliaim éütall 1(927 november 8-ám a betaotznltial és Mvtiitieflá fcifllalllnnaik és kJorúéitozáBoik imégisz imfebéeóne vomiaillkozó (etgyeomléirny. A cséhszíliováík köztársaság,, miután 1922-bem stalbi- OiiBáiliia. 'VáimmendlSBenét, a váimftiéltefflelk fl'eszoriiltláisájra (tőnek edie bt a ketrteekediellimii szerződések mieglkötiéöé- oék A genfi világgazdasági koníerenoia éta Cseh­szlovákia tarifáidé szerződést kötött Magyaror­szággal, azután megkötötte Ausztriával a ne­gyedik, Lengyelországgal a harmadik és negye­dik tarifáidé szerződést, végül pedig [Francia- országgal! is tarifáiig szerződést kötött. E tsBerződiéBek köveltűveíZfiéiben a cftehszlliováík vámok óllihaílábam csökkenitek'. Kiemeskedlelllmii szeraődé&eii- mék mnegtóötéeéniéll a cseitosrfioválk giaizdlaisáigd poHiüliiltóa 1920 Ótia kizárólag ia IJegittöblb ikedrvetzmény elvét kö­veti. Ilyen szerződéseket kötöitit Lemigiyieffioa'saággiafl lés Eraracdérszággiafl. !.is, aimely áilliaimiolkniaik vámpoli­tikája egészem más dlivtekiea allapsziJk. A keiraslke- dlefmii istaemaődiésekimelk (hállózaM't a (köztársaság a géműi 'ViiMigigaKdaságii Ikoinifenencia óta ia Törökország­gal, Észtországgal!, üiairiKlig szabad várossal!, Pemzsiiá- vaü :ée iKanadéMal köflöitlt- szemződiésekikiefl; legiészifetltíe ki, Gsekszllloválkiiia csailllialkozotit a vámieiljáirásioik iegy- szerüsiitéséne vomátkoző mieimizetköiZi tagyezimiélnjyihjeiz és azt aOJkaHlmiaizaJa. Osaitülakozötit: a kiereekiedeüimii ez^traödéeeknjetk legyiesiltesétre vanfaltfcozó egyeamiénjy- bez ds. A joLemltiés végiül a csehszlovák pénzügyd polliltlikámialk (és a csefhszHoiválk fölldiréfiormimailv dicsőí­tésért; ttairtailimaiziaai, amiinek ugyan kevés 'köze van a genfi világgazdasági konfe­renciáihoz, annak végrehajtásához és tisztán propaganda-célokat szolgál. Az egyes áHalimoik képvieeíllőtodk beszáimjoflJóM Stodtota Komiéi szenátor vetzeiilte Ibe, majd Némét- or&zág nevében Stem-Rubairitili, Ausztria neszéről if ' Jármay Elénél* Magyarország Sceresteiietai pelifikálárói BALL PALAIS THEATRE ALHAHBRA Praha, Václavské nám. Telefon; 29641. Ciriad nyesciais az oimötzi püspöki konferendán t Olmütz, októT>er 5. A1 csehszlovákiai püspökök már két napja tanácskoznak 01- mützben. A tanácskozások eredményéről azok befejezésekor hivatalos kommünikét fognak kiadni. A tegnapi ülésen részvett Ciriaei pápai nuncius is, aki Prágából Ritter prelá- tussal együtt érkezett Olmützbe. Megérkezé­sekor ünnepélyesen üdvözölte őt aa egész püspöki kar élén Krecsán dr. olmützi ér­sek. Az üdvözlésekre latin nyelven válaszolt s kijelentette, hogy szivesen jött Morvaor­szágba, ahol intenziv katolikus hitélet folyik s a katolikus egyesületek szervezése is mintaszerű. Délben egy 43 tagú küldöttséget fogadott a cseh és német katolikus egyesü­letek részéről. A pápai nuncius este vissza­utazott Prágába i. Megindultak a tár§pl§®k a handlovai bányászok bérkövetelései ügyében Pozsony, október 5. A kladnói bányászok bérharcával egyidejűleg a handlovai bányá­szok is átnyújtották bérköveteléseiket. A bér- mozgalom ügyében tegnap kezdték meg a tár­gyalásokat Pozsonyban. A bányászok képvi­selői a tárgyalás előtt felvetették azt az elvi kérdést, hogy a bányavezetőség hajlandó-e a béremelésekről tárgyalni. Miután erre a kér­désre igenlő választ kaptak, megkezdődtek a bértárgyalások. Ezzel tehát a kommunisták sztrájkra irányuló mozgalma egyelőre csődöt mondott. Siessem előfizetni a — A nemzetközi gazdasági konferenciá­nak főképpen azokat a kérdéseit, amelyek a nemzetközi viszonylaitolkfcall foglalkoznak, ne­vezetesen a kereskedelmi politika kérdéseit, Magyarországon nagy érdeklődéssel kísér­ték. Magyarországon elégtétellel veszik tu­domásul a nemzetközi gazdasági konferencia javaslatait a vámtarifa leszállítását illetőleg. Magyarország ebben az évek óta folytatott kereskedelmi politikájának helyességét látja. Köztudomású, hogy a magyar autonóm vám­tarifának 1925 január 1-én történt életbelép­tetése óta valamennyi kereskedelmi szerző­désünk és ilyeneket nagy számban kötöt­tünk az elmúlt években, a vámtarifa újabb leszállításához vezetett. A behozatali vámok jelenlegi színvonala ma általában az 1925. évben megáliapitott vámok felét teszik ki. A nemzetközi kereskedelem szabadsága ugyancsak biztosítva van Magyarországon, minthogy a magyar kormány 1925 január 1-től kezdve a behozatalnak valamennyi ti­lalmát és korlátozását megszüntette. Rövid­del a nemzetközi gazdasági konferencia utón Magyarország és Csehszlovákia között meg­kötött kereskedelmi szerződés tekintélyesen leszálílitotta az autonóm magyar vámtarifa tételeinek egész sorozatát. Azok a könnyité- sek, amelyeket Magyarország ebben a szer­ződésben Csehszlovákiának és a legtöbb ked­vezménnyel a többi exportáltamnak is nyúj­tott, több, mint 500 tarifális tételre és' alté­telre vonatkoznak, többi között az üveg-, textil!-, vas- és acéliparra, valamint a gép- és sörgyártásra stb. Ennek a tarifális leszállításnak és ked­vezményeknek eredménye lett: a cseh­szlovák kivitelnek hirtelen növekedése Magyarországon. A prágai kereskedelmi kamara legutolsó je­lentése szintén nem hallgatja el ezt a jelen­tős eredményt. Amíg 1925-ben, a magyar— csehszlovák kereskedelmi szerződés életbe­léptetése előtt Csehszlovákia Magyarországba 212 millió pengő értékben szállított árukat, ez a kivitel a kereskedelmi szerződés meg­kötése után 280 millió pengőre emelkedett. Ugyanabban az vidőben a magyaT kivitel Csehszlovákiába 195 millió pengőről (1925) 156 millió pengőre (1927) szállt le. Az előadó ezután utalt arra, hogy Ma­gyarország Franciaországgal, Törökország­gal, Jugoszláviával és Olaszországgal is ke­reskedelmi szerződést kötött. A kereskedel­mi szerződések sorozata ezzel Magyarország részére még nem fejeződött be. Kereskedel­mi szerződési tárgyalásókat folytat Magyaro- ország más államokkal is, igy Németország­gal stb. Ami a népszövetség égisze alatt tör­tént kollektív akciókra vonatkozik, Magyar- ország ratifikálta a transitkereskedeJem sza­badságára vonatkozó általános szerződéseket és a nemzetközi hajózható utakra vonatkozó­lag 1921-ben Barcelonában és Genfben kö­tött szerződést, azonkívül Genfben 1923-ban a vámeljárásoknál követendő formalitások tárgyában megkötött szerződéseket. Azonkí­vül a magyar kormány képviselője aláírta a behozatali és kiviteli tilalmak és korlátozá­sok megszüntetésiére vonatkozólag 1927 no­vember 8-án kötött szerződést és az 1928 jú­lius 21-én a csont és bőr kivitelére vonatko­zólag létesült nemzetközi megállapodásokat. Mister Lyton kiváló angol közgazda, aki elő­kelő szerepet játszott Ausztria pénzügyi sza­nálásában, teljes joggal hivatkozott 1928 május 28-án a népszövetség gazdasági bizott­ságában tartott beszédében Magyaror­szág kereskedelmi politikájára és mon­dotta azt, hogy ezt a példát követni kell és Magyarország példájával igazolta azt a té­telt, hogy a behozatali emelésével emelni le­het a vámbevételeket. Ezt a tényt tegnap Sir Saller kiváló előaidásában szintén kiemelte. Mindazonáltal meg kell jegyezni, hogy amíg a nemzetközi gazdasági konferencia javasla­tait Magyarországon bizonyos elégtételtől fo­gadták, azok az események ellenben, ame­lyek azóta folytak le a nemzetközi kereske­delmi politikában, nagyon keserű kiábrán­dulást keltettek. Meg kell állapítani, hogy annak ellenére, hogy sok állam csatlako­zott a nemzetközi gazdasági konferencia javaslataihoz, egyetlen állam sem szállí­totta le autonóm vámtarifáját, sőt még a szerződések utján végbemenő tari­fális ileszáilil'itások is nagyon ritkák voltak. Ellenkezőleg, sok állam a nemzetközi gazda­sági konferencia óta jelentékenyen felemelte autonóm vámtarifáját, amely igen káros az államok gazdasági helyzetére. A magyar delegáció névében azt az óha­ját fejezte ki, hogy a nemzetközi gazdasági konferencia javaslatait a legTigorózusabban Naponta világvárosi attrakciók 12 RACHMAN1NOFF a nagy orosz szimfonikus jazz orchester Előkelő magyarok találkozóhelye hajtsák végre valamennyi államban és hogy ezeket a javaslatokat a közvéleményben mindenütt propagálják. A magyar delegáció ezeket a javaslatokat be akarja vinni a ma­gyar közvéleménybe. Hogy azonban ezt elér­hesse, szükséges, hogy a többi államok ke­reskedelmi politikáját is hassák át ezek az elvek. Az olasz dieilegáaüő mesében BeílkxnA, Jugotsztóvk részéről Ssecserov, Japán részéről Uejda, végáii Görögország részéről Amdirilaidies terjesztetnék elő beszámolónkat. Lapuink zártakor a kongresszus tanáctskozási'iii nuég tartamiak. 1 pesti sajtó szeript nagy vagyonháboruság indult a Zidiy­csaiád tagjai között a diyényi birtok miatt Budapest, Október 5. Az „Az Est" mai száma írja a követke­zőket: I. Lipót uralkodása alatt 1693-ban alapította Zichy István gróf tábornok a di- vényi szeniorét üst, amely egyike volt Magyarország legrégibb hit- bizományainak. Csak négy hitbizomány van Magyarországon, amely az alapítás idejét tekintve, ezt a hit- bizományt megelőzi. Ez a hitbizomány Nógrádmegyében Zsély és Divény köz­ségben fekszik és területe 41.300 hold. Ezt az egész területet Csehszlovákiához csa­tolták, ahol tudvalévőén a hitbizomány ok megszüntetését rendelték ed. Magyarországon 31 Zichy-várományos van, akiknek a csehszlovák törvény szerint valamennyinek részesülni kellett volna a hitbizomány vagyonából. Ehelyett az tör­tént, hogy a vagyont a család öt tagja, névszeriiít gróf Zichy István, László, Dezső, ifj. Vla­dimír és Klára, férjezett Keglevich Ist­ván grófné felosztotta egymás között, a várományosok többségének megkerülé­sével. A felosztás alapjánl az a szerződés szolgált, amelyet a most említett családtagok, a mel­lőzött családtagok tudta nélkül, titokban kö­töttek Lovranában és Bécsben s amelyet a csehszlovák hatóságokkal jóvá is hagyattak. Ennek alapján a jogerős felosztást a vonat­kozó telekkönyvben is keresztülvitték. Erről a mellőzött családtagok, akik Magyarország területén laknak, állítólag már csak akkor értesültek, amikor befejezett tény előtt ál­lottak. A mellőzöttek szerint a szerződéshez Zichy János gróf hitbizományi gondnok is hallgatólagosan hozzájárult, a többi várományost pedig a szerződés meg­kötéséről ne-m is értesítették. A mellőzött; várományosok egy része Sekeres István dr. budapesti ügyvéd irodájá­ban megbeszélést tartott és elhatározta, hogy a legerélyesebb egyöntetű eljárást fog­ják folyamatba tenni nemcsak a szétosz­tott birtokból részesített családtagok, ha­nem a Magyarország területén lakó volt hitbizományi gondnok ellen is. Az eljárás megindítását azért is szükséges­nek tartják, mert a felosztásnál éppen a csa­lád legszegényebb tagjait mellőzték. A hitbi­zomány terjedelmét tekintve, minden egye- várományosra körülbelül 1500 hold jut, ami a felszerelés tekintetbevételével fejcnkint több, mint egy millió pengő értéket képvisel. A mellőzöttek között három szegény sor­sú van — a függetlenségi Zicbynek, a „pa - rasztgróf‘-naik gyermekei — s ezek közül Zichy Géza Ed mund gróf rokkant tiszt a szer­ződés érvényét támadja meg, követeli a neki jutó 1500 hold földet, valamint az ingóságok és műkincsek aránylagos részét. A felosztott birtokból egyébként Zichy István gróf, a hitbizomány volt kormányzója, 24 ezer holdat, Keglevich Istvánná grófné 6500 holdat, Zichy Wla- dimir, László és Dezső grófok 2000—2000 holdat kaptak. Érdekes, hogy a hitbizományi vagyonból Keglevichnéí is részesítették, holott nőnek várományosi joga nincs. A Zichy-várományosok pőrében a balas­sagyarmati törvényszák illetékes. Rockeleííer megveti egy városi, meri az Asíoroh egy szigetet vettek Tízmillió dollárjába hériil a milliárdosnak ez a röpke szeszélye Északamerika régi fővárosát ezentúl Rockefelier-Townak hívják Newyork, okíólber 5. Jolim D. Rodketdlílier, a villáig tetggaffldiagiaibíb oaiihemrísk legridiőöelbb ifliia, e mapokJbtaiű olyiain ezeirtódiéet kötött, -aimief&y 'egyediül­áiilló a amaigia miemiéfbem: az amerikai milliárdos ugyanis egy egész vá­rost vásárolt meg, házaival, kertjeivel, telkei­vel együtt. A város unióst iaos ő tuiliaíjdicinia és ami telheti, vete, amid ■aíloair. iR'odkiafíelller vámosát Wdfltiiamiöbourgtnlka liliv- jiálk, die nieinusdkáim Rodtefeliliem-Towii-nialk lógják kívüli. A mtílllldáirölos ugyiamiis a vámost leíljietseüi át- aHalkliUtbaitjjia és a imagia tuievénöOi ikenesztieölL ed. A Vingiiinriia állta'imlb&li Wdíliiaimislboiurig már (több t92úz éves és Aimiernilka HönbémeÜlélbeai jefiieaitcte saene- piert jállisGJoít. Az almlealiíkiad Egyebüllt Áfltaimolk íüiggeK- liieoieélgiéinielk piékifcumiáMisa élidtit WÍHiamsbourg tizenhárom amerikai angol gyarmatnak volt a fővárosa. Annidén ia*onbain aiz észialkianneuiilkiafl kotőoMiák fel- scsaibaidialtalk atz angol! uiiaUictni aOlóH, WiíliliiiaimHboui'g eilvesizJtielJt'e jeUemlliőisiétgiét. Az áliliaimd MvaitaHioIk 6it- (kiölltiÖEitek Waslbiinigloniba, az uij íöváinoelba, a wnTr- liiiamslbouirigi potmp'ás padoíuík lakék (bióiruyábam O'iu- ladioizínjL kietsdlMk. Ez aiz oka a iiioaik, laimiiiócrlt WliliUiiianns- boumgat meistumállinii ikiedn., ment éppen ezek a régi épületek keltették fel John Rocke­feller érdeklődését, oltói saalbad ár.íifbnu saeiniviediéByes miüWöarténiéöTi. QRioiCikieifellillar lelbősoaibiaux a uég(i kxwttnüqyaéi p|a­lloliát akarja feüiépdlíiepi és pedig abba a pompái]'á'ba akarja vitesz&áilliiltainji, amlillyeannieil vala/iniiikoi- édcieeilcie- détí. Roclíelfelilier ögy müiópifcészt LondíOiniba taiii!- diölllt, bogy az otítaná ólamul lewéllí'áirbaai az épüdied allapraíjzát feflfcutessa. ötsszesem tazekiört középüdleltet iaíkar a miffiiórdots áibyjeoi módom iriestaanróílinii', tköaöit- itliiJk vám a Kolll'egiium 'WMfliinims, Amierlitoa egj’ik lleg- régibb áskoOiója .is. A Ro'oketeöflier-'városi, amrely; legmaigyobbrészt az állam tulaj dómét kiépeztie, körülbelül ötmillió dollárért vette meg. ormi sziízilielvenimdlllllié csekszdiov-áík koirománailv felllel meg-. Az amuerdkaii aiiá'niydv.'bam ás jefliemitiős összegeit Rockefeller mór át dis uitialllíta az. áiIHutimpéniaíáurnaflí. Miiivted a város restaurálása flíöriiilibeíül ugyainianmyu- be fog kenülmii, Rockefeller tizunállió dollár költségbe verte ma­gát miitörtánásZ'i szenvedélye folytán. Ugyan beaivafeiiit körötóbem azt mondják, kogy RiocltóefeWiWt erre a gondotaírjt «z •hpoiy a másik nagy amerikai miilliáirdw mállód-, az Asíorok nemrégiben a Missisippi-folyamon szigetet vásároltak, n/moly.en kis vfllíweigyediet fognak épiitemB< • Rodkie- fieOlller ímeim akart kóirább mai rád,mi a z Asl'iiorokiniál, eoárt imiindjárt egv ogOsz viinoel váisároíllt. Fizessen elő a m- Iípís haoidiia réfeaérőll, pedig Vamdier beszémi, ezuiién pedig Magyarország részéről Jármay Elemér nyugal­mazott á'Ha.ru'át'íáx szólalt fel, akiinek érdékes oüőadláiséit kivonta tosam a követke- ziöidbem dsmiertetiülk: Bréma, IboUgiár részről Baórotf, Finaimcdiaomzáig részé­írlől iPodbson Ibesziéllt, A fn'lalncda dielllegáitue giaadaságí Looammdt köivelíieflrt, amélymeík oIIősziöt Európa álá- man'ira kelleiae Ikdlíierjodnde, (később pociiig ifqkoziaitio- sam oe egiósz vilMjgna. 'Amigiliiia rétsaéről iPaiMi, Hol-

Next

/
Oldalképek
Tartalom