Prágai Magyar Hirlap, 1928. október (7. évfolyam, 225-249 / 1852-1876. szám)
1928-10-21 / 241. (1868.) szám
ff©! ismerte meg Gárdonyi £3 magyar parasztot? Irta: MOLNÁR JENÓ 1928 október 21, vasárnap. Egy megnyúlt arcú, Sahyaru Vendel-szerű fiatalember [kopogtatott 1885-ben Tisza Kálmán kormányának szegedi lapjánál, a már álékor is öreg Szegedi Híradónál. Nagy Sándor ügyvéd volt a komoly és száraz újság szerkesztője, nagy helyi potentát, Dáni főispán bizalmasa és Szeged későbbi „örökös41 főispánjának, Káilay Ál bérinek, a rózsái Igeiek és parkok mosolygó barátjának, a város egyetlen dzsentrijének, első tanácsadója. Nagy Sándor inkább politikus volt, mint toli- forgató publicista, inig a túlsó tábor, a negyvennyolcas pánt két olyan dárdavetővel dicsekedhetett, mint a novellista Békefi Antal és a közgazdász Kulinyi Zslgmond. Kapóra jött hát a nagy Sándornak Gárdonyi Géza, a kis néptanító, aki — amaz idők jószokása szerint — nem viceházmesterné^riportokkal tett ér ettségit a szerkeszt őségben, hanem kiöntött egy garaboly novellát, egy szakajtó humoreszket, egy kosár verset és miután a re- dakton ur tehetséget látott bennük, munkatársává avatta a sápadt jövevényt. így lett újságíró Gárdonyi. Mit csinált Szegeden Gárdonyi Géza? Elsősorban is pipázott. Egész nap pipázott, szomorúan lógatván fogai közül a gara- sos meggyfapipaszárat. És mit csinált azonkívül? Megcsuloiva minden újságíró-hagyományt, korán reggel kelt, rövid sétát tett a Tiszaparton, aztán a városházára ment, ott is a kihágási bírósághoz, akol legnagyobb volt a forgalom. Tanyai népek jöttek-mentek, akiket apró „mezőrendőri kihágási11 ügyekben citált maga elé a „tekintetös Koczor-bi- róság11. Így nevezte a tanya ezt a hatóságot, amelynek élén a nagyon jóizü, nagyon jószívű, nagyon korpulens Koczor János kapitány állt. Mint valami várba vette be magát ide Gárdonyi. Ütött-kopott bőrkarosszék állt az egyik sarokban, itt telepedett le és semmit sem csinált, csak pipázott és hallgatott. Maga Koczor János mondta e sorok írójának vagy húsz évvel ezelőtt: — Az első napokban, hogy a fiatal ujság- iró kezdett bejárogatni a hivatalomba, minden reggel megnéztem a Híradót: ugyan mát irt bele az ón csöndes vendégem? De bizony egy árva szót sem találtam benne azokból a pirinyó tragédiákból, apró zömenésekből, ha- tárvillongások!)ól, amik a kihágási ügyek tárgyalása rendjén tárultak föl. Úgy látszik, azzal se törődött sokat Gárdonyi, hogy a másik újság, a kon kurrens Szegedi Napló, lema- rasztaita. Pedig nem egyszer kapott orrt emiatt a szerkesztőjétőL Hónapokig minden áldott nap beállított hozzám és egyszer se láttam, hogy jegyzeteket készített volna. Gondoltam: mi a csudába jár hozzám és hová rakja a témákat? Egyszer csak, vagy tíz esztendő múlva, egy novellát olvasok az Uj Idők-ben... Nini — mondom —, ehun vannak az én „gyönyörű, cétorányos11 parasztjaim. Gárdonyi Géza irta. Azután a napilapban olvastam elbeszélést tőle. Hiszen ez itt Bőrösök Rózái, ez meg a Csamangó Illés! Mintha csak fotográfus kapta volna le őket, olyan élethüek a figurák, mintha gramofon örökítette volna meg a hangjukat, annyira az ő szavajárásuk, észjárásuk ez. És a többi, tíz, busz, ötven, száz novella, rajz, zsánerkép: csűrni szegedi tanyaember, ráismerek a magam tárgyalási módjára, a klienseim furfangos, dugóhuzós válaszadásaira. No lám, az a csöndes, pipás Gárdonyi! Hát még se figyelte hiába az én parasztjaimat. A riportok elmaradtak ugyan, de később szivetdelket gyö- nyörkö/ltető novellákká terebélyesedtek ki. ÉS büszkén emlegette mindig Koczor János, hogy Gárdonyi az ő tárgyalótermében találta meg legszebb magyar Írásaihoz a modelleket. A rendőri hírszolgálatot elhanyagolta a kezdő szegedi újságíró, de annál fürgébb volt a tolla, amikor a függetlenségi kollégákkal kellett hadakozni szerkesztői parancsra. Gárdonyi játékos szelleme, elbájoló humora, szelíd filozófiája és még szelidebb maliciája ezekben a vitairatokban jutott először szóhoz. A túlsó partról élénlkebben kezdtek felesel- getni, pattogtak a jelzők, durrogtak az akkor divatos közjogi szólamok — de csak afféle mozsársütögetés volt az egész —, csak füstje volt, magva nem, — sebesült sohasem maradt a porondon. Volt a Szegedi Híradónak heti élcliap- melléklOte is. Szögedi Paprika: ez volt a sütsz erű címe. Maró, csípős volt ez a fűszer, de csak az prüszkölt tőle, aki nagyon is mellre szívta. Szinte olyan édes volt, mint a — szögedi paprika. Gárdonyi Don Vigole álnév alatt irta a karcoiatait, tréfás verseit és ebben a kis élclapban formálta meg halhatatlanul mulatságos falusi triumvirátusait: Göre Gábort, Durbintfl sógort, Káíaa cigányt. A negyvennyolcas jelszó varázsa csakhamar a Napióboc csábította Gárdonyit, akinek itt n Hüvelyk Matyi című élclapmellékletben sókkal szabadabban csapongóit a szelleme, szárnyaikat kapott a leleménye és persze a hatása is közvetlenebb lett. Itt szövődött forró barátsága Tömörkény Istvánnal, aki ha megszövésben nem w érte el Gárdonyii, de apró rajzaiban épp olyan monumentális és örök dolgokat tudott alkotni. A világháború előtt sűrűn rándult le Budapestre Éger iróremetéje. Mikor emlékezetébe hívtam Don Vigolót, pipája szárával megbökte homlokát és igv szólt: — Don Vigole?... Hát persze. Emlékszem. Az volt az első Göre Gábor. Hogy mért nem folytatom? Tudja, öcsém, valahogy mégis restellem ám, hogy sokkal jobban ismernek a Göre Gábor után, mint a történelmi regényeim után. Sohase felejtik el a komoly írónak, ha egyszer pojáca volt. Szeretném kiváltam! a múltamból ezt az emléket, szeretném elégetni azokat a könyveket. Meg aztán ... a tréfa, a humor nem a magamfajta öregeit kenyere. Maradjon az csak a fiataloké. Szomorú az élót nagyon, elfanyarodik az ember ... De amikor remekírókkal bizonyítgattam, hogy az ifjúkorban elkövetett hasonló bűnöket szívesen bocsátja meg az utókor, sőt hálás értük, megenyhült az ősz mester. Az volt az érzésem, hogy nem is haragszik olyan A cserkészei míja Ma:GYŐRI DEZSŐ Mindenki, aki a magyar ifjúsági mozgalmakhoz szeretettel és megértéssel juttatja el a maga tudását, nézetét és kritikáját, igaz hasznára van a minden érdeklődésre érdemes ügynek. És nemsokára eljön az az idő is, amikor a magyar fiatalságnak már azok is szolgálatot fognak ‘tenni, akik kevesebb szeretettel és több meg nem értéssel nyúlnak kérdéseihez. Mert a magyar ifjúság mai megmozdulásai az érlelődő idő jele. Ahogy a napóleoni háborúk után az uj német generáció megteremtette a német nemzeti kibontakozás lehetőségét, amivel a következő generáció már meg is valósíthatta a német történelem legfényesebb korszakát, — ahogy az ifjú törökök mozgalima megmeri tette a vég- pusztuláslől a ,-beteg embert11 és kiépítette az „utat Kemal korszakos országimén téséhez, — ahogy a futurista-aktivista olasz fiatalság előkészítette a közhangulatot Mussolini diktatórikus aktivúzmusának nagy nemzeti reneszánszához, — épp úgy a ma több országban érezhető és egyre érezhetőbbé váló magyar ifjúsági megmozdulások is egy nagy történelmi munka és megújhodás első biztató jelei és zászlóvivői. Sosem csináltam titkot abból a hitemből, hogy a jövő magyar vezető társadalom legjobbjainak jórészét épp a fegyelmezett rendihez szoktatott, önmérsékletre és önkritikára nevelt, jellemben és szellemi felkészültségben erős és önzetlen kollektív munkáiban felnőtt cserkészek köréből fogja rekrutáílni a jövő. Nem a cserkész romantika, nem a turista hajlam és nem a játék az, ami engem a cserkészethez húz, hanem a jeli omkép zés, a bátor önállóságira nevelés, az egészség és a széles szellemi horizont. Az a lehetőség, hogy úgy testi, mint szellemi, főképp pedig lelki tulajdcnságokban és erőben kiváló generációt akar teremteni, és kezdjük látni: tud is teremteni. A most tizen ölt éves magyar cserkészet erre már igazolásokat ás ad. így tehát örömmel kell üdvözölnünk mindenkit, aki a szeretet és a jószándíéfc nevében akar hozzájárulni az igaz ügy sikeréhez és propagáláshoz. Azt hiszem, így jött a P. M. H. október 17. számában megjelent cikk és Írója is, aki „dl11 szignóval „A magyar cserkészet feladata11 címén foglalkozik a magyar cserkészet kérdésével, illetve csoportokba skatulyázásával. Ürömmel üdvözlöm, mert sokakat igyekszik hozzásegíteni a magyar ifjúsági mozgalmak egyik ágának, a cserkészetnek, megismeréséhez s elég jól leszögezi a cserkészet egyik célját abban, hogy „egyenes lelkű, derék embereket akar nevelni, akik .mindenütt és mindenkor megállják a helyüket. Van azonban néhány pontja a linnészerü skatulyázásnak, amelyet nem lehet szó nélkül hagyni annak veszélye nélkül, hogy súlyos és káros félreértéseket ne plántáljon a magyar társadalomba és esetleg a cserkészekbe is. A kiscserkészet, diákcserkészet, iparos- cserkészet és egyetemista cserkészet négyes csoportosítása kissé egyoldalú és egyéni: mert korok szerint csoportosítva háromféle cserkészetet különböztethetünk meg: a kis cserkészetet (farkaskölykök, 8-10-12 évig), a cserkészeiét, 10-12 évtől 18 évig, és az öreg- cserkészetet, 18-tói följebb. Munkaterületek szerint viszont a következő csoportosítás lehetséges : falusi cserkészet és városi cserkészet, utóbbinál külön a diák- és a nemdiák- (iparos sfb.) cserkészet, természetesen mindhárom korosztályban. Nálunk egyelőre csak a diák- (és főiskolás-) cserkészet és csak elenyésző százalékban az iparosicserkészet jöhet számításba. A mozgalom főleg a diákság körében hódított s igy a cserkészet keretei közül nálunk csupa főiskolás nőtt ki s ezek, megérezve a cserkészet válságát, meg is találták, illetve megteremtették a maguk külön, speciális cserkészetét, melyet itt a Szent György Kör és a tőle származott Sarlós mozgalom Teprezentál. A cserkészet; válságának azonban nemcsak korkérdés volt a szülő oka, de mélyebb, belsőbb, tartalmi kérdések is. Hiányzott külön magyar élettartalma, külön pedagógiája, realitásokba kapcsolódó társadalmi vonatkozásai, szociális beállítottsága a magyar kollektíváim felé ésatöbbi. Ez hiányzott a középiskolás cserkészetben is, a főiskolásoknál is. Az elsőnél — épp a Szent György Kör volt diákcserkészei köréből — ez a hiámy megoldást nyert a -„regös-cserkészet11 megteremtésekor, a felnőttebb cserkészeknél pedig a rokon „Sarlós11 mozgalom proktamálásakor. Ha az Isten is úgy akarja, akkor ebből a túrna umu'Jw: iw’b pa m mÉú isi szlovák ékszer-, mm- ezflstwár ¥gslal«to>ne$*»B8& frostb® feswérek Gyár: Bratislava, Ferenciek tere 1. Telefon: 57. Eladási hely: Bratislava, Mihály-utca 6. Telefon: 16—02. Elsőrangú készítmények ékszer-, arany- és ezüstárukban — 50% megtakarítás — Eladás eredeti gyári árakon Ó-arany és ezüst, valamint érmék fazon átdolgozását a legolcsóbb árak mellett vállaljuk Brilliáns átdolgozások alkalmával a kő befoglalásánál t. vevőink jelen lehetnek Állami alkalmazottak 5% engedményt kapnak Javításokat azonnal eszközlünk két mozgalomból, a cserkészetnek igazi magyar talajra való beoltásából fog kinőni a jövő magyar cserkészete. Ez természetesen a világmerkészet tízparancsolatának alapján áll, sőt: miivel nemcsak a törvény betűihez, de annak szelleméhez ie alkalmazkodik, jobban mindem eddigi magyar cserkészárónyzai- nál. Nőm vagyok jós, de nem hiszem, hogy tévedek akkor, miikor azt állítom, hogy Ba- den Powel is ilyenvakhogy gondolta a cserkészet nemzetek szerinti felhasználását és átültetését, mint ahogy ezek a fiuk a magyar talajbeoltást megcsinálták. Mert Mafékingnél biciklis futárként, de már Plymouthban jó tengerészként volt jó cserkész az angol cserkész. De hisz teljes is a szabadság: minden nemzet fiára kötelező a törvényparanosa: jő fia legyein nemzetének, jő polgára államának. Jó fia pedig csak úgy lehet, ha előkészíti magát arra a munkára, amii akkor vár rá, ha nemcsak egy cserkészőrsöt, de egy egész népet vagy ennek egy rétegét, csoportját vagy osztályát kel vezetnie. Mindenütt és mindenkor csak akkor állhatja meg a helyét a magyar cserkész is, ha felkészül a mindenütt! és mindenkori munkára. Ettől a mindenüttől és mindenkortól azonban sok függ: elsősorban az, hogy az élet nem séma és egy világmozgalom sémái is csak arra- valók és csakis akkor jók, ha azokat a mindenütt és a mindenhol realitásaihoz mért és szükséges tartalom tölti be. Mivel a magyar cserkészet első évtizede a Baden Powel-i cserkészet formai utánzásában merült ki, épp azért kellett azt a magyar viszonyok és a mai kor szerint magyarrá reformálni, mint ahogy azt megtették a németek i®, az oroszok i®. Nem hogy reformokra nem volt szükség, de esek nagyrészt már meg is születtek és életfaktorok is. Hála Istennek. Aimi pedig az iparoscserkészetet illeti, itt a cikkíró egy nagyon könnyen nem cser- kősziesnek látszó mondatot csúsztatott el a tolla alatt: azt mondja, hogy „igyekezzünk arra, hogy a tanonc ne a társadalom kitaszítottjai legyenek, illetve maradjanak, sőt ellenkezőleg, engedjük meg nekik is, hogy a társadalomért áldozni tudjanak.11 Biztosra veszem, hogy itt valami lapsus van s ezért érdemben nem is foglalkozom ezzel bővebben. I Nem mehetek el azonban szó nélkül a főiskolás cserkészekről mondott kijelentések mellett: szerintem a fő iskoláscser készet nem a diákcserkészetből „kénytelenül kiengedett11 és a „diákcserkészetben meg nem engedhető szabadságokat mivelő11 ifjak társasága, tehát valami inferiórisabb társaság, hanem épp ellenkezőleg, végre az a derekabb generáció, amelyik a cs erk és zes zni éket a reális életbe és a társadalom életébe van hivatva átültetni egy jobb kor és egy jobb társadalom eljövetele érdekében: tehát már az első olyan generáció, amelyekért tulajdonképpen a* egész cserkészet létesült. Tessék majd húsz esztendő múlva megnézni a magyar társadalom vezetőgárdáját: ezekből sokat ott fogunk találni. A cserkészet nem forma — és hovatovább nem forma —, hanem élő élet s mint ilyen, fejlődő, alakuló organizmus. És nem korlátok, nyögök, dogmák, de szabad®ágszeretet, jellemerősség, testi és szellemi kiválóság ® humánus goaadoTkozáamód, szociális érzés, nemzeflhüség és haladláevágy az ideálja: egy jobb, egy tökéletesebb, egy boldogabb embertípus kitermelése. Ezlt akarta a mozgalom megalapítója is. Semmi mást. Ebhez mindenütt 6e mindenkor cs*k agy 6 __________ „l eirasso" Márványmozaiklap-müko és Cementárűgyár SCHMIDL és NAGY Lucenec Fiók és eladási iroda: Bratislava, Stefanik u. l/II. | Gyárt: Márványmozaik és cementlapokat, p Mükölépcsöket, Márványzuzalékot |j minden színben és nagyságban, || Müvakolatot „Kristaiit" néven. j| Készít: Terrazzo és Xylolitb padlókat. 1 nagyon Göre bíró uramra, Durbints sógorra, meg a Kátsa cigányra. Inkább a kérlelhetetlen múló időikre...