Prágai Magyar Hirlap, 1928. szeptember (7. évfolyam, 199-223 / 1826-1850. szám)

1928-09-08 / 205. (1832.) szám

<T^g?J-MA<AARHtm>AP 1928 szeptember 8, ssombafc népszovetséjgfbie valló viss®alf)érétséíbez. Az iirdütváiny lezáróit Spanyolországot inean áHandó ftniuá'csiiíiigNág1- gal aiulháainóik fiéffi és rögtön. utána egy további vá- ■larófási aMiussail kwiétieOieseu ,elismernék újból vaflió ni e@vá'liaeziha'fo5eágált Ez a ppMíLégliiUjm aast jelentené, kogy a tanáoatiageáig bánom éves Kiamdáturnáuaik lejárásával! a meim idieigOiemee itanácetiagsáiglgial bíró áilfo'inot Híjból tanácigtlagiul kiandidálihaitijáilí, miiig e pntvilágiiwni inélílcül a ftunoiua éndekéibein bárom éviiig várafkoantfl kelietae uíjíbdl való megválliaszlátsára, Az elnöki todtötványlhioz hármam. szJőHbik hozzá U intem volt evéd külügymiaiiszlieir kijeleniítettie, botgy nisim oszthat ja az elmiöllcBég f elfogását. Egy ilyieu indiiiivíunyt csak alapos imcggondoíliáis után lehet el- fagadmii, ami-iént az leflmlöki md'iltlvámyt ds leiflblb a gyű­lés egy bfeot.ÍBágátooa kellett volna terjeszteni be­ható mregiángya lás ©élijálból. Emlékeztetett ama, hogy «« 1026. 'évi /tamáctítaig! választásoknál a ki- vétlelies tuaténozmiáinyok csak nagy nehezen, érték ie/1 az összes érdekeltiek hozzáJjáraJáisát. Svéd ország c. likőr is a hír teleméiben előrántott k'omipiromiiiPBzum téliem íogHattt állást. A (pniivíléginm ímegujitása íel- 1 étilleniSOi preosdienciát teremt. Éppen ezért kormá­nyának instrukciója állapján Agotonszáig, Eramictiia- orsziág és Némielf'onezág jaivaellatált nem fogadhatja eil. ÜVÍowilnkiet norvég miai'isizihereil'ni'öik imfedieroíban vsaitlakozott Undiem felező látásához. A norvég de­legáció maigotiartását elvi mnegfomltóMsok vezetik, a melyekhez ihiü kivan naianatíná, anélkül, hogy bár­kin; :is imieg aklamnia bántianii. A toná'cstiagiság válasz­tásainak normájától való eltérés a jövőben a méip- ezövete'ég linitéziméinyeimjek stabilitását magyiom ve- széllyieztettbeH. Villiegas chilei delegátus az elnökség imd'tt- vámya uwefetit szólalt fie!, merít véleménye szerint az 1926. évben alkalmazolHt politikai meggondolá­sok ima is érvényesek és csak kivételiül ecetről van szó. Ezután Zalhle elnök szavazásra bocsátotta az ilmdiitvámyít, amelyet 4Í szavazatital négy ellenében elfogadtak. Az indítvány ollien szavazeát Norvégia, Svédország, Hollandia . és Perzsia.. Délafrikia tartózkodott a sza­vazástól. A szavazás lehetővé teszi. -Spanyolország nem állanidó tiamálcstagságált, azonban imég nem je­lent kötelezet) teéget az -újbóli való miegválaiszlható- eágwak alkalmiázásába. A szavazás után folytatták az áltlfliliános vitát. MohamaJmied Kharn indiai delegátus küffiönögein a népszövetség azon munkaterületével fóig]>■ i.l'ko-zoií-t, amely a távoli kelet ál-Lamaliit 'érdekli, igy küilömö- öen a uiépégéeáségiligyi inilózlked-és'ekkel és -az ópium kérdésével. uAd-aicsi japán dieilegátus -a fajolk küzdelfe miének kérdéséivel foglal kozott és követeibe a gaz­dasági. mlehémségek leküzdését, amelyek a fajok kiiad'elm-éből származnak. Ehhez a népszövetség beavatkozására van szükség. Üres padok előtt folyt le 9Z unalmas cukorvita Sírtistteaá M vezeti Id@iglesi@s@ii ii mmi küiügyeket London, szeptember 7. A Daily Mail je­lentése szerint Baldwin miniszterelnök sze­mélyes felkérésére a külügyminisztérium ügyeinek vezetését bárom heti időtartamra, amíg Cusbendum lord Genfben tartózkodik, Birkenhea-d lord, India államtitkára veszi át. HaiározaSitéptelen volt a képviselőház — Csütörtökön kezdik a szociális biztosítás reformját tárgyalni Prága, szeptember 7. A belpolitikai hely­zet bizonytalanságára és a kormány fejetlen­ségé re váll. a tegnap esti esemény, amikor is Srárnek miniszterelnökhelyettes a kormány- többség előzetes tudta nélkül a késő esti órákban váratlanul felolvasta a cukor árának emelése ügyében a kormánynyilatkozatot. Ez a nyilatkozat főleg a cukoripar válságával foglalkozik s azokról a kedvezményekről és engedményekről szól, amelyekkel a kormány a cukoripar válságát enyhíteni akarja, azon­ban egy szóval sem tesz említést arról, hogy miképp gondolja a kormány a fogyasztóközön­ség követelését teljesíteni s a cukor árát lehe­tőleg a régi nívóra visszaállítani. A kormány­nyilatkozat igy érthető felháborodást keltett főleg a szocialisták és kommunisták körében. A nyilatkozat fölölti vitát ma reggelre halasz­tották. A plé-num mai ülése előtt a házelnökség ülésezett -és tegnapi határozatával ellentét­ben úgy döntött, hogy a cukorvitát még ma befejezel a házban s a ház legközelebbi ülését csak a jövő csü­törtökre hívja össze, amikorára a szociál­politikai bizottság már a ház elé terjeszti a szociális biztosítás módosító javaslatá­ról szóló jelentését. A mai ülést Dosztálek alelnök délelőtt tíz órakor nyitotta meg s bejelentette, hogy a jö­vő -évi költségvetési előirányzatot kiutalták a költségvetési bizottságnak. Ezután Englis pénzügyminiszter mondotta el expozéját, ame­lyet lapunk más helyén részletesen ismerte­tünk. A koalíciós képviselők indítványára a ház többsége elhatározta, hogy a miniszter nyilat­kozata feletti vitát egyesítik a költségvetés fe­letti vitával. Ezután általános meglepetésre bejelentette még az alelnök, hogy a koalíciós pártok visszavonták a cukor- iigyben tegnap benyújtott interpellációik siiTgő'SSégét. A többség pedig ugyancsak elvetette az ellenzéki pártoknak ugyanez ügyben benyújtott interpellációjának sür­gősségét. A vita Bólén kommunista kijelenti, hogy az, amit a koalíció interpellációjával tett, provo­káció és cinizmus, amely párját ritkít ja s csak azt bizonyltja, hogy milyen kétszínű politikát folytatnak a koalíciós pártok. A tisztviselők fizetéseit leszállítják, a munkások béreit csök­kentik s mindez a mai ifjú cseh politikának lelkiismeretén nyugszik, amely már régen ar­ra kényszerít ette a munkásnépet, hogy keve­sebb kenyeret egyen, kevesebb burgonyát fogyasszon, kevesebb tejet igyék s most lég-' újabban arra is rákényszeríti, hogy kevesebb cukrot fogyasszon. Veszedelmes, hazárd já­ték ez, amelynek még súlyos következményei lesznek. A kommunista pártnak van annyi ereje, hogy a munkásnép érdekében kímélet­len osztályharcot mditson a kiuzsorázók ellen. Picik cseh szociáldemokrata ugyancsak elégedetlen a kormánynyilatkozattal s kije­lenti, hogy ez a kormánynyilatkozat legfényesebb bi­zonyítéka a kormány gyengeségének, amelynek nincs annyi ereje és nincs annyi bátorsága, hogy az uzsorás cukoriparosok el­len az érvényben levő törvények szigorával lépjen fel. Tiltakozik már előre is az ellen, hogy ál­lami pénzekből szanálják a cukorgyároso­kat. Foglalkozik ezután Englis pénzügyminisz­ter expozéjával és rámutat arra, hogy a rózsás színben feltüntetett helyzet azt a látszatot kelti kifelé, minha az állam pénztára telve volna. Azt azonban a miniszter fel sem említi, hogy vájjon azokat az óriási terheket képes-e elviselni a lakosság. Részletesen foglalkozik az önkormányzati testületek pénzügyi gaz- j dálkodásával s követeli a közigazgatási reformról s*ö'ló törvény alapos revízióját. Az önkormányzat problémáját úgy kell megoldani, hogy az teljesen tárgyilagos le­gyen, az állam ismerje el a községek és ke­rületek teljes autonómiáját. Pártja azt akarja, hc2v az önkormánvzat megfeleljen az önren­delkezési jog elveinek, követeli az erre vonat* kozó törvény azonnali módosítását. Neurath kommunista képviselő rámutat arra, hogy a cukorárak emelése kővetkezté* ben a gyermekhalandóság növekszik és a tii- dővészesek száma hallatlan arányban fog emelkedni a proletáriátus körében, mert a cukor drágítása következtében a munkásosz­tály életnívója rosszabbodni fog. A kormány­nyilatkozat azt mutatja, hogy a kormánynak nincsen bátorsága a nép akaratát teljest térni, hanem teljesen a cukorkartell befolyása alatt áll. Koudelka cseh szociáldemokrata a kor­mánynyilatkozatot nem tartja őszintének, mely csakis arra való, hogy a kormány választóinak szemét eltakarja. A kormánytöbbség keretén belül is nagyok a nézeteltérések és ezért nem találta meg a kormány az útját annak, hogy, a drágítást elhárítsa. Az utolsó két esztendő­ben ez már a negyedik cukordrágitás. Schweiehart német szociáldemokrata ki­jelenti, hogy a nyilatkozatból csak az tűnik ki, hogy a kormány minden tekintetben vissza­vonul a cukorgyárosok előtt. Hamui cseh szociáldemokrata élesen ki­kel az ellen, hogy az agráriusok jóvoltából fel lehetett emelni a cukor árát. A vita folyamán az érdeklődés mindjob­ban csökkent, úgy hogy az utolsó szónok, öserinák kommunista képviselő már tel­jesen üres padsorok előtt beszélt. Malypetr elnök kénytelen volt tiz percre felfüggeszteni az ülést, mert a ház határozatképtelen volt. A tiz perc elteltével összegyűlt a határo­zatképességnek megfelelő számú képviselő, úgy hogy a kormánynyilatkozatot a többség tudomásul vehette. Ezzel az ülés véget ért. Malypetr elnök még bejelentette, hogy a legközelebbi ülés a jövő hét csütörtökén, szeptember 13-án dél­előtt tizenegy órakor lesz. Ennek az ülésnek napirendjén a szociális biztosítás módosítása szerepel már. vétségé tart ülést s velük egyidejűén az ag­rárpárt mindkét törvényhozó klubjai és a párt elnöksége, úgy hogy a döntés ebben a kér­désben a legnagyobb valószínűség szerint csak kedden vagy szordán várható. liiisygfsrszigjte síi kstsiis tantál5y festi! Varsó, szeptember 7. A hadügyimámisz­térium újabb törvényjavaslatot készített elő ia katonai segédszolgálairÓl. A javaslat sze­rint a segédszolgálati kötelezettség mind­azokra a 17—60 életkor között lévő lengje! állampolgárokra terjed ki, akik aktiv kato­nai szolgálatot nem teljesítenek. xx A Kis Pythagoras megható történetét kicsi­nyek és nagyok örömmel olvassák. ífüilfflSfl („KACAGÓ umwú\irtás ma mmmsm (12) A vendégeknek ez a gyülekezete csupán a körülményekhez képest nagy száma miatt különbözött attól a képtől, amit Kanada ki­sebb községeinek szállodáiban láthatunk. Egy ideig még ültem itt, mert az a kis bevásárlás, amely miatt jöttem, nem igen siettetett. A helyiség közepén álló kályhá­ból jóleső meleg áradt, amelyet az ember nem szive.sen cserélt fel a külvilág metsző hidegével. Az ablakokon nem lehetett kilát­ni, mert a külső ablakok ujjnyi vastagon be voltak fagyva. A semmittevés azonban idő­vel mégis unalmassá lett és éppen fel akar­tain venni bundámat, hogy- sétát tegyek a községben, mikor az udvarra vezető ajtó ki­nyílt és olyas valaki lépett be, akinek jelen­léte ugyancsak meglepett ezen a helyen. Mert a belépő — az én falábú barátom volt! •Bizonyára bekötötte lovát az istállóba és azért jött be az udvar felőli ajtón. — Halló, fiuk — kiáltotta, mint általá­nos köszöntést, miközben lerakta köpenyéi. Halló, Jack! — válaszolták azok, akik ugylátszik .ismerősei voltak. Most rám pillantott és vigyorgásra tor­zult az arca. Ez volt az egyetlen .jel, amely- lyel tudomásul vette ittlétemet. — Jerlek, fiuk ~ mondta most és szé­les mozdulattal meghívta a jelenlévők ;jő ré­szét. • Igyunk egyet! Ez már teszi! — volt a válasz. A jelenlevők négy vagy öt tagja, köztük a két mariinké rés kedő, felállóit -és vele egvöW eltűnt a bárban. A továbbiak nem érdekeltek. Felvettem « bundámat, fülemre húztam a sapkámat és feeztyü* kezemmel a fél arcomat térítve, ki­léptem a szabadba. A két utcán, amelyből Esterháza állott, végignézhettem a szálloda küszöbéről. Az utcák derékszögben keresz­tezték egymást és a szálloda a szegleten ál­lott, frontjával mindkét utca felé nyúlva. Az utcák természetesen üresek voltak. Végigmentem négy vagy öt ház mellett, amely az utca egyik oldalán állott, míg a másik oldalon csupán két ház emelkedett a mellettük beszálló istálló húzódott el. Az üz­letet akartam felkeresni, hogy szükséges dolgaimat bevásároljam. Az istálló melleit teher-szán állott, kiteszitett viitorlavászon- tetővel és mert ez volt az egyetlen dolog, amely figyelmemet felkeltette, feléje írányi­tottam lépteimet. De még nem értem a szán­ig, midőn az istálló nagy ajtaja kinyílt és vastag gyapjúköpenybe öltözött indián lé­pett ki rajta. Pillanatig nemben állottunk egymással. Mindketten egymásra ismertünk. Nem számítottam arra, hogy'- itt bará­taimmal találkozni fogok. Először a falábú úrral, most pedig Esős Arccal. Az indiánt látszólag nenn igen érdekelte a jelenlétem, mért csak futólag vetett reárn egy alattomos pillantást, a zártám tovább­ment. A szán felé lépett, amely, úgy látszott, hogy az övé s miután felszállóit rá és a vá- szoufedél alatt eltűnt, beléptem az utca egyetlen üzletébe, mert semmi érdekem nem volt, hogy szóbaáltjaik az indiánnal. De még tovább is foglalkoztatott találkozásom a két emberrel, mert egyáltalában nem titkol­hat lám el magam előtt, hogy mindkettőt kér­lelhető! len ellenségemmé teltem. Az Öreg indián asszony úgy beszélt a falábúról, mint Esőé Arc cimborájáról,' Ez eléggé inogni agya rázta, hogy honnan jut wbyskibe/., amelyből mindig olyan bőséges mennyiség volt nála készletben, bőgj' ebből a megbecsülhetetlen értékből törzsének va­rázslójával is osztozkodhatott. Honnan került azonban a pénz? Minne- haha ugyanis pénzről is beszélt, amellyel Esős Arc dobálózni szokott. Ha az indián whyskihez akar jutni, ez rengeteg pénzébe kerül, mert nagyon is szigorúan büntetik azt, aki whyskit ad el az indiánnak. Honnan vehette vájjon Esős Arc a sok pénzt, amellyel nemcsak a whyskib tudta megfizetni, hanem egyébként is olyan bőkezűen bánhatott? Talán aranyat talált. A Saskatchewon-ban ez nem látszott valószí­nűnek. A pénz lopásokból sem eredhetett, mert annyi lopást kellett volna elkövetnie, hogy az egész vidéket felkavarta volüa ezzel. A dolog mindénesetire figyelemreméltó volt és elhatároztam, hogy amint összekerü­lök lovas rendőrökkel, aki knek állomása i val az egész országban találkozhatunk, figyel­meztetem őket erre a gyanús körülményre. Hogyha Esős Arcot szigorúan megfigyelik és az ő bizonyára nem becsületes pénzének eredetét leleplezik, akkor Mimnek ah a né­hány évig biztonságban lesz a tolakodásaitól. Persze, ez csak akkor történhetik meg, ha az agyafúrt vörösbőrü idő előtt rá nem jön, hogy figyelik. Mert különben megtörténhe­tik, hogy egy szép napon egyik-másik rend­őrt súlyos sérülés vagy halálos baleset éri — s a halott szája nem árul el semmit. Majd azt mondják, hogy „hivatásának lett az ál­dozata". Bevásá rlásai ma t csakh ám a r el végezi ém; A vacsoráig ólomlábon járó lassúsággal toll; az idő. A szállódban kevés vendég volt és a falábút se láttam még sehol. Mikor azonban kinyitották az éttermet, és a felvigyázónö megrázta a csengőt, valamennyien ©gyűlt voltak. Vacsora után a falábú és barátai ismét a Iránba vonullak, ahol meglehetősen zajos társalgás folyt, amelybe nyers kifejezések vegyültek. Néhány az étteremben vissza­maradt vendég megkísérelte, hogy társal­gást kezdjen velem; mindenféle kérdéssel ostromoltak, de nem sokra mentek. Már előbb észrevettem, hogy meglehetős feltű­nésit keltettem s egyre vizsgáltak engem, ha másképpen nem, hát lopva. Nemsokára na­gyon eluntam, hogy a hiábavaló kiváncsi- ságból hozzám intézett kérdésekre válaszol­jak s ezért korán szobámba tértem, ahol ol­vasással töltöttem el az est hátralevő részét. Hangulatom azonban nem volt ehhez, mert. újból és újból rajtakaptam magam, hogy gondolataim messze vándoroltak in­nen. Végre is ledobtam az újságot, eloltot­tam a lámpát és aludni próbáltam. Szobámból, amely az udvar felé nyílt, hallgattam a szélrohamokat, amelyek a jég­gel bevont ablaküvegeket rázták. A lépcsőn és az egymással szemben fekvő szobasorok között vezető folyosón különböző nehéz lé­pések hallatszottak. Bizonyára a többi ven­dég is nyugovóra tért szobájába. Fáradt voltam a reggeli vándorlástól, gondolataim eltompultak és nemsokára el­aludtam. Hogy meddig állhattam, nem tudom. Két vagy három óra telhetett el, amidőn ismét felébredtem. A k.is szobáiban kellemetlen meleg volt. Lenn bizonyára erősen besütöt­tek éjszakára, szobámon keresztül pedig, a fal mellett, alulról fel a mennyezetig, kály­hacső vezetett és ez a cső árasztotta a kel­lemetlen, száraz hőséget. A meleg olyan liiehetetlen volt, hogy éreztem, nem tudok ismét elaludni. Fölkeltem léhát, kinyitottam a belső ablakot és felhúztam a külső ablak keretére erősített szellőzte!őt, hogy heere-z- szem a friss leli levegői. Erre isméi bof©- kildtem ágyamba. Nem sokáig feküdi 'iu, amidőn lenn az udvarban recsegő és csikorgó -"tjl hallóiba;,i, mintha szán tokban a a umgifagyótt havon é* fő !h a Mai szőtt a ló paklinak tompa dobbanása is a hóban, i kormány agyeikodlk i cnlinilriiiliiil Praga, szeptember i. A cukorgyárosok tárgyalnak a kormánnyal, még pedig arról, hogy milyen engedményeket hajlandó a kor­mány adni abban az esetben, ha a most fel­emelt cukorárakat némiképpen leszállítják. Ezek a tárgyalások eddig még pozitív ered­ményre nem vezettek. Értesülésünk szerint a kormány ölesé hitelt akar biztosítani a cukorgyárosok szövetségének. Ezzel azon­ban ök nem elégednek meg. Általános az a vélemény, hogy a cukorgyárosoknak a kormány a cukoradóból harminc százalé­kot fog elengedni, ami körülbelül 150 millió koronát tesz ki. Ha ezt az engedményt tényleg megkapják a cukorgyárosok, akkor ennek arányában fog­ják leszállítani a belföldi cukor árát, vagyis ez azt jelenti, hogy a régi cukorárak még nem térhetnek vissza. A tárgyalásokat még holnap folytatni fogják. Hétfőn a cukorgyárosok sző-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom