Prágai Magyar Hirlap, 1928. október (7. évfolyam, 225-249 / 1852-1876. szám)

1928-10-21 / 241. (1868.) szám

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, i4 SzloveriSzkÓi és ruszinszkói ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága IW Panská ulice negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: rynliiilrni nnnilnnin 12, IL emelet. Telefon: 30311 — Kiadó­évente 450, félévre 226, negyedévre 114 Fősxeriteszfő: pOllllKCn napx*. pj Felelős szerfie&fő: hivatal: Prága n„ Panská uM2/IU. — Te­havonta 38 Ke. Egryes szám ára 1*20 Ke’ BURÁNYI LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA lefon:30311.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha m m siöimmfe 2® <®I^aI Elszegényedett család (fi.) Prága, október 20. A csehszlovákiai magyarság létfenntartási küzdelme nem merülhet ki a szoros értelem­ben vett politikai harcokban, hanem kulturá­lis és gazdasági birtokállományunk megvédel- mezését és fejlesztését is magába kell fog­lalnia. Mit ér, a legerősebb és legjobban meg­szervezett pártélet, mit ér a legkitűnőbb par­lamenti képviselet, ha a nemzet nem tud lé­pést tartani a kor szellemi követelményeivel és nem tudja helyét megállami a népek gaz­dasági helyzetében? Kollonies Lápéiról föl­jegyezte a történelem, hogy Magyarországot németté, katolikussá és szegénnyé akarta ten­ni. Ma is az a veszély fenyegeti a kisebbségi sorsba taszított magyarságot, hogy kultúrája megsemmisül és koldusbotra jut és miután ez megtörtént, kivész belőle az a kemény és ma­kacs lélek, amelyik évezredeken át ellen tu­dott álilani minden beolvadási törekvésnek. E veszély állandóan a fejünk felett lebeg. Az elmúlt évtizedben iszonyú csapások értele kulturális és gazdasági életünket. Iskoláink­nak és közművelődési intézményeinknek leg­alább kilenctized része elpusztult, ami pedig közgazdasági helyzetünket illeti, a csehszlovák köztársaság területén ma alig van magyar ér­zelmű ember, akinek még vagyona egy évti­zed alatt lényegesen meg ne csappant volna. A földbirtokos vagyonát elvitte a földreform. A gyárost tönkretette a „dezindusztrializáciő“, ■- a csehországi nagyipar versenye. A tisztviselői osztályok tagjainak életstandartja állásuk és nyugdijuk, valamint hadikölesönök elvesztése folytán a minimumra szállt alá. Az iparos és kereskedő nem tudja eladni portékáját, mert hiányzik a vásárlóképes közönség. Miként neki, úgy a magyar gazdának az adók súlyos terhe alatt kell nyögnie és a gazdáink helyze­tén a földosztás sem segített, hiszen a nagy- birtokos lefoglalt földjét nem neki, de ide­genből hozott telepeseknek adták oda. A gyárüzemek beszüntetése és redukálása súlyo­san kiihatott a munkásosztály gazdasági hely­zetére is és előbb sem bőséges kenyere még szűkösebbé vált. A földreform a gazdasági cselédek lába alól 'kirántotta az életadó talajt. A magyarságnak valamennyi társadalmi réte­ge csak veszített az elmúlt értized alatt és né­pünk ma olyan, mint egy elszegényedett csa­lád, amelynek tagjai összeülnek, hogy meg­hányják és megvessék, mit kellene csinálni, hogy a porta dobra ne kerüljön. Igen, elérkezett az ideje annak, hogy mi is megbeszéljük, milyen intézkedésekkel le­hetne elejét venni a magyarság további gaz­dasági leromlásának. Politikai téren megszer­veztük országos pártjainkat, amelyekkel a hatalom is számolni kénytelen. Kulturális te­kintetben ugyancsak derekas szervezőmunká­ra tekinthetünk vissza, amelynek eredmé­nyeként tíia már készen áll közművelődési egyesületünk hálózata. Gazdasági téren azon­ban még mindig nem szerveztük meg azt a minden részletre kiterjedő programot, amely­nek útmutatása mellett képesek volnánk kivé­deni az ellenünk irányuló támadásokat és közgazdasági helyzetünket lépés r őldépésre megjavítani. Távol áll tőlünk lekicsinyleni azt a munkát, amelyet pártjaink égisze alatt meg­rendezett mezőgazdasági tanfolyamok és szö­vetkezetek végeztek, de ez a részletmunka csak az első, nagyon szerény lépés közgazda- sági érdekképviseletünk szerves kifejleszté­sének nagy utján. Mint minden más vonatkozásiban, úgy a közgazdasági életben sem várhatunk a kor­mánytól megfelelő 'támogatást A hatalom úgy véli, hogy neki nem érdeke gazdasági talp ráállásunk. Ez persze nagy tévedés, mert az államnak csak előnyére válik, ha mindeD Karmint illan sin márkában lllipililatiaiásidifléfslfípiiw HiSfleleitisísi pfsiiip konfereinía Párisiim — Pi@r&» Marsán a tanéit Ssiiii — Uj Dawes-koaferentia Beritebea — „Fontosabb, mint Imim* Paris, október 20. Parker Gilbert jóvá- tételá főbiztos napok óta járja az anitantálla- mok fővárosait és lépéseket tesz a német jó­vátétel! kérdés rendezésének végleges meg­oldására. Mint ismeretes, a jóvátétel ügye a legutóbbi genfi népszövetségi ülésszak alatt merült M újra, a rajnai kiürítés problémájá­val egyidejűleg. A nagyhatalmak álJamférfiai elhatároz­ták, hogy a Dawes-javaslatot, amely csak ideiglenes megoldásról gondoskodik, tö­kéletesítik, kibővítik és megállapítják a fizetendő összeg végleges nagyságát. Parker Gilbert kidolgozta erre vonatkozó ter­vét s most Londonban és Párásban bemutatja az illetékes diplomatáknak. Ha a jóvátétel ügyét végérvényesen ren­dezni sikerül, az utolsó nehézség is eltűnik, ami eddig az antant és Németország között kisértett. Az amerikai és az európai újságok máris nagy apparátussal hangoztatják, hogy a megoldás ugyanolyan jelentőségű politi­kai aktus volna, mint a londoni konfe­rencia, vagy Locarno volt. Németország végre íölléleg ezhetne s meg­szűnne az a bizonytalanság, amely eddig ál­landóan nyomasztóan hatott a német ipar és kereskedelem teljes kifejlesztésiére. Viszont Franciaország és Anglia, sőt közvetve Ameri­ka is, tudhatná, hányadán van, mennyit és miként remélhet s ennek következtében gaz­dasági élete szintén egészségesebb irányt ve­hetne. Természetesen a jóvátétel ügyének rendezése előtt számos akadály tornyosul s szívós munkára lesz szükség, amíg az illeté­kes fórumok végre megállapodhatnak. De a polgárának legalább vasárnap kövér tyuk fő a fazekában, de számolni kell az adott té­nyekkel. így hát szükségünk van arra, hogy a kormány közgazdasági politikáját állan­dóan ellenőrizzük, minden lépését nyilván­tartsuk, túlkapásait szakszerű bírálatban ré­szesítsük, de ugyanakkor tisztában kell len­nünk azzal is, hogy milyen forrásokból táp­lálkozik a ima gazdasági erőnk és mik azok a szükségletek, amelyeket a legsürgősebben kell kielégíteni. A közgazdasági élet esemé­nyeinek tervszerű központi regisztrálására van szükség és hogy ezt a feladatot aránylag csekély anyagi eszközökkel is meg lehet ol­dani, már megmutatta egyik kitűnő közgaz­dasági politikusaink, akinek tudását, munká­ját és tehetségét közéletünk egy idő óta — sajnos — nélkülözni kénytelen. De e védekező, vagy inkább negatív jel­legű feladiat csak egyik oldala egy nagysza­bású kőzgazdiaságipolitifcai programnak. Nem él ég megállapítani, hogy mi az, amit a kor­mány rosszul csinál és nem elég tudni, hogy mák a szükségleteink, de azonkívül közgaz­dasági életünk egyes ágazatait úgy kel meg­szerveznünk, hogy közvetlen kapcsolatba ke­rüljenek nemzetünk nagy életérdekeivel. Nekünk itt Prágában minden nap alkalmunk nyílik arra, hogy megcsodáljuk a szudéta- németefc kitűnő gazdasági szervezettségét. A német tőke nagy pénzintézeteket, létesített a nemzeti küzdelem pénzügyi alátámasztására (Bank dér Deutsdhen, Zent ralibank dér deut- scheu Sparkassen, Deutsche Agrarfbank eth.) mai jelentések azt bizonyítják, hogy ez a megállapodás a legjobb utón van és Csak he­tek, legfeljebb hónapok kérdése. \ Amerika yéSeménye a jóvátétel rendezéséért A Chicago Tribüné a következően ir a jóvátétel! ügy mai állásáról: Ez az első eset, hogy a háború befejezése óta a hatalmak a jóvátétel teljes és végérvényes megoldására törekszenek. Poincaré és Churchill tegnapi párisi találkozásánál Parker Gilbert jóváté- teli főbiztos előadta tervét s a három illeté­kes személyiség elhatározta, hogy a világ leg- preminensebb bankáraiból és gazdasági té­nyezőiből világbizottságot alkot, amelynek feladata a jóvátétel végérvényes összegének megállapítása lesz. Parker Gilbert Chnrchillt már megnyerte s most csak a francia bele­egyezés hiányzik, Németország, Olaszország és Belgium hozzájárulása nem kétséges, an­nál kevésbé, mert az ügyet a legofojektivebb és a leghozzáértőbb szakemberek kezébe he­lyezték. Chmthüi, Pierpon Horgán és Parker Poincaréná! Mint ismeretes, Parker Gilbert európai körutazását a londoni úttal kezdte meg. Mi­után Londonban több napig tárgyalt az ille­tékes tényezőkkel, Churchill angol pénzügyi kancellár társaságában Parisba utazott, ahol tegnap hármasban többórás konferenciát tar­tottak Po in cáréval, aki külön erre az alka­A német szövetkezeteknek hatalmas palotája áll Prága kellős közepén (Alílgemeimer Ver- bauid dér deutsehen W ir tsohafbsgen ossen- schaltén). Nagyiparuk külön szövetségbe tö­mörült (HaiupWerband dér deutsehen Indiu- stirie), amely legutóbb ugyan egyesült a „Svaz Gesfcoslovenskych Prumysilmkfli‘‘-va], de azon belül meg tudta őrizni autonómiáját. A német mezőgazdaság küllőn leges érdekeit is központi szervezet szolgálja (Gesdhaetfte­stei le dér deutsehen Land- und Forstmrt- schaft). A szuidétanámetek virágzó gazdasági óle tónak csak a legfontosabb tényezőit emlí­tettük, amelyeken kívül sok száz, tisztán né­met vezetés alatt álló gazdasági intézmény működik a csehszlovák államban. Ezzel szem­ben mi egyik kezünk ujja in ás meg tudjuk számolni azokat a nem tisztán helyi jelentő­ségű gazdasági intézményeket, melyek kife­jezetten a magyar közgazdasági élet szolgá­latában állanak. Míg a háború előtt az er­délyi romám oknak a hatalmas „Albánia", a szlovákoknak pedig a „Tatra Banka" állott rendelkezésükre, addig ma a csehszlovákiai magyarságnak egyetlen egy nagy közgazda­ság! hátvédtje sincsen. Nemzetiségi mozgal­mat neon lehet tervszerű gazdasági politika nélkül csinálni és ha mi most azt mondjuk, hogy utánoznunk kell a szud'étanémetek, az erdélyi románok s a forradalom előtti szlo­vákok példáját, úgy ez nem álotmláfás, ha­nem a legreálisabb akarás, amit csak e-1 le­het képzelni. Aki soha nagyol nem akart, kis eredményeket sem fog tudni elérni. lo-mra tért vissza Párisba Shampignyből. Jól- informált körök véleménye szerint a konfe­rencia kellő eredménnyel járt. Churchill nyomban visszautazott Londonba, Poincaré pedig Shampignybe. Különösen nagy jelentőséget tulajt ni iá­nak a tegnapi konferenciának Pierpon Mor­gan jelenléte miatt. Köztudomású, hogy az amerikai milliárdos Parker GUbertnek Sze­mélyes jóbarátja és pénzügyi koncepciójának leghathaíósabb támogatója. Föltehető tehát, hogy a német adósság egy részének mobilizá­ciója ecetén Morgan aktív szerepet játszana a tranzakcióban és megfelelő előleget folyósíta­na az ügy lebonyolítására. Parker Gilbert Pa­risból Brüsszelbe és Rómába utazik. Franciaország igényei Paris, október 20. A nap szenzációja két­ségtelenül Potincairé, Churchill és Pádkor Gil­bert tegnapi párisi találkozója. A francia la­pok igyekeznek elhitetni a francia kispolgá­rokkal, hogy a jóvátétel kérdésének rendezé­se Franciaország gazdaságii rendezésével vol­na azonos. Mindazonáltal a lapok nagy része pesszimi sztikusan átéli meg a helyzetet s kü­lönösen kiemeli, hogy Franciaország nem engedhet és nem fo­gadhatja el az angol tézist, amely meg­elégszik a szövetségközi adósságok tör­lesztésének elintézésével és egyéb jóváté­telt nem követel. Anglia ugyanis néhány héttel ezelőtt kö­zölte minimális követeléseinek összegét s ki­fejezte, hogy adófizetőit semmi esettre sem ter­* Tökéletesen tisztában vagyunk azzal, hogy a közgazdasági élet a maga bonyolult­ságával nem szorítható nemzetiségi határok közé. Míg a kultúra gyökerei mindig a nem­zeti organizmus talajában kapaszkodnak meg, addig a közgazdasági tevékenység indí­tó oka és iránytűje az anyagi érdek. Ámde a mi viszonyaink között anyagi érdekeink nem aó szlovákok, de a csehek és a szudétanémetek gazdasági érdekeivel'ütköznek össze. Bár­milyen kétségtelen is legyen az, hogy az elmúlt tiz esztendőben a magyarság gazdasági tekintetben aránytalanul töb­bet veszített, mint a szlovákok, nem lehet tagadni, hogy a kenyér problémája ma nekik éppen annyi gondot okoz, mint nekünk. Ha te­hát tervszerű közgazdasági politikát akarunk folytatni, úgy soha sem szabad megfeledkez­nünk Szlovenszkő és Ruszinszkő egyetemes gazdasági érdekedről. A magyarságban rejlő gazdasági erők megszervezésének szükségét is nem azért hangoztatjuk, mintha a szlovákok ellen akarnánk fordulni, hanem azért, mert meg vagyunk győződve arról, hogy a magyar­ság közgazdasági megmozdulása, amelynek természetesen ott, ahol szükség van rá, együtt kell haladnia a szlovák törekvésekkel, Szlo- venszkónaik, ami közös szülőföldünknek csak előnyére válhat A1 közgazdasági szervezkedés kérdését ezentúl állandóan napirenden kívánjuk tarta­ni és igen örülnénk, ha ahhoz közgazdasági szakembereink minél nagyobb számban hozzá­szólnának. )

Next

/
Oldalképek
Tartalom