Prágai Magyar Hirlap, 1928. október (7. évfolyam, 225-249 / 1852-1876. szám)

1928-10-16 / 236. (1863.) szám

1928 október 16, kedd.

4

képviselőnek és szenátornak politikád harcukban és cselekedjenek a mindenkori belpolitikai ©s külpolitikai alakulásokhoz alkalmazkodva belátásuk szerint.

lUS£ÍII$SkÓ

magyar törvényhozóinak ünnepélyes nyilatkozata

Ruszinszkó őslakosságának, magyarságának bizalmából viseli törvényhozói tisztünkből folyó kötelességünknek tartjuk, hogy itt, a kongresszus színe előtt politikai felelősségünk teljes tudatában nyíltan és férfiasán kifejezést adjunk azoknak a gondolatoknak, melyeket a köztáraság fennállásának 10-ik évfordulója Kuszinszkó őslakosságában és magyarságában ébreszt.

Tíz esztendeje annak, hogy az Egyesült Államok elnöke, Wilson, a népek önrendelkezése elvonok hangoztatásával síkra szállott azon demokrata gondolat valóra váltásáért, hogy a nemzeti törekvéseket tiszteletben kell tartani, hogy a népeket, nemzeteket nem lehet és nem szabad akaratuk ellenére és hozzájárulásuk nélkül kormányozni, hanem ellenkezően, a legelső alkalommal lehetővé kell tenni autonóm fejlődésüket.

Közel 10 éve annak, hogy a trianoni j szerzőács tárgyalása sőrém felelős államfér- i fiák ajkáról oly kijelentések hangzottak el í Ruszinszkó autonómiája kérdésében, felelős államférfiak részéröl oly ígéretek szegeseitek le írásban is, amelyek nem enge- | dik kétségbe vonni, nem engedhetik elsikkasztani Ruszinszkó őslakosságának azt a jogát, hogy ,.az önrendelkezés elvének alapján mindenkor szabadon kifejezésre juttathassa kívánságait**.

Területünk autonómiájának elismerése a trianoni szerződésben benne foglaltatik. j A trianoni szerződésnek pedig elváíasztha- j tatban szerves alkotó részét teszi a Mille- ‘ rand-féle kísérőlevél, melyben a szövetsé- > ges és társult hatalmak e terület részére j garantált autonómiában látják annak a biz- j tositékát és lehetőségét, hogy „a ruszin autonóm terület népessége kívánságait nyilvánosan kifejezhesse4*. Ünnepélyesen kijelentették ebben a hatalmak azt is, hogy „ezen autonóm terület népességének a jövőben nyilvánítandó kívánságaira is a legkomolyabb figyelemmel lesznek**.

A hatalmak nevében írott eme Miile- rand-íéle Kísérőlevélben lefektetett, mintegy speciális, „kavüíikált** önrendelkezési jogunk erősebb, kategórikusabb a wilsoni pontokban lefektetett, de a békcszerzödé- iekböl gondosan kihagyott — általános önrendelkezési jognál. Ezenfelül egy kétoldalú szerződésnek organikus részéi képezi. Legalább is annyira része a Millc- rand-féle levél a békealkotásnak, mint a törvényhozásnak és amellett annak hivatalos magyarázata. Feltehető, hogy ennek birtokában irta alá a másik szerződő fél, Magyarország, a rólunk lemondó trianoni békeszerződést, tehát a másik oldalró! az azt aláíró hatalmak, köztük Csehszlovákia, ezt egyoldalúan — veszély nélkül — vissza nem vonhatják. Erre a veszélyre, mely Középeurópa és Csehszlovákia békéjét egyaránt fenyegetheti, — de legalább is a békés szomszédi viszonyt akadályozhatja, — felhívjuk, mint csehszlovák parlamenti képviselők, a csehszlovák kormányzat figyelmét.

Ruszinszkó őslakossága aamzeífcözáleg bírt jogai alapján időbelin és a nemzetek szövetségének szine előtt is ismételten kifejezésre juttatta és nem fogja a jövőben som elhallgatni azokat a kívánságait és panaszait, melyek az egyre távolodó múltban tett kötelező Ígéretre és a kisebbségi szerződésben ünnepélyes formák között vállalt, de mind a mai napig be nem váltott, arra a nemzetközi kötelezettségre vonatkoznak, hogy Ruszin- ezkó őslakossága a legmesszebbmenő autonóm törvényhozás keretében szabadon rendelkezhessék önmaga felett.

Autonóm területünk őslakossága a maga boldogulásának egy másba!velő két főp fillérét az Önrendelkezés -és autonómia megvalósításában Látja. Amidőn ezekért harcol, létéért, fen maradásáért küzd. Ka ezekről lemond, belenyugszik gazdasági és kulturális megsemmisülésébe. Mi, akik Ruszinszkó őslakossága és magyarsága akaratának, kívánságainak törvényes hordozói és hirdetői vagyunk — teljes súlyával érezzük a reánknetíezedö politikai és erkölcsi felelősséget, amely bennünket Ruszinszkó őslakosságának mai és jövendőbeli nemzedékei s a történelem itélő- Mzéke előtt terhel. Érezzük azt, hogy a reánk bárülő kötelességeket mulasztással is meg- zegbetyak, hogy jóvá nem tehető mulasztást követhetünk el akkor, ha hallgatásunkkal azt a benyomást kelten ők a külföldön, — az ön- rendelkezéshez és autonómiához való nemzetközileg garantált jóvalnk felett őrködő nemzetek szövetsége előtt, -- mintha Ru- -czinszkó ős a belenyugodnék maá

helyzehvbo. mintha ügyeinek róla, nélküle törté • ő önkényes intézésével egyetértene.

Bűnös niukt".-/.tűst követnénk el akkor, ha y-'i mán tárnék a külföld) hatol rn ak, a világ lf '"■■■ i í mv r ! ét képviselő {cHMOMi közvélemény előtt azt. hogy nemzetköz 11 eg elismert

■aa«wr~;™“viOT««iiw»r»WMíiwiagvawiwiw«BWMM«M^

i és biztosított jogainkért törvényes eszközök- ; kel folytatott harcunk mindeddig meddő maradt, mert a prágai kormány halogatja mindmáig az autonóm parlament egybehi vasét, — alkotmány ellenesen törvényhozási, miniszteri intézkedésekkel pedig az összes autonóm ügyeikben tűzzel-vassal épi ti ki a centraMzá- ciót, mellyel mindmáig megakadályozta azt, hogy Ruszinszkó autonómiájának e parlamenti orgánuma az önrendelkezés elvének jegyében működését megkezdhesse.

Ünnepélyesen kijelentjük, hogy a csehszlovák kormányzat által a békeszerződésen végrehajtott önkényes, egyoldalú revíziók ellenére is, — mi a törvény, a jog alapján állunk és változatlanul ragaszkodunk nemzetközileg szentesített jogainkhoz. Minden rendelkezésünkre álló törvénye® eszközzel to- j vábbra is küzdeni fogunk azért, hogy önrendelkezési jogunk minden folyománya Ru- szinszkö őslakosságának akarata jegyében érvényesüljön.

A jog és igazság fegyvereivel vívott harcunk célja — és ehhez a harchoz az erőt és kitartást az őslakosság bizalmából merítjük, — az, hogy- e terület őslakosságának mód adassék hamisítatlan akarata szabad megnyílván Mására. Szent hitiünk és meggyőződésünk, hogy csak ezen az utón szolgálhatjuk a népek, a nemzetek, az állaim ok békéjének magasztos eszméjét, ment csak ezen az utón

vezethetjük Ruszinszkó őslakosságát a békés boldogulás biztos révébe.

A lelkes lefolyású kongresszus végén

felszólalt Siménfalvy Árpád, a magyar nemzeti párt. nagyszőilősi elnöke, aki hangsúlyozta, hogy a magyar pártok Ruszinszkóban az autonómiáért harcolnak. Útjuk végcélja

az autonómia elnyerése s ha ez megvalósul, úgy meglesz a teljes megértés Ruszinszkó őslakosai között. Bár a békeszerződésben biztosított autonómiát a mai napig még nem adták meg, kísérletképpen a magyarság is bevonul a tartománygyülésbe, ahová a törvény hívja s ott küzdeni fog jogaiért.

Végül R. Vozáry Aladár, a magyar nemzeti párt munkácsi ügyvezető igazgatója, hangsúlyozta, hogy Ruszinszkó népének egyhangú bizalmat kell mondania mindazoknak, akik az autonómiáért küzdenek. A magyarság vezérei ezen a kongresszuson fogadalmat tettek, hogy amíg a magyarság a hátuk mögött áll, addig küzdeni fognak érte, viszont a kongresszus fogadja meg, hogy vezérei mellett kitart

Kerekes István dr. lelkes éljenzés és a fogadalom megismétlése közben hirdette ki a határozati javaslat elfogadását s az ülést berekesztette.

AZ IFJÚSÁGI KATASZTER

Irtat GYŐRT DEZSŐ

A szellem nem ismer -határokat

Minek felsorolni a reneszánsz, a reformáció, a fölvilágo-sodás és a múlt századok szabadságmozgalmait? Mindenki tudja.

Akik figyelemmel kisérik az értődő időt, azok a háború utáni magyar fiatalság arcán egyforma vonásokat találhattak már eddig is, legyen ez a vonás Szlovenszkón, Erdély-1 ben, Bácskában, Magyarországon vagy Pár is-! bán fölirva a fiatal telkekre. A magyar Géniusz újból megmozdult

Még alig pár hónapja, hogy a szdovenszkói magyar fiatalság szellemi avantgard-e-ja a gomba-szögi tábor, majd a kassai diák- kongresszus alatt elhatározta, hogy az ősz folyamán fölállítja az egyetemi városokban tanuló magyar ifjúság kataszterét, melyet később a nem egyetemista ifjúság kítihiőbfe tagjainak kataszterével szándékszik kibővíteni, hogy úgy mozgalmainak, imirt a magyar társadalomnak áttekinthető képei adjon a jövő gárdájáról. —- s máris hasonló mozdulatról hoz hirt a posta arról az ifjúságról, mellyel a sors kegyetlensége úgyszólván minden Összekötet lést lehetetlenné telt.

A budapesti ifjúság Baríha Miklós Társaságának őszi értesítője többek közt szintén egy ifjúsági kataszter fölállttá vtor elhatározásáról ad számot.

#

A Bariba Miklósról, a magyar zsumalísz-! tika Toldi Miklósáról, az erdélyiből származó kiváló magyar publicisztáról elnevezett ifjúsági társaság ez ősszel meginduló ifjúsági akcióit a következőkben sorolja föl:

1. Ifjúsági szellemi kataszter fölvétele.

2. Nagy ifjúsági társadalmi ankét rendezése az okleveles fiatalság gazdasági é® - szellemi bajainak, valamint az elhárítás mó-j dozataának megtárgyalására, a legszélesebb nyilvánosság előtt. Az eredmények (követelések, indítványok, és határozatok), kinyc- matása.

3. „Ifjúsági Szabadegyetem** és „Szabad Népfőiskola** felállításának előkészítése, melyeken az egyetemek mellett az aktuális élet élő, forrongó problémái kerülnének előadásra (az etnográfia fokozott súlya a nép- kultura renesszánsza idején a magyarsággal együtt élő szomszédos népek kultúrájának vizsgálata, kisebbségiszociológia, a tudományos szocializmus, az élő filozófia, honi és külföldi élő irodalom, sajtóismeret és politika — aktuális reálistudásterjeszíés a politikai érzék kifejlesztésére —). A népfőiskola ugyanezt végezné a falvak, kisvárosok és munkásság vezetői részére. Ezekkel kapcsolatban mindenfelé ,.Népházak“ felállítása, a magyar népzene, népművészet, néptudás fejlesztése.

4. Társadalomtudományi vilaelőadások. (Az utódállamok paraszt- és agrárpártjainak szervezete, veze-tőegyéti:ségei és jövője. Külön előadások a romániai, jugoszláviai és a csehszlovákiai viszonyokról. A parasztpolitika és a magas politika viszonya. - Kisebbség- szoc i-ológi a i meg beszél esek.)

5. A magyar politikai régimyIrodalom feletti rendszeres vitakonifereumák. (Eötvös, Vas Gereben, KuMiy Lajos, dókat, Tolnay, Mikszáth, Kaffka, Szabó, Pálffyné G. Irén ,-,tb. a legélesebb konlradiktortkus formák 'közt.)

6. Vitaikor),ferencia az újabb memoárirodalom felett (Tonnái Cecil, Garami, Jászi, Windischgrátz, Károlyi, Gratz Gusztáv, Andrássy síb. Masaryk, Benes, Tilea íeljegy- | zései stb.)

7. Falubizotíság munkája.

8. Szociálpolitikai bizottság munkája. |

Mint a röviden jelzett programból is látható, a programot összeállító fiatalság — 20—10 évesek — a mai korszellemnek és a mai égető problémáknak megfelelően, széles, minden veszedelemre gondoló, komoly és nagy horizontú munkába kezdenek: ami

maga is bizonyíték, hogy a magyar életkedv és életerő nem sikkadt el a sok csapás és megrázkódtatás közben, hanem él és élni akar,

#

Minkéit <& cikkben főként az ifjúsági ka- j taszter fölállítása érdekel, mert érdekes j összehasonlítást tehetünk a két kataszter j célja és az azt előhívó körülmények között.

A szlovenszkői ifjúság kataszterének elkészítését főleg a gazdasági élet bajai hívták életre s igy célja is elsősorban az ifjúság gazdasági, exiszteneiáiis elhelyezkedését megkönnyíteni s csak másodsorban jön számba az értékválogatás, tehát a szellemi szempont.

Ezzel szemben a jelzett ifjúsági kataszter felvételét elsősorban a szellemi értékek nyilvántartása hívta ki s csak ezzel összefüggésben -érezhetjük ki a velejáró gazdasági | momentumot.

Az értesítő maga a kataszterről ezeket j mondja:

„Az 191S után főiskolát végzett ifjúság általános és speciális szellemi értékeinek rendszeres nyilvántartása, hogy a helyes kultúrpolitikai szelekcióra minden pillanat- I bán befolyással lehessünk. Célunk ezenfelül az ifjúság szellemi irányzatának, érdeklődésének, fejlődésének, felkészültségének megállapítása, s, lehelő legszélesebb alapon. Kérdőivek minden ifjúsági egyesületben kaphatók lesznek.**

A célok sorrendbeli különbségét teljesen indokolja az, hogy az egyik kataszter a kisebbégi, a másik az anyaországbeli, fiatalság részére készül. Nálunk a nemzetiségi helyzet és a gazdasági vleszaszóritottság mellett elsősorban is a magyar exisztenciák biztosítására kell nagy súlyt helyeznünk.

' #

A gondolat rokonsága és időben is szinte egyszerre-pattanása azt kell hogy jelentse nekünk és a kisebbségi magyar társadalomnak, hogy szellemi elán és invenció dolgában a maroknyi kisebbség semmiben sem marad mögötte a nagyobb tömegű odaáti ifjúságnak s ezt mindnyáján örömmel könyvelhetjük el.

Ami azonban egész aktuális jelentőséget kölcsönöz ennek a Irrnek, az éppen az. hogy ha. a Bariba Miklós Társaság kataszterét előhívó szempont sürget és nógat, akkor a miénket előhívó gazdasági momentumokkal j? erősített szempont egyenesen követel és parancsol: azt követeli és azt parancsolja, hogy ezt katasztert, épp ugv mint a többi programba vett feladatot az ifjúságunk egyesülőtől és szervezetei a Diákszövetség, a Makkok, a Szent György Kör, a Sarlósok és a Corvinia, — egyöntetűen és egymással u munkában nemes versenyre kelre mielőbb és minnét tökéletesebben végezzék is cl.

Üzlethelyiségek

Pozsony város szivében a Lörmekapu-utcában a vásárcsarnokkal összefüggő „Central paseage" földszintjén és 1 emeletén el 5 jegyezhetők.

Bratislava, Póstafiók 220.

A beiratkozások most folytak le az egyetemeken.

s Ne vegyék az ifjúsági egyesületek és szervezetek a maguk munkájába való 'beavatkozásnak azt a jóakaralu kérelmet és figyelmeztetést, hogy rögtön kezdjék meg az intenzív munkát, mint más téren, úgy e téren is, és azokat a határozatokat és terveket, amelyeket nyáron és ősszel maguk emeltek és maguk szőttek, a munka megkezdésével és gyors bevégzésével szenteljék valósággá és gyakorlati eredménnyé.

Teremtsék meg egyesületeiken és szervezeteiken belül azt a munkaszellemet, mely a munkamegosztás alapján, minden tag erejét és képességéi fölhasználhatja, de amely egyúttal azt is követeli, hogy föl is használja, és ami minden egyesre a munka egy részének önzetlen, lelkiismeretes elvégzését hárítja.

Enélkül a munka szellem és szolidáris munkavállalás nélkül egyesek horribilis erőfeszítéssel érhetnek ugyan részleteredményt, de a feladat teljes megoldását minden téren csak a munkamegosztással és szétosztással párosult harmonikus és arányos munkateljesítmények összessége biztosíthatja.

Minden elveszett és munkáltán nap magyar értékveszteséget jelent.

Urnáién ünnepelték meg október 14-ét

Prága, október 15. A szocialista-kommunista pártok vasárnap délelőtt Prága minden városnegyedében jubileumi népgyüléseket tartottak: abból az alkalomból, hogy 1918 október 14-én a munkások az önálló Csehszlovákia mellett demonstráltak. A jubileumi népgyüléseket csak gyéren látogatták. Rendzavarás nem történt.

lm román politikus szerint az utódállamok között Románia a leggyengébb

Arad. október 13. Arad, Bihar, Brassó, Szörény, Temes és Toron tál megyék paraszt- párti delegátusai Pop-Csicsó István volt miniszter házának udvarán népes kerületi értekezletet tartottak Pop-Csicsó István elnöklete alatt, aki megnyitó beszédében kijelentette, hogy Gyulafehérváron a liberálisokat a haza ellenségének nyilvánították. Az akkor megindult küzdelemnek utolsó fázisa érkezett el s ezért józanságra, kitartásra és áldozatkészségre kéri a párt tagjait.

Vajda-Vojvoda Sándor volt miniszterelnök volt az első szónok. Tiz év óta — mondotta —

valóságos háborúi viselünk a jogért és igazságért, míg pedig testvéreink ellen, akik mostohatestvéreknek bizonyultak.

ismertette ezután a liberális párt tízéves uralmát, amelynek következménye, hogy a Romániát övező kisebb és gyöngébb államok összehasonlíthatatlanul rendezettebb viszonyok között élnek. A harc végcélja a mostani kormány eltávolítása.

Bocu Szevér külföldi útjáról, számolt be, amelynek során a területileg lecsökkenteti Magyarországon is megfordult. Mindenütt rendet, fegyelmet, jogtiszteletet., konszolidációt talált. Hazajövetele után szégyen fogta el, amikor a hazai állapotokat összehasonlította a külföldön látottakkal.

A gazdag Romániában irtóztaíó a szegénység; a kereskedelem és ipar a csőd szélén áll, a falvak népe nyomorog.

Nem tévedek, — mondotta, — ha azt állítom, hogy ezt a helyzetet egy tébolyodon ember politikája idézte elő, Bratianu Vintila politikája. A miniszterelnök, aki a múltban oly | pökhendien ismételten visszautasította a kül- I földi tőkét, most egy nagy messzelátóval áll ahatáron és üres tarisznyával lesi az idegen bankárok beözönlését. A liberális kormány a külpolitikában is csak ellenségeket szerzett, eltávolitotta barátainkat és szövetségesein* ; két is.

Képtelenek vagyunk egy országot kormányozni. Be keli ismernünk, hegy az utódállamok közt mi vagyunk a leggyengébbek.

A liberálisok azonban ezzel nem törődnek.

Pop-Csicsó rekesztette be az illést •' szavakkal: Nem tűrjük többé a nemzet kizsákmányolását:. Nem riadunk vissza, hogy megismétlődik .1907, amikor 11.000 védi Mer. parasztot végeztettek ki a hatalom inti urai.

cl'* pélkfl^zboteileit HU öt? cl

barátja a iiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiHiiiinr