Prágai Magyar Hirlap, 1928. október (7. évfolyam, 225-249 / 1852-1876. szám)
1928-10-27 / 246. (1873.) szám
If88 október 27, Momfeai ,^»g- HM •■.-Tic^ -'--^n-r^r finiT ■"■ 5 reszten!, hagy a kisebbségek nagy többsége nemcsak külsőleg, de főként belsőleg, lelkileg nem vesz részt a jubileumi ünnepségeken. A kisebbségek ezt nem is tehetik meg mindaddig, amíg ellenük itt háborút folytatnak. S ma tényleg ez a helyzet! Csak a lelkek harmóniája, ami azonban kizárólag az egyenjogúságnak tényleges helyreállításán alapuló megelégedettség utján érhető el, fogja talán később eredményezni azt, hogy a jövőbeli állami ünnepségeken a kielégített kisebbségek is részt fognak vehetni. A kisebbségi jogokat magasabbra kell értékelni, mint a jubiláns ünnepélyeken való részvételt. Amikor a Szlovén szkón élő nemzetiségek és fajok hozzátartozói közül soíkezren a kiutasítás révén kivándorlásra kényszeritet- tak, ahol százezren az illetőségi törvények igazságtalan kezelése folytán még ma is exisztanciájuk tekintetében súlyos kétségben vannak, iából a kisebbségek kultúrája elleni kegyetlen támadások napirenden vannak, ott nem lehet urmá a jubileumi hangulat. Ezt be kell Tpinden józanul gondolkodó embernek látnia és he is fogja látni. A kisebbségek teljesítik kötelességeiket az állammal szemben, de a jubilálás- hoz nincsen okuk mindaddig, amíg politikai jogaik tekintetében alsóhbrendüek- ként kezeltetnek. Éppen a jubileum rendezői tartják kezükben azt, hogy e tekintetben változás következzék be, de eddig a republLka egész fennállása alatt a kisebbségeik kíbékitése tekintetében alig történt valami. Hoíffmann német tábornok a világháborúról könyvet int „Az elmulasztott alkalmak háborúja" címmel, a köztársaság vezetőinek politikájáról már ma könyvet lehetne imi s ennek a ciime: „A kisebbségekkel szemben elmulasztott alkalmak politikája" volna. Az elszalasztott alkalmat később nehezeit lehel visszaszerezni. Ehelyütt csak azokra a szavakra emlékeztetek, amiket éppen a csehek Ausztria utolsó császárának miniszterelnökéhez, Lamimas-ch doktorhoz intéztek, amikor nekik a háború utolsó évében autonómiát kínált s amikor a csehek azt felelték, hogy már leeső! A kisebbségeket ki kell békiteni Ha valamely állam, akkor éppen a köztársaság az, amelynek elsőrangú szüksége volna arra, hogy a benne élő kisebbségeket kibékítse, mert a történelem — minden demokrácia dacára __ az államok életében is a legjobb tanítómester. Ne vessék vissza mint feleslegeset ezt a figyelmeztetést a hatalmon levők éppen a jubileumi esztendőben azáltal, hogy a kisebbségeket elidegenítik maguktól a politikai jogokban. való állandó differenciálás által, ment egy később szükséges alkalommal ez a közeledés esetleg már tulkésőnek, lehetetlennek fog bizonyulni. Az igazságosság ma inkább, mint bármikor, minden állam jövőjének legbiztosabb alapja. Mi, a szlovenszkói kisebbségeknek parlamenti képviselői kénytelenek vagyunk az állam költségvetését a jelenlegi kormánynyal szembeni legteljesebb bizalmatlanságunk folytán azért elutasítani, mert ez a kormány az igazságosságnak elveit nem tudta megvalósítani. Rövidesen tartományi választások lesznek. Mi a választási harciba azzal a jelszóval fogunk menni, hogy igazságot a kisebbségeknek s ezáltal megértést az összes ittlakó nemzetiségek között. Mi~ hisszük, hogy a választók a várható pressziók dacára is szavazólapjaikkal a hatalmon levőknek minket igazoló megfelelő választ fognak adni. Az utolsó szónokok Jabloniczky képviselő után Pékárek cseh iparospánfci képviselő beszélt, aki után Holota János dr., a magyar nemzeti párt nemzetgyűlési képviselője szólalt fel, Mnék beszédét technikai okokból holnapi számunkban közöljük. A villa utolsó szónokai voltak: Gmnzner német szórtáldemokrata, Jung német nemzeti szocialista, Stetka kommunista és Szlavicsek cseh nemzeti szocialista képviselő. Ezután Hniidek főelőadó zárszó jogán más félórás beszédet mondott. Az elnökség eme felOltvastatta a vita során a költségvetési javaslathoz benyújtott módosító javaslatokat. A nyomorgó nyugdíjasok érdekéién A magyar nemzeti pánt nevében Holota képviselő a nyomorgó nyugdíjasok érdekében két határozati javaslatot terjesztett a ház elé. Az első határozati indítvány a nyugdíjasok részére 10 százalékos jubileumi segélyt követéi s a következőképp hangzik: „Mondja ki a képviselőház: A kormány felhivatik, hogy a jubileumi év kapcsán az állami alkalmazottak részére adandó jubileumi segélyben az ösz- gzes állami nyugdíjasokat is részesítse. A segély nagyságára vonatkozólag az óvi nyngdijössTog 10 százaléka legyen. Indokolás: A kormány a tízéves jubileum megünneplésével kapcsolatosan az összes állami hivatalok és üzemek alkalmazottainak jubileumi segélyt szándékszik kiosztani. Méltánytalan és igazságtalan lenne ezen 'alkalomból megfeledkezni az állami nyugdíjasokról, akik legalább is oly jogcímet szereztek erre, mint a tényleges alkalmazottak. Az állam szükkeblüsége folytán azonban a megélhetéshez elégtelen nyngdiijá- randóságuk mellett nagyon is rászorultak a segítségre. Nem lenne helyes mellőzni és a segélyből kirekeszteni őket." A második híUtáröBafti javaslat; nyugdij- rendezést (kíván a nyugdíjból kizárt régi köz- aillkailmazőtbalk részére a következőkben: „Mondja ki a képviselőház: A kormány felhivatik, hogy az 1929. év folyamán az állami költségvetésben kimatatott fölösleg terhére rendezze azoknak a volt magyar állami, megyei és községi közalkalmazottaknak, tanároknak, tanítóknak, özvegyeknek nyugdij-, illetve végkielégítési járandóságait, akik az államfordulat után az uj állam nyelvének nem ismerése miatt, vagy bármely más, önhibájukon kívül eső okból állásukból eíboesáj- tattak s kenyerüket vesztették." Szünet után megkezdődött a szavazás e az esti órákban a többség za jos jelenetek mellett megszavazta a költségvetést. A költségvetés első tételeit, vagyis a köz- társasági elnök, a nemzetgyűlés, a feülügymi- nisztériuim tételeit a kormánvpáirtokxm kívül a cseh nemzeti szocialisták és a cseh szociáldemokraták is megszavazták. A többi tételt csak a koalícióhoz tartozó pántok szavazták meg. A képviselőház legközelebbi ülését november 6-án tairtja. A LINGUAPHONE-módszer lehetővé teszi, hogy a legkisebb megerőltetés nélkül, néhány hónapon belül idegen nyelven értsen és beszéljen. Kérjen azonnal árjegyzéket, vagy keressen fel bennünket vételkötelezettség nélkül! The Linguaphone Institute, London csehszlovákiai vezérképviselete F. PALLAUSCH, Prága I., Ullce £1. Krásnohorské 3-11. NyugatszSovenszkó Wüdwest-h az előtt Halott társaira hárítja a gyilkosságokat a nagybiccsei bankrablók vezére A biinper tárgyalásának első napját Bognár vallomása tottotíe ki — Egykedvű cinizmussal állanak biráik előtt a gonosztevők — Pozsony, október 20. (Pozsonyi szerkesztőségünk teMonjéJbeutése.) Ma reggel kezdődött meg a nagybiccsei bankrablás bünpöré- nek esküd tiszéki főtámgyaílásia. A rendőrség már féínyoílc óraikor megszállotta a törvényszék épületét. A. hátsó 'kaput elzárták. A vármegyeház épületét, amely a törvényszékkel szomszédos, szántén erős rendőri készüJltsiég őrzi. A vármegyeház udvarán is rendőrök állanak ^készenlétben. Az ügyészség fogházának épülete ugyanis egybeépült a vármegye- házzal, a rendőri készültség tehát az esetleges szökési kísérlet meggátlására szállotta meg a megyeház udvarát. A folyosón is végiig rendŐTÖk állanak. Azt som engedik meg, hogy valaki megálljon a folyosón. A vádlottak . •. Reggel félíkilenc óraikor 25 csendőr vonult fél, a csendőriskola növendékei ezek, akik a fő tárgyalás végighallgatására jöttéik él. A terembe csak ötven érdéklődőt engednék be, akik között két hölgy van. Néhány perc múlva hozzák a vádlottakat. Elől halad láncokba verve Balog Gyula, akiit hat rendőr és két fogházőr kísér. A tagbaszakadt, vállas ember orca feltűnően sápadt. Szürke kabát, fékete nadrág van rajiba. Amint végigvezetik a folyosón, mereven néz maga elé, fejét nem emeli fel. Egy negyedóra múlva Íkáüráítfflk a folyosókat és a rendőrök, meg fogbézőnök Marki Mátyást vezetik be a tárgyalóterembe. Tipikus bűnöző arc, rongyos nadrág és (kábáit van rajta, a lábán katonai bakancs. Erősen biceg, arcvonásairól betegség xi te. Hosszú hónapokon át féfcüdt a kórházban, mert üldözés közben fejsebesülés érte. Néhány perc múlva a fő- vádiotbat, Bognár Lajost, vezetik be. Semmi izgalom nem látszik rajta. Arcvonásai feltűnő iöteáffigenciát árulnak él, de szemeiből furcsa, vad láng csap ki. Frissen van borotválva, fejét magasan tartja, alig lát szik meg rajta a börtön ^levegője. Hát- rabilincsedit kezeivel nyugodtan lépked és fölényesen nézi végig a hallgatóságot. A bíróság Nemsokára bevonul a bíróság Teinebessy dr. tábla bíró vezetésével. Az elnök levéléin a vádlottak kezéről a bilincseket és ezután megnyitja a tárgyalást. Megkérdezi a vádlottakat, hogy ki tud közülük szlovákul. Csak Balogh jelentkezik, aki kijelenti, hogy keveset tud szlovákul. Az általános kérdésébre hallgatják ki a vádlottakat. Bognár Laijo6 elmondja, hogy a következő álneveket használta: Hafner Ká- róly, Szobomya Károly és Kiss Gyula. Budapesten Mauser Károly dr. állatorvos néven is szerepeit. A fejérmegyei Velencében született 1890 november elsején. Református vallása magyar állampolgár. Legutoljára Csepelen lakétit. Foglalkozása földműves, tíz esztendőn keresztül azonban katona volt. Bognár hüntajstromn Elnök: Hányszor volt büntetve? Vádlott: Romániában három rablás miatt tizenkét évi kényszermunkára ítéltek. Pozsonyban nyolc napra ítéltek tiltott határátlépésért, Reichemberrgben ugyancsak ezért 30 napra., Zsettiaein pedig húsz napra büntettek I meg, onnan azonban megszöktem. Elnök: Mi van a karáneebesi kéteszten-1 dei börtönbüntetéssel? Vádlott: Kairánsebesen két évet ültem, de Hafner Lajos helyett, akinek a nevét fölvettem. Hafnert ítélték el két évre és az ő büntetését nekem kellett leülnöm. Ezután Marki Mátyás személyadatait veszi fel az elnök. Mariul napszámos, evangélikus vallásai, a pozsonyi TégLaimezőn lakik, kétszer volt büntetve lopás miatt és pedig 14 napra és két napra. Balogh Gyula a harmadik vádlott. Csek- lészen született 1907-ben. Pered! illetőségű napszámos. Négy elemit végzett. Büntetlen előéletű. Ezután a vádiratot olvassák fel, majd megkezdődik a vádlottak kihallgatása. Elsőnek a fővádlottat, Bognár Lajost hallgatják (ka. Bognár magyarul beszél és vallomását a hites tolmács fordítja le az esküdteknek, miután nem sikerült tiszta magyar esküdtszéket alakítani. Elnök: Megértette-e a vádat? Bűnösnek érzi-e magát a nalblási szándékkal elkövetett gyilkosságban? Vádlott: Nem. Sohasem volt célom gyilkolni. Romániában is módom lett volna gyilkolni, de mégsem tettem. Az elnök felszólítására ezután elmondja eddigi életét. Apjának 26 hold földje volt Édesapja akkor (halt meg szivszélhüdésben, amikor őt Romániában elfogták. Egyik bátyja, Bognár János dr. Veszprémben orvos. Húszéves koráig apja mellett gazdálkodott, 1911 október 15-én bevonult katonának. Mint sorkatonát érte a háború. Harminchét hónapig volt a fronton. Háromszor sebesült meg. Megkapta a nagyezüst vitézség! érmet Később a magyar nemzeti hadseregben tiszthelyettesi rangig vitte. 1919 március végéig szolgált, ekkor visszament a szüleihez. Apja nemi fogadta szívesen. Azt kérdezte, hogy hol csavargóit egész mostanáig? 1919 október 8-án újra beállt katonának. A székes- fehérvári tartalékos csendőrzászlóaljnál szolgált, de az itt töltött idejéről nem akar nyilatkozni. 1921 április 17-éig szolgált a katonaságnál mint tiszthelyettes, ekkor valami miatt lefokozták, azonban az elnök felszólítására sem hajlandó megmondani, hogy lefokozása miért történt. Bisnditaéieí Romániában Elnök: Hogy került Romániába? Vádlott: Budapesten megismerkedtem néhány „link" fiúval. Otthon ugyanis nem volt maradásom. Közben meg is nősültem, de a feleségem megtudta, hogy előhaladott várba jóm van és ezért elhagyott. Néhányon összeálltunk és elhatároztuk, hogy csempész- ke dmi fogunk. Nekem volt egy katonai pisztolyom, társaim is fel voltak fegyverkezve és igv elmentünk Romániába. Elnök: Maguk valamilyen „Fekete Kéz" társaságot a 1 a kit ottak Ro m á ni á bán ? Vádlott: Ez nem igaz. Először 1921 szeptemberében a román határon levő Hatos pusztán a gróf Nádasdy-kasbélyt rab öltük ki, ahonnan 37.000 leit vittünk el. Ennél a rablótámadásnál hárman voltunk. Megalakul az eskudibíróság A 7. esküdtek kisorsolására kerül a sor. Az elnök megállapítja, hogy az esküdtek közül Obratil Zdenek pozsony iigazgató nem jo- lent meg, akit ezért 1000 korona pénzbírsággal sújt. Majd megtörténik az esküdtek kisorsolása, amelynek alapján az eöküdbbiróság igy alakul: Opll János vasutas, Miisil Antal borbély, Rúnán Bmánuel hentes, Strafixtek Béla földműves (Modorsenkőc), Novotny Ottó hivatalnok, Proksa Mdik>s tnafikos (Baziin), Simkó Samu szőlőműves, Homo l ka József vendéglős, Frey József kereskedő, Rubin Károly tanító, Hodán Péter borbély és Stupfcai Péter földműves. Feltűnő volt, hogy az ügyész az összes nőd esküdteket visszavetette. Bementünk az intézőhöz, revolvert szegeztünk neki és elszedtük a pénzt. Paukotán kiraboltunk egy bútorgyárért és 125.000 leit vettünk el tőle. Végül Áradom a Korafes Testvérek cégűéi re- voíveres rablótámadással 600.000 teát raboltunk. Ez a rablótámadás nem sikerűit, mert elfogtak és 12 évi kényszermunkára ítéltek.; 1922 junius 27-én volt a főitárgyalás és engem a uagyenyedi fegyházba internálták, ahol 1924 nyaráig voltam. Ekkor a vízaknai sóbányába vittek el kén yszermun kára. 1928 október 18-án a virakna! sóbányából egy társammal együtt, aki életfogytiglani kényszermunkára volt Ítélve, a csatornám kemsrtül megszöktem és pedig úgy úgy, hogy a folyó fetettd csatorna. gátját átvágtuk és a kanálison keresztül elmenekültünk. Én Magyarországra szöktem, de féltem, hogy keresni fognak és ezért felvettem a Hauser Lajos dr. állatorvos nevet. Elnök: Talán praxist is folytatott? Vádlott: Nem. Elmondja ezután, hogy az aradi Korois- cég megtudta, hogy apjának 26 hold földje van és lefoglaltatta Magyarországon apja birtokát. Erre levelet irt a cégnek, amelyben háromszázezer leit, majd kétszázezer leit követelt a cégtől, különben bombával felrobbantja a házát és megöli őt. Kornis erre úgy megijedt, hogy feloldotta g zár alól édesapja birtokát. Ezután elmondja, hogyan került Csehszlovákiába. Miután Magyarországon forró lett a talaj lábai alatt, átjött Csehszlovákiába. Itt összetalálkozott eg$ Szilva András nevű betörővel. Elnök: Mennyi pénze volt, mikor Csehszlovákiába jött? Vádlott: Hatszáz csehszlovák koronával jöttem. Ezt a pénzt a szüleimtől kaptam. Elnök (felmutat egy hatalmas konyhakést): Ez a konyhakés a magáé volt és átadta Szilvának? Vádlott: Igen, átadtam neki. Nekem megmaradt a katonai pisztolyom. Elnök (felmutatja a hatalmas karabélyt):* Miért lépett maga a köztársaság területérái ilyen menykő nagy fegyverrel? Vándorélet Csehszlovákiában Vádlott: Azért jöttünk ide, hogy valamilyen lopással pénzt szerezzünk és igy önállósítsuk magunkat. A nagysallói csendőrség azonban elfogott bennünket és bevitt a zseii- zi járásfőnökségre, ahol husznapi fogházra Ítéltek. Tizennégy nap kitöltése után kiégettem a cella faablakát és megszöktem. 1926 karácsonyának második napján Pozsonyba, jöttem és jelentkeztem a munkaközvetitőbea* Bognár: „Nem akartam ölni...**
