Prágai Magyar Hirlap, 1928. október (7. évfolyam, 225-249 / 1852-1876. szám)

1928-10-24 / 243. (1870.) szám

1928 október 24, ygerdn. Négyszáz rendőr hiába üldözte Heidgert, a veszedelmes banditát Köln izgalmas napjai — Az egyik Heidgert leterítette az üldözök golyója Kőin. október 23. Tegnapi számunkban rövid távirati jelentés alapján ismertettük azt az izgal­mas banditaüldözóst, amely Köln városában ment végbe és amelynek részletei a legvadabb kalan­doraim jeleneteit is felülmúlják izgalomban és változatos fordulatokban. Néhány nap óta Köln város lakosságát nagy izgalomba hozta az a hír, hogy a Heidger-fivérek, akik égés* nyugati Né­metország területén hírhedtek, vakmerő rab­lómerényleteikről, a város területén garáz­dálkodnak. A rendőrség minden intézkedést megtett, hogy az elvetemült banditákat ártalmatlanná tegye és vég­vidéket széles körletben elzárták, a kiváncsiakat « visszaszorították és miután a mentőautók megér- ; keztek, a háztömböt fényszórókkal világították meg. A legénység most adott vezényszóra minden ol- i dalról benyomult a fényesen megvilágított blokk- i ba és megkezdődött a részletes kntatás. A villának minden zeg-zugát alaposan be- resríülvizsgálták. a gyilkosnak azonban nem tudtak nyomára bukkanni. Erre hoszabb szünet következett, mert a pa­rancsnok úgy határozott, hogy bevárja a fényes j nappalt a kutatás eredményes folytatást! céljából, i Amikor a reggel beköszöntött, a háztömb környékén fekvő területet gondosan átvizs­gálták. Két Browning-revolverre akadtak, amelyekben még több golyó volt s a bozótban egy menekülés közben eldobott kézitáskára bukkantak, amelyben egy kabát és mindenféle használati cikk volt, többek között betörőszerszámok is, azután különböző fajtájú kulcsok tömege, amelyek azt a cél szolgálták, hogy az autók gyűjtő kon­taktusát bekapcsolják. Reggel hét órakor adott vezényszóra Brockway teherautók, autóbuszok I a legtökéletesebbek — Kérjen ajánlatokat MOTOR IMPORT, Bratlslava, Rsyko-u, 2/a, megindult a koncentrikus, gondosan előké­szített támadás a háztömb ellen. A Schupo-emberek és a bűnügyi tisztviselők egyik kezükben revolverüket magasba tartva, másik kezükben kutyájukat vezetve benyomultak a villa kapuin. Mog voltak győződve róla, hogy a ban­ditát a villában találják. Fél óráig tartott, a ha­talmas épület teljes felkutatása, de fél óra eltel­tével az üldözőknek rezignál fan kellett megálla- pitaniok, hogy minden fáradozásuk hiába.való volt, a rabló­gyilkos ismét elmenekült előlük. Most már egész Nyugatnómetországban lázas bqs- | galommal folyik a kutatás az elmenekült időeeb- j bik Ileidger után. A két Hcidger-testvér első Ql- j előzésük óta hét rendőrt és bűnügyi tisztviselőt I gyilkolt meg. re is sikerült a testvérpárnak, meg egy Lindc- mann nevű bűntársnak a Riehler-Strasse egyik házában nyomára bnkk&nni. Lindemannt le is tartóztatták, a testvéreknek azonban sikerült az utcára menekülniük, ahol he­ves tűzharcba elegyedtek 3 várakozó rendőrök­kel és jól irányzott golyóik két rendőrtisztviselőt és több járókelőt súlyosan megsebesítettek. A következő öt perc alatt szinte hihetetlen jele­netek pörögtek le filmszerű gyorsasággal. A test­vérek feltartott revolverekkel behatoltak egy ét­terembe és fenyegetőzve kérdezték meg az ot tartózkodó néhány vendégtől, vájjon az étterem előtt, tartóz­kodó autó nem-e valamelyik vendégnek a tu­lajdona. A megrémült vendégek tagadólag vála­szoltak, amire a Heidger-tfivérek revolverüket állandóan előretartva az étteremből a hátsó be­járaton távoztak. Ezen az utcarészen is már nagy embertömeg gyűlt össze s köztük számos Schupo- tisztviselő volt. A banditák habozás nélkül beletüzeltek a tömegbe és több polgári sze­mélyt terítettek le golyóik. Azután villámgyorsan futásnak iramodtak. A Schupo-emberek és az utca népe nyomban üldö­zésükre indult, a rendőrök állandó fütty-jelzésé­re mind több és több felfegyverzett rendőr csat­lakozott az üldözők táborához. A menekülőkkel egy villamoskocsi jött szem­be. Habozás nélkül ugrottak fel platformjára és revolverükkel a kocsivezetőt, a jegyárust és az utasokat arra kényszeritették, hogy pillana­tok alatt ürítsék ki a kocsit. Az egyik testvér a kormányhoz ugrott és a leg­nagyobb sebességre állította be a villanyost, amely zúgva sűrített tova az üldözők sorfala között. A rendőrség valóságos sortüzet bocsátott a szá­guldó villamos-kocsira, azonban a lövések csupán az ablaküvegeket törték be, a banditáknak sem­mi bajuk nem esett. Az egyik Heidger a kocsit irányította, a másik pedig a hátsó platformon áll és szakadatlanul tüzelt az üldözőkre. A Frohngassen a banditák hirtelen megállították a kocsit, mert szembejött egy másik villamos és igy az összeütközés elkerülhetetlennek látszott. Azonban már ebből az irányból is rendőrségi em­berek jöttek velük szembe, mert közben Kölnnek valamennyi közbiztonsági szerveze­tét alarmirozták. A banditák most újból fel akartak tartóztatni egy autót, azonban ez a szándékuk meghiúsult, mert a soffőr a revolverlövések ellenére a leg­nagyobb gyorsasággal tovaszáguldott Gyalogszer- rel menekültek tehát tovább, azonban már mindenütt nyomokban volt aj üldözők tál­kája és mindkét részről stru golyó váltások között folyt az izgalmas hajsza. A golyók oly gyorsaságban követték egymást, mintha Köln utcáin gópfegyvertüz folyt volna. Rövid időn belül már a kaszárnyák készültségeit is mozgósították s: az egyik Heidgert nemsokára elérte végzete. A fiatalabbik banditát több fej- és mellövés találta, úgyhogy halálos sebekkel rogyott össze. Még akkor is, amikor összeroskadőban volt, to­vább folytatta a lövöldözést s egy rendőrtisztviselőt halálra sebesitett. Az üldözők közül három rendörtisztviselő, köztük egy főhadnagy súlyosan megsebesült, mig négy polgári személy ia súlyosabb sérüléseket szenve­dett. Az idősebbik Heidger most már menekülését a bozótokon keresztül az erdő irányába folytatta és felkuezort egy villának a kertjébe, amely vil­la egy nagy blokk közepén állt. A rendőrség nyomban körülszaladta a blokkot, a banditát azonban már elvesztették szem elől. Ezért provizórikusán süni kordonnal vették kö­rül a blokkot és megvárták, amig a további se­gélycsapatok megérkeznek. Rendkívül sok ki­váncsi gyűlt össze a helyszín ón, úgyhogy a tömböt legalább ezer főnyi embertömeg állta, körül, köztük négyszáz felfegyverkezett Schupo-ember és bűnügyi tisztviselő, akik egy rendőrőrnagy parancsnoksága alatt vé­gezték munkájukat. Az Összes rendelkezésre al­ti marín katjráfaa* ia- lábalták * J&ugtn* 4. Egy igíói uriasszony édesatyjának lőcsei hetíjébem hét golyói röpíteti kisgyermekébe, mzmíán magával végzett Lőcse, október 23. (A Prágai Magyar Hír­lap tudósítójának távirati jelentése.) Megrázó tragédia történt tegnap Lőcse városában, amely mélységes gyászba borította Lőcse egyik legtekintélyesebb polgári családját, Fried Mór dr. ügyvédet és feleségét és az ig- lói Rauchbcrg-családot. A tragédiának Ilire futótűzként terjedt szét a városban és Lőcse egész lakosága mélységes megdöbbenéssel vette tudomásnl a szörnyű eseményt, amely az első pillanatokban olyan hihetetlennek hangzott, hogy valódiságában sokat kételked­tek, mígnem a szomorú valóság nem igazolta, hogy a rettenetes dráma tényleg bekövet­kezett Fried Mór dr. ügyvéd ragyogó szépségű leánya két évvel ezelőtt, tizenkilenc éves ko­rában ment nőül az iglói Rauchberg fakeres­kedőhöz, a Rauchberg Testvérek nagy fake­reskedelmi cég egyik beltagjához. Az asz- szonyka boldog és megelégedett házaséleteí élt, amelynek zavartalan tisztaságát semmi­féle árnyék nem borította. Végtelenül kedves modoráért Igló társadalmi életében éppen- ugy megszerették, mintahogy Lőcsén is, szülő­városában, általános kedveltségnek és szere­tetnek örvendett. öt hónappal ezelőtt a boldog házasságot gyermekáldás tette még örömteljesebbé. A boldogság azonban rövid ideig tartott. A ne­héz órák nagyon megviselték a szerencsétlen asszonyka idegállapotát, aki ettől kezdve bús komorságba esett, és hogy betegségére gyó­gyító irt találjon, nemrégiben üdülésre tért vissza a szerető szülei házba, ahol kissé ma­gához tért és megnyugodott. Legalább is sen­ki sem sejtette, hogy milyen végzetes gondo­latokat forgat agyában, hogy meg akar válni az élettől, holott minden oka megvolt rá, hogy ragaszkodjék hozzá. Csendben, feltűnés nélkül készült elő a nagy útra, amelyre ma­gával akarta vinni gyermekét is. Senki sem sejtette, mire készülődik és ezért volt külö­nösen lesújtó hatású a szörnyű tragédia, amely pillanatok alatt vetett véget egy bájos fiatal asszony 21 éves életének és a sir szélére rán­totta az öthónapos ártatlan csecsemőt is. Rauchbergné tegnap a déli órákban le­ment édesapjának a város határában fekvő kertjébe azzal, hogy a gyermekkel egy kis üdítő sétát akar végezni ebéd előtt. Deriis arccal tolta maga előtt a gyermekkocsit és azok, akik köszöntötték é6 akiknek köszöné­sét szokott bájos mosolyával, szívélyesen fo­gadta, dehogyis sejtették, hogy a fiatal asz- szony ott áll már az örökkévalóság kapujá­ban. Ebédre hazavárták Rauchbergnét, azon­ban sokáig váratott magára. Teltek a percek, negyedórák, már óra is lett belőlük, amig az aggódó hozzátartozók keresésére indultak. A kertben borzalmas látvány tárult » szemük elé. A nedves földön ott feküdt a? asszonyka teste, mellette állott a gy erekkocsi. Halálos, vésztjósló némaság. Szivet fagyasztó aggodalomban rohantak oda, az asszony der­medt, elnyúlt kezében egy ismétlőpisztolyt szorongatott, halántékából lassan szivárgott * vér. A golyó talált és a halántékon befáradva, pillanatok alatt végezhetett szerencsétlen ál­dozatával. A gyermekkocsiban eszméletlenül feküdt az öthónapos kisded, akinek mellén két súlyos seb éktelenkedett. Rauchbergné, mielőtt önmagára szegezte volna a gyilkos fegyvert, két lövést adott le gyermekére, mind a kettő a bal tüdőbe fúródott A gyer­meket azonnal beszállították a Hermán Gusz­táv kórházba, ahol nyomban a leggondosabb ápolás alá vették és remény is van arra, hogy, életben marad. Amikor a szörnyű tragédiát közölték Rauchbergné édesapjával, Fried Mór dr. ügy­véddel, a szerencsétlen apát annyira meg­rázta a borzalmas eset, hogy eszméletlenül roskadt össze és snlyos idegbajjal kellett kór­házba szállítani. Lőcse város lakossága a legnagyobb rész­véttel és a legnagyobb izgalomban tárgyalja a véres dráma részleteit, amelynek rejtélye előtt értetlenül áll meg az emberi elme. A diáktüntetések a magyar képviselőház előtt Kommunista sejtek és titkos szocialista gárdák provokálták a zavargásokat? — Klebelsberg miniszter egyes tanárok szerepérdi Budapest, október 23. (Budapesti szer­kesztőségünk tel efon jelentése.) A képviselő- ház mai ülésén Farkas István szocnáMeanok- irata, majd Pakots József demokrata képviselő szólóit fel napirend előtt a diáikzavargások ügyében. Pakots kijelentette, hogy a nyolc év óta tartó munkával oly nehezen megszer­vezett konszolidáció veszélybe kerülhet az ilyen zavargások révén. Hibáztatja a kor­mányt azért, hogy egyáltalán megtörténhetett ez a tüntetés. Ezután. Szilágyi Lajos szólalt feL Az ifjú­ságot, mint tömeget neon lehet hibáztatni, — mondotta — azonban fontolóra kell venni, hogy a dolognak nagyon kellemetlen hatásai lehetnek a külpolitikában. A diákság nem fe­lelős az incidensekért, ellenben felelősek a vezetők. Hibáztatja a tanári kart is, azonkívül a rendőrségről is szól, amely szerinte más­képp viselkedett Nagykanizsán s másképp vi­selkedett a diákzavargások idején. Pétrovác Gyula védelmébe veszi a diák­ságot. Kijelenti, hogy az egyetemeken csend volt és az egyetem tanácsa is teljesen tör­vényszerűen járt el a beiratkozásoknál, azon­ban Pakots József bőröndöket vitt fel a kul­tuszra inisztorhez, amelyek tele voltak rekla­mációkkal és ágy interveniált a kultuszminisz­ternél. A tüntetéseknek ez adta meg a lökést. Az egyetemi ifjúságnak nem veit szándé­kában az utcára, menni, azonban az egye­temeken is vannak kommunista sejtek. Mintegy háromszáz kommunista sejt büj- togatta a diákságot a zavargásokra. Az eeemény egyébként önmagában véve ki­dalá sajtó annyira felfújt, hogy egyes külföldi rádiók már pogromról beszéltek. Különben ás mindazok, akiket előállítottak, elvették méltó büntetésüket s akik másod (baloldali pártállá­snak voltak, ami bizonyíték amellett, hogy melyik oldaton provokálták a verekedéseket. Kéri a beliügyminisztert, hogy védje meg a diákokat s ne engedje, hogy a baloldali sajtó hajtogasson a diákság ellen. Klebelsberg kultuszminiszter válaszolt ezután a felszólalásokra. — A dolog azzal kezdődött, — mondotta a miniszter — hogy utasítottam a rektorokat, hogy utólagosan is felvehessék a jelesen érett­ségizett diákokat. A rektorok azonban nem vették fel ezeket a diákokat. A' baj oda vezet­hető vissza, hogy a háború után nagy tömeg­ben jöttéik haza a batonaviselt egyetemi hall­gatók, akik szervezkedtek és nagy szerepet játszottak az akkori társadalmi és politikai életben. Az ifjúság azután ezeket a szerveze­teket később is megtartotta, azonban ezek a szervezetek ma már nem korsze­rnek és az ifjúságra nézve károsan túlbe­csülik feladatukat — Gondoskodni fogok, — mondotta Kle­belsberg — az egyetemeken a tüntetők kizá­rásáról. Hibásak azonban egyes tanárok is, akik népszerűségire vágyódnak, azonban nem tudásuk, hanem inas, helytelen utón óhajtják ezt a népszerűséget megszerezni. Az egyete­mi autonómia kérdése az egyetemi zavargó-j sok esetében teljesen elavult álláspont. Az lehetetlen volna, hogy a rendőrség ne men­jen l>e az egyetemekre, ba odabenn vér fo­lyik, A# egyetemiek zárva -tBarisdaak romd t addig, amág meg lesz a garancia arra nézve, hogy a rend helyreállt. Ezután Seitovszky Béla belügyminiszter reflektált a felszólalásokra, ő csak azokkal az eseményekkel kíván foglalkozni, amelyek dz- egyetemeken kívül történtek, miután csak ezek tartoznak hatáskörébe. A rendőrség min­denütt a helyén volt, hat-nyolc perc alatt min­dig megjelent a helyszínen. Ezek az események különben is alig bír­nak jelentőséggel, csak a baloldali sajtó fújja fel minden ok nélkül. A bűnvádi eljárás a renitensek ©Ben megin­dult. Nem szabad elfelejteni, hogy a szocialistáknak különböző titkos gárdái 1 tevékenykedtek, amelyek a zavargáséba* provokálták 1 Az államhatalom mindig megteszi hfJWesaé* gét. Szferanyovszkv belügyi államtitkár szemé­lyes ügyben szólalt fel azért, meri az ülés ele­jén Fábián Béla azt állította róla, hogy ő bű­nök eltussolőja és ibejtogalők palástoló ja. Föl­szólítja Fábiánt, hogy vonja vissz* állítását, vagy vigye est a bíróság ©lé. Fábián megismétli kijelentéséit, Ari mondja,, hogy Sztranyovszky államtitkár már 1927 április óta tudja, hogy fetk a csongrádi bombám erény let tettesei. Sztranyovszky erre magából kikelve ki­áltja: Nem igaz! ön rágalmaz! óriási vihar tör ka úgy hogy az elnök kénytelen az ülést öt percre felfüggeszteni. Szünet után Fábián Béla szólal fel ismét. To­vábbra is fentarija állításait. Fábián felszólam­lása nagy vihart idéz elő és Fábiánt kijelen­tései miatt a mentelmi bizottság élé utasítot­ták. Nyugalom a pesti egyetemeken Budapest, október 23. (Budapesti szer-* kesztőségünk telefon jelentése.) Az egyeteme* ken ma teljes csend volt. Mindenütt, nagy rendőri készültségek helyezkedtek hogy az esetleges zavargásoknak csirájában elejét vegyék. Csupán az üllői-úti élettani intézet­ben fordult elő incidens, ahol egy Bsidóvallá- su diákot megpoforiak. Az iparmi&wészerti isAotiámk jsmds fS&S|ÉMB9Í&

Next

/
Oldalképek
Tartalom