Prágai Magyar Hirlap, 1928. október (7. évfolyam, 225-249 / 1852-1876. szám)
1928-10-20 / 240. (1867.) szám
na, 1* .rtía5 évf. 240. (1867) szám»Szombat * Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, A SzlovenSzkÓi és ruszinszkói ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága ll„ Panská ulice negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: nnlitikni nanilania 12, !L emelet. Telefon: 30311 - Kiadóévente 450, félévre 226, negyedévre 114, Főszerkesztő: _ politikai napilapja telelős szerkesztő; hivatal: Prága IU Panská ul 12/111. — Tehavonta 38 Kő. Ejryes szám ára 1-20 Ke DZURAMY1 LÁSZLÓ FORGACH GÉZA lefon: 30311—Sürgönyeim: Hírlap, Praha l ji Sc^pl megvédelmezését, az ünneplőben részt nem vénünk" Szili Géza költségvetési beszédjében kinyilvánifstis a fceresitényszociaüsta Páliban tömörült őslakosság álláspontját az íiiamjiibiSeum megünneplésének kérdésében — A (sebszlovák demokrácia kritikája — „A kisebbségek ügye külügyi" — — A csehszlovák Prága, október 19. A képviselőház ma folytatta a költségvetés általános vitáját, amely teljes érdektelenség mellett folyt le. Az ülést délelőtt fél 10 órakor nyitotta meg Malypetr elnök. Az első szónok Zahorski cseh nemzeti szocialista képviselő volt, aiki különösen a prágai építkezési katasztrófával foglalkozott és igen élesen kifakadt a kormány ellen, amelyet mint műegyetemi tanár még jurán shan két interpellációban is figyelmeztetett a lázas tempójú építkezések várható súlyos következményeire, de a kormány nem tartotta érdemesnek megszívlelni az interpellációiban foglaltakat, jóllelhet 6, mint szakember, előre megjósolta a katasztrófákat is. Az építkezési katasztrófáért tehát a kormányt teszi felelőssé. Adatnék cseh néppárti képviselő a költségvetéssel foglalkozva igen éles támadást intézett az agrárpárt ellen, amelynek mezőgazdasági tanácsai a mezőgazdák és a mezőgazdasági munkások adókivetésénél igen fontos szerepet játszanak. A pénzügyminisztérium megígérte a jövedelmi adó leszállítását, a valóságban azonban ez nem történik meg, mert a pénzügyigazgatóságok a mezőgazdasági tanácsokkal egyetértve vetik ki a jövedelmi adókat. Pártja megszavazza ugyan a 'költségvetést, de ez nem jelenti azt, hogy meg volna elégedve mindennel, azonban igyekezni fog a jövőben a helyzetet megjavítani. A következő szónok Szüllő Géza dr. nemzetgyűlési képviselő, az országos keresztényszocialista párt országos elnöke volt, akinek beszédét nemcsak a magyar képviselők, hanem több agrárius és szlovák néppárti kép- selő is nagy figyelemmel hallgatta. A magasan kiemelkedő jelentőségű beszédet teljes terjedelmében alább közöljük: Tisztelt képviselőházi A köztársaság tizedik büdzséje tükre akar lenni annak, hogy ez a köztársaság az elmúlt tiz esztendő alatt konszolidálódott-e s megvalósította-e azt a célt, amelyért létrehozták? Ez a köztársaság más koncepciónak az eredménye, mint Románia és Jugoszlávia. Ezek azon az elven alapultak, amelyen a wilsoni okoskodás nyugszik: hogy ugyanazon népfajhoz tartozó népek egy nemzeti államban ősszefoglaiandók. Csehszlovákiát a szétdarabolt Habsburg- monarchiából abból a célból létesítették, hogy Európa közepén a monarchiát bomlasztó nemzetiségi harcoknak vége legyen s legyen egy állam, amely demokratikus jellegénél fogva, nem lesz tűzfészek Európa közepén, és legyen egy állam, mely ék a németség között, s legyen etapja a francia világ- uralmi politikának. A csehszlovák állam tényleg (különbözik is a balkáni két utódállamtól, mert hiszen Romániában óriási percentő kompakt egész a románság, ugyanaz a vér, ugyanaz a vallás, ugyanaz a fajiság köti össze a két részét Romániának, Jugoszláviában is kompakt- egységű a jugoszláv fajiság, Jugoszláviában sem a vérben, sem a nyelvben különbség nincsen, ott a különbség a vallás. Csehszlovákiában azonban pre domináns többsége egyetlen egy fajnak sincsen. Csehszlovákia irtkorporál magában csehet, szlo- németet, magyart, rutént, románt, lengyelt és zsidót, vagyis összesen nyolc nemzetiséget, amelynek különböző a vallása, különböző a faji jellege s különbözők az aspiráEbben az államban tehát, ha demokratikus akar lenni, meg kellene lennie azoknak az államjogi és politikai institúcióknak, melyek ki tudják balanszírozni a különböző nemzetiségek és felekezetek között levő különbségeket és rivaliitást. Olyannak is kellene lennie ennek az államinak, hogy ne legyen olyan hibákkal telített, mint amilyen hibákkal telített volt a soknemzetiségű Ausztria, ami odavezetett, hogy Ausztria összeomlott. Ausztriának az volt a hibája, hogy mindent elodázott, semmit meg nem oldott, nem volt kellő energiája és ereje ahhoz, hogy kérdéseket el tudjon dönteni, de nem volt elég öniegyelmezettsége ahhoz sem, hogy kényes kérdésekben hallgatni tudjon. Már most, ha nézem a csehszlovák államnak a szerepét, azt látom, hogy a repu- blika szintén nem mer, radikálisam megoldani semmit, de nem tud elhallgatni sem semmit s így ugyanazt a szerepet kezdi játszani Csehszlovákia a világban, mint amelyet játszott Auskria. A büdzsében prédám inál az a hangulat és mindenből látszik, hogy az állam létének garanpiáit keresi. Keresi a haderőben, keresi a hivatalnoki bürokrácia hatalmában, a propagandában, a szövetség keresésében, de nem keresi népei szeretetében. A'z álam abszolút hatalmi politikát követ. Ezt a büdzsé minden tétele igazolja. Csak 4 hadügyi és a külügyi tárca szertelen nagyságára mutatok reá. A csehszlovák köztársaság demokráciája A csehszlovák kcstársaság mindenütt úgy meneclzselteti magát, hogy ő a demokrácia letéteményese. Hoíy mi a demokrácia, azt nagyon sok "meghliározáslban hallottam Csehszlovákiában, mindenféle illetékes helyről: a vitatkozás szabadsága etc., de egyet itt le kell szögeztem, s ez az, hogy vájjon demokratikus4 az az állam, ahol a parlamentarizmust h dyette^iit; az oszrrics- ka, demökratikus-o m a® állam, amely ben * nz összes kiadások legnagyobb hányada a fegyveres erő és a kormányzat költségeire íoruiitafák, s demokratikus-e az az állaim, amelyben különbség tétetik faj és faj között. Hogy van különbség, azt -semmi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az állam szolgálatában óriási percen tiben csak a csehek szerepelnek, abban szlovák alig van, magyar és ruszin pedig sem a katonaságnál, sem a küliigynéi nincs is. Mert — -és ebben van az antidemokrácia — Csehszlovákiában nem lehet állami tisztviselő az, aki ragaszkodik azokhoz a jogokhoz, melyeket az ittlevő nemzetiségelvnek garantált maga az állam a kisebbségi szerződésekben és amely jogokat garantálták a köztársaságot megalkotó nagyhatalmak. A cseh propagandának egyik fő érve mindig az volt, hogy Szloven-szkőt azért kell uralmába vennie, hogy ott a demokráciát megvalósíthassa, mert az elnyomó magyar arisztokratikus irányzat túlélte magát s ezzel az irányzattal szem-ben kötelessége volt Európának föllépnie. Hát itt egészen röviden M alkarok térni arra a kérdésre, vájjon igaz-e az, hogy a régi Magyarországot arisztokratikusan kormányozták s igaz-e az, hogy Csehszlovákiát deinokra t ikusan ko rimán yózzák. A magyar nemesség liberális szellemű volt Itt először is le kell szögeznem azt, hogy óriási különbség van abban, ha valahol a nemesség egy kaszt, vagy ha ez a nemesség nem egyéb, mint egy bizonyos államjogi kifejezés, amellyel milliókat jelölnek meg. Csehországban a XIX. század elején az egész nemesség mintegy 800 -lelket számlált. '«V- • V Ugyanekkor Magyarországon a nemesség kb. egy milliót tett ki. Vagyis az egyik országban a nemesség tényleg egy kaszt volt, a másik államban a nemesség egy politikai megjelölés volt. Hiszen a magyar nemesség, ahogy azt nagyon jól tudják, nem a nagyurak tömkelegé volt, hanem voltak egész falvak, amelyeknek minden lakója nemes volt. Vegyük csak a turőci Jeszent, ahol mindenki Jeszenszky, vagy a turóci Draskó- cot, ahol mindenki Iva-nka és Ilge, s tudnék számos ilyen községet felhozni. A régi magyar alkotmányban a nemesség n-e-ni egy kasztot jelentő institúció volt, hanem politikai institúció. A nemesség volt az az abszorbeáló tényező, amely a Magyarországon levő összes nemzetiségeknek meghagyva a maga nemzeti jellegét, az azokból kitűnteket kvas' dszivta magába és megteremtette azt a Hungáriát, amelyben a magyar megmaradt magyarnak, a német megmaradt németnek, a román megmaradt románnak, a szlovák megmaradt szlováknak, de mind magyar nemes volt. (. .A magyar nemesség és a nép között az ámenet mindig megvolt, hiszen mindenkinek megvolt a lehetősége arra, hogy a fiát, ha kell, kinevelje, e ha ez a kinevelt fiú sikerült, az nemes lett és ur is lett. Mert a magyar nemesség nean volt feudális, nem volt gazdag, számos volt ahhoz, s a nemesség szelleme liberális is volt. A régi Magyarország alkotmányában tehát egy liberális, mindent felszívni és magába inkorporálni tudó szerv volt a nemesség, míg Csehországban a feudális nemesség a császárságot reprezentálta a néppel szemben. A magyar nemesség a nemzet része'volt. a cseh nemes-ség a dinasztiában lelte meg létalapját s csekély kivétellel a nemzettől elfordult. A 48-as évek vivmányai után, amikor Magyarországon a nemesség mint közjogi faktor megszűnt, a liberális úri szellem azért femnaradt, mert ; gyarországon mindenki, akiben kvalitás volt, akárhonnan származott légyen, legmagasabb polcra tudott eljutni. Hiszen ezt vallotta és hirdette halálos ágyán Ceeraodh János, Magyarország megboldogult hercegprímása: „Halálos ágyamon üzenem, mint jó szlovák, hogy fajtámhoz hü maradva Magyarországon a legnagyobb méltóságba jutottam, mert fajom Magyarországon részese volt a szabadságnak.4" Ellenben ebben a csehszlovák demokráciában hogyan állunk, tisztelt képviselőház! itt a demokrácia abban áll, hogy eltöröltek minden címet, még a jogcímet is Ebben a csehszlovák demokráciában nem nyilvánul meg a vitatkozás szabadsága, sem a többség akarata! A csehszlovák állam a maga mostani konstituciójában, amely szerint ő egységes nemzeti államot akar létrehozni csupa heterogén fajta között nyolc nemzetiséggel megterhelt adminisztrációval, ez lehetetlenné teszi azt, hogy az állam demokratikus legyen. Az államnak igy okszerüleg imperialistának kell lennie, de ez ellentétben áll létalapjával. Ebben az antidemokratikus imperialista centralizmusban megy a respublika az első decennium ünneplésére. Nem akarok én részletekre kitérni, csak azt nézem, vájjon ez a respublika olyan erős-e most, mint volt, amikor a világra jött. A kertgazdálkodásban gyakran tapasztalhatjuk, hogy a virulón elültetett palánta nem váltja be sokszor a reményeket, amelyeket, a kertész hozzáfűzött. Ha nézzük -azt, hogy mennyire dédelgetett; gyermeke vóllt a nagyhatalmaknak ezelőtt tiz esztendővel Csehszlovákia, s ha nézzük azt, hogy ez az enfant gáté ma a nagyhatalmak által hogyan kezeltetik, akkor a csökkenő szerelmet és a kiábrándulást iné? kell áll api tanunk. Ezelőtt tiz évvel Anglia a cukorkérdésben nem lett volna ilyen szigorú a köztársasággal szemben, ezelőtt tiz évvel Olaszország és Amerika, másként kezelte volna a koríné vzatot. Benes ártalmas külpolitikája A pozicióromlás a legnagyobb a kül ügyek terén. Ha figyeljük azt a szerepet, amelyet a küLügvminiszter ur a kormányban játszik benn, ha látjuk azt, hogy minő állási foglal el vele szemben a leghatalmasabb tényezője ennek az államnak, Kramár volt miniszterelnök ur, másrészt nézzük Benes miniszter umatk a külföldi le vitézlés ét, akkor látjuk, hogy baj van a külügyi kormányzatban. Benes kütügyrmniszter ur mostani büdzséSzült® Géza beszéde /
