Prágai Magyar Hirlap, 1928. október (7. évfolyam, 225-249 / 1852-1876. szám)

1928-10-25 / 244. (1871.) szám

am oUOwr «, m MILYEN IDŐ VÁRHATÓ A wekeodérdepreessió teljesen feloldódott ée K&- eépeerópában a magasabb légnyomása terület érvényesül Ennek küvetkestében a hAmérséklet- kuiSnbség nappal és éjjel jelentősebbé vált és at esősének is megssfintek. A hőmérséklet maximé- ma a köstársaságban Nyitrán 20, Prágában 12 lók voK. — Időprognésis: Jobbára derült, reggel köd, nappal meleg, éjjel hűvösebb, jelentéktelen csa­padékkal. , — A XVIII. asrtályeorsjáték V. osztá­lyának mai húzásán 10.000 koronát nyert: 48636. 5000 K-t: 50507 61694 22396 95690 26053 2991. 2000 K-t 3745 5619 59156 99294 17700 91134 90559 42452. A húzások az V. osztályban november 5.-ig I tartanak 3&t-^vetdóc\ájegyek kaphatók .0£étundnAi *Z>tintL ju. 7. xx Nyelvmester minden otthonban! Utolsó időben nagy port vert fel a szenzációs, modern nyelvtanulási metódus. Ez az ugyrrevezett „Lin- guaphone“ müdsze'r, mely által idegen nyelveket ; gramofon-lemezek segítségével lehet elsajátítani. Ezt a tanítási módszert Wells-nek, az ismert an- j goi írónak köszönhetjük nagyrászben, mert ő volt az első, aki abból a tényből indult ki. hogy a nyelvet nem gramatikai szabályok bebiflázása ál- j tál lehet elsajátítani, hanem csakis olyan módon, j bőgj- a fül a nyelv hangzásához hozzászokik és Így j a tanítvány egy bizonyos szókincsre tesz szert és j nyelvérzéke is kifejlődik annyira, hogy a nyelvet ugyanolyan hibátlanul beszélheti, mintha annak összes szabályait betanulta volna. Az idegen nyelvek tanulásánál két dolog a föntós, egyrészt j az idegen szavakat hallani kell, másrészt viszont i korrekt tanításra van szükség, hogy a tanítvány korrektül is beszélhessen. Ez a két feltétel a „Linguapkon" módszernél teljes mértékben adva van. A metódus alapja az, hogy a tanítvány soha­sem tudja az idegen szavakat helyesen kiejteni, \ amig a szavak és mondatok Összekapcsolása nála j még nehézségeket okoz. Röviden leszögezhetjük azt. hogy ezzel a jelentős találmánnyal uj körsza- ! kot nyitott meg a nyelvtanításban. xx Hölgyek figyelmébe! Dentscli József, Bra- tíslava. Keeskc-niea 7. Telefon 26-62. Első pozso­nyi speeiál tartós ondoláció és hajfestő női föd- risi-terem. — Fényes nappal nagy verekedés volt Érsek- njvár főutcáján. Érsekújvárt tudósítónk jelenti: Nagy izgalmat okozott tegnap késő délután ax a jelenet, amely a város legforgalmasabb útvona­lán, a Széchenyi-utcában zajlott le. Egy Maresek Tstván nevű foglalkozásnélküli egyén ittas álla­potban megtámadott egy kiset* galántai' cigány- csoportot, amely békésen jött a város felé. Való­ságos kőzáport zúdított reájuk s az egyik kődobás halántékon találta a cigányok egyikét, aki esz­méletlenül esett össze. Maresek a cigányok bosz- szuja elől kocsin igyekezett menekülni, de azok a kocsi után vetették magukat s a Széchenyi-ut- eában sikerült is íeltartóztatniok. Vad verekedés támadt, melybe egyes járókelők is beleavatkoz­tak. Csak az elősietett rendőrök vetettek véget az összetűzésnek. Az egész társaságot bekísérték a rendőrségre. Az eljárás megindult. xx A Révész-tánciskola megnyílt. Kurzu­sok, magánórák állandóan. Bratislava, Hosz- h2Tii-u. 21. Kosice, Fő-u. 91. Ez az európai hírű tánciskola a legnépszerűbb Szlovenszkón. — Dinamittöltényt rejtett anyja ágya alá. Gölniobánvai tudósítónk jelenti: A város szom­szédságában fekvő Zakárfalva községben Majeckó István bányász családi viszálykodás miatt szörnyű módon állt bosszút édesanyján. A gyakori perle­kedés szembeállította a fiút édesanyjával s a su­hanó elhatározta, hogy elleszi anyját láb alól. Egy dinamitpatrónt szerzett és az anyja ágya alá he­lyezte, azután elszökött a lakásból. Az asszony gaynutlanul lefeküdt s a következő pillanatban a dinamitpatrón felrobbant. Majeckó Jánosné élet­veszélyes sérüléseket szenvedett. A csendőrök a szökevény fint, aki 'édesanyja ellen gyilkos me­rényletet követett el. elfogták és a gölnici járás­bíróság fogdájába szállították. — Egyévi börtönre ítéltek el Kassán egy le­venteoktatót. Kassai szerkesztőségünk telefonálja: A kassai törvényszék ma vonta felelősségre Sztahó Árpád magyar állampolgárt, győri ügyész­ségi hivatalnokot, aki a vádirat szerint nemcsak tagja, hanem fegveres kiképzője is volt a Le­vente-szervezetnek. A törvényszék 'Sztahó Árpá­dot beismerővallomása alapján bűnösnek mon­dotta ki az állam védelme elleni merénylet előké­szítésére szolgáló büntetben s ezért egyévi bön- tönre Ítélte. xx Vétkes könnyelműségei követ el és ezért magára vessen, kinek duzzadt mirigyei vannak s mégsem folytat Cigelkai jódos viz- kurát. A hatás gyors és biztosi * xx Gyümölcsfáinkat az októberben fel­rakott „Sotor“ hernyóenyv gyűrűk védik meg a fagyaraszoló pille kártevésétől. Bővebb uta­sítással szolgál Berghoffer János magkeres­kedő cég, Pozsony, Köztársaság-tér 13. — Madridban is összedőlt egy épülő hé*. Madridból jelentik: Madrid külvárosában tegnap egy épülő ház összedőlt és maga alá temette a munkások egy részét. Szerencséire a lezuhanó be tón tömbök csak a pitnoe bejá­ratát torlaszolták el s a munkások, akik mind a pincében dolgoztak, megmenekülhet­tek. Négy ára munkával sikerült utat vájni h% elzárt emberekhez s megmenteni őket a megfulladástól. A szerencsétlen ségnek csak amberáldozatá van. A nyomor, a gyűlölet és a téboly véres drámája a pozsonyi esküdtbiréság előtt A vő revolveres, halálos leszámolása apósával — Az ügyész gyilkossággal és kétrendbeli szándékos emberöléssel vádolja Szalay Gusztáv pozsonyi villanyszerelőt Pozsony, október 24. (Pozsonyi szerkesz­tőségünktől.) Szerdán délelőtt 9 óraikor ke­rtül vádlottként a pozsonyi esiküdtbiróság elé Szalay Gusztáv 28 éves pozsonyi villanysze­relő, aki ez év február huszonhatodikán revolverrel agyonlőtte az apósát: Kockás János 51 éves nyugalmazott mozdonyve­zetőt, Kockád 16 éves mostohalányát: Gr'őss Ilonkát pedig súlyosan megsebesi- tette. A gyilkosság annak idején Pozsonyban meg­lehetős nagy föl tűnést keltett és igy érthető érdeklődés előzte meg- az esküdtszéki tárgya­lást. Az esküdtbiróság elnöke Hoffmann tábla- bíró. A vádat May államügyész képviseli, a vádlott védelmét Párkány dr. látja el. A vádirat gyilkosság bűntettével és két rendbeli szándékos emberölés kísérletével vádolja Szalay Gusztávot, inért Kockás Ilonán kivüi még apósa második feleségére: Gröss Erzsébetre is rálőtt, ae nem találta. Szalay Gusztáv véres téttét családi vi­szálylkodás előzte meg. A fiatal Szalay, aki egy pozsonyi rendőr fia, 1926 január 0-én nő­sült még. Akkor a töltéaygyárban volt elég rendes állása. Az öreg Kockás, aki leányát polgári iskolába járatta, nem igen akarta hozzáadni egyszerű munkáshoz. ellenezte a házasságot, amely azonban mégis létrejött és abból két gyermek származott. A fiatalok eleinte az özvegy, magánosán élő Kockás házában laktak, de Kockás nemsokára szintén megnősült, elvette Gröss Erzsébet szülésznőt, akinek egy 10 és egy 17 éves leányát is magához fogad­ta. Szalay ék ekkor Gröss Erzisébet Józsei!-ul- ca 9. szám alatti lakásába költöztek, mert Szalay és apósa között napirenden voltak az Összetűzések. Szalayt 1927 decemberében a tölténygyár­tó] elbocsátották, azóta állás nélkül lézengett. Egyre többet nélkülöztek. Apósa elinte támo­gatta őket, de az öreg egyre fukarabb lett, míg végül minden támogatást megvont a fiatalok­tól. Emiatt halálos gyűlölet támadt a vő szivében apósa iránt, akivel még köszönő viszonyt sem tartott fenn. A gyilkosságot megelőző napok egyikén Szalaynó levélben fordult apjukhoz, hogy küldjön ezer koronát mellyel férje valami ügynök utján állást fog szerezni. A levélre nem jött válasz. Erre Sza­lay irt levelet az apósnak, de erre sem jött válasz. Újból a leány iirt, amire megjött a vá­lasz. Ennek a következménye lett a február 26.-iki dráma. Az após ugyanis azt irta a levélben, hogy soha se számítsanak reá, ő nem ad egy fil­lért sem, őt ne pumpolják folyton. A levél végén bolseviki csirkefogónak, ingyenélőnek nevezte tejét. ; Szalayné a levélnek ezt a részét levágta I ugyan, de Szalaynak az elutasító válasz is elég volt ahhoz, hogy maga ment el a „leszá- molásra“. A Palarik-utca 4. számú ház, amelyben Kockás János lakott, mintegy tizenöt perc­nyire van Szalayék lakásától. Szalay otthon magához vette 0 mm.-es Frommer-revol­verét, és izgatottan állított be az öreg lakására. Koc­kás a hálószobában a kályhánál ült, mellette fiatalabb mostoháieánya, Ilona, felesége pe­dig a szoba másik felében ült a díványon. Após és vő között izgatott szóváltás tá­madt, melynek hevében Szalay revolvert rán­tott és kél lépésnyi távolságból Kockásra lőtt. Az erős ember nem esett azonnal össze, veje felé lépett, mire ez öklével ütni-verni kezdte. A lövés pillanatában Kockás felesége es Ilonka leánya Szalayra vetette magát és a 16 éves leány ki akarta csavarni kezéből a fegy­vert. Szalay ekkor már nem volt ura önma­gának. Egyik kezével roskadozó apósát ütötte, mig másik kezével még négy lövést tett. Három golyó a menyezetbe fúródott, az utolsó a kfeeányt érte, aki súlyosan megsebesült. Szalay a vérengzés végén odaszólt Kockásodé­nak: — Most befejeztük! —> óe ezzel edrohant. A golyó Kockás szive felett egy centi- méternyire fúrta át a testet, átütötte az aor­tát és rögtöni halált okozott, A rendőrség Szalayt a családja körében tartóztatta le. Szalay hazarohant és feleségé­nek csak ennyit mondott: — Többet nem lesz veszekedés az apád­dal! A vizsgálati fogságban megfigyelték Sza­lay elmeállapotát és épelméjünek találták. A iőíárgyalés drámai A bünpör esküdtszék! tárgyalása Hof- nmnn táblabiró elnökletével déleflőtt kilenc óraikor kezdődött meg. Szalay Gusztáv a tár­gyalás megkezdése előtt találkozik a felesé­gével és két kis gyermekével, afkik sírva bo­rulnak mellére. A vádlott bőrkabátban, fris­sen megborotválva, sápadt arccal áll a bíró­ság előtt. Létezik rajta, hogy nagyon megviselte a vizsgálati fogság. Az esküdtszék megalakulása után megkezdő­dött Szalay Gusztáv kihallgatása. Az elnök­nek arra a kérdésére, hogy bűnösnek érzi© magát, nem feded- Lassan, akadozó hangon, később éléggé Összefüggő szavakkal elmondja házassága történetét Apósa az esküvő napján is olyan megjegyzéseiket tett rá, hogy „nem ilyen rőt akartam, nem ez lett volna az én akaratom, nem ur vette el a leányomat, hanem egy házmester fia.*1 Elnök: Amikor megkérte Kockás János leányának kezét, ellenezte apósa, a házas­ságot? Vádlott: Akkoriban nem ellenezte, csak később váftCBcrtt meg velem szemben. Miikor megkértem leánya kezét, ekkor beüeegyezé- sSt adta. Elnök: Mikor apósával együtt lakott, mi­lyen vodt a viszony önök .között? „Az apósom gyűlölt.. ,* Vádlott: Akkor már kezdődött a háború­ság közöttünk és pedig azért, mert apósom Rózsi nevű tízennyodcéves leányát a bajánál fogva a földhöz vágta, mire a leány engem kért arra, hogy segítsek neki és én agával szemben megvédelmeztem. Élttől fogva apósom gyűlölt, gazembernek nevezett és kikérte magának, hogy én az ö házá­ban rendet csináljak. Az elnök további kérdéseire Szalay Gusz­táv rátér a tragikus napra. Aznap délben édesanyjánál ebédéit, miután otthon néni vodt ebéd. Mikor haaByjott, úaKn&vabto, hogy. fele­sége sírt és blúzában egy levél ki kondikáló csücskét pillantotta meg. Megkérdezte tőle miért sár és mit titkol előtte. Felesége erre elmondottá, hogy apja levelet irt, amelyben bitang, kom­munista gazembernek nevezte őt. Szalay rendkívül felháborodott a levél tár­taim ám, elment apósa lakására és megkér­dezte tőle, hogy miért sértegette őt, miért nevezte kommunista gazembernek. Elnök: Szándéka volt il-eflőni apósát? Vádlott: Nem. A revolvert mindig magamnál hordottam, bőrkabátom külső zsebében. Elnök: Ez ellentmond a rendőrség előtt tett. vallomásának, mert ott azt vallotta, hogy a szekrénybőd vértté edő revolverét­Vádlott: Erre nem emlékszem por - a Szalay ezután az elnök kérdésére e - mondja, hogy a tőltónygyárb^jn hét» Íz em­bert elbocsátottak, [közöttük őt is. Szeretett volna munkához jutni, azonban munkát nem kapott. Elnök: Az ügyészség odyom adatokat szer­zett, miszerint elbocsátás* sztrájk következ­tében történt. Vádlott: Ez nem áilíL Szalay ezután el­mondja a gyilkosság történetét Mikor belé­pett apósa lakásába, annyira edfogta az elke­seredés, hogy nem is tudta- tütá jdontoénoen mit estnél. Apósa feléje ugrott ós abban a pillanat­ban, anélkül, hogy célzott volna, rálőtt a* öreg Kockásra. Elnök: Miért ment apósa házába, ha nem Akarta megölni? Vádlott: Én csak felelősségre akartam vonni. 'Tény, hogy elővettem revál venemet és döftem, de azt sem tudom, hová. Nem céloztam. Elnök: Azzal! a szándékkal mén! apósá­hoz hogy végezzen vele? Vádlott: Nem, ez (szándékomban sem voltot. Csak szemébe akartam mondaná apó­somnak, hogy máért nevez engem gazember­nek. Sorsüldözött ember vagyok kérem:.. Szalay nem tndja folytatni szavait, sírva fakad. Első tanúként a meggyilkolt féleségéi, özv. Kockás Jánosné 48 éves okleveles szü­lésznőt hallgatják ki. Az elnök- kérdésére be­jelenti, hogy vallani akar. Elnök: Milyen viszony váll az ön férje és Szalay között? Tanú: Boldogult férjem mindig ugv nyi­latkozott, hogy Szalay munkakerülő ember, aki nem akar munkát vállalni. Az elnök kérdésére előadja, hogy férje támogatta a fiatalokat. Két-háromszáz koro­nát, sőt egyszer már ezer koronát is adott ne­kik. Férje, miikor Szailayéknak kisgyermekük született, elment a fiatalokhoz, meglátogatta őket, akik azonban nagyon durván bántak vele. sőt a házmester azt mondottá, hogy majdhogy le nem dobták őt a lépcsőn. Miikor Kockás hazajött, sírva fakadt és e»lpanaszolta, hogyan bánták vele. „Célozva lőtt“ Elnök: A gyilkosságot megelőzőleg szó­váltás vált férje és Szalay között? Tanú: Mikor Szalay a szobába belépett, férjem lusta csirkefogónak, kommunista naplopónak nevezte. Azt is mondta, hogy rongy ember. Rövid szó­váltás után dördült el a fegyver, Szalay ösz- szesen öt. lövést adott le. Egyet reá. kettő! férjére, egyet leányára, egy pedig a fali a fúródott. Elnök: Célzott Szalay? Tanú: Célozva lőtt. Az ügyész kérdésére határozottan azt ál­lítja, hogy Szalay nem volt különösképpen fettr^erülve, mikor a tálcásba belépett. A vé­dők kérőé.- 'be elmondja, hogy férje gorom­ba ember vált. szerelte az italt és ilvenkor gorombáskodott nemcsak vele, hanem család­ja többi tagjaival is. Tanúvallomásának fon­tos része, amikor egy Lapossánnó asszonyról tesz említést, aki előtt Szalay állítólag azt mondottá. hogy apásán meg fogja magát bosszulni. A bíróság elrendelte Laposain né ni égi fő­zését. A következő tanú Kockás Ilona, az áldo­zat 16 éves leánya, akit szintén megsebzett a vádlott golyója. A leány terhelőén vall Sza­layra. A magyar föiskeisi diptiiník Roszfrifikálásáfiafe kérdéséhez Prága, október 24. Mintán nagyon sok ezlovenszkói és ru­szin szkói magyar főiskolást, akik tanulmá­nyaikat magyar egye temeken folytatják, vagy már be is fejezték, végzetes komolyság­gal érdekli a csehszlovák iskolaügyi minisz­tériumnak 1928 julius 14-én 37.164-IV szám alatt az összes főiskolák részére kiadott a a magyar diplomák nosztrifikálásáról és a magyar főiskolákon végzett tanulmányok el­ismeréséről szóló rendelet©, a lapunk állal már ismertetett rendelet szövegéi alább szőszerint is leközöljük: „Tekintettel a csehszlovák és a magyar főiskolák tanulmányi anyagának és a fölvé­tel különbözőségére, valamint a magyar eb- szolvenseknél szerzett tapasztalatokra és a diplomák nosztrifikálására, illetőleg a ma­gyar iskolákon végzett tanulmányok elisme­résére vonatkozó kérelmek jelentős számá­ra. az iskolaügyi minisztérium arra figyel­mezteti az érdekelteket., hegy a magyar főiskolákon ax 1928 október t je után szerzett diplomákat egyáltalá­ban nem fogja nosztrifikálni és a jelzett határidő után nem fogja elismerni a magyar főiskolákon végzett tanulmányokat. Az említett dátum előtt végzett tanulmányo­kat és megszerzett diplomákat csak abban az esetben lehet elismerni, illetőleg nosztri- fikálni, ha igazolást nyert azoknak teljes egyenrangúsága és ha, az elismerés, illetve a nosztrifikálás ellem más kifogások nem fog­nak felmerülni. A volt pozsonyi Erzeébsbegyetemen (a forradalom után Budapesten, illetőleg Pé­csett) és » volt kolozsvári Ferenc József egyetemen (ia forradalom után Budapesten, később Szegeden) — mely egyetemeket a csehszlovák köztársaság (Pozsony), illetőleg a román királyság (Kolozsvár) megszüntette végzett tanulmányokat sommá körülmények között uem fogják elismerni és ax azok alapján szerzett okleveleket nem fogják nosztrifikálni, még abban az esetben sem, ha 1928 október í-je előtt elvégzett tanulmányokról van sző. Az iskolaügyi minisztérium ezt az ösz- szes főiskolák tudomására hozva, kéri, hogy e rendelet alapelveihez alkalmazkodjanak a magyar főiskolákon szerzett diplomák no- sztrifikálására, illetőleg az ott végzett tanul­mányok elismerésére vonatkozó javaslataik­nál/*

Next

/
Oldalképek
Tartalom