Prágai Magyar Hirlap, 1928. szeptember (7. évfolyam, 199-223 / 1826-1850. szám)
1928-09-08 / 205. (1832.) szám
®928 szeptember 8, szombat ^mG^-yV\AGVARHlULA3? A kisebbségi magyar diákság harmadik országos seregszemléié Kassán Ünnepélyes keretek között folyt le a diákkongresszus első napja — Szüllő Géza és Gmsschmsd Géza a magyar ifjúság és a magyar társadalom feladatairól — A magyar főiskolások hódolata Rákóczi sírjánál Kassa, szeptember 7. (Kassai szerkes/.tőségünk telefonjelentése.) Fényes keretek között, a magyar ifjúság, a szlovenszkói magyar társadalom általános nagy érdeklődése mellett nyitották meg ma délelőtt Kassáin a csehszlovákiai magyar fősikolások harmadik országos kongresszusát. A kongresszus a kassai városiháza nagy díszt ©nmében zajlott le, amely zsúfolásig megtelt a Szlovenszkó és Ttuszinszkó minden részéről összese reglett lelkes magyar főiskolásokkal. Ott voltak azon- 'ban a magyar társadalom kiválóságai is, akik között ott láttuk Gro'Ssckmid Géza dr. és Törköly József dr. szenátorokat, Flach&rth Ernő dr.-t, a szövetkezett ellenzéki pártok központi irodájának igazgatóját, Szlkl&y Ferenc dr. kulturreferenst, Fleischmann Gyula dr. kerületi pártfőtitkárt, Szabó István gazd. akadémiai tanárt, Akipy Gyula dr.-t Komáromból, Györy Dezsőt Rimaszombatból, Coüely István dr. ifjúsági elnököt és másokat. Colelly István dr. ifjúsági elnök rövid megnyitóbeszéde után GrosscJwéd Géza dr. szenátor, a magyar diákság támogatására alakult társadalmi bizottságok elnöke, a diáik- mozgalmak egyik leglelkesebb előharcosa emelkedett általános éljenzés és taps közepette szólásra és az egész hallgatóság feszült érdeklődése és figyelme melett mondotta el beszédét. — Akkor, amikor a magyar társadalom: a politikai és a közélet vezetői is belekapcsolódtak az ifjúsági mozgalomba — kezdte beszédét a szenátor —, ezt azért tették, hogy segítségére legyenek annak a felnövekvő magyar ifjúságnak, amelynek a jelek szerint nagyon nehéz sors jutott ebben a köztársaságban osztályrészül. Az, hogy a segítő munkában mindenki részt kivan venni, azt jelenti, hogy ebből a mozgalombél kikapcsoltak minden politikát, mert mindenki csak egy célt lát maga előtt: az ifjúság jövőjét, amelynek boldogabb ki ép Résén dolgozni mindenkinek szent kötelessége. A végegvégig lebilincselő és nagy tetszést keltő beszéd után — amelyet Legközelebb részletesebben is módunkban lesz ismertetni — Mohácsy János, a diákszövetség titkára terjesztette elő rövid jelentését, majd a szövetségbe tömörült különböző diákegyesületek kiküldöttei üdvözölték a kongresszust s annak munkájához nagy sikert kívántak. A prágai MAKK képviseletében Szétfő, Elemér elnök, a Corvina nevében Szabó Sándor, a brünni MAKK és a Szent György Kör nevében Do- bossy Imre, a pozsonyi MAKK nevében Varga Imre, az érsekujviári magyar főiskolai hallgatók egyesülete nevében Berec Kálmán, a lévaiak nevében Tóth Imre, a losonci református teológusok kép íveseit éíben Varga Imre, a rimaszombatiak nevében SzomhMhy Viktor mondott üdvözlőbeszádét. Ezek után felolvasták a beérkezett üdvözlő táviratokat és megszövegezték az elküldendő üdvözleteket Tizenegy érakor a kongresszus befejezte első tanácskozását és a nagy számiban megjelent főiskolai hallgatók Gro®schmid Géza dr. és Törköly József dr, szenátorok, valamint Fia-chbaadh Ernő dr. közpoti irodai igazgató vezetésével zárt sorokban felvonultak a kassai székesegyházba, ahol hatalmas babérkoszorút helyeztek II. Rákóczi Ferenc nagyfejedéiem koporsójára. A babérkoszorút Kassa város színeiben pompázó kék-sárga selyennszallag övezte a következő felírással: „Nagy Rákóczi Ferenc emlékének a csehszlovákiai főiskolák magyar hallgatóinak III. kongresszusa 1928 szeptember 7.“ A déli szünetben a különböző bizottságok üléseztek. Délután négy órakor összeült a nagybizottság és letárgyalta a részletes programot. Este műsoros irodalmi estély volt a Sohalkház nagytermében, majd társas vacsora, amely alkalommal a közben Kassára érkezett Szüllő Géza dr. nemzetgyűlési képviselő, az országos keresztényszocialista párt országos elnöke a következő gyönyörűen felépített mélységes hatású szózatot mondott az egybegyült magyar diákságnak: Szüllő Géza szózata a kisebbségi magyar ifjyságboz — Azéírt jöttem ide önök közé, hogy demonstráljam törekvésükkel való szimpátiámat s azért, hogy biztosítsam arról, hogy minden rendelkezésre álló erőmmel azon leszek, hogy nehéz küzdelmükben meg tudják szerezni mindazokat az erőforrásokat, amelyek szervezkedésükhöz szükségesek. A mai fiatalság nehezebb körülmények között megy neki az életnek, mint az ezelőtti generáció, de csodálatos tünete az a természetnek, hogy mindazok az evolúciók, amik egy nagyobb feszültségnek az eredményei, azok hatalmasabbak és erősebbek amazoknál, amelyek könnyen létesültek. Az önök feladata sokkal nehezebb munkát igénylő, mint a mienk volt, s ezért remélem azt, hogy az önök generációja különb lesz, mint a mienk volt. Semmi sincs ok nélkül, minden okozata egy oknak. Az, hogy elbuktunk, nem véletlen, következménye annak, hogy nem értettük meg azt, hogy minden jogihoz a megfelelő kötelesség hozzájárul, hogy mennél több valakinek a joga, annál nagyobb annak a kötelessége is. De én nem rekri- minálni akarok, de buzdítani akarom önöket arra, akiknek nincs most csak kötelességük, hogy ennek is be fog következni a jutalma: a jég. önök az életpályának kezdetén vannak, sajnos a szivünkben az az éltető remény — ami az azelőtti ifjúságot jellemezte — talán kiveszett, mert kritikai elmé- jfvé teszi az embert és bizonyos szkepszissel nézik a világot. Bizonyos szkepszis helyes, bizonyos adottságokon felüli szkepszis azonban helytelen, mert megöli a tettvágyat és megöli az erős akaratot és ezzel meggyengiti a karaktert. — Évtizedekkel ezelőtt, emlékszem rá, egy angol barátomtól kérdeztem, hogy mi hatja őket igazában át s mi az, ami olyan nagy öntudatot ad az angolnak. Azt felelte: mi angolok talán nem tudunk annyit, mint más fajok, de bennünk több a karakter. Ezen azóta sokat gondolkoztam. Eszembe jut egy másik angol mondás, amikor megkérdezték a gyereket, hogy mi a célja az iskolában, s azt felelte: hogy elvégeznem a tanulmányaimat úgy, ahogy azokat elvégezte az apám, és az, hogy ha el fogom hagyni az intézetet, akkor senki se mondhassa rólam, hogy meghunyászkodtam magamnál erősebb előtt, vagy megütöttem magamnál gyengébbet. — Szívleljék meg ezeket a példákat és véssék a szivükbe. Ne hunyászkodjanak meg maguknál erősebb előtt és ne üssenek meg maguknál gyengébbet. Tartsák meg a karakterüket, amely minden közjogi változás dacára megmarad egynek, változatlannak: magyarnak. — Az állampolgársági kötelességeiknek tegyenek eleget, ajánlom, hogy tanuljanak meg idegen nyelveket, mert ahány nyelvet beszél, annyi az ember, de jegyezzék meg azt, hogy ebben az államiban ne olyanok legyenek, mint azt „Hodza apánk“ hirdeti, magyarul beszélő csehszlovákok, de legyenek csehül és szlovákul tudó, állampolgári kötelességeiket betartó, de fajukhoz hü magyarok. — Nemzetiségének megtartása, anya- nyelvének ápolása, nemzeti kultúrájának íentartása itt minden nemzetiségnek joga, erre garanciát ad a republikának az alkot-* mánya. Ezt garantálja a kisebbségi szerződés. — Kassa város területén állunk. Ebben a városban vértanuk születtek és vértanuk haltak meg, fajuknak mindig dicsőségei maradnak azért, mert karakterüket betartották. Karakterüket ápolják és tartsák fenn, ne csüggedjenek, bízzanak a jövőben, mert a kisebbségi jogoknak az ideje bekövetkezett. — Egy kis epizód elmondásával akarom befejezni beszédemet. Amikor 1848 után Magyarországot bekebelezték Ausztriába, az összmonarchiában meg akarták a magyar nemzet lelkét ölni. Az iskolákban, a tankönyvekben kitörölték mindazt, ami a nem-* zeti öntudat fentartására alkalmas lett voJ-* na. Magyarország akkori teljhatalmú kormányzója Albrecht főherceg volt. Ez a nagy ur maga ment megvizsgálni az iskolákba a tanításnak a menetét. Az egyik gimnáziumba bement, ahol latint tanítottak és az első tanulótól megkérdezte az igeragozás módjait. Ez a gyerek, az a kicsiny magyar gimnazista a hatalmas főherceg előtt ezt irta fel a táblára: „praesens imperfectum; perfectum fu- tíirum“, a jelen az nem perfect, a jelen az tökéletlen, de a jövő, a futurum, az perfectum lesz. Hogy ez így legyen, arra emelem a poharamat. Visszaállítják a kettős ünnepeket Prága, szeptember 7. A kormány a közvélemény általános kívánságának végre eleget téve, ma benyújtotta a kettős ünnepek és az eltörölt ünnepek visszaállítására vonatkozó törvényjavaslatát. A kormánynak ma benyújtott javaslata módosítja az 1925 április 3-án kelt 65. számú törvényt olyképpen, hogy ebben a törvényben megállapított ünnepeken és emléknapokon kívül bevezetik újból a következő ünnepnapokat: Újév napját, Három Királyok ünnepét, Husvét hétfőjét, Áldozó Csütörtököt, Pünkösd hétfőjét, Űrnapját, Szent Péter és Pál napját, Nagyboldogasszony ünnepét (augusztus 15.), Mindszentek napját, a december 8-iki Mária-ünnepet, Karácsony másodnapját és a december 26-iki Szent István-ünnepet. Értesülésünk szerint ezt a t örvényjavaslatot a parlament még október 28-ika előtt le fogja tárgyalni. Amerika és Olaszország vimautasitja az angol-francia tengeri kompromissziumot London, szeptember 7. A Daily Telegraph jelenti Newyorkból: A legutóbbi híradások szerint CooÜdge elnök a francia—angol tengeri egyezmény ügyében most jegyzéket készít elő, amely visszautasítja az angol—franci a megegyezésnek azt az állítólagos indítványát, hogy a kompromisszumot a további leszerelési tárgyalások alapjául használják. Hivatalos helyen kijelentik, hogy Amerika ezt a javaslatot azért utasítja vissza* mert Amerika értelmezése szerint a Franciaország és Angol ország között megkötött egyezmény nyilvánvalóan az Egyesült Államok flottaérdekei ellen irányul. Az egyezmény ugyanis a tízezer tonnás cirkálóknak és hatszáz tonnás tengeralattjáróknak korlátozását kívánja, mig Amerikának ezek a típusok felelnek meg, ezzel szemben a kisebb cirkálóknak és tengeralattjáróknak korlátlan számát engedi meg, ami viszont Anglia és Franciaország érdekeinek felel meg. London, szeptember 7. Olaszország az angol kormánynak tudomására hozta, hogy az angol—francia tengeri megegyezést kénytelen visszautasítani, amennyiben Itália sohasem egyezik bele a. Szárazföldi és a tengeri leszerelés kérdésének szétválasztásába. Angol körök véleménye szerint Itália azért is nehez tel, hogy elejétől fogva nem vonták be az angol és francia szakértők tárgyalásaiba.
