Prágai Magyar Hirlap, 1928. október (7. évfolyam, 225-249 / 1852-1876. szám)

1928-10-21 / 241. (1868.) szám

ff©! ismerte meg Gárdonyi £3 magyar parasztot? Irta: MOLNÁR JENÓ 1928 október 21, vasárnap. Egy megnyúlt arcú, Sahyaru Vendel-sze­rű fiatalember [kopogtatott 1885-ben Tisza Kálmán kormányának szegedi lapjánál, a már álékor is öreg Szegedi Híradónál. Nagy Sándor ügyvéd volt a komoly és száraz újság szerkesztője, nagy helyi potentát, Dáni főis­pán bizalmasa és Szeged későbbi „örökös41 főispánjának, Káilay Ál bérinek, a rózsái Ige­iek és parkok mosolygó barátjának, a város egyetlen dzsentrijének, első tanácsadója. Nagy Sándor inkább politikus volt, mint toli- forgató publicista, inig a túlsó tábor, a negy­vennyolcas pánt két olyan dárdavetővel di­csekedhetett, mint a novellista Békefi Antal és a közgazdász Kulinyi Zslgmond. Kapóra jött hát a nagy Sándornak Gárdonyi Géza, a kis néptanító, aki — amaz idők jószokása sze­rint — nem viceházmesterné^riportokkal tett ér ettségit a szerkeszt őségben, hanem kiön­tött egy garaboly novellát, egy szakajtó hu­moreszket, egy kosár verset és miután a re- dakton ur tehetséget látott bennük, munka­társává avatta a sápadt jövevényt. így lett új­ságíró Gárdonyi. Mit csinált Szegeden Gárdonyi Géza? Elsősorban is pipázott. Egész nap pipá­zott, szomorúan lógatván fogai közül a gara- sos meggyfapipaszárat. És mit csinált azon­kívül? Megcsuloiva minden újságíró-hagyo­mányt, korán reggel kelt, rövid sétát tett a Tiszaparton, aztán a városházára ment, ott is a kihágási bírósághoz, akol legnagyobb volt a forgalom. Tanyai népek jöttek-mentek, akiket apró „mezőrendőri kihágási11 ügyek­ben citált maga elé a „tekintetös Koczor-bi- róság11. Így nevezte a tanya ezt a hatóságot, amelynek élén a nagyon jóizü, nagyon jó­szívű, nagyon korpulens Koczor János kapi­tány állt. Mint valami várba vette be magát ide Gárdonyi. Ütött-kopott bőrkarosszék állt az egyik sarokban, itt telepedett le és sem­mit sem csinált, csak pipázott és hallgatott. Maga Koczor János mondta e sorok írójának vagy húsz évvel ezelőtt: — Az első napokban, hogy a fiatal ujság- iró kezdett bejárogatni a hivatalomba, min­den reggel megnéztem a Híradót: ugyan mát irt bele az ón csöndes vendégem? De bizony egy árva szót sem találtam benne azokból a pirinyó tragédiákból, apró zömenésekből, ha- tárvillongások!)ól, amik a kihágási ügyek tár­gyalása rendjén tárultak föl. Úgy látszik, az­zal se törődött sokat Gárdonyi, hogy a másik újság, a kon kurrens Szegedi Napló, lema- rasztaita. Pedig nem egyszer kapott orrt emiatt a szerkesztőjétőL Hónapokig minden áldott nap beállított hozzám és egyszer se láttam, hogy jegyzeteket készített volna. Gon­doltam: mi a csudába jár hozzám és hová rakja a témákat? Egyszer csak, vagy tíz esz­tendő múlva, egy novellát olvasok az Uj Idők-ben... Nini — mondom —, ehun van­nak az én „gyönyörű, cétorányos11 paraszt­jaim. Gárdonyi Géza irta. Azután a napilap­ban olvastam elbeszélést tőle. Hiszen ez itt Bőrösök Rózái, ez meg a Csamangó Illés! Mintha csak fotográfus kapta volna le őket, olyan élethüek a figurák, mintha gramofon örökítette volna meg a hangjukat, annyira az ő szavajárásuk, észjárásuk ez. És a többi, tíz, busz, ötven, száz novella, rajz, zsánerkép: csűrni szegedi tanyaember, ráismerek a ma­gam tárgyalási módjára, a klienseim furfan­gos, dugóhuzós válaszadásaira. No lám, az a csöndes, pipás Gárdonyi! Hát még se figyelte hiába az én parasztjaimat. A riportok elma­radtak ugyan, de később szivetdelket gyö- nyörkö/ltető novellákká terebélyesedtek ki. ÉS büszkén emlegette mindig Koczor Já­nos, hogy Gárdonyi az ő tárgyalótermében találta meg legszebb magyar Írásaihoz a mo­delleket. A rendőri hírszolgálatot elhanyagolta a kezdő szegedi újságíró, de annál fürgébb volt a tolla, amikor a függetlenségi kollégákkal kellett hadakozni szerkesztői parancsra. Gár­donyi játékos szelleme, elbájoló humora, sze­líd filozófiája és még szelidebb maliciája ezekben a vitairatokban jutott először szóhoz. A túlsó partról élénlkebben kezdtek felesel- getni, pattogtak a jelzők, durrogtak az akkor divatos közjogi szólamok — de csak afféle mozsársütögetés volt az egész —, csak füstje volt, magva nem, — sebesült sohasem maradt a porondon. Volt a Szegedi Híradónak heti élcliap- melléklOte is. Szögedi Paprika: ez volt a süt­sz erű címe. Maró, csípős volt ez a fűszer, de csak az prüszkölt tőle, aki nagyon is mellre szívta. Szinte olyan édes volt, mint a — szö­gedi paprika. Gárdonyi Don Vigole álnév alatt irta a karcoiatait, tréfás verseit és eb­ben a kis élclapban formálta meg halhatat­lanul mulatságos falusi triumvirátusait: Göre Gábort, Durbintfl sógort, Káíaa cigányt. A negyvennyolcas jelszó varázsa csakhamar a Napióboc csábította Gárdonyit, akinek itt n Hüvelyk Matyi című élclapmellékletben sókkal szabadabban csapongóit a szelleme, szárnyaikat kapott a leleménye és persze a hatása is közvetlenebb lett. Itt szövődött forró barátsága Tömörkény Istvánnal, aki ha me­gszövésben nem w érte el Gárdonyii, de apró rajzaiban épp olyan monumentális és örök dolgokat tudott alkotni. A világháború előtt sűrűn rándult le Bu­dapestre Éger iróremetéje. Mikor emlékeze­tébe hívtam Don Vigolót, pipája szárával megbökte homlokát és igv szólt: — Don Vigole?... Hát persze. Emlék­szem. Az volt az első Göre Gábor. Hogy mért nem folytatom? Tudja, öcsém, valahogy még­is restellem ám, hogy sokkal jobban ismer­nek a Göre Gábor után, mint a történelmi regényeim után. Sohase felejtik el a komoly írónak, ha egyszer pojáca volt. Szeretném ki­váltam! a múltamból ezt az emléket, szeret­ném elégetni azokat a könyveket. Meg az­tán ... a tréfa, a humor nem a magamfajta öregeit kenyere. Maradjon az csak a fiata­loké. Szomorú az élót nagyon, elfanyarodik az ember ... De amikor remekírókkal bizonyítgattam, hogy az ifjúkorban elkövetett hasonló bűnö­ket szívesen bocsátja meg az utókor, sőt há­lás értük, megenyhült az ősz mester. Az volt az érzésem, hogy nem is haragszik olyan A cserkészei míja Ma:GYŐRI DEZSŐ Mindenki, aki a magyar ifjúsági mozgal­makhoz szeretettel és megértéssel juttatja el a maga tudását, nézetét és kritikáját, igaz hasznára van a minden érdeklődésre érde­mes ügynek. És nemsokára eljön az az idő is, amikor a magyar fiatalságnak már azok is szolgálatot fognak ‘tenni, akik kevesebb sze­retettel és több meg nem értéssel nyúlnak kérdéseihez. Mert a magyar ifjúság mai megmozdulásai az érlelődő idő jele. Ahogy a napóleoni háborúk után az uj német generá­ció megteremtette a német nemzeti kibonta­kozás lehetőségét, amivel a következő gene­ráció már meg is valósíthatta a német törté­nelem legfényesebb korszakát, — ahogy az ifjú törökök mozgalima megmeri tette a vég- pusztuláslől a ,-beteg embert11 és kiépítette az „utat Kemal korszakos országimén téséhez, — ahogy a futurista-aktivista olasz fiatalság előkészítette a közhangulatot Mussolini dikta­tórikus aktivúzmusának nagy nemzeti rene­szánszához, — épp úgy a ma több országban érezhető és egyre érezhetőbbé váló magyar ifjúsági megmozdulások is egy nagy törté­nelmi munka és megújhodás első biztató je­lei és zászlóvivői. Sosem csináltam titkot ab­ból a hitemből, hogy a jövő magyar vezető társadalom legjobbjainak jórészét épp a fe­gyelmezett rendihez szoktatott, önmérséklet­re és önkritikára nevelt, jellemben és szel­lemi felkészültségben erős és önzetlen kol­lektív munkáiban felnőtt cserkészek köréből fogja rekrutáílni a jövő. Nem a cserkész ro­mantika, nem a turista hajlam és nem a já­ték az, ami engem a cserkészethez húz, ha­nem a jeli omkép zés, a bátor önállóságira ne­velés, az egészség és a széles szellemi hori­zont. Az a lehetőség, hogy úgy testi, mint szellemi, főképp pedig lelki tulajdcnságok­ban és erőben kiváló generációt akar terem­teni, és kezdjük látni: tud is teremteni. A most tizen ölt éves magyar cserkészet erre már igazolásokat ás ad. így tehát öröm­mel kell üdvözölnünk mindenkit, aki a sze­retet és a jószándíéfc nevében akar hozzájá­rulni az igaz ügy sikeréhez és propagálás­hoz. Azt hiszem, így jött a P. M. H. október 17. számában megjelent cikk és Írója is, aki „dl11 szignóval „A magyar cserkészet fel­adata11 címén foglalkozik a magyar cserké­szet kérdésével, illetve csoportokba skatulyá­zásával. Ürömmel üdvözlöm, mert sokakat igyekszik hozzásegíteni a magyar ifjúsági mozgalmak egyik ágának, a cserkészetnek, megismeréséhez s elég jól leszögezi a cser­készet egyik célját abban, hogy „egyenes lelkű, derék embereket akar nevelni, akik .mindenütt és mindenkor megállják a helyü­ket. Van azonban néhány pontja a linnészerü skatulyázásnak, amelyet nem lehet szó nél­kül hagyni annak veszélye nélkül, hogy sú­lyos és káros félreértéseket ne plántáljon a magyar társadalomba és esetleg a cserké­szekbe is. A kiscserkészet, diákcserkészet, iparos- cserkészet és egyetemista cserkészet négyes csoportosítása kissé egyoldalú és egyéni: mert korok szerint csoportosítva háromféle cserkészetet különböztethetünk meg: a kis cserkészetet (farkaskölykök, 8-10-12 évig), a cserkészeiét, 10-12 évtől 18 évig, és az öreg- cserkészetet, 18-tói följebb. Munkaterületek szerint viszont a következő csoportosítás le­hetséges : falusi cserkészet és városi cserké­szet, utóbbinál külön a diák- és a nemdiák- (iparos sfb.) cserkészet, természetesen mind­három korosztályban. Nálunk egyelőre csak a diák- (és főisko­lás-) cserkészet és csak elenyésző százalék­ban az iparosicserkészet jöhet számításba. A mozgalom főleg a diákság körében hódított s igy a cserkészet keretei közül nálunk csupa főiskolás nőtt ki s ezek, megérezve a cserké­szet válságát, meg is találták, illetve meg­teremtették a maguk külön, speciális cserké­szetét, melyet itt a Szent György Kör és a tőle származott Sarlós mozgalom Teprezentál. A cserkészet; válságának azonban nem­csak korkérdés volt a szülő oka, de mélyebb, belsőbb, tartalmi kérdések is. Hiányzott kü­lön magyar élettartalma, külön pedagógiája, realitásokba kapcsolódó társadalmi vonatko­zásai, szociális beállítottsága a magyar kol­lektíváim felé ésatöbbi. Ez hiányzott a közép­iskolás cserkészetben is, a főiskolásoknál is. Az elsőnél — épp a Szent György Kör volt diákcserkészei köréből — ez a hiámy megol­dást nyert a -„regös-cserkészet11 megteremté­sekor, a felnőttebb cserkészeknél pedig a rokon „Sarlós11 mozgalom proktamálásakor. Ha az Isten is úgy akarja, akkor ebből a túrna umu'Jw: iw’b pa m mÉú isi szlovák ékszer-, mm- ezflstwár ¥gslal«to>ne$*»B8& frostb® feswérek Gyár: Bratislava, Ferenciek tere 1. Telefon: 57. Eladási hely: Bratislava, Mihály-utca 6. Telefon: 16—02. Elsőrangú készítmények ékszer-, arany- és ezüstárukban — 50% megtakarítás — Eladás eredeti gyári árakon Ó-arany és ezüst, valamint érmék fazon átdolgozását a legolcsóbb árak mellett vállaljuk Brilliáns átdolgozások alkalmával a kő befoglalásánál t. vevőink jelen lehetnek Állami alkalmazottak 5% engedményt kapnak Javításokat azonnal eszközlünk két mozgalomból, a cserkészetnek igazi ma­gyar talajra való beoltásából fog kinőni a jövő magyar cserkészete. Ez természetesen a világmerkészet tízparancsolatának alapján áll, sőt: miivel nemcsak a törvény betűihez, de annak szelleméhez ie alkalmazkodik, job­ban mindem eddigi magyar cserkészárónyzai- nál. Nőm vagyok jós, de nem hiszem, hogy tévedek akkor, miikor azt állítom, hogy Ba- den Powel is ilyenvakhogy gondolta a cser­készet nemzetek szerinti felhasználását és át­ültetését, mint ahogy ezek a fiuk a magyar talajbeoltást megcsinálták. Mert Mafékingnél biciklis futárként, de már Plymouthban jó tengerészként volt jó cserkész az angol cser­kész. De hisz teljes is a szabadság: minden nemzet fiára kötelező a törvényparanosa: jő fia legyein nemzetének, jő polgára államá­nak. Jó fia pedig csak úgy lehet, ha előké­szíti magát arra a munkára, amii akkor vár rá, ha nemcsak egy cserkészőrsöt, de egy egész népet vagy ennek egy rétegét, csoport­ját vagy osztályát kel vezetnie. Mindenütt és mindenkor csak akkor állhatja meg a he­lyét a magyar cserkész is, ha felkészül a mindenütt! és mindenkori munkára. Ettől a mindenüttől és mindenkortól azonban sok függ: elsősorban az, hogy az élet nem séma és egy világmozgalom sémái is csak arra- valók és csakis akkor jók, ha azokat a min­denütt és a mindenhol realitásaihoz mért és szükséges tartalom tölti be. Mivel a magyar cserkészet első évtizede a Baden Powel-i cserkészet formai utánzásában merült ki, épp azért kellett azt a magyar viszonyok és a mai kor szerint magyarrá reformálni, mint ahogy azt megtették a németek i®, az oro­szok i®. Nem hogy reformokra nem volt szükség, de esek nagyrészt már meg is szü­lettek és életfaktorok is. Hála Istennek. Aimi pedig az iparoscserkészetet illeti, itt a cikkíró egy nagyon könnyen nem cser- kősziesnek látszó mondatot csúsztatott el a tolla alatt: azt mondja, hogy „igyekezzünk arra, hogy a tanonc ne a társadalom kitaszí­tottjai legyenek, illetve maradjanak, sőt el­lenkezőleg, engedjük meg nekik is, hogy a társadalomért áldozni tudjanak.11 Biztosra veszem, hogy itt valami lapsus van s ezért érdemben nem is foglalkozom ezzel bőveb­ben. I Nem mehetek el azonban szó nélkül a főiskolás cserkészekről mondott kijelentések mellett: szerintem a fő iskoláscser készet nem a diákcserkészetből „kénytelenül kienge­dett11 és a „diákcserkészetben meg nem en­gedhető szabadságokat mivelő11 ifjak társa­sága, tehát valami inferiórisabb társaság, ha­nem épp ellenkezőleg, végre az a derekabb generáció, amelyik a cs erk és zes zni éket a reális életbe és a társadalom életébe van hi­vatva átültetni egy jobb kor és egy jobb tár­sadalom eljövetele érdekében: tehát már az első olyan generáció, amelyekért tulajdon­képpen a* egész cserkészet létesült. Tessék majd húsz esztendő múlva megnézni a ma­gyar társadalom vezetőgárdáját: ezekből so­kat ott fogunk találni. A cserkészet nem forma — és hova­tovább nem forma —, hanem élő élet s mint ilyen, fejlődő, alakuló organizmus. És nem korlátok, nyögök, dogmák, de szabad®ágsze­retet, jellemerősség, testi és szellemi kiváló­ság ® humánus goaadoTkozáamód, szociális ér­zés, nemzeflhüség és haladláevágy az ideálja: egy jobb, egy tökéletesebb, egy boldogabb embertípus kitermelése. Ezlt akarta a mozgalom megalapítója is. Semmi mást. Ebhez mindenütt 6e mindenkor cs*k agy 6 __________ „l eirasso" Márványmozaiklap-müko és Cementárűgyár SCHMIDL és NAGY Lucenec Fiók és eladási iroda: Bratislava, Stefanik u. l/II. | Gyárt: Márványmozaik és cementlapokat, p Mükölépcsöket, Márványzuzalékot |j minden színben és nagyságban, || Müvakolatot „Kristaiit" néven. j| Készít: Terrazzo és Xylolitb padlókat. 1 nagyon Göre bíró uramra, Durbints sógorra, meg a Kátsa cigányra. Inkább a kérlelhetet­len múló időikre...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom