Prágai Magyar Hirlap, 1928. október (7. évfolyam, 225-249 / 1852-1876. szám)
1928-10-21 / 241. (1868.) szám
1328 óktőbecr 21, Yttsárnap. juüí1BmjűMéI!Ís8é8b ^K^MrMAfiS?2K*Hliai2Sf ®4 vezet: a tökéletesbülés útja. Igazi cser- kési az, aki ezt akarja. Mivel egy a cél, az utak sem térhetnek •L Legfeljebb az egyik ember előbbre jurt és mesBzeflbbre haladt már, mint a másik. Az erdő alakiját is csak az láthatja jód, aki nem benn botanizál még az erdő1 sűrűjében, de már kijutott a szabadabb, széles horizontú magaslatokra és ■visszanéz az útra. Hogy ezek az úttörők hívják és vezetni akarják a® utánuk jövőket? Az nemhogy nem joguk, de egyenesen kötelességük is: és nemhogy nem munkakörbe való 'beavatkozás, de kívánatos, szükséges és áldásos történelmi feladat is. Mikor ezt teszik, mikor ifjabb testvéreiket: munkájukban vezetéssel segítik, akkor csak a jótett-paranesnak: cser- késrfogadaílmuknak engedelmeskednek. Hogy ezt hogyan tegyék? Az a praktikum kérdése. Hiszem, hogy ez a gárda, amelyik a jő reformok életformáját is megtalálta, ennek a módját is szerencsésen fogja megválasztani. Hogy pedig az élet rúdiráut és nem ifék- iránt halad? Azt még Baden Powelnél sok- kalüta nagyobb Valaki: a Názáreti is hirdette. A kisant és Magyarország Budapest, október. Gratz Gusztávnál szakavatottabb és alaposabb ismerője Európa gazdasági és politikai konstrukciójának és különösen a kisantant történelmi fejlődésének, szervezetének és céljainak nem igen van. S ezért a volt magyar külügyminiszter rendkívül hasznos és politikailag jelentékeny felvilágosító munkát végzett abban a cikkében, melyet az Europaisohe Gesprache cimü kiváló német folyóirat szeptemberi száma közöl. Finom és teljesen szenvtelen elemzése ez a cikk ennek a különös jellegű politikai konglomerátumnak. Mindig érdekesen és tiszta vonalvezetéssel világosítja fel az olvasókat Gratz Gusztáv arról, hogyan lett a kisantantből, melyet Benes állítólag egy „uj európai szisztéma" alapjának szánt, saját belső ellenmondásai és a helyzet kényszerűsége következtében, kizárólag negatív célú dac- szövetség: Magyarország ellen. Nem sikerült a Lengyelország és Görögország bevonásával megalkotni remélt nagyhatalmi szövetség és nem sikerült a kisantantnak gazdasági szövetséggé való kiépítése sem, ami által pozitivebb célokat akartak a szótfeló húzó törekvésű kis hármasszövetségnek adni. És végre nem sikerült Ausztriát és Magyarországot bevonni ebbe a csoportba. Az Ausztriához elég nyersen intézett bevonási meghívást Seipel kancellár csak nemrég utasította vissza, igen érthető nyelven. Magyarország pedig már az 1921 márciusi brukki találkozó alkalmából megmondta, milyen föltételek mellett lenne hajlandó a kisantanttal közreműködni. Cikkében Gratz Gusztáv a magyar szempont Bzemmeltarfásával következő konklúzióhoz jut: „Magyarországnak a kisantantba való belépéséről tehát egyáltalában nem lehet szó. A kisantant összes szövetségi szerződéseinek a Magyarország ellen való védekezés a közös alapjuk. Ezen túlmenő pozitiv tartalmat a kisantant eddig még nem kapott Mit keresne tehát Magyarország egy szövetségben, amelynek egyetlen célja a Magyarország ellen való védekezés? Hiszen nem igen léphet be egy szövetségbe, amely ellene irányul. De ha lehetetlen az, hogy Magyarország belépjen a kisantantba, akkor a kisantantot nem is lehet Középeurópa politikai egyesítésére alkalmas eszköznek tekinteni. Hiszen a kisantant már fönnállása által két táborra osztja a középeurópai államokat és a két tábor között fennálló ellentéteket a jövőben is csak élesíteni képes, nem pedig kiegyenlíteni. Ha tehát a kisantant létrehozói tényleg konstruktív politikára gondoltak, akkor egy olyan szövetség létrehozása, melyből legalább egy állam föltétlenül ki van zárva, valóban a leghelytelenebb lépésnek látszik". Annak bebizonyítása után, hogy a kisantant lényegénél fogva képtelen negatív politikai céljai helyett pozitiv célokat szolgálni, mert ahhoz, hogy ezt elkezdje, előbb meg kell szűnnie, Gratz Gusztáv cikke a következő érdekes perspektiváju mondatokban csendül ki: „A kisantantot ma egymáshoz fűző érdek- közösség tehát kizáróan köztük áll fönn és köztük is egyetlen kérdésre szorítkozik. így a kőzép- európai államok között fennforgó szélesebb érdek- közösségnek az öntudata ma még szunnyad és azok a kis és nagy dolgokban megnyilvánuló fölösleges súrlódások, amelyeket különösen a kisantant tevékenységi láza okoz, állandóan gondoskodnak arról, hogy ez az érzés föl ne ébredjen. De ha majd egyszer mégis föl fog ébredni, akkor talán meg fog jönni az ideje a kőzépeurópai ösz- fizemüködésnek, — de az bizonyára nem a kisantant keretében fog történni". — Berzeviczy Albert Olaszországba utazott. Budapestről jelentik: Berzeviczy Albert v. b. 1.1., a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Rómába és Nápolyba utazott és Nápolyban, az Academia Pontaniana ülésén felolvasást tart. Ez az Academia ugyanis nemrégiben választotta tagjává a Magyar Tudományos Akadémia kiváló elnökét. Berzeviczy Albert november 8-ika táján tér vissza Budapestre. A szlovenszkói kisebbségi iskola az iskolaügyi minisztérium jubileumi propagandalüzetének görőgiüzében A csehszlovák köztársaság iskoláiban — Hodzsa minisztériuma szerint — „minden gyermeknek megvan a joga anyanyelvén művelődni“ — A propaganda és a valóság diszharmóniája — Szlovenszkó, október 20. „Iskoláink a csehszlovák köztársaság első évtizedéiben 1918—1928" ciánét viseli az a kis flüzeteoske, amelyet most magyar nyelven osztogatnak. Az állami jubileumot haszr- nálta fel arra a csehszlovák kormány, hogy ezzel propagandát csináljon a magyar lakosság körében, amely propaganda joggal hívja ki maga ellen a kritikát helyt nem álló adatai miatt. „A dicső huszita korszak" Mindjárt a füzet elején a „dicső huszita korszakra" hivatkozik, amikor a cseh nép a történelem élén állott, az európai történelem élén.. A dicső huszita korszakot mi másképp ismerjük. Be bármily nagyszerű képnek tűnjék is fel a közoktatásügyi minisztérium előtt ez a korszak, a mi történelmünk egészen mást tanít róla. Mi azt tudjuk erről a korszakról, hogy a huszita betörések következtében a volt Feleőimagyarország nagy része pusztulásnak indult és ma is furcsa lelkiismereti szabadságnak tartjuk azt, amelyet fegyverrel és a lakosság kiirtásával terjesztenek. A magyar gyerekeknek a huszitizmust dicsői tik és a cseh barátok társaságát, mint a röpiratka mondja, a tündöklő középkort, amelyre következik a hanyatlás, az elnyomatás és a sötétség korszaka. Mindezt a szlo- venszkói hitvallásos katolikus és protestáns iskolákban terjesztik szét, amelyek az iskoláknak nyolcvan százalékát teszik. A háború népszerülienitése A kis füzeteoske azután alaposan elintézi a véres Haibsfburg-korszakot és azután a véres háborút magyarázza meg az elemi iskolai ifjúságnak a következő sorokban: „Az iskolai könyvekből ki voltak tépve a lapok, ahol említve volt a nemzeti és az emberi szabadság." (A mi könyveinkből — emlékezetünk szerint — nem téptek ká egyetlen lapot sem!) Valószínűleg emlékeztek még jól a zsarnokok rabszolgái dicsőítésére vonatkozó rendeletekre, azon zsarnokokra, akik előtt idegen volt a nép boldogulása, akik elfojtottak minden szabadabb lélek® etet, akik rabszolgái engedelmességet követeltek, hogy fajuk dicsősége kiemelkedjék. _ Hát bizony a hat és a nyolc éves magyar fiuk és 1 leánykák nem emlékeznek ilyesmire, mert ők 1914 előtt még nem éltek és így nem is emlékezhetnek azokra a zsarnokokra, akik a háború előtt léteztek. Ellenben igen jól emlékezünk arra mi, idősebbek, hogy a volt monarchia haderejének vezérkarában, az udvari méltóságokban és hivatalokban, tehát a zsarnokok közvetlen közelében nem a magyar nemzet tagijai ültek, hanem tessék csak a sematizmusokat egy kissé fellapozni és akikor meg fogják tudni, hogy kik szállottak meg miniden „asamokí" pozíciót. Azután írókat iidéz, akiket az elemi iskolások a magyar falvakban bizonyára közelről ismernek, mint Bezruc Pétert, Havld- cek-Borovskv Károlyt és Palaoky Ferencet. Majd Habrman szocialista miniszter beszédét idézi, aki 1919 január 15-én azt ajánlotta, hogy az iskola a politikai és a szociális jelenségekből gazdag táp asz tata tokát merítsen. így kezdte a csehszlovák iskola teljesíteni fel a diát át és „főleg az éleíágazság ,lett behozva' az iskolába". Igazság és munka! Ezen jelszóval élt a csehszlovák iskola. Az igazság és a munka a gyakorlatban / Lássuk a röpirat 'igazságait: „S Szlovenszkób au és Ruszinszkéban? Szlovák vagy ruszin iskola úgyszólván nem volt. Voltak ugyan egyes elemi népiskolák, de azokban idegen szellem uralkodott!" Ma azonban boldog időszak uralkodik, kis magyarkák, értsétek meg jól, ha a tanító bácsi vagy néni nem magyarázná meg nektek a következőket: „A® iskolában nyoma sincs az osztrák erőszaknak s rabszolgaságnak, sem az el- n emzetl cn edé snek. Minden gyermeknek megvan a joga anyanyelvén művelődni, ami egy edül természetes és azért helyes is." Ezt a mondatot meg kell magunknak jól jegyeznünk. Igaz ugyan, hogy a tényékké! ellenkezik, mert a magyar nyelvterületeken felállított szlovák iskolákról és a vegyes nyelvterületeken fel nem állított magyar- nyelvű iskolákról hasábos tudósítás okát olvashatunk és hiába van 20, hiába 30, 40 meg 50 százalék magyarság, a magyar iskolára nagyon sokszor nincsen pénz, de ahol tiz szlovák gyermek van, ott azonnal felállítják a párhuzamos iskolát. De a gondolat az iskólarügyi minisztérium hivatalos kiadványában fel van vetve, erre hivatkoznunk kell ezentúl minden adott esetben. Aláírjuk: Minden gyermeknek megvan a joga anyanyelvén művelődni, ami egyedül természetes és azért helyes is. Egy kis beismerés „Vegyes területeken, ahol azelőtt ritkán lehetett hadfiami csehszlovák beszédet, a csehszlovák gyermekek számára sok elemi, polgári és középiskola nyílt meg. Szlovenszkón úgyszólván egy éj alatt nyílt meg az elemi, polgári, közép- és szakiskolák megszámilál- hatlam sora." „A csehszlovák köztársaság kormánya igazságos és nem akar rosszat rosszal fizetni, így lettek Szlovenszkón a német lakosság számára német iskolák felállítva, amelyek azelőtt nem léteztek. Lengyel és magyar vidékeken lengyel és magyar iskolák vannak. Uzshotrodon cigányiskoláról is gondoskodott a csehszlovák köztársaság, mely első a maga nemében." Bizony ez mind1 szép dolog, csak az ninVet# gépeket ^ Speciáüs TraktoHJetőgépeket SmW egyszeri) és műtrágyaszóróval kombinált kettőssorú ön beálló svéd golyóscsapágyas cséplőgépeket, teljes malomberendezéseket és egyesgépeket, Fordson Traktorokat Legujabb típusú FORD személy és teherautókat legolcsóbb árban és kedvező fizetési feltételek mellett szállít a immü ff ezOgazdasási Sipiyár r.-f. Lníenec. (Slovenská) ......HIÚI III mr Iliin ■ 1 Br ockway teherautók, autóbuszok a legtökéletesebbek — Kérjen ajánlatokat = iotof" Import = BRATSSIAVA, Royko-u. 2/a. oson a fii retkében felemlítve, hogy azon a bizonyos éjjelen hány magyar iskola vált szlovákká. Jellemző a felsorolásban, hogy a magyar az utolsóelőtti helyen, a cigány előtt kővetkezők. „A külföldön letelepedett csehszlovákokról sem volt megfeledkezve" — szól ezután a füzet klasszikus magyarsága —, „mert a csehszlovák nevelés lángra lobbant- ja a szivekben a nemzeti öntudatot." A csehszlovák iskola előnyei Mint pedagógust igen érdekel a könyvecske megállapítása a csehszlovák dskoB nagy előnyeiről Ezek a következők: „El lett távoli tva a vak engedelmesség, de azért a rendre a tanuló ifjúság fel 1 <>tt szólítva, azután a term észettudomá- nyok lettek kimélyitve, a tanulók felvétele is újonnan lett szabályozva. 1918- ban meg lett engedve, hogy a leányokat rendes tanulókként a középiskolákba felvegyék." Ez ama nevezetes koedukáció, melyről már annyi regényes történet forog közszájon. Sőt, kérem, az elemi és polgári leánytanulók számára a háztartástan is „be lett vezetve". Be lett még vezetve a polgártan és neveléstan is, mely közelebb hozza az ifjúságot az élethez. Hogy pedig egy kis szocializmus is legyen a füzeiben — ez adja meg a sava-bor- sát —, felemlíti a füzet, hogy nincsenek nyári enyhítések, „amelyeket a társadalom szegényebb gyermekeinek keményebb munkára való kényszerítése által lelkiismeretlenül kihasználtak". Megszűnt a júniusi libaipászior- kodás és többé nem zsákmányolják ki az ifjú munkaerőket! Bizony ez is nem megvetendő vívmány és így értjük meg, hogy „buzdító mosollyal figyeljük tanügyiünk elűhaladását és felvirágzását és szívesen látjuk a mai tanulók derűs arcát". Mi persze mindig szó- morkodtunk az iskolában a prevrat előtt, mert az az élet nem volt szabad élet... a füzet szerint. .. síkba állunk" A kis politikai káté az iskolapolitika kiteregetése után a végén a demokráciáról el- méfbedfik, melyet nem enged megzavaró5 senkinek, mert ellenkező esetben „a csehszlovák köztársaság polgárai készem lesznek szilárdan és minden elhatározással síkba áHani, mert éppen a® igazi emberiesség ideáljai — a hazafi ság és a vele összekapcsolt humánus ideálok — mint e* köztársaságunk demokratikus intézményeiben megnyilvánul, nem zárja ki az erélyes védelmei" Ezzel végződik a kis füzet, amelyből Kis Jancsi és Nagy Ferkó bizony nem csekély demokráciát tanulnak, csak az az egy kár, hogy az igazságra való hivatkozás nagyon is sántít, amikor az áffitások nagy résre ellenkezik a tényékké! és a magyar kisebbség vb gantalan fcu&arálfe beáyzetéw*. Figyelő.
