Prágai Magyar Hirlap, 1928. október (7. évfolyam, 225-249 / 1852-1876. szám)
1928-10-03 / 225. (1852.) szám
4 ELJEGYZÉS Irta: Márai Sándor Ar eljegyzés elindult, egy könnyű folyamat a világban s előirott szabályok szerint kezdetét veszi. A hotel küiönszobájában ül a*-' eljegyzés húsz szereplője és esznek. A pincérek Kuglert hordanak körül és röhögnek. Ámor fáradtan ül egy sarokban, a pálma alatt, várja, hogy munkái eredményét konzerválják, kövér, pufók és rózsás, az ijjat félretette, húsos kezeivel elfedi az arcát és sir. Az istenek mindig sirnak, amikor az emberek megvalósítják az ötleteket, amiket az istenek adnak nekik. A vőlegény, aki tanár a gépészetiben, kivörösödött és mérges történeteket mesél, amik elragadják az urakat és kétség- beejtik a menyasszony családját Az ügyvéd, áld éveken át szerette volna ezen az estén betölteni a vőlegény helyét, most egy távoli városnegyed hónapos szobájában ül egyedül, snapszot iszik, az arca vörös a sírástól és csuklik, mert nem szokott italhoz. A vőlegény az aulaira csap: „Egyszer megyek a körúton, két katonatiszt megállít. Kérdik, hogy milyen val- Jásu vagyok. — Hát erre én . . . Mert én olyan fajta vagyok . . . Hát adok az egyiknek jobbról egy pofont! ... A másiknak adok balról egy pofont! . . A különszobá- ban hallható a csönd. Az örömapa fülébe illeszti a trombitáját, hogy jobban halljon. „Er wird die Malvin schlagen“ — mondja kétségbeesve és halkan a menyasszony anyja. Simon bácsi is itt van, a szombathelyi rokon, neki tetszik a vőlegény hősiessége. Ő is olyan fajta. De ma este mintha hallgatagabb lenne a jó öreg. A mélyebb megfigyelő leszögezheti, hogy amióta Frida néni meghalt, már nem telik annyi öröme Simon bácsinak a káromkodásban. Frida néni minden valószínűség szerint belehalt Simon bácsiba. Ezzel teljesítette kötelességét a földön, ahol a lehetőségig olyan csöendesen élt, amilyen hangosan él' Simon bácsi: mintha egész élete csak arra szolgált volna, hogy egyensúlyt teremtsen a világrendben, kibalancierozza a maga lehel- letnélküli csöndességével azt a sok lármát és káromkodást, ami Simon bácsi életeleme volt. Simon bácsi a csizmás és macskabajszos zsidók közé tartozik, akik lókupeckednek és fuvarozó üzletet tartanak fönn, aki megveri a cselédeket és pofonokat ad a kocsisoknak, aki kártyázik, a hóban mosdik és törköly pálinkával kezdi a napok — Ha uj cselédet fogadnak a házba, minden tizedik napon, Frida néni félrehivta a lányt a konyha egy szögletében és suttogva mondta neki: „Nálunk megöregedhet, fiam. öreg lehet ebben a házban. Csak — s a hangját, na lehet, még jobban suttogásra fogta: egyre keli vigyázni, fiam. Az ur ugyanis egy kicsit hirtelen . . Ez azt jelentette, begy Simon bácsi véresre fogja verni a cselédet, ha leejt egy tányért A vőlegény családja óbudai. Az apjának jólmenő koporsógyára van Óbudán. Hetvennyolc éves, s az eljegyzés tartama alatt rengeteget evett. Most a sajtnál, váratlanul megszólalt: „Hetvenhat éves vagyok, de mondhatom . . A mama rögtön rászól és leinti: „Warum Du immer nur sagst, Lipót, hetvenhat? Du kannst schon sagen hetvennyolc.“ Az öröir.upu rögtön elcsöndesedik, az asztalra te- 'Zi a fül trombitát és az este további folyamán nem szól egy szót sem. A menyasszony fülében két sovány ametiszt fülbevaló lóg, n vőlegény ajándéka. A vőlegény hátsó mdiagzsebében egy krokodilbőr pénztárca lapul, a menyasszony ajándéka. Hat év múlva ezt a pénztárcát fogja a vőlegény egy hirtelen mozdulattal előráutani, az asztalra csapni és ordítani: „Ezt adtátok nekem! . . . Pénztárcát adtatok nekem! . . ,M ,JDe kroko- dilbőr“ — fogja siratni amenyasszony. A menyasszony huszonliaiéves és szőke. Tovább már nem várhatott az ügyvédre, aki n.o>t csuklik és sir s különben Is könnyelmű fráter. Sápadtan ül a vőlegény jobbján és egy óbudai rokon balján, aki nem néz reá és rö- 'üdlátónn piszkálja a fogait. A menyasszony keblei pihegnek, a szeme fátyolos, lehet, hogy rögtön sirm fog, mert ez az élet nagy órája. Minden nő élete megtelik egy bizonyos pillanatban ra'an i végtelen hősiességgel és tisztasággal, emivel nem tud mit elkezdeni. Egy kissé Jeanne'Arc és egy kissé, mint a szakállas asszony a ligetben. Egy kissé sirhatna, másrészt egy kissé lúgot szeretne venni. Csődálkezik, hogy a boldogság ilyen bonyolult s mindenre hasonlít, csak a boldogságra nem, a meg van lepve, hogy a pusztadőrys tálat, amivel megkínálták, ott felejtik állani előtte és nem viszik odébb; meg van sértve a puszta- dőrytől, a föltevéstől, hogy pusztadőryt ehetne ebben az órában. Nem is szereti a pusztadőryt A világgal szemben homályosak az érzései, egyrészt azt hiszi, hogy künn az utcákon mrst valami ünnepély folyik az ő tiszteletére, s mámoros emberek, virágfüzéres homlokkal tántorognak a villamosok körül és az ő nevét kiabálják; ellenszenvet, sőt kimondott utálatot csak egy ember iránt érez: a vőlegénye iránt, aki állandóan csavarja a nyakát a szokatlan kemény gallérban, az ingpáncél fölpattant a mellén, a nyaka vörösen ki dagad a gallérból s az orra izzadtan fénylik. Csak az elébb vette észre, hogy a vőlegénynek a jobb füle mögött kezdődő zsirdaganata van, amit idővel operálni fog kelleni. Különösen kellemetlennek találja a vőlegény hangját és nevetését, aki igyekszik harsogva fölényes, megragadó, bátor és öntudatos lenni s mindenképpen szeretne hasonlítani egy oroszlánhoz. De a menyasszony tudja, hogy máskor nem ilyen, hanem gyáva és szerény, félszegen hajlik meg, nem dohányzik és nedves a keze. A menyasszony anyja fél a vőlegénytől és nem bízik az uj rokonságban, s főleg a pincérekben, akik idő előtt kivitték a fagylalt felét és még nem hozták vissza. Közben megadja magát az estének és a sorsának, az asztalkendő alatt összefonja a kezeit, fáradt és álmos, mert hetek óta dolgozott már erre az estére előre, fél, hogy el fog aludni, öntudatlan nul mosolyog és szorítja a leibebene. Egy pillanatra mindennél régibb érzések élednek benne, körülnéz, hogy megkeresse a maga vőlegényét, de csak Vilmost, az urát, látja maga mellett, aki már megint iszik, pedig vesebaja van. Apincérek feketét hoznak, az óbudai rokonság mindent megevett s a füstben mintha megdagadtak volna. A menyasszony behunyja a szemét a kimerültségtől, egy pillanatra elszédül és fél, hogy elájul. Simon bácsi vicceket kezd mesélni. A külünszobában nagy a füst, m !ki egyszerre beszél. Ámor most szomorúan feláll, letörli könnyeit int a láthatatlan zenekarnak, a szeráfok kiisszák a sörüket s álmosan és unottan, hallhatatlan nan gokkal játszni kezdik háromnegyedes ütemekben a Nászindulót. Léva, október 1. (Saját tudósítónktól.) A Szlovenszkói Magyar Kultur-Egylet megkezdte országos terjeszkedés-Ü és szervezetének kiépítését. A komáromi központ megalakítása után megindította a szervezés országos munkáját. Ennek első állomása Léva városa, mely a Garami völgyében hatalmas, zárt tömegben élő magyarságnak gazdasági és szellemi gócpontja. A lévai alakuló gyűlés vasárnap zajlott le, melyre a központ Alapy Gyula dr.-t és Sá- rossy Etelét küldötte ki. Az alakuló gyűlés nagy érdeklődés mellett a lévai Kaszinó nagytermében folyt le. Schubert Tódor, a Kaszinó aligazgatója, megnyitó beszédében rámutatott arra, hogy kilenc esztendő előtt nemesgondolkozásu magyar embereik mozgalmat indítottak Komáromban abból a célból, hogy Szlovenszkó magyarságát egy kulturális egységben foglalják össze. Kilenc esztendőnek kellett elmúlni, hogy ez a szép gondolat valóra váljék. A mozgalom szervezői most eljöttek Lévára, hogy a megkezdett munkát tovább építsék. Alapy Gyula dr. mondott köszönetét a vendégszerető* szavakért. Mielőtt Lévára jöttek volna — mondotta többek között —, már tudták, hogy azok az adottságok, melyeik egy ilyen nagy eszme megvalósítására szolgálnak, Léván megvannak. Léván lüktető kullturélet folyik s e terem falad között is sok szép gondolat fakadt. 1920-ban nagy magyar megmozdulás történt Komáromban. Ennék a megmozdulásnak az volt a célja, hogy Szlovenszkóban megalapozza a magyar jövőt. Ekkor alakult, meg a Szlovenszkói Magyar Népszövetség, de a kormány politikát látott benne és az alapszabályokat nem hagyta jóvá. 1925-ben történt a második megmozdulás, mely a Magyarok Szövetségének megalakítását célozta, de ez is hasonló sorsra jutott. Ezután alakult meg a Szlovenszkói Magyar Kultur-Egylet, melynek alapszabályait végre a kormány hosszas utánjárás után jóváhagyta. A szlovenszkói magyar kulturmunka megszervezése ezzel az aktussal lehetővé vált Nagy lehetőség ez a magyarság számára az irányban, hogy most már intézményesen biztosittassék a magyar kuilurmunka Szlovenszkóban. A Szlovenszkói Magyar Kultur-Egyletben minden politika ki van zárva és ez lehetővé teszi a szlovenszkói magyarság legszélesebb rétegeinek az egyesüleiben való tömörülést Ez az alakulás nagy célokat tűzött maga elé. Többek között ki fog menni a magyar falvakba és ki fogja építeni a falvak kultúráját Tíz év után ez az első alkalom arra, hogy erről a tervről most már komolyan lehet beszélni. A városokban is nagy szükség ran ennek a kulturegyletnek a működésére, noha a szlovenszkói magyar városok kiépítették társadalmi egyesületeiket, melyek ezzel a munkával foglalkoznak, de még nagyobb szükségük van az egyesület kul túr munkássá- gára a falvaknak. A nemzetfentartó gerinc a magyar falun nyugszik, igy elsősorban a magyar falu kultúráját kell megerősíteni. Eddig a magyar falvakban kevés történt e téren. A kulturált nekünk közvetlenül kell eljuttatni a falu népéhez. A falunak van érzéke ebhez, hiszen a magyar falu népe élet- jelt adott magáról akkor, amidőn 253 falu rendezett Petöfi-centenuánumot és száznál több község rendezett Jóbai-ünnepélyt a Jókai -centeunárium alkalmából. A falunak ezek a kulturális megmozdulásai azonban csak bátortalan kísérletek voltak, melyek mögött csak egy-egy rendező kéz állt. de hiányzott belőle a magyar öntudat emelésének céltudatos gondolata, ami tulajdonképpen a magyar néplélek felismerése. A Szlovenszkói Magyar Kultur-Egylet feladatául tűzte ki, hogy a népben ezt a tudatot ébren tartsa és emelje, mert ha ez nem történik meg, akkor a magyarság is azon népek sorsára jut, amelyek amalgamizálddtak és eltűntek a nemzetek sorából. A városban és faluban fel akarjuk ébreszteni a nemzeti lelket. A városokban nagyobb lehetőség nyílik a magyarság k ült ur mozgalmai számára, de a falvakban is fel lehet ébreszteni a hitet, hogy a magyar nemzetnek itt feladatai vannak. Az Sz. M. K. E. jóváhagyott alapszabályai lehetőséget nyújtanak arra, hogy munkánkat a szórványokon is megindítsuk. Mindazokon a helyeken, ahol legalább húsz magyar ember akad. megalakítható a helyi- szervezet. Ezt a lehetőséget százszázalékosan ki akarjuk használni, mert ennek a szervezetnek át kell karolni az egész szlovenszkói magyarságot. Ebből a célból állapították meg a tagsági dijaikat is oly mérsékelten. Alapy Gyula dr. ezután a kulturegyesü- let széleskörű és nagyhorizontu munkálkodásának a képét rajzolta meg, mely az isko’ i padjától kezdve végig kívánja kísérni a szlovenszkói magyarságot kisebbségi életének egész utján. Ebből a tevékenységből csak egy párat ragadunk ki. Tervbe van véve a szabadoktiíás bevezetése a falvakban a mozgóképkultúra felhasználásával. Szociális és népegészég- ügyi előadások. Falusi kultarházak építés©, melyeknek első alapköveit itt n Garam völgyében rakták le. Daloskörök alakítása. Anyák napjának, madarak és fák napjának rendezése. Műkedvelői szi- nielöadások egységes irányítása. Ezek részére megfelelő színdarabokról való gondoskodás és oktatók kiküldése, valamint megfelelő színpadi díszletek díjtalan kikölcsönzése. Népies irodalmi kiadványok. A knltnregylet felkarolja a községi közkönyvtárak ügyét is, mert a könyvtártörvényt még sók faluban nem hajtották végre és gondoskodni fog, hogy a falu népével megismertesse a magyar nemzet történelmét. Ebben a kuhu rmunkéban nagy szerep vár a magyarság fiatal generációjára. a lelkes és agilis főiskolás diákokra, akik hivatva vannak arra, hogy a falu és a város között hidat építsenek. Ila Szlovenszkó magyar társadalma kellő támogatással fogadja ezt a munkál, akkor lehetővé válik az, hogy az apró koraikéig,tokét alkotó magyarokhoz is eljusson a magyar kultúra regeneráló ereje. Most pedig Pozsonytól a máramarosi bércekig megindul a szervezés nagy munkája. hogy 3 magyarságot erős falanxszá építsük ki kultúránk erősítésére. Alapy Gyula dr. mélyenszántó és gondolatgazdag előadását a hallgatóság na.* lelkesedéssel fogadta és arra a kérdésére, hogy kivánnak-e ebben a munkában résztvonni és a Sz. M. K. E. holyicsoporfjának a megalakulását óhajtják-e, egyhangú lelkesedéssel igennel válaszoltak, mire Schubert Tódor a megalakulás tényét kimondotta. Ezután az ideiglenes vezetőséget válasz- : tották meg, mely a szervezés munkáját veszi a kezébe. j Elnök lett Schubert Tódor, jegyző Ivo- peruiczky Kornél, pénztáros Farkas Dénes. i A jelenlévők nyomban beléptek a kulluregy- I Let tagjainak sorába. A lévai csoport megszervezése után mcg- I indul az egész Garam völgynek a megszerve- ! zése és ezzel Léva székhellyel a gnromvölgyi ; kerületnek a kiépítése. A szervezőbizottság í bízik abban, hogy minden magyar ember, ki ' a kisebbségi sors súlyát öntudattal viseli, ezt i a munkát örömmel fogja támogatni. -------------------------------------------------........— M egbízásból keresek birtokol (500 holdig) megvételre. Vaskó, Nitra, milimMUKMUL — Felhívás a prágai főiskolákra készülő osorkészokhez! A prágai Szent-György- Kör a következő felhívás közlésére kérte lapunkat: A Prágába jövő cserkészek hozzák fel az egyetemi időszakra azt a felszerelést, ami a vasárnapi, egynapos téli kirándulásokhoz szükséges. Mindazok, akiknek sifelszerelésük van, ezt Is hozzák fel, mert a prágai magyar cserkészcsapat téli programjában sítúra is szerepel. A Szent-György- Kör első gyűlése október közepén lesz, a pontos adatokat a Magyar Menzán hirdetjük ki. A Szent-György-Kör vezetősége. mm Előfizetőink figyelmébe I Tisztelettel értesítjük Igen tisztelt Előfizetőinket, hogy a Jiíépes Hét szépirodalmi lap előfizetési d&fát a Prágai Magyar Hírlap előfizetési összegével egyíltt Is beKiildfketiG kiadóhivatalunkhoz. Kérjük azonban a p>o»tabefiszetést lep fkát fajt fám #eilezni a Képes Hét előfizetési diját. A Szlovenszkói Magyar Kulim Egylet lévai zászlóbontása Pozsonyiáí a máramarosi bércekig megindul a szemezés munkáid Legelsőnek a lévai csoport alakult meg — Ezt köveit a gmamvSlgyi kerület kiépítése
