Prágai Magyar Hirlap, 1928. október (7. évfolyam, 225-249 / 1852-1876. szám)

1928-10-25 / 244. (1871.) szám

j19SS tófer 28, csmrML tyúenáá 10.128 jsarau és 02 ioarona 10 üMór értéfcü odauájiybéílyeg, P-iíhodnánáá 19.549 ko~ WM 60 fööér, egy aranyóra és ásmótMpis®toly volt töltényekfiwL A negyedik revolvert nem fcaftáütfáik meg. A* a főitevés, hogy Andrási 3*e- lövése után a polgári teikosságbói vailaM a hoftbeat teeaéíWS tehreáite és elvitte. 4 pozsonyi Kertész-utcai gyilkosság A letartóztatott Bognár Lajost a tranesémi Mtomügyésizség fogházába száMitoWák, míg Marid súlyos Éejsebével a trencséni megyei kórtórba keriüiL Április 8-án a pozsonyi rendőrség ellőtt, úgyszólván a halálos ágyon bevallotta, hogy 1926 december 19-én 6 követett el rablógyilkos merényletet Nirschy Antal gazdag pozsonyi kertész ellen. BjHéBtájban nregkfeéT^Uék a fconyhaajtót ki­nyitni. Való Magda csolédHeány fölébredt a zajra, feUkeötette gazdáját. Mikor a 70 éves, erőteljes N&reehy (kertész kijött, Marki megragadta őt és Balog a zsebké­sével a jobbkarjába szúrt. Az öreg segítségért kiabált, a cselédleány is, mire a tetteseik etonenefcülieik. Nirsehy sebe­sülése kő vebkeztéb en pár óra múlva meghalt. A menekülő tetteseket a Miletács-utca sarkán feOtertéztatta Hitavacsek Ernő rendőr, de Balog Gyula kést fogott a rendőrre, aki inteti hagyta a betörőt. A pozsonyi rendőrség még másnap lefogta Markfl Mátyást és Baík>got, de sem Vaftlo Mag­da, sem Hikmtcsek nem ismerte fel bennük a 'tetteseket, mire szabadon engedték és csak a biccsei rab­lás után — iélév múlva — fogták el őket újból. Balog áUPbatatösan tagad, de Marki is megvál­toztatta vallomását és most már mitsem akar tudni a Nirschy- féle gyilkosságról. Szökési kísérletek Mikor Marki Mátyás fölgyógyult súlyos sérüléseiből, őt is a trencséni államügyész­ség fogházába szállították, ahová Balog Gyu­lát ás átvitték Pozsonyból. Bognár a trencséni fogházból kétszer is meg akart szökni, úgyhogy kettőzött éberséggel ügyeltek reá és társaira. Pozsonyba való átszállításuk ellőtt pár nappal Bognár, dacára, hogy „talpig vas­ban" volt, csajkájával leütötte a cellájába belépő börtönőrt és már úgy volt, hogy megka­parintja annak revolverét, amikor egy másik őr kiszabadította társát veszélyes helyzetéből. Bognár elten emiatt pótvádiratet adott be az ügyészség hatóság ölteni erőszak címén. A vádirat A vádirat, amely 13 gépírásos oldal, még Trencsénben készült él május 6-án és Bognár Lajost, valamint Marid Mátyást gyilkosság és rablás bűntettével, Bognár Lajost külön gyil­kosság bűntettével, gyilkosság kísérlet ónele bűntettével, hatóság éltem erőszak bűntetté­vel és tiltott fegyverviselés kihágásával, Markit és Balogot be nem fejezett rablás bűn­tettével párosult szándékos emberölés bűn­tettével, Balogot külön hatóság elleni erőszak bűntettével, Martolt külön tiltott fegyvervise­léssel vádolja. Az ügy esküdtszéki tárgyalására a po­zsonyi Ítélőtábla azért delegálta a pozsonyi eáküdtbdróságot az illetékes trencséni esküdt- birőság helyett, mert a Nirsehy-ügyben élőbb történt biTói intézkedés, tehát megelőzés ese­te forog fenn, másodszor, mert Trencsénben nincsen elég magyarul tudó esküdt, már pedig a vádlottak nem beszélik az állam­nyelvet. A bünpür pénteken kezdődő f©tárgyalá­sát az egész szlovecnszíkéi (közvélemény rend­kívüli érdeklődéssé! várja. Misztikus műhelytitkok egy művész éleiéből és egy szobor haláláról A nmltkor a píMyént Royaft-szálló emlék­könyvében egy rajzot fedeztem fed a követke­ző felírással: Egy emlékmű tervrajza. A rajz alatt pedig: Finta Sándor, sebesült honvéd. Erről jutott eszembe az alábbi történet Még a háború első évében egy pöetyéná szalon intim hangulatában megismerkedtem Finta mesterrel. A mester nagyon imponált nekem; ezen nem lehet csodálkozni, mert én akkoriban kicsi voltam s Finta mester na­gyon nagy volt. Fenségesnek tartottam, amint ott ült baka ruhá ban, előkelőén öltözött höl­gyek közt s a szerb harctéren átélt kalandaji- ról beszélt, miközben már hétszer üresedett meg az előtte álló szendvicses tál. ügy hatott, mint egy eugszfürernek öltözött király. Fenye- getőleg lengetett meg kezében egy-egy szend­vicset, amikor elmesélte, hogy amint agy megy-mendegél az országúton a századjuk, egyszerre észrevették, hogy a földből karok nyúlnak fel. Lehetett vagy ölszáz kéz, ami úgy kalimpált a levegőben, mint a szélmalom. Igy-e! Hát csak elnéztük egy darabig, oszt odaszól nekem a kapitány; hallod-e Finta, mit szólsz te ehhez. Nem szóltam én kérem egy szót se, hanem fogtam valami lapátot és ások. Hát uramisten — itt Finta mester fejéihez kap s a plafonra fordítja szemét — hát nem ma­gyar huszáraik fekszenek ott a földben, akiket úgy ástak oda el a .szerbek ?! * Szikesen hallgattam volna éjfélig Finta mester kalandjait, de a háziasszony, akinek szendvicsed, sajnos, kifogyófélben voltak, be­fejezte a háborút és másra téritette a szót. Ek­kor Finta mester fényképeket húzott ki zse­béből. Ezek itt kérem — kissé lenézően must­rálta a társaságot — szobraimnak és dom- bormüveimnek a fényképei. A társaságban volt néhány amatőr müéir- tő. Ezek őszinte elragadtatással nézték a ké­peket. Finta mester fölényes mosollyal tűrte a feléje áradó dicsszavakat. Az én fantáziámra misztikus erővel hatot­tak a soha nem látott formák. De nem mertem szólni. Gsak úgy éreztem, hogy a világ végéig tudnám követni Finta mesteri. * Egy szép napon aztán kitudódott, hogy Finta mester egyelőre nem megy vissza a há­borúba. Habár ezáltal kissé veszélyeztetve láttam a hadsereg helyzetét, mégis örültem, hogy a művész köztünk marad. Úgy esett ugyanis, hogy a katonai parancsnokság hábo­rús emlékszobrot rendelt nála. A park köze­pén állott egy kis pavidion, mely egykor bar­bár íootball játékosoknak szolgált öltözőül. Ide vonult be Finta mester kíséretében a múzsa. Ezentúl ott állott a kis terem közepén fehér köpenyben a mester hatalmas alakja, tanít­ványaitól körülvéve, akik faállványokon dol­goztak. E tanítványok közt voltam én is. — Egy vázát csináljon mindenki — adta ki a parancsot Finta bácsi, meri most már igy hittük. A tanítványok közt volt egy fia, alki mind­nyájunkon túltett. Ma jónevü szobrász s Ber­lin egyik legelső építészeti irodájában visz jelentős szerepet Én —- mi tagadás — Finta mester egyik leggyengébb tanítványa voltaim. Csak nem akart proporcionált formát Ölteni a vázám, melyen oldalt cseresznyék futottak végig. — Hej fiam — mondta a mester — ez a te cseresznyéd még befőttnek is rossz. Mégis szeretetted és szorgalommal dolgoz­tam tovább az agyag, a plesztilki s a gipsz mindnyájunk számára otthonossá vált aromá­jában. A középen álló nagy domborműre csak félve pillantottam. Tisztában voltunk azzal, hogy ott nagy mestenmű készül. Néhol már elődomborodott a sűrű masszából egy-egy em­ber, vagy állatfej körvonala. Finta mester munka közben bakanótákat dúdolt, vagy za­matos katona viccekkel fűszerezte a hangula­tot. Fiatal korunk dacára meghitt barátjai gyanánt kezelt, elmesélte apró-cseprő napl- gondjail, hol tréfálkozva, hol káromkodva. Itt, ebben az atmoszférában soha nem beszélt háborús kalandjairól. * EgyizJben borús idő járta, az ablakokon keresztül a nap szórványos, szürke sugarakat küldött be. — Na gyerekek — mondotta 'végül — ma nem lehet dolgozni. — Mégegyszer végignéz­te tanítványai munkáját, hátraszegett fejjel, egyefUuást eligazított rajtuk, naftáin mxftre* ponyvákat raktunk a félbemaradt szobrokra. Sétálni mentünk. A park sárgaűeveles, őszi hangulatában jártunk egy darabig, szót­lanul. Ekkor Finta bácsi furcsa dolgokról kez­dett beszélni. s- i A fene essen a háborúiba — mondta elgondolkodva. S mi megjhőkkenve hallgat­tunk végig egy vádbeszédet azok ellen, akik érdekében szegény, földhözragadt embereket visznek el napa munkájuk mellől, hogy egy­mást mészárol ják. A pénz terámázrnus áról, be­szélt a mester. Megdöbbenve lépkedtünk oldalán, mert úgy éreztük, hogy szavai lelke mélyéből dü­börögnek fél. Némi szünet után mániákus vi- gyor jelent meg acrán. — Hej fiuk, mekkora lyukat vertem én annak az embernek a fejébe 1 Ekkor Finta mester elmesélte gyilkos szerelmi tragédiáját, a fegyházban töltött évek történetét s azt, hogy a cellában kenyérbélen tanulta meg a szobrásza tót. Ez a hatalmas ember, akit a felnőttek lemosolyogtak, gye­rekekhez ment kiönteni lelke háborgó indu­latait Közben a dombormű mind határozottabb vonalakat kapott Egy baka jelent meg legtoö- zepén, közismert, egyszerű uniformisában, hetykére kipödrött bajusszal az orra alatt Szuronyra szegzett bazonettet szúrt egy sokfejü szörnyeteg testébe. Oly jóizü volt és meghitt ennek a katonának az alakja. Elnézte az em­ber és arra gondolt, hogy ha majd leszúrta a gonosz sárkányt, le fog telepedni valami fa tövébe, előveszi a bicskáját és kedélyes szalonnázásba kezd. Közben hazagondol né­hány holdas földjére, meg a feleségére, aki a pitvarban ül a Pista gyerekkel, mig ő sár­kányt öl. Finta mesterre hasonlított ez a ka­tona s vele együtt sok százezer más bakára. Az avatatlanok a gonosz szörnyeteget az ellen­ségnek tarthatták volna. Gsak mi tudtuk, hogy a vadállat nem harcba vonuló, becsületes né­peket ábrázol; tudtuk, hogy európaszerte min­denütt vannak ilyen katonák, akiik más-más uniformisba öltözve ölik a rettenetes, min­dent felemésztő ée pusztító férget — a hábo­rút Egy napon kijelentette Finta mester, hogy a mü elkészült. Büszkén és lelkesülten segítettük gipszbe önteni. Azután kivitték mü- helyükbeől és egy ideig nem láttuk, még hírét se vettük. Egészen a leleplezés napjáig. A katonai parancsnokság kertjében tar­tottak néhány ünnepélyes beszédet S ott állott uj márványruhájában a nyilvánosság elé taszítva az a mü, melynek kiformálódá­sát intim műhelyi magányunkban néztük, még inkább: éltük végig, mert ugyanazt a le­vegőt szittuk, melyben formákat kapott. El<> szőr idegenszerüleg hatott uj adjusztirangjá­ban. Aztán, hogy ráismertem a régi vona­lakra, élvezettel és elragadtatással néztem. Kérkedve, kihívóan figyeltem a hatást S ekkor meglepődve vettem észre, hogy fagyos, részvétlen pillantások merednek a szoborműre. Valaki gúnyosan félrehúzta a száját » mintha kést mártottak volna belém, úgy hátottak a szavuk. Csapnivalóan rossz. ; ^ ' Azután napokig koroiszkodő, fölényes kri­tikákat hallottam. —- Hát nem értitek, hogy az az ember, aki a sárkányt meggyilkolja, nem lelhet mesebeli hérosz s hogy éppen az a szép és megható rajta, hogy egyszerű közle­gény és semmi más. De senki meg nem értette elkeseredett vádbeszédemet Másnap valaki art mondta, hogy a Finta t*r által bemutatott fényképek Rodrn művedről készültek . , . i J uJuSl -. jfeíT A PRÁGAI MOZIK MŰSORA ADRIA: A szerelem harsonái. (Marry Philbin.) FLÓRA: A szerelem vására. (Biilie Dove él Gil- bert Rolaod.) JULIS: Orlor és Egy hét Korzika-swgetén. HVEZDA: A szerelem harsonái. (Mary Philbin.V LUCERNA: Alranne. (Megismételve.) LIDO: Saxolon Zsuzsi. (Ondra Anny.) METRÓ: A* elnök. (Mozsuchin Iván.) SVETOZOR: Aa elnök. (Orosz dráma,) Előfizetőink és Olvasóink figyelmébe!* Magyar, olasz és lengyel vízumok, illet­ve útlevelek meghosszabbítása végett mél- tóztassanak útleveleiket a Prágai Magyar Hírlap pozsonyi kiadóhivatalához, Braíi- slava, 'Srösszling-u. 36, I. címre bekül­deni. A többi államokba szóló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: IRF',Praha II., Panská ulice 12. III., eszközli. — Tisztajitás a gölniei zsidó hitközségben. Gölnicbányai tudósítónk jelenti: A gölnicbányai izraelita hitközség most tartotta meg rendes évi közgyűlését, amelyen megejtették a tisztujítást. Elnökké egyhangúlag Engel Náthán dr. ügyvédet választották, alelnök Totfler Miksa nagykereske­dő, pénztárnok Kőra-h Henrik, jegyző Fixl Sala­mon és templomi elöljáró Sandel Ármin lett. Megválasztották az uj választmányt is. Itt említ­jük meg, hogy a gölniei izraelita hitközség néhány hónappal ezelőtt kivált a szepesváraljai rabbí- nátus kerületéből és mint önálló hitközség Stein Ferenc gölniei rabbinust választotta meg főrab­bijává. — A cseh és szlovák himnusz egyenjogú­sága. Pozsonyból jelenítik: A Szlovenszkón működő cseh hivatalnokok panaszt emelteik a pozsonyi istooteügyi reterátusnál egy szlovák ianiitó ellen, afci kövefílke®etesen a szlovák himnuszt énekeltette a cseh himnusz előtt, holott; a cseh fölfogás szerint a cseh himnuszé az elsőség. A Slovák vezefőheűyen foglalkozik a kérdéssel s a szlovák himnusz teljes egyen- jogosttását követeli. — Még egy kémkedési bünpör Kassán. Kas­sai szerkesztőségünk telefonálja: A kassai tör­vényszék előtt ma Fischmann Ilona állott kém­kedés és katonai titok elárulásának vádja miatt. Fisohmann Ilonának, a hírhedt Weiser Miksa hivatásos kém udvarolt, aki el akarta venni fe­leségül a leányt, de az kikosarazta őt. Weiser ravasz trükkel Magyarországra csalta a leányt. Hogy mi történt Magyarországon vele, az nagyon zavaros, állítólag a leányt fenyegetésekkel rávet­ték arra, hogy Magyarország javára kémkedjék. A leány tagadta a vádat. A bíróság a bizonyítás kiegészítése céljából a tárgyalást elnapolta. — Egy iglói banktisztviselő öngyilkossági kí­sérlete. Kassai szerkesztőségünk telefonálja: Sin.- ger Béla banktisztviselő, aki fél évvel ezelőtt került a Szepesiglói Hitelbankhoz, tegnap este az iglói Slávia-kávéházbam megmérgezte magát. Singert beszállították a kórházba. Állapota súlyos, azonban remélik, hogy megmenthető az életnek. Singer, aki hosszabb időn át Nyitrán tartózkodott, versírással is foglalkozott, de ezzel nem sokra ment Polgári foglalkozását nem becsülte sokra és többször célzást tett arra, hogy megunta az éle­tét. Nyolc búcsúlevelet irt és a mérget a kávé­jába öntötte és úgy hajtotta fel. — Gddstein Ferdinámd dr., Martetfbaki- fürdői fogorvos rendelőjét Psraha, Stépánská 33, I. eim. megnyitotta. — Húsz házat hamvasztott el a tűz egy Zólyom környéki faluban. Besztercebányai tudósítónk jelenti: A Zólyom város tőszom­szédságában fekvő Trn községben tegnapelőtt tűz ütött ki, amely vilámgyorsan elharapózott és pár perc múlva már húsz állt lángokban. A fejvesztett pánikban a lakosság csak nagy-* sokára nyugodott meg annyira, hogy segítsék gére siessen a tűzoltóknak, a községet sike­rült a pusztulástól megmenteni, de húsz ház melléképületeivel együtt rommá égett A tűz­kár jelentékeny, sok család hajléktalanná vált — Orvosi hír. Barabás Ervin dr., a bőr-, nemibajok és kozmetika szakorvosa, rendel Bratislava, Stefanik-ut 25-a, délelőtt 10—12, délután 2—5. Telefon 24—57. fiiba **eP15- P*ttan»« éa min­d£«SiJdcSS lllMngS dennem fi arckifitée ellen biztos hatása SZNISTSÁK-féle kenöes, szappan és ponder. Készíti: ACHÁTZ GYÓGYTÁR, Mnkaöevo. Szállítás egész Európába és a tengerentúlra is. . S Ruta mester művié újból ritadotratra téri. Minthogy as éftők nem tudták meglát­ni, átköltözöl a halottakhoz. A halottak nem szólaltak fe lellene. Ott állott a katonai sírok közt s a többiekkel együtt teasasi megfeled­keztem róla én is. A múltkor akadtam rá a temetőiben. De a márványlap üres. A katona s a sárkány el­tűnt róla. Nem tudom, hová lettek. Azt hi­szem, megölték egymást a nagy dulakodás­ban. —, Infe — Fizessen elő a ar Képes Hfit-re, — Lakodalmi mulatságból tömegvéreng- zés. Besztercebányai tudósítónk jelenti: Gyet- va község messze földön híres arról, hogy le^ gényeinek ereiben egy fokkal hevesebben bu­zog a vér, mint más halandónál. Legutóbb egy gyetvai esküvői lakomán robbant ki a túlfűtött temperamentum és borzalmas vé­rengzésre vezetett. Sekerás György kisgazda házában ülték a lakodalmat, a gazda leányát adta férjhez egy falubeli birtokoshoz. Éjfél­tájban két gyetvai legény szóváltásba keve­redett, előkerültek a kések és a verekedésbe beavatkoztak a többi vendégek is. Egyetlen öklöző, késelő gomolyaggá verődött, a lako­dalmas nép s mikor az ellenfelek szétugrot- tak, az ütközet színterén több súlyos és könv- nyü sebesült maradt. Legsúlyosabban Golián Márton sérült meg, akinek koponyáját bever­ték és haniundnap a jkópházbain bÁIiehult aö- riUéfcébft, ~ ifi!-Ül illl-Ill a hajbetegségek és kopaszodás tökéle­tes gyógyszere. I illisl H FÁM iifaSEr S üHllH ryqfflr • IffliSf; najkepzodest. Ü Mi S?#: mm Kapható minden drogé­riában, gyógyszertárban mm és parfümériában, vala- feÉÉa&B mint a föképviseletnél. Arait: faagy 3vég Kő 60, közép Ke 40, kis Kő 20. ........................ ................ .iw.iji uj »ji ■■

Next

/
Oldalképek
Tartalom