Prágai Magyar Hirlap, 1928. október (7. évfolyam, 225-249 / 1852-1876. szám)
1928-10-16 / 236. (1863.) szám
1928 október 16, kedd. Emuim mm iy tg«w 'PRKGAI-MaíS^AR.HJRIíAP Beregszász, október 15. (Kiküldött szer-! kesztőnk jelentőse.) A ruszinszkói magyar) pártok szövetsége vasárnap tartotta meg párt- szövetségi kongresszusát Beregszászon az Oroszlán-szálló nagytermében, amelyet ez alkalommal a delegátusok és vendégek zsúfolásig megtöltöttek. A méltóságteljes lefolyású kongresszus a ruszinszkói magyarság egységének impozáns kifejezője volt. A kongresszust Kerekes István dr., az országos keresztényszoeialista párt ungvári szervezetének elnöke nyitotta meg, meleg szavakkal utalván; arra a szeretetre, amely minden magyart kell, begy összetartson. Utána Korláth Endre dr. nemzetgyűlési képviselő, a pártszövetség ügyvezetője a közönség lelkes ünneplése közben úgy a maga, mint Egry Ferenc szenátor nevében is hatalmas beszámolót tartott a ruszinszkói őslakosság, elsősorban a magyarság állami, társadalmi, gazdasági, nemzeti és kulturális, életének tiz éves sorsáról. Szüllő Séza IMzSése A nagyszabású beszámoló elejének felolvasása közben érkezett meg a kcngresz- szusra Szüllő Géza dr. nemzetgyűlési képviselő, az országos keresztónysaociálista párt országos elnöke, akit a város határában lovasbandériummal fogadtak és akit a kongresszus közönsége hatalmas, percekig tartó éljenzéssel köszöntött. A beszámoló folytatását felfüggesztették és Egry Ferenc szenátor, a magyar nemzeti párt ruszinszkói elnöke lelkes, meleg szavakkal üdvözölte Szüllő Gézát, mint akire Ruszinszkó magyarsága is, mint a magyar igazság és a magyar ügy hivatott reprezentánsára tekint és akinek felbecsülhetetlen értékű, nehéz munkájára a ruszinszkói magyarság is bizalommal, hittel és reménykedéssel néz. Majd Hokky Károly, az országos keresztényszocialista párt ruszin- szkói ügyvezetője üdvözölte Szüllő Gézát, akiben a két tesvérpárt nemes törekvéseinek inkarnációját látja. Szüllő Géza dr. mélyen meghatódva köszönte meg a páratlanul meleg üdvözléseket és a lelkes ovációt, amely szerinte nem annyira személyének, mint inkább azoknak az eszméknek szólnak, amelyeket ő is hirdet és amelyek minden magyar lélekben élnek. Szüllő Gézának könnyek'g megható szavai után Korláth Endre dr. folytatta beszámolóját, amelyet Kivonatosan a következőkben ismertetünk: Ruszinszkó lakosságának kellett kiizadnia a túlhajtott, irgalmatlan adóvégrehajtás miatt. Az itt beszedett adókat innen elviszik s nem fo- 'tják az itteni őslakosság javára. Például az 1927. 116. számú törvény megadóztatja a motoros jármüveket. E törvény alapján előirányoztak 1927 utolsó négy hónapjára húsz millió boronát. De tényleg befolyt ötven millió s ezt mint az 1928. évre szóló előirányzatot szétosztották, de Ruszinszkó egy fillért sem kapott belőle. Ily bánásmód mellett nem lehet csodálni, ha utaink elromlanák. A tiz éves jubileum alkalmával a csehszlovák kormány a külföld részére szánt propagandával élesen szembeállíthatja a. j történelmi országok kultúrálteágát a mi területeink kulturálatlanságával. Könnyű ezeknek a tartományoknak a mi pénzünkből is mint protekciósoknak beruh,L*ai magukat A prágai kormány a négy országrésznek, vagyis Csehországinak, Morvaországnak j és Sziléziának, Szlovenszkónak és Ruszin- szkőnak összesen 1 milliárd 158 millió 466 ezer korona évi szubvenciót ad a tartományi kiadások fedezésére, tehát a közigazgatásra, utakra stb, Ebből a horribilis összegből a területet és a népességet véve arányul Ru- szinszkönak területi aránya szerint 89,112 •ezer 769 K, népességi aránya szerint pedig 20,203.954 korona jutna. Ehelyett Ruszinszkó mindössze 5 millió 979 ezer 464 koronát kap. Tehát a legkedvezőtlenebb beosztás szerint is tizenöt millió koronával kevesebbet, mint amennyi megilletné. (Korláth Ed re dr. és Egry Ferenc beszámolójának további ismertetését helyszűke miatt holnapi számunkban folytatjuk.) A lelkes helyesléssel fogadott beszá- molóbeszéd után Korláth Endre dr. a következe határozati javaslatot terjesztette elő: 1 kongresszus fiatározatai fMith IrJfi beszámolója § raninszki magyarság tízesztendős küzdelméről Ismerteti Ruszinszkó autonómiájának történelmi előzményeit, a ruszin tanács csatlakozási nyilatkozatának előzményeit az autonómiát hangsúlyozó szakaszait és a békeszerződés rendelkezéseit Ruszinszkóröh Egybeveti a békeszerződést a csehszlovák állam alkotmány törvény ével. „Prágai békerevizió44 címen hangsúlyozza, hogy a békeszerződés 13.-ik cikkének utolsó mondatát az alkotmánytörvényből teljesen kihagyták. A békeszerződés e pontban kimondja, hogy „Ruszinszkó képviselői a csehszlovák par- lamentben nem fognak szavazati joggal bírni olyan törvényhozási ügyekben, amelyek a ruszin országgyűlés hatáskörébe tartoznak A prágai kormányzat második „revíziós4* lépése a békeszerződés ellen az volt, amikor az 1920-as választási törvényben Podlcarpats- ka Rust, nem mint autonóm területet, hanem mint a Csehszlovák köztársaság XXIII. választási kerületét kezeli kilenc képviselővel és négy szenátorral A harmadik önkényes lépése volt, amikor az alkotmány törvényben megcsorbitotta a ruszinszkói kormányzó önállóságát. A békeszerződés szerint ugyanis a kormányzó csupán a ruszinszkói parlamentnek felelős, őt közvetlenül a köztársasági elnök nevezi ki, mig az alkotmánytörvény szerint a kormányzót nem közvetlenül, hanem a kormány ajánlatára nevezi ki a köztársasági elnök s igy a kormányzó nemcsak a ruszinszkói képviselőháznak, hanem a kormánynak is felelős. A IvlűJerand-féle kísérőlevél többek között a következőket mondja: „A. nagyhatalmak úgy vélik, hogy a közte és a csehszlovák állam közti szerződést a ruszin autonóm tartomány népességének megadja a lehetőséget arra, hogy kívánságait nyilvánosain is kifejezhesse. Még a Magyarországgal kötött szerződésekben is kihangsúlyozzák a nagyhatalmak Ruszinszkó önrendelkezési jogát, amelyet Magyarország elismerni tartozik. Szabadság, önállóság és autonómia helyett — mondja Korláth képviselő — jött a katonai diktatúra, statárium, előzetes cenzúra. A. képviselő a történetíró áttekintő erejével foglalja össze Ruszinszkó politikai életének kálváriás tiz esztendejét s vázolja azt a harcot, amelyet a magyarság pártjai, a nehéz viszonyok között a ruszinszkói alkotmányosság nevében az autonómiáért vívtak. Külön fejezetet szentel a Ruszinszkói emigráns sajtó munkájának. Ruszinszkó gazdasági leromlásának útja Kezdték a. pénzlebélyegzésnél. A néptől elvett pénzt 1:2, illetve 1:4, vagy 1:10 arányban. vidékenként és egyénenként, legtöbb helyen az illető pénzügyi tisztviselő teszése és az illető pénzbeváltást szenvedett arckifeje- *ése szerint váltották be. Csupán e pénzbeváltásnál 315 millió hasznot hajtottak az állampénztárnak, vagyis ennyi kárt okoztak az itteni egyéként is szegény őslakosságnak. Az elszegényedés második fázisa a haöÁkölcsönköivév.yek kifizetésének olyan szabályozása, amely körülbelül kilencven százalékban a fizetés megtagadásának minősítendő. Ez is több száz millióra tehető. E két jogcímen okozott károkat az itteni bankok pénzügyi egyensúlya is teljesen felborult. A kormány csak úgy volt hajlandó szanálni őket, ha alaptőke felemelés utján több mint 50 százalékot csehszlovák tőkeérdekeletsé- geknek engednek át. Az igy nacionált bankokon azután úgy segítettek, hogy megengedték nekik, hogy 14, 16, 18, sőt 20 százalékot is szedjenek hosszú éveken keresztül és igy a csehszlovák tőke az itteni gazdasági élet minden erejét magába felszívja. Ilyen kamatlábak mellett a magángazdaságok csak állandó és katasztrófális veszteséggel dolgozhatnak és sem a : sgazda, sem a birtokos, sem a kereskedő, sem a kisiparos, sem a nagyiparos nem erősödhetik, csak gyengülhet. A vagyondézsmát Ruszinszkón oly drákói szigorral állapították meg, hogy sok polgár a mai napig som képes a dézsmáját kifizetni. Az értéknövekedési adót joggal lehet egy újabb vagyondézsmának tekinteni. Az erre vonatkozó törvény különösen a béke- szerződés következtében innen elvándorlókat sújtotta, mert ezek exiszbencia hiánya miatt kis ingatlanaikat kénytelenek eladni s ez a törvény vagyonuk tekintélyes százalékától fosztja meg őket. A vagyondézsma harmadik formája volt a háborús nyereségadó. Ugyancsak hatalmas vagyoni károkat okoztak Szlovenszkő és Ruszinszkó őslakos közönségének azzal, hogy öt esztendőn át a legnagyobb szigorúsággal hajtották be a régi magyar törvényben megáílapitott III. osztályú kereseti adót. Olyan szigorral hajtják végre a régi magyar törvény rendelkezéseit, hogy a rigorózusan megáílapitott évi jövedelemi tiz százaléka a háborús pótlékokkal s az önkormányzati szervek pótlékaival sok esetben a teljes bruttójövedelem 50 százalékát is felemésztette. A házadét ugyan leszállították a városokban tizennégy százalékról nyolc százalékra, de ezzel szemben a községekben egy lakrész után az eddig fizetett 1.50 fillér adót öt koronára emelték fel,, amely kulcs aztán progresszive emelkedik. Ruszinszkó az állami költségvetésben 1926-ig Ruszinszkó költségvetését külön állították össze. 1926-ban Ruszinszkóbam a zárszámadás szerint 40 millió koronát meghaladó összeggel több folyt, be az állampénztárba, mint amennyit, maga a prágai kormányzat is várt. A negyvenmilliós többletet (Miután a Korláth Endre dr. által előterjesztett határozati javaslat teljes szövege a Ruszinszkói Magyar Hírlapnak a kongresszus alkalmából kiadott külön kiadásában már megjelent, s miután ezt a kiadást a határozati javaslat egyes részei miatt elkobozták, a határozati javaslatot mi alább az elkobzott részek elhagyása mellett közö’jiik le.) Megállapítja a kongresszus, hogy a csehszlovák kormány a tiz év alatt a békeszerző- | désben és a csehszlovákiai alkotmány törvényben az egész világ nemzetei előtt nyilvánosan vállalt ama jogi és becsületbeli kötelességének végrehajtása tárgyában, — hogy tudniillik Ruszinszkó autonómiáját életbe lépteti — semmit sem tett. Megállapítja a kongresszus, hogy a kormány törekvésének elérése érdekében egy tollvonással megszüntette az ezeréves volt magyar vármegyék valóban élt autonómiáját, mert e vármegyéknek közgyűléseiken joguk volt a kormány törvénytelen intézkedései végrehajtását, sőt exlex esetében a katona és adó beszolgáltatását is megtagadni. A hatalmak által garantált autonómiával felruházott eme önálló területen a csehszlovák kormány több mint négy éven át nyílt katonai diktatúrát tartott fenn. A vagyonosabb községekben még a községek autonómiáját is évek hosszú során át felfüggesztette, hogy azok vagyonában a kormánybiztosok mint felelőtlen emberek garázdálkodhassanak és ezzel is szegény!tették az őslakosságot^ Megállapítja a kongresszus, hogy a cseh- ] szlovák kormány az elnemzetloni léssel az alkotmány törvénybe foglalt tilalmát megszegte és megszegi. Ezt teszik az állampolgárság, illetőség terén hozott törvényhozási intézkedésekkel. még inkább gyakorlatukkal, nyelvi rendelkezéseikkel, magyar községeknek szláv járásokba való beosztásával, vagy viszont magyar járásoknak megszüntetésével és hasonló technikai mesterkedésekkel, inhumánus, kul- turaellenes kultúrpolitikával; ezt teszik egyházi téren, a gazdasági életben stb. stb., vagyis az élet minden megnyilvánulásában. És eme intézkedéseik kifelé mind demokratikusaknak, szociálisaknak, törvényeseknek vannak bemutatva, de befelé a gyakorlati életben egyenesen pusztító hatásúak az egész őslakosságra, de legfőképpen a magyarságra nézve. Megáll apátja a kongresszus, hogy eme irtó munka az államifordulat óta állandóan tart és eredménye kétségbeejtően nagy. Rövid egy pár év alatt a megtartott képviselői és szenátort beszámolóban részletezett statisztikai adatok szerint, a születések terén rendkívül bő szaporaságu ruszin nép semmit sem szaporodott, — ugyanis az exisztenoiák és munkahiány miatti kivándorlás a természetes szaporodást teljesen ellensúlyozta, — a magyar nép pedig, bár a természetes szaporodás itt sem maradt el, 160.000 lélek helyett 104 ezret mutat, ami körülbelül 35 százalékos veszteséget jelent emberekben és több mint kétmilliárd korona kárt anyagiakban az őslakosság egyetemének terhére még akkor is, ha az egyes egyén terhére elkövetett összeszámlál- hatatlan, megmérhetlen károkat nem is számítjuk. Megállapítja a kongresszus, hogy e békés háborút a prágai kormánynak azért sikerült megnyernie és az Őslakosságnak azért kellett elbuknia, mert Ruszinszkó területének nem volt meg és nincsen meg az önálló törvényhozása, amit pedig neki a békeszerződések ér az alkotmánytörvény szintén biztosit é*s igy nem volt meg a hatalma arra, hogy magát megvédje, nem volt orgánuma, amely őt a nagyhatalmak s a Nemzetek Szövetsége előtt legálisan képviselje. Mindaddig, amíg a prágai parlament az úgynevezett közigazgatási reform törvényt — bár arra Ruszin szkot illetőleg illetékessége az alkotmánytörvény kifejezett értelme szerint nem volt — meg nem hozta, a kongresszus által képviselt őslakosságnak és magyarságnak meg volt a törvényes lehetősége arra, hogy a prágai kormány jogi és becsületbeli kötelességének teljesítésére parlamentáris utón esetleg ,rábírhassa és legalább az anyagiakban okozott károkat jóvá tétethesse. Megállapítja a kongresszus, hogy ma, amikor a békeszerződés és az alkotmány- törvény ellen csináltak uj törvényt s. ezt a törvényi a demokratikus abszolutizmus féLretéte- lévöl nyílt abszolutizmussal folyó évi Julim i-én életbeléptették, megszűnt minden törvényes lehetőség a további parlamentáris küzdelemre. Ott már nem lehet beszélni népakaratról, ahol a tizenkét választott képviselő mellé a népakarat módosítására hét tagot kineveznek. Még kevésbé ott, ahol ezt a testületet is elti l jak a politikai megnyilatkozástól. A jelenlegi helyzet azonban még ennél is rosszabb, nu minden hatalom egy felelőtlen ember, kéz éle van letéve, aki csak a kormánynak köteles o - gedelrri eskedni. Megállapítja a kongresszus, hogy kormain ezzel az eljárásával a nyomorral és munkaiul küliséggel már eddig is a bolsevizmusba kergetett őslakosságot még nagyobb tömegekben kergeti az elkeseredésbe. A Korláth Endre dr. által előterjesztett határozati javaslatot Hokky Károly hozzászólása után a kongresszus lelkes egyhangúsággal elfogadta és határozattá emelte Ugyancsak egyhangú meleg le1 kesédéin k vette tudomásul a kongresszus Egry Ferenc szenátornak és Korláth Endre dr. nemz: gyülési képviselőnek következő ünnepélyes nyilatkozatát: A magyar pártok szövetsége mindennek ti - lenére is aktív részt vesz a politikában, mer. legyengülve, nincs módunk és erőnk — bár a. nevünk most ország — a passzív rezisztec ' : akkora mértékére sem, mini volt a régi m - gyár vármegyéknek. De kongresszusunk S. r' S. kiáltással fordul a világ müveit köz vélem - nyéhez: Mentsétek meg lelkünket, nemzeti ’ ' tünket, vagyonúnkat. Kimondja a kongresszus, hogy az autonómiáért folytatott küzdelemben csatlakozik a Ruszin Autonóm Föl&mives Szövetség küzdelméhez. Felkéri és felhatalmazza a kongresszus a képviselőt és a szenátort, hogy az autonómista front megvalósítása, az eddig okozott hatalmas károk helyrehozása, a további veszteségek megakadályozása érdekében mindent tegyenek meg, úgy a belpolitikában, mint a külpolitikában, keressenek támogatást a többi pártoknál, a kongresszus határosa tát pedig a, képviselő és szenátor beszá mólójával együtt magyar, ruszin, német és román nyelven kiáltvány alakjában közöljék az őslakossággal. Kimondja a kongresszus, hogy eddigi követeléseit féntartja. így 1. Az állampolgársági kérdés igazságos rendezését a st. germaini Szerződés egyedül törvényes alapján akként, hogy minden őslakó. akit az államfordulat itt talált, elismertessék csehszlovák állampolgárnak. 2. A földreform igazságtalan végrehajtásának re.videálásá-t és igazságos jóvátételét. 8. A gazdasági adózási és már régen részletezett ipari, kereskedelmi, közigazgatási és kulturális sérelmeink orvoslását Követeli legkülönösebben a kongresszus a vétkesen elhanyagolt talajjavitás-i munkálatoknak teljes energiával és a legsürgősebben való végrehajtását Ruszinszkó egész területén. Végül a kongresszus elnapolja magát és amidőn a képviselőt és szenátort további bizalmáról biztosítja, felkéri az elnöki tanácsot, hogy permanenciában legyen, segítségére s A ruszinszkói magyar pártok ssew@isé§éiek beregszászi tesrefsiiisa igry szenátor és Korláth képviselő beszámolója a ruszinszkái magyarság tizesxteiMtös kisebbségi életéréi — További harc az autondtniáért!