Prágai Magyar Hirlap, 1928. október (7. évfolyam, 225-249 / 1852-1876. szám)

1928-10-23 / 242. (1869.) szám

wa5 sadmnnk IS* aBtfal ^Hk ÉÜ$t' í VII. évf. 242.(1869) szám a Kedd 1928 október 23 ftM\<akMumaaB Előfizetés! ár: évente 300, félévre 150, A Szlovenszkói és TUSzinSzkÓi ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága fl„ Panská uiice negyedévre 76, havonta 26 Kő; külföldre: nnlitikni nnnilnnrn 12, n. emelet Telefon : 303 il — Ksadó­évente 450, félévre 226, neoyedévre 114, Főszerkesztő: poilllKul napilapja Felelős szerkesztő: hivatal: Prága H„ Panská ul 12/111. — Te­havonta 38 Ke. Egyes szám ára 1*20 K.Í DZURANY1 LÁSZLÓ FORGACH GÉZA lefon: 30311.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha Program nélkül Az iskolai és nemzetinüvelési miiniszté- iriirm ezádőszerdnt való vezetőije, Hodzsa Mi­lán tárcájának feladatairól, más évekkel szem'ben, neon adott programot Hodzsa tér veiről tékát a nyilvánosság nem tud. A leg­nagyobb valószínűség szerint abból az ok­iból, mert ilyen terveik egyáltalán nincsenek. Az iskolaügyi minisztérium kis magyar pro- pagamdafüzete a gyermekekhez szól, amely­ben a köztársasági iskolát és annak tízéves feladatait dicsőíti e feladatok megoldásával együtt. Ez a feladat az egységes nemzeti is­kola, vagy a füzet szerint, a köztársasági is­kola megteremtése. Ez a programi abban az alakban, ahogy azt Hodzsáék megtervezték, megbukott azelőtt, mielőtt parlamenti tár­gyalás elé került volna, mert teljesen kielé­gíthette a minisztérlumiban uralkodó haladó szellemet, de az egyházak — az ágostai evangélikus egyház is — elvetették, mert az iskolai autonómia megszüntetősével kívánta növelni a nem kívánatos iskolai centraliz­must. Hodzsa terveit teihát nem ismerjük sem a népoktatás területén, Bem a (középfokú ok­tatásban, egyelőre csak az iskolaügyi ad­minisztrációban várható változás Szlovenaz- kón az iskolai referátus megszüntetésével, amely az országos iskolatanács életbelépésé­vel egyidejűleg fog megtörténni. Annak el­lenére, hogy az itt élő magyar nemzeti ki­sebbség ennek a referátumnak igen sok kel-’ lemetlemséget, az iskolák egész sorozatának elosebszlovákasitását köszönheti, mégis azt kell hinnünk, hogy a csere, amelyet az or­szágos iskolatanáccsal csinálunk, nem lesz a javunkra. Nem pedig azért, mert ebben a tanácsban a magyarság nem lesz kellően, száma szerint képviselve, azonfelül pedig azért, mivel ennek az országos tanácsnak nem lesz hatásköre, ügy járunk, vele, mint az országos (hivatallal, amely voltaképpen nem egyéb, mint egy nagy megye admiini-j sztrádája a belügyminiszter felügyelete és gyámkodása alatt. Úgy elméletben az iskolaügyi miniszter igen megnyugtató kijelentéseket tesz mosta­nában, például az elnemzetlenités a XX. században már keresztül nem vihető és el sem képzelhető, mdg a gyakorlatban ez nem ágy van, hiszen látunk községeket, ahol két vagy hét szlovák anyanyelvű iskolaköteles kedvéért a magyar iskolát megszüntették 'és abba íratták be a magyar iskolaköteleseket. Hodzsának vagy tanügyi tanácsadóinak tud­ni ok kellene, hogy az ilyen iskola munkája semmi értéket sem képvisel, mert tanulói *r (maradnak tudásban, művelődésben egy­aránt, mert nem képesek lépést tartami a nyelv egyidejű elsajátítása mellett a tan­anyag becsületes elvégzésével. Mekkora munkát ad az iskolának kétnyelvűvé válasz- lása is, ahol egyik tanteremben a magyar gyermekek, a másikban a szlovák nyelvűek köztük sok ntagyar anyanyelvű is — nyernek oktatást. Hogyan hátráltatja a taní­tás menetét azok jelenléte, akik a magyará­zatokból sem értenek semmit, sem pedig az iskolakönyvekből. Az iskolai referátus ennek a pedagógiai képtelenségét máig sem látta be 'és még ma is derüre-borura létesíti a magyar nyelv- területeken a szlovák párhuzamos osztályo- ikat és iskolákat. Micsoda elferdítése a té­nyeknek tehát a minisztérium propagamida- fiizetének az a többször is megismételt ki­jelentése', hogy a köztársaságban minden gyermeknek megvan a joga anyanyelvén traüvaBődmi. Ezer és ezer magyar iskolaköte­A borait parasztpárt sósak! pártnapján bejelentette a Szerbia elleni harc megkezdését A paraszt-demokrata koalíció terve: a tizennyolc* millió lakosú délszláv állam megalakítása — „Nincs törvény, nincs alkotmány, csak a nép is a király van!“ Zágráb, október 22. A horvát—szerb pa­raszt—demokrata koalíció vasárnap tartotta meg hatalmas pártnapját Susalkban. A tüntető jellegű pártnapnak ugyanolyan jelentősége volt, mint néhány hónappal ezelőtt a híres román gyulafehérvári parasztikongresszusnak. A résztvevők száma jóval túlhaladta az ötvenezret. A kora reggeli óráktól kezdve külön von átok, kocsik és autók öntötték a népet a városka főterére. A horvát zászlók mellett számos szerb lobogó lengett a házakon. A koalíció vezetői reggel kilenckor ötvenkét képviselő és több, mint ötezer más kisérő társaságában Zágrábból Búsaikba érkeztek. Az első szónok­latot Macek dr., Radics utóda és a koalíció vezetője, mondotta. A nép viharos éljenzéssel fogadta az uj vezért, aki ma csaknem olyan nép­szerű, mint Radics volt. Macek kijelen­tette, hogy a gyűlést még Radics életé­ben hívták egybe, de akkor egészen más jellege lett volna, mint ma van. Ma nem legális parlamenti küzdelemről yan szó, mert ez a küzdelem lehetetlenné vált, te­kintve, hogy a paraszt—demokrata koa­líció képviselőit revolvergolyókkal ker­getik ki a szkupstinából. Az a vérengzés, melynek Radics is áldozatává lett, nem elszigetelt jelenség, hanem a kormány­párt jól átgondolt emberölési tervének első etappeja. A jelenlegi belgrádi urak már a bajonnettekben sem bíznak, mert a bajonnettek többnyire horvát és szlo­vén katonák kezeiben vannak s kényte­lenek alattomos fegyverekhez nyúlni. A külföld szintén Belgrádi ellen fordult és nem folyósítja a föltétlenül szükséges nagy külföldi kölcsönt. A paraszt—demokrata koalíció Radics István | szellemében tovább küzd az elnyomók ellen azzal a jelmondattal, amelyet a gyilkosság után hoztak. Ez a jelmondat igy hangzik: „Alkotmány és törvény nem létezik többé, csak a nép és a király uralkodnak.^ Macek után Pribicsevics Szvetozár, a de­mokrata párt vezére, beszélt. Kifejtette, hogy a belgrádi közeledési kísérletek jelentékte­lenek és nevetségesek. A vérfoltos szkupstinában nem lehet tár­gyalni. Érthetetlen, hogy a véres tett el­követése után a bűnös parlamentet nem kergették szét. Csehszlovákiában Masa- ryk a németeket is megnyerte a kor­mányzásra, Jugoszláviában a szerbek még a horvátokat is kiüldözik belőle. Jugoszláviában a lakosság többségét képvi­selő parlamenti tagokat egyszerűen lelövöl- dözik, vagy csendőrökkel kergetik ki Bel­grád b ól. Ha a hotrvátok annak idején meg­gyilkolták volna Pasiosot, a szerbeik bizonyá­ra megtámadták volna Zágrábot. Ezt maguk a szerbek kijelentették. A paraszt—de­mokrata koalíció, amely Ószerbián kívül az összes Jugoszláviába tömörített népeket csak­nem egyhangúan képviseli, ni^ gyilkosság után megőrizte békés, de határozott politikáját. S ennél a pacifizmusnál meg is maradt. A küzdelem azonban folytatódik a célok kompromisszumnélküli eléréséig. A eél pedig az, amiről Radics István még halá­loságyán is beszélt: Az összes jugoszlá- vok egyesítése, még a bolgároké is, azaz egy olyan 18—20 millió lakosú államnak megteremtése, amely Olaszországgal min­den tekintetben felveheti a versenyt. Az uj hatalmas délszláv államban a szó leg­szorosabb értelmében a paraszturalimat kell kiépíteni. Ez az állam a balkáni kultúra zá­loga lesz. Jugoszláviát a szomszédos államok mágnesévé kell átalakítani, hogy egyik se za­rándokoljon Rómába, mint most, a veszede­lem idején. A koalíció ennek a végső célnak elérésére szólitja fed a népet. Az utolsó szónok Pernar dr. exállamtit- kár volt. Kifejtette, hogy Szerbia és, Horvátország i csak kölcsönösen garantált abszolút sza- I badságban élhetnek egymás mellett. A Szerbiával való kiegyezésnek szem előtt kell tartania Horvátország teljes függetlensé­gét. Más alapon szó sem lehet megegye­zésről. A népgyülés után a koalíció képviselői és vezetői valóságos diadalmenetben vonul­tak végig a városon, ahol a városházán ban­kett volt tiszteletűikre. A lakoma pohárkö­szöntői körülbelül ugyanolyan hangnemben voltak megfogalmazva, mint a népgyülésen edmondott beszédek. A pártnap zágrábi részt­vevői este külön vonatokkal és autókkal eb hagyták a kongresszus helyét. A nép a legna­gyobb rendben oszlott szét. ‘Az esti órákban Belgrádban a lakosság egy része szintén lelkesen tüntetett a pa­raszt—demokrata koalició és annak veze­tői mellett. Összeütközésre nem került a sor. A készen­létben álló rendőrség sehol sem avatkozott be a nyugodt lefolyású felvonulásokba. Herényiét Smtth amerikai elnökjelölt ellen Newyork, október 22. Az United Press jelentése szerint Allé Smith demokratapárti elnökjelölt ellen merényletet követtek el. A vasárnapra virradó éjjel ismeretlen tettesek, de mindenesetre a Ku-Klux-Klan tagjai, több revolverlövést adtak le az elnökjelölt vo­natja ellen, miután előbb az ablakhoz csalták Smithet. A demokrata elnökjelölt Oliio ál­lamban utazott s Pemberto és Kvince között az éjszakában a vágányok mellett egy hatal­mas égő keresztre, a Ku-Klux-KIanok hírhedt jelére lett figyelmes. Smith az étkezökocsi- bán tartózkodott s a hatalmas tiiz láttára az ablakhoz sietett. Ebben a pillanatban a sötét­ből valaki több lövést adott le arra az ablakra, amelyen kinézett. A golyók néhány centi­méterre az elnökjelölttől hatoltak a kocsi falába. Néhány pillanatig pánik uralkodott s a jelenlévők mind fedezéket kerestek az asztalok és a székek mögött. Szerencsére senki sem sebesült meg. A rendőrség azonnal megindította a nyomozást, amelynek azonban ed­dig nem volt eredménye. A déli államokban a merénylet híre óriási felháborodást keltett. maxsamas^i^ 1-es gyermek cáfolja meg ezt az állítást. Ne­künk nem deklarációkra , van szükségünk, hanem tettekre. Csakhogy azt is megszok­hattuk, hogy itt kétféle politika működik, aiz egyik befelé a nacionalizmus eszközeivel, a másik pedig az, amely a demokráciát muto­gatja kifelé, mint propaganda jelszavát a mindenkori kormányoknak, amelyet azon­ban a tények megcáfolnak. Az iskolatanácsnak lenne az a feladata, hogy megszüntesse azokat az anomáliákat, amelyek az iskolát a politika korteskedései­nek eszközévé alacsonyitja le. Hiszen tu­dunk példát aura, hogy a magyar községék lakosai, ahol egyetlen gyemnek sem tudott szlovákul, mégis szlovák iskolát kértek ab- ból a célból, hogy a földreformban részesed­jenek. Az agrárius párt azután a szlovák liga utján meg is valósítja ezeket a Ikímérá- kat, lesiet alkot lélek nélkül. Hiszen Hodzsa Milán már régebben elitéit© a lélekráldást, azonban pártja erről még ezideig nem vett tudomást Ahol ül yen kettős arca van az iskolapolitikának, annak őszinteségében nem hihetünk. A nemzeti iskola akadályai a hitvállá­sos iskolák, melyek Szlovenszkóban az ösz- szes iskoláknak több mint nyolcvan százalé­kát teszik. Kísérlet történt arra nézve is, hogy a tanítók államosítása utján kíséreljék meg ezeknek aiz iskoláknak csöndes államo­sítását, és bár erre megnyerték a magyar tanítóságnak is egy tekintélyes részét min­denféle előnyök ■ megosdllogtatásával, úgy hogy azok hajlandóknak is - nyilatkoztak a személyes államosítás trójai falovában a fe­lekezeti iskolák államosítása érdekében résztvenni, ez soha. komoly kísérletnek nem volt tekinthető, mert az egyházaknak auto­nómiáját is törvények szabályozzák vagy7 nemzetközi szerződések biztosítják szabad kulturális tevékenységüket. Az egységes nemzeti iskola terve tehát visszakerült oda, ahonnan kiindult. Hodzisa Íróasztalára. Ez a program egyelőre nem posszibilts, legalább is Szlovenszkón nem az. így azután nem marad más hátra, mint a •régi ösvényen haladni, ez az ut sem vezet azonban felénk, magyarok felé, nem hozza a •magyar iskola jogait, nem biztosítja annak magyar szellemét, hanem azt a jelszó-demo­krácia és a papiros-humanizmus keveréké­vel akarja megtölteni; öntudatot hirdet, de nem magyar öntudatot nevel gyermeke in ív­ben, hanem annak helyén a kozmopoliíiz- mus kapuját épáti meg. Ez ellen a szellem éllen küzdeni kötelessége minden nemzeté­hez hü magyar embernek, de kötelessége a magyar tanítóságnak is, amely a tanítás sza­badságának demokratikus éhéit érvénye­síti, ha ezékuek a nemzeti öntudatunkat sér­tő tendenciáknak gátat vet a magyar isko­lákban. Megtörténhetik ez anélkül, hogy kö­telességet mulasztanának egy pillanatra is 'és jogukban áll, sőt kötelességük az egyol­dalú álláspont mellett annak ellenkezőjét, is, az érem másik oldalát is megismertetni az ifjúsággal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom