Prágai Magyar Hirlap, 1928. október (7. évfolyam, 225-249 / 1852-1876. szám)
1928-10-03 / 225. (1852.) szám
1928 október 3. szerda. (A népszövetségi ligák nniöja prágai tanácskozásainak első napjáról, hétfőről már beszámoltunk tegnapi elkobzott számunkban. Tekintettel arra, hogy a tanácskozásoknak a kisebbségi kérdés szempontjából elsőrangú jelentőségük van, a hétfői tanácskozásokról szóló beszámolónkat ma is leközöljük.) Prága, október 1. Ä népszövetségi ligák uniójának tanácsa minden évben október hó folyamán szokott összeülni. Most Prágában ültek össze a népszövetségi ligák uniójának vezetői, mely alkalommal az unió kisebbségi, gazdasági és propagandabizottsága is fontos üléseket tart. Ezen ülések után, amelyek ezerdán végződnek, ugyancsak az unió égisze alatt világgazdasági konferencia lesz Prágában, amelyen több európai hirü közgazda-sági szaktekintély is részt fog venni. A hétfői nap a bizottsági ülések napja volt. A legnagyobb érdeklődés megint a kisebbségi bizottság iránt nyilvánult meg, amelynek elnöki székébe Sir William Dickinsont választotta meg a többségi és kisebbségi népek egyöntetű bizalma. Ezekre az ülésekre Magyarországból is több előkelő személyiség jött el, igv Pékár Gyula nyug. miniszter, aki a propaganda- bizottság elnöke, továbbá Eöttevényi Olivér dr. nyug. főispán, a Magyar Külügyi Társaság ügyvezető alelnöke, Paikert Alajos dr. miniszteri tanácsos és Zichy Ernő gróf. A csehszlovákiai magyar népszövetségi ligát Szüllő Géza dr. nemzetgyűlési képviselő, a liga díszeinöke, és Flachbarth Ernő dr., a szlovenszkói és ruszinszkói szövetkezett ellenzéki pártok központi irodájának igazgatója, a liga ügyvezető alelnöke, képviselik. A napirend első pontja Overbecke gén ti egyetemi tanár javaslata volt, amely azt követeli, hogy a népszövetség dolgozzon iki egy statútumot, amely a kisebbségek faji, vallási és kulturális jogait biztosítja. Hosszabb vita után a bizottság ugv határozott, hogy egy albizottságot küld ki ennek a kérdésnek a tárgyalására. Ugyanez lett a sorsa a bolgárok azon javaslatának, amely ezerint a kisebbségeket jogi személyiséggel kell felruházni és a legrövidebb időn belül oly eljárási szabályzatot kell megalkotni, amely a kisebbségeknek lehetővé teszi, hogy törvénves képviselői utján minden nemzetközi intésménvhez fordulhassanak jósraik biztosítása érdekében. Miért „nehéz" a kisebbségi kérdés! Legérdekesebb mozzanata a vitának a következő volt: Wilfan Josiph dr. olaszországi szlovén képviselő, aki — mint ismeretes — a kisebbségi kongresszusnak az elnöke, hivatkozott Mussolinival folytatott legutóbbi megbeszélésére, amelynek során az olasz miniszterelnök a többi között azt is megjegyezte, hogy a kisebbségi kérdés megoldása azért is oly nehéz, mert a minoritások legtöbb része a határokon lakik. Wilfan azt hangoztatta, hogy a kisebbségek nemzetközi védelmének a szabályozásánál nemcsak a kisebbség, hanem a többség érdekeire is tekintettel kall lenni, hogy igy a többség számára is elfogadható legyen a kisebbségi védelem. Erre a felszólalásra nyomban felállott Szüllő Géza dr. és csodálkozásának adott kifejezést W’ illan felszólalása fölött, miután a kisebbségi bizottság nem arra való, hogy a többségeket védelmezze, hanem hogy a kisebbségek jogait oltalmazza. A többségeket eléggé megrédebnezi az állam büntetőtörvénykönyve. Az pedig, hogy a kisebbségek a határok mellett laknak, nem ok arra, hogy az államok a velük szemben tartozó kötelezettségeiket ne teljesítsék. Miért vonták meg akkor igy a határokat? Andinek a rsmiiÄ ösülntesk Pangrati román delegátus, a bukaresti egyetem rektora, köszönetét mondott Wilfannak kijelentéseiért. Az ő véleménye szerint a kisebbségeket a francia forradalom által proklamált emberjogok már eléggé megvédelmezik s igy semmi szükség nincs arra, hogy a kisebbségeknek jogi személyiséget adjanak, őket külön egységeknek tekintsék és igy állammá váljanak az államban. Wilfan, akit természetesen nem érinthetett kellemesen az, hogy ilyen helyről kap dicséretet, erre kijelentette, hogy az ő álláspontja é,s a Pangratié között az a nagy kö- lönbség van, hogy ő a minoritások nemzetközi jogvédelmét akarja. S e tekintetben közte és Szül!5 Géza nézete között semmiféle eltérés nincs. A hétfő délutáni ülés legfontosabb tárgya a hontalanok, az állampolgárság és az illetőség kérdése volt. A népszövetségi ligáknak még junius havában tartott kongresszusán Sir Walter Napier azt a javaslatot terjesztette a kisebbségi bizottság elé, hogy a hontalanok kérdését, a népszövetség a hágai legfelsőbb nemzetközi biróság elé terjessze. Akkor ezt a problémát egy albizottság elé utalták. Ez az albizottság tegnap tartott ülés és egy határozati javaslatot terjesztett a bizottság elé, mely szerint a népszövetségi ligák uniéja kéri az államokat, hogy a nemzetközi jog kodifikálásának bizottságába kiküldött delegátusaikat hatalmazzák fel annak a javaslatnak megtételére, hogy jogi intézmények létesíti ess on ek és megfelelő eljárási szabályzat alkottassák, amelyek alkalmasak lennének az állampolgárság kérdésében felmerülő konfliktusok eldöntésére. Az albizottság javaslata szerint egyszersmind az unió a legsürgősebben orvoslandó anomáliák megszüntetése céljából újból felkéri az államokat, hogy ratifikálják a római egyezményt és létesítsenek az érdekelt államokkal együttesen akár általános, akár pedig különleges bíróságokat, amelyeknek feladatuk volna az állampolgárság kérdésére vonatkozó viták eldöntése. Az albizottságnak ezen javaslatával szemben Sir Walter Napier feleslegesnek tartotta a római konvenció ratifikálására vonatkozó kérelemnek megismétlését és olyan szövegezést ajánlott, amely a hágai döntőbíróság felhívását nem zárná ki. SiOSiH a silavensiMói hontalanokért Ehhez a csehszlovákiai magyarságot nagyon közelről érdeklő témához Pékár Gyula, majd utána Szüllő Géza dr. is felszólalt Szüllő Géza köszönetét mondott Sir Walter Napiéra ek a hontalanok érdekében kifejtett fáradozásáért és az ő javaslatának elfogadását kérte. Hangsúlyozta, hogy Csehszlovákiában kétféle törvény létezik az illetőségi és állampolgársági ügyekben, nevezetesen Csehországban az osztrák, Szlovensz- kdn és Ruszinszkéban a magyar törvény. Ez ■ a kétféle törvény az oka annak, hogy az osz- ' trák törvényhez szokott bírák az osztrák tör- ! vény szellemében Ítélkeznek Szlovenszkón és Ruszinszkéban is. Annak kidomboritása mellett, hogy Szlovenszkón és Ruszinszkéban a hontalanok száma körülbelül százezerre rug. a csehszlovák kormányt arra kérte, hegy a jubileumi esztendőben gyakoroljon kegyelmet a hontalanok ügyében és adja meg a csehszlovák állampolgárságot mindazoknak az egyéneknek, akik eziránt kérvényt adtak be a hatóságokhoz. Liapc&evszki lengyel delegátus elismerte, hogy Szüllő kívánsága méltányos és megemlítette, hogy amikor a békeszerződés megkötése előtt a magyar kormány azt a javaslatot tette, hogy az állampolgárság megállapításánál ne az illetőség, hanem a lakhely legyen irányadó, a békekonferencia azt válaszolta a magyar kormánynak, hogy az ó felfogása helyes, de mivel az Ausztriával megkötött saint-germaini szerződésben az uj állampolgárságot a korábban szerzett illetőséghez kötötték, Magyarországgal sem tehetnek kivételt. Liapcsevszki nézete egyébként az, hogy leghelyesebb volna, ha az érdekelt államok szerződést kötnének egymással ebben a kérdésben. Dickinson elnök erre szavazásra bocsátotta a kérdést, amelynek eredménye az volt, hogy nyolc szavazat esett az albizottság határozatára, hét szavazat pedig Sir Walter Napier határozati javaslatára, úgy hogy a bizottság az albizottság határozatát fogadta el. Az ülés végén Pékár Gyula és Zichy Ernő gróf magyar delegátusok kérdést intéztek a román delegációhoz és annak elnökéhez, Pangratihoz, hogy miként áll a romániai magyar népliga ügye, amelynek azt a kérvényét, hogy jogi személyiséggel ruházzák fel, az illetékes biróság, a belügyminisztérium intervenciója folytán, elutasította. A románok azzal védekeztek, hogy a jogi személyiség elismerése náluk nem szükséges ahhoz, hogy valamely egyesület működhessék, mely megállapításukat a magyar delegátusok abban a reményben fogadták el, hogy ezután a romániai magyar liga működésének és az unió kötelékébe való felvételének semmi akadálya nem lesz. A bizottsági ülés után bizalmas értekezlet volt a Balkán nemzetiségi kérdéseiről. EíséS a magyar delegátusok tiszteletére Prága, október 2. Máriássy Zoltán követ- ségi tanácsos, a prágai magyar királyi követség ügyvivője a Prágában tartózkodó magyar delegátusok tiszteletére ma délben ebédet adott, amelyen jelen voltak a követségi tanácsoson kívül Pékár Gyula nyug. miniszter, Zichy Ernő gró! és neje, Eöttevényi Olivér dr. nyug. főispán, a Magyar Külügyi Társaság ügyvezető alelnöke, Paikert Alajos dr. miniszteri tanácsos, Vashegyi Margit dr. titkárnő, Hoffmann követségi titkár és neje. Ugyancsak ma délben adott ebédet Szüllő Géza dr. nemzetgyűlési képviselő, a csehszlovákiai magyar népszövetségi liga diszelnöke, a kisebbségi konferencia Prágában tartózkodó vezetőinek tiszteletére. A' Hotel de Saxe-ban adott ebéden Szüllő Gézán kívül többek között jelen voltak: Wilfan Josiph dr. olaszországi szlovén képviselő, ä kisebbségi kongresszus elnöke, Sternbach báró, az olaszországi németek delegátusa, Flachbarth Ernő dr., a szí oven szk ói és ru- szinszkői szövetkezett ellenzéki pártok központi irodájának igagatója, Penakoff romániai bolgár delegátus és mások. Prága, október 2. Hétfőn megkezdődött a bányászsatrájk az összes kladnói bányatelepeken. A bányászok ugyan reggel megjelentek a munkához, de az üzemi tanács funkcionáriusainak azon közlésére, hogy a sztrájk proklamálva van, valamennyi bányász elhagyta a bányáikat és csak néhány ember maradt lent, hogy a fenfcartó munkákat ellássa. Jelenleg 8500 bányász sztrájkol. A sztrájk megkezdődött, a kollektiv szerződéseket felmondták, azonban mindkét fél részéről megvan a hajlandóság a további tárgyalásokra. A munkások csak azzal a feltétellel hajlandók tárgyalásba bocsátkozni, ha a bányatulajdonosak uj alapon tesznek ajánlatot. A megegyezésre azonban igen kevés a kilátás. A bányamunkások körében a hangulat igen harcias és eltökélt szándékuk, hogy kitartanak a tizenötszázalékos béremelés mellett s általános drágasági segélyt is kiharcolnak maguknak. A bányatulajdonosok viszont azzal érvelnek, hogy a bányászok sztrájkba léptek anélkül, hogy a bányahivatalokat fölhívták volna a közvetítésre. Mährisch-Ostrau vidékén jelenleg még nyugalom uralkodik. Az az aggodalom, hogy a kladnói sztrájk az ostraui bányászok körében is visszhangot kelt, nem igazolódott be. A bányászok várják a tárgyalás alapjául szolgáló újabb ajánlatot. Ennek terminusa csak október 22-én jár le, amikor a felmondott kolleiktív szerződés hatályát veszti. Ha október 22-ig megegyezés nem jön létre, úgy az ostraui bányatelepeken is kitör a sztrájk. Az ostraui sztrájk azonban már nagyobbméretii lesz, mert nem néhány ezer, hanem több tízezer bányász lépne sztrájkba, mely valószínűleg még más szakmákra is átcsapna. Erre való tekintettel a közmunkaügyi minisztérium közvetítésével a bányatulajdonosok és bányászok között permanensen ^folynak a békéltető tárgyalások. A kladnói bányatulajdonosok és bányaigazgatóságok éríc- sitették a bányászok szövetségét, hogy tudomásul veszik a kollektiv szerződés felmondását. Az igazgatóság konferenciája elhatározta, hosjy hajlandó uj szerződésről tárgyalni s azt javasolja, hogy az erre vonatkozó tárgyalásokat október 8-én kezdjék meg. A tárgyalás színhelyét a szervezet titkársága választhatja meg, de minden valószínűség szerint a tárgyalások a kozmunkaügyi minisztériumban fognak lefolyni. MB&m Vjlá«hW^S®Ma©t^f^csifonokjVásznal^áf5raem^MiaMt^^d!v^s^y^^é^^^^^s^neműk. frottiráruk, mosóáruk, rövidáruk, kész női fehérnemű, kész függönyök, selyem brokátok, bútor.zövrtek. _ F.lonvös árak! Paplanok és paplan-anyagok. Régi paplanok átdolgozása. __— . .. .... , , . Minták vidékre bérmentve. Mmtak vidékre bementve. -------------------V áltY üYUIit MG @SI€E“1C&S$A* fÍ"üa T®. Tel. Tel. A népszövetségi ligák uniójának prágai tanácskozásai Síili; Az, hogy s kisebbségek a határok mentén laknak, nem ok arra, hogy ai államok velük szemben vállast kötelezettségüket ne teljesítsék B®kw ®s boMf javaslatok a hatbatősabb kisabbséüvítisiűB Intézményesítése érdekében — állásfoglalás a szlovenszkói tataSaisi Írásiéban — i hontalanság kérdés® a listfehségi bizottság előtt Kladnén hétfő éta sitráikcitalk a Oényászok 8530 munkás sztrájkban - Megegyezésre kevés a remény Október 9-iSce az osztraui bérharc kritikus napja
