Prágai Magyar Hirlap, 1928. október (7. évfolyam, 225-249 / 1852-1876. szám)

1928-10-16 / 236. (1863.) szám

1928 október 16, kedd. Emuim mm iy tg«w 'PRKGAI-MaíS^AR.HJRIíAP Beregszász, október 15. (Kiküldött szer-! kesztőnk jelentőse.) A ruszinszkói magyar) pártok szövetsége vasárnap tartotta meg párt- szövetségi kongresszusát Beregszászon az Oroszlán-szálló nagytermében, amelyet ez al­kalommal a delegátusok és vendégek zsúfolá­sig megtöltöttek. A méltóságteljes lefolyású kongresszus a ruszinszkói magyarság egysé­gének impozáns kifejezője volt. A kongresszust Kerekes István dr., az or­szágos keresztényszoeialista párt ungvári szer­vezetének elnöke nyitotta meg, meleg szavak­kal utalván; arra a szeretetre, amely minden magyart kell, begy összetartson. Utána Korláth Endre dr. nemzetgyűlési képviselő, a pártszövetség ügyvezetője a közönség lelkes ünneplése közben úgy a maga, mint Egry Ferenc szenátor nevében is hatalmas beszá­molót tartott a ruszinszkói őslakosság, első­sorban a magyarság állami, társadalmi, gaz­dasági, nemzeti és kulturális, életének tiz éves sorsáról. Szüllő Séza IMzSése A nagyszabású beszámoló elejének fel­olvasása közben érkezett meg a kcngresz- szusra Szüllő Géza dr. nemzetgyűlési kép­viselő, az országos keresztónysaociálista párt országos elnöke, akit a város határában lo­vasbandériummal fogadtak és akit a kong­resszus közönsége hatalmas, percekig tartó éljenzéssel köszöntött. A beszámoló folytatá­sát felfüggesztették és Egry Ferenc szenátor, a magyar nemzeti párt ruszinszkói elnöke lelkes, meleg szavakkal üdvözölte Szüllő Gé­zát, mint akire Ruszinszkó magyarsága is, mint a magyar igazság és a magyar ügy hiva­tott reprezentánsára tekint és akinek felbe­csülhetetlen értékű, nehéz munkájára a ru­szinszkói magyarság is bizalommal, hittel és reménykedéssel néz. Majd Hokky Károly, az országos keresztényszocialista párt ruszin- szkói ügyvezetője üdvözölte Szüllő Gézát, akiben a két tesvérpárt nemes törekvéseinek inkarnációját látja. Szüllő Géza dr. mélyen meghatódva kö­szönte meg a páratlanul meleg üdvözlése­ket és a lelkes ovációt, amely szerinte nem annyira személyének, mint inkább azoknak az eszméknek szólnak, amelyeket ő is hirdet és amelyek minden magyar lélekben élnek. Szüllő Gézának könnyek'g megható szavai után Korláth Endre dr. folytatta beszámolóját, amelyet Kivonatosan a következőkben ismer­tetünk: Ruszinszkó lakosságának kellett kiizadnia a túlhajtott, irgalmatlan adóvégrehajtás miatt. Az itt beszedett adókat innen elviszik s nem fo- 'tják az itteni őslakosság javára. Például az 1927. 116. számú törvény megadóztatja a motoros jármüveket. E törvény alapján elő­irányoztak 1927 utolsó négy hónapjára húsz millió boronát. De tényleg befolyt ötven millió s ezt mint az 1928. évre szóló elő­irányzatot szétosztották, de Ruszinszkó egy fillért sem kapott belőle. Ily bánásmód mel­lett nem lehet csodálni, ha utaink elromla­nák. A tiz éves jubileum alkalmával a cseh­szlovák kormány a külföld részére szánt propagandával élesen szembeállíthatja a. j történelmi országok kultúrálteágát a mi te­rületeink kulturálatlanságával. Könnyű ezeknek a tartományoknak a mi pénzünkből is mint protekciósoknak beruh,L*ai magukat A prágai kormány a négy országrész­nek, vagyis Csehországinak, Morvaországnak j és Sziléziának, Szlovenszkónak és Ruszin- szkőnak összesen 1 milliárd 158 millió 466 ezer korona évi szubvenciót ad a tartományi kiadások fedezésére, tehát a közigazgatásra, utakra stb, Ebből a horribilis összegből a te­rületet és a népességet véve arányul Ru- szinszkönak területi aránya szerint 89,112 •ezer 769 K, népességi aránya szerint pedig 20,203.954 korona jutna. Ehelyett Ruszinszkó mindössze 5 millió 979 ezer 464 koronát kap. Tehát a legkedvezőtlenebb beosztás szerint is tizenöt millió koronával kevesebbet, mint amennyi megilletné. (Korláth Ed re dr. és Egry Ferenc be­számolójának további ismertetését helyszű­ke miatt holnapi számunkban folytatjuk.) A lelkes helyesléssel fogadott beszá- molóbeszéd után Korláth Endre dr. a követ­keze határozati javaslatot terjesztette elő: 1 kongresszus fiatározatai fMith IrJfi beszámolója § raninszki magyarság tízesztendős küzdelméről Ismerteti Ruszinszkó autonómiájának tör­ténelmi előzményeit, a ruszin tanács csatlako­zási nyilatkozatának előzményeit az autonó­miát hangsúlyozó szakaszait és a békeszerző­dés rendelkezéseit Ruszinszkóröh Egybeveti a békeszerződést a csehszlovák állam alkot­mány törvény ével. „Prágai békerevizió44 címen hangsúlyozza, hogy a békeszerződés 13.-ik cikkének utolsó mondatát az alkotmánytör­vényből teljesen kihagyták. A békeszerződés e pontban kimondja, hogy „Ruszinszkó képviselői a csehszlovák par- lamentben nem fognak szavazati joggal bírni olyan törvényhozási ügyekben, amelyek a ruszin országgyűlés hatásköré­be tartoznak A prágai kormányzat második „revíziós4* lépése a békeszerződés ellen az volt, amikor az 1920-as választási törvényben Podlcarpats- ka Rust, nem mint autonóm területet, hanem mint a Csehszlovák köztársaság XXIII. vá­lasztási kerületét kezeli kilenc képviselővel és négy szenátorral A harmadik önkényes lépése volt, amikor az alkotmány törvényben megcsorbitotta a ruszinszkói kormányzó ön­állóságát. A békeszerződés szerint ugyanis a kormányzó csupán a ruszinszkói parlament­nek felelős, őt közvetlenül a köztársasági el­nök nevezi ki, mig az alkotmánytörvény sze­rint a kormányzót nem közvetlenül, hanem a kormány ajánlatára nevezi ki a köztársasági elnök s igy a kormányzó nemcsak a ruszin­szkói képviselőháznak, hanem a kormánynak is felelős. A IvlűJerand-féle kísérőlevél többek kö­zött a következőket mondja: „A. nagyhatal­mak úgy vélik, hogy a közte és a csehszlovák állam közti szerződést a ruszin autonóm tar­tomány népességének megadja a lehetőséget arra, hogy kívánságait nyilvánosain is kife­jezhesse. Még a Magyarországgal kötött szer­ződésekben is kihangsúlyozzák a nagyhatal­mak Ruszinszkó önrendelkezési jogát, ame­lyet Magyarország elismerni tartozik. Sza­badság, önállóság és autonómia helyett — mondja Korláth képviselő — jött a katonai diktatúra, statárium, előzetes cenzúra. A. képviselő a történetíró áttekintő ere­jével foglalja össze Ruszinszkó politikai éle­tének kálváriás tiz esztendejét s vázolja azt a harcot, amelyet a magyarság pártjai, a ne­héz viszonyok között a ruszinszkói alkotmá­nyosság nevében az autonómiáért vívtak. Kü­lön fejezetet szentel a Ruszinszkói emigráns sajtó munkájának. Ruszinszkó gazdasági leromlásának útja Kezdték a. pénzlebélyegzésnél. A néptől elvett pénzt 1:2, illetve 1:4, vagy 1:10 arány­ban. vidékenként és egyénenként, legtöbb he­lyen az illető pénzügyi tisztviselő teszése és az illető pénzbeváltást szenvedett arckifeje- *ése szerint váltották be. Csupán e pénzbe­váltásnál 315 millió hasznot hajtottak az ál­lampénztárnak, vagyis ennyi kárt okoztak az itteni egyéként is szegény őslakosságnak. Az elszegényedés második fázisa a haöÁkölcsönköivév.yek kifizetésének olyan szabályozása, amely körülbelül kilenc­ven százalékban a fizetés megtagadásának mi­nősítendő. Ez is több száz millióra tehető. E két jogcímen okozott károkat az itteni ban­kok pénzügyi egyensúlya is teljesen felborult. A kormány csak úgy volt hajlandó szanálni őket, ha alaptőke felemelés utján több mint 50 százalékot csehszlovák tőkeérdekeletsé- geknek engednek át. Az igy nacionált banko­kon azután úgy segítettek, hogy megengedték nekik, hogy 14, 16, 18, sőt 20 százalékot is szedjenek hosszú éveken keresztül és igy a csehszlovák tőke az itteni gazdasági élet min­den erejét magába felszívja. Ilyen kamatlá­bak mellett a magángazdaságok csak állan­dó és katasztrófális veszteséggel dolgozhat­nak és sem a : sgazda, sem a birtokos, sem a kereskedő, sem a kisiparos, sem a nagy­iparos nem erősödhetik, csak gyengülhet. A vagyondézsmát Ruszinszkón oly drá­kói szigorral állapították meg, hogy sok pol­gár a mai napig som képes a dézsmáját ki­fizetni. Az értéknövekedési adót joggal lehet egy újabb vagyondézsmának tekinteni. Az erre vonatkozó törvény különösen a béke- szerződés következtében innen elvándorló­kat sújtotta, mert ezek exiszbencia hiánya miatt kis ingatlanaikat kénytelenek eladni s ez a törvény vagyonuk tekintélyes százalé­kától fosztja meg őket. A vagyondézsma har­madik formája volt a háborús nyereségadó. Ugyancsak hatalmas vagyoni károkat okoz­tak Szlovenszkő és Ruszinszkó őslakos kö­zönségének azzal, hogy öt esztendőn át a legnagyobb szigorúsággal hajtották be a régi magyar törvényben megáílapitott III. osztá­lyú kereseti adót. Olyan szigorral hajtják végre a régi magyar törvény rendelkezéseit, hogy a rigorózusan megáílapitott évi jöve­delemi tiz százaléka a háborús pótlékokkal s az önkormányzati szervek pótlékaival sok esetben a teljes bruttójövedelem 50 százalé­kát is felemésztette. A házadét ugyan leszál­lították a városokban tizennégy százalékról nyolc százalékra, de ezzel szemben a közsé­gekben egy lakrész után az eddig fizetett 1.50 fillér adót öt koronára emelték fel,, amely kulcs aztán progresszive emelkedik. Ruszinszkó az állami költségvetésben 1926-ig Ruszinszkó költségvetését külön állították össze. 1926-ban Ruszinszkóbam a zárszámadás szerint 40 millió koronát meg­haladó összeggel több folyt, be az állampénz­tárba, mint amennyit, maga a prágai kor­mányzat is várt. A negyvenmilliós többletet (Miután a Korláth Endre dr. által elő­terjesztett határozati javaslat teljes szöve­ge a Ruszinszkói Magyar Hírlapnak a kongresszus alkalmából kiadott külön ki­adásában már megjelent, s miután ezt a kiadást a határozati javaslat egyes részei miatt elkobozták, a határozati javaslatot mi alább az elkobzott részek elhagyása mellett közö’jiik le.) Megállapítja a kongresszus, hogy a cseh­szlovák kormány a tiz év alatt a békeszerző- | désben és a csehszlovákiai alkotmány törvény­ben az egész világ nemzetei előtt nyilvánosan vállalt ama jogi és becsületbeli kötelességé­nek végrehajtása tárgyában, — hogy tudniil­lik Ruszinszkó autonómiáját életbe lépteti — semmit sem tett. Megállapítja a kongresszus, hogy a kor­mány törekvésének elérése érdekében egy tollvonással megszüntette az ezeréves volt ma­gyar vármegyék valóban élt autonómiáját, mert e vármegyéknek közgyűléseiken joguk volt a kormány törvénytelen intézkedései végrehajtását, sőt exlex esetében a katona és adó beszolgáltatását is megtagadni. A hatalmak által garantált autonómiával felruházott eme önálló területen a csehszlo­vák kormány több mint négy éven át nyílt katonai diktatúrát tartott fenn. A vagyono­sabb községekben még a községek autonó­miáját is évek hosszú során át felfüggesztette, hogy azok vagyonában a kormánybiztosok mint felelőtlen emberek garázdálkodhassanak és ezzel is szegény!tették az őslakosságot^ Megállapítja a kongresszus, hogy a cseh- ] szlovák kormány az elnemzetloni léssel az al­kotmány törvénybe foglalt tilalmát megszegte és megszegi. Ezt teszik az állampolgárság, il­letőség terén hozott törvényhozási intézkedé­sekkel. még inkább gyakorlatukkal, nyelvi rendelkezéseikkel, magyar községeknek szláv járásokba való beosztásával, vagy viszont ma­gyar járásoknak megszüntetésével és hasonló technikai mesterkedésekkel, inhumánus, kul- turaellenes kultúrpolitikával; ezt teszik egy­házi téren, a gazdasági életben stb. stb., vagy­is az élet minden megnyilvánulásában. És eme intézkedéseik kifelé mind demokratiku­saknak, szociálisaknak, törvényeseknek van­nak bemutatva, de befelé a gyakorlati életben egyenesen pusztító hatásúak az egész őslakos­ságra, de legfőképpen a magyarságra nézve. Megáll apátja a kongresszus, hogy eme ir­tó munka az államifordulat óta állandóan tart és eredménye kétségbeejtően nagy. Rövid egy pár év alatt a megtartott képviselői és szenátort beszámolóban részletezett statiszti­kai adatok szerint, a születések terén rendkí­vül bő szaporaságu ruszin nép semmit sem szaporodott, — ugyanis az exisztenoiák és munkahiány miatti kivándorlás a természetes szaporodást teljesen ellensúlyozta, — a ma­gyar nép pedig, bár a természetes szaporodás itt sem maradt el, 160.000 lélek helyett 104 ez­ret mutat, ami körülbelül 35 százalékos vesz­teséget jelent emberekben és több mint két­milliárd korona kárt anyagiakban az őslakos­ság egyetemének terhére még akkor is, ha az egyes egyén terhére elkövetett összeszámlál- hatatlan, megmérhetlen károkat nem is szá­mítjuk. Megállapítja a kongresszus, hogy e békés háborút a prágai kormánynak azért sikerült megnyernie és az Őslakosságnak azért kellett elbuknia, mert Ruszinszkó területének nem volt meg és nincsen meg az önálló törvényhozása, amit pedig neki a békeszerződések ér az alkotmánytörvény szintén biztosit é*s igy nem volt meg a hatalma arra, hogy ma­gát megvédje, nem volt orgánuma, amely őt a nagyhatalmak s a Nemzetek Szövetsége előtt legálisan képviselje. Mindaddig, amíg a prá­gai parlament az úgynevezett közigazgatási reform törvényt — bár arra Ruszin szkot ille­tőleg illetékessége az alkotmánytörvény kife­jezett értelme szerint nem volt — meg nem hozta, a kongresszus által képviselt őslakos­ságnak és magyarságnak meg volt a törvé­nyes lehetősége arra, hogy a prágai kormány jogi és becsületbeli kötelességének teljesíté­sére parlamentáris utón esetleg ,rábírhassa és legalább az anyagiakban okozott károkat jó­vá tétethesse. Megállapítja a kongresszus, hogy ma, amikor a békeszerződés és az alkotmány- törvény ellen csináltak uj törvényt s. ezt a tör­vényi a demokratikus abszolutizmus féLretéte- lévöl nyílt abszolutizmussal folyó évi Julim i-én életbeléptették, megszűnt minden törvényes lehetőség a további parlamentáris küzdelemre. Ott már nem lehet beszélni népakaratról, ahol a tizenkét választott képviselő mellé a népakarat módosítására hét tagot kineveznek. Még kevésbé ott, ahol ezt a testületet is elti l jak a politikai megnyilatkozástól. A jelenlegi helyzet azonban még ennél is rosszabb, nu minden hatalom egy felelőtlen ember, kéz éle van letéve, aki csak a kormánynak köteles o - gedelrri eskedni. Megállapítja a kongresszus, hogy kormain ezzel az eljárásával a nyomorral és munkaiul küliséggel már eddig is a bolsevizmusba ker­getett őslakosságot még nagyobb tömegekben kergeti az elkeseredésbe. A Korláth Endre dr. által előterjesztett határozati javaslatot Hokky Károly hozzá­szólása után a kongresszus lelkes egyhangú­sággal elfogadta és határozattá emelte Ugyancsak egyhangú meleg le1 kesédéin k vette tudomásul a kongresszus Egry Ferenc szenátornak és Korláth Endre dr. nemz: gyülési képviselőnek következő ünnepélyes nyilatkozatát: A magyar pártok szövetsége mindennek ti - lenére is aktív részt vesz a politikában, mer. legyengülve, nincs módunk és erőnk — bár a. nevünk most ország — a passzív rezisztec ' : akkora mértékére sem, mini volt a régi m - gyár vármegyéknek. De kongresszusunk S. r' S. kiáltással fordul a világ müveit köz vélem - nyéhez: Mentsétek meg lelkünket, nemzeti ’ ' tünket, vagyonúnkat. Kimondja a kongresszus, hogy az autonó­miáért folytatott küzdelemben csatlakozik a Ruszin Autonóm Föl&mives Szövetség küzdelméhez. Felkéri és felha­talmazza a kongresszus a képviselőt és a szenátort, hogy az autonómista front meg­valósítása, az eddig okozott hatalmas ká­rok helyrehozása, a további veszteségek megakadályozása érdekében mindent te­gyenek meg, úgy a belpolitikában, mint a külpolitikában, keressenek támogatást a többi pártoknál, a kongresszus határosa tát pedig a, képviselő és szenátor beszá mólójával együtt magyar, ruszin, német és román nyelven kiáltvány alakjában kö­zöljék az őslakossággal. Kimondja a kongresszus, hogy eddigi kö­veteléseit féntartja. így 1. Az állampolgársági kérdés igazságos rendezését a st. germaini Szerződés egye­dül törvényes alapján akként, hogy min­den őslakó. akit az államfordulat itt ta­lált, elismertessék csehszlovák állampol­gárnak. 2. A földreform igazságtalan vég­rehajtásának re.videálásá-t és igazságos jó­vátételét. 8. A gazdasági adózási és már régen részletezett ipari, kereskedelmi, közigazgatási és kulturális sérelmeink or­voslását Követeli legkülönösebben a kongresszus a vétkesen elhanyagolt talajjavitás-i munkála­toknak teljes energiával és a legsürgősebben való végrehajtását Ruszinszkó egész területén. Végül a kongresszus elnapolja magát és amidőn a képviselőt és szenátort további bi­zalmáról biztosítja, felkéri az elnöki tanácsot, hogy permanenciában legyen, segítségére s A ruszinszkói magyar pártok ssew@isé§éiek beregszászi tesrefsiiisa igry szenátor és Korláth képviselő beszámolója a ruszinszkái magyar­ság tizesxteiMtös kisebbségi életéréi — További harc az autondtniáért!

Next

/
Oldalképek
Tartalom