Prágai Magyar Hirlap, 1928. szeptember (7. évfolyam, 199-223 / 1826-1850. szám)

1928-09-30 / 223. (1850.) szám

*$88 t»»p>t«míbar 80, vasárnap. Kínos botrány egy érsekujvári iskolában a reggeli ima miatt Éles affér az áltami iskola tanári kara és a hitoktatók között Érsekújvár, szeptember 29. (Saját tudósít óníkrtóL) KeMemetUten imci- dans fogita'likozta/tja napok óta az érsekujvári ikaitoliikns itársadakna/t. Mindjárt az iskolaév kezdetén sok vallásos szlovák szülő részéről elhangzott az a kívánság, hogy az állami isko­lában is imádkoztassák a gyermekeket. A szlovák iskolák hitoktatói ezért felkérték úgy az elemi, mint a polgári iskolák igazgatóit, hogy teljesítsék a szülők kívánságait s enged­jék meg, hogy a katolikus növendékek az előadás kezdetén, reggel * 8 érakor s annak befejezése után is elmondhassák a Miiatyán- koit. A szlovák elemi iskola igazgatója meg­engedte ezt, a polgári iskola tanári konferenciája azonban élesen szembeszállt a hitoktatók kívánságával s nem járult hozzá a gyer­mekek imádkoztaíásához. A konferencián rendkívül éles összeütkö­zésre került a sor egyes tanárok s a hitokta­tók között, akik nem is nyugodtak bele a ha­tározatba. Néhány nap múlva nagy meglepetés érte a .tanári kant. ArníkoT a reggeli érákban be­léptek egy-egy osztályba s a növendékek fetl­ugrofctak helyükről!, 4 a tanár intésére a gyermekek nem ültek vissza helyükre, hanem halk hangon be­lefogtak a Miatyánk elmondásába. A megdöbbent tanárok, akik úgy vélték, hogy ezzel a tanári konferencia határozatá­nak tekintélye szenvedett sérelmet, a legszi­gorúbb eszközökkel igyekeztek a gyermeke­ket eilhaMgaitbartmi. A gyermekek azonban sem­mi tilalomra nem haMÍgattak s áhitatosan, rendületlenül mondják el napról-napra imájukat. Egészen érthetetlen a polgári iskola ta­nári karának álláspontja, mert ez durva meg­sértése a szlovák nemzetiségű katolikus szü­lők vallási meggyőződésének. De különben is jogtalan a magatartásuk, mert a törvény ér­teimében az állami iskolákban sem utasítást nem szabad a gyermekeiknek arra adni, hogy imádkozzanak, sem pedig azt megtiltani nem szabad nekik. A helyzet egyelőre az, hogy a gyermekek napréknapra imádkoznak s a polgári iskola igazgatósága még nem határozott arra vonat­kozólag, hogy mit tesz akaratának keresztül- hajszolására. Az igazgató9a primadonna a tenorista nyílt színe pofozkodtak a belgrádi nemzeti színházban A „Hidak városáéban „ Stockholm, szeptember vége. Csak öt­százezer ember lakja Stockholm városát, de úgy tűnik, mintha milliók járnák az utcákat, olyan fürgén, olyan sűrűn rój ja a „Hidak vá­rosáét a vidám tömeg. Mert itt nem látni szomorú arcot és csüggedt szemet. Itt minden­ki nevet Nevet az ég, a tavak, a szigetek, az erdők, a hegyek, nevet a felhő is, ha van, de legszebben a nők . .. . Tompa dörej reng át a városon, kocsi-ko­csit követ, luxusautók .hosszú sora tűnik el a sarkokon, hatalmas teherkocsik alatt recseg a kövezet, motorciklik száguldanak vad iram­ban, ezer ördög, cik-cakosan kanyarognak to­va a kocsik között 'egy villanás s már el is nyelte őket a forgalom. Mintha orchesterek zugnának-bugnának, hogy az ember szinte be- lesiketül. Ló alig van, csak a kis kétkerekű tejeskordékat húzzák a forgatag mélyén, öreg, lógóbajuszu kocsisok ügyet sem vetnek a nagy forgalomra, lehajtott fővel tűnődnek a bakon. A járdákon a nők színes és elegáns tömege hullámzik, a férfiak nehézkesen mozognak amerikai fazonú ruhájukban, de taglejtésük vidám, arcuk nyugodt és elégedett Itt nincs munkanélküliség, nincs munkahiány, Svédor­szágban minden ember dolgozik. Van ugyan itt is munkakerülő, parkról-parkra járva ku- nyorálja a tiz őrét, hogy el kell utaznia s nincs elég pénze és a jószivü svédek megértő mosollyal nyúlnak a zsebükbe. Ott két ősz- szakállu ember diskurál a pádon, nézik az utcai élet lüktetését és sóhajtva csepülik a je­lent, a melyben unokáik olyan boldogok . . . A régi világok mérsékletét oltják csendes tudatlansággal az utca porába. Kip-kop, lá­nyok suhannak el az árnyas fák között, sze­mük nevetős-kék, hajuk aranyszőke, arcuk eleven rózsaszirom. Az urfiak itt is tolakod­nak, de a svéd lány senkire sem vet haragos tekintetet, még felel is, ha megszólítják, de csak egy lépést tegyen valaki feléje, már el is tűnt a mellékutcák labirintusában, mint egy megriadt őzike . . . Matrózok jönnek a kikötő felől, négyen- öten összeállnak s egymásnak dőlve sétálnak a főutakon, ők a tipikus tengeri város Don- Juanjai. Fehér tányérsipka, fent testhez álló kék ruha, nadrágszáruk kiugrik vitorlasze- “Tüen, szájukban az elmaradhatatlan pipa. ők adják meg ennek a forgalmas kikötővárosnak a tipikus jellegét. Vidám beszédük s nőtázá- suk keresztül-kasul zümmög a városon, mi­közben előveszik fegyverzsebükből a rejtett brandys^üveget és titkon üritgetik. Mert Svéd­országban szesztilalmat, illetve szeszmérsék­letet rendel el a törvény. Az úgynevezett OBrand-szisztéma bevált s jótékonyan érezteti hatását a svéd társadalmon. A szeszt jegyre adják, mint nálunk a régmúlt időkben a lisz­tet és a zsírt. Minden adófizető kap bizonyos mennyiségű brandyt, feltéve, ha kifizette adő- hatóralékait. Minden második sarkon ott áll a rendőr, igazgatják Stockholm szédítő forgalmát, ki­lencven százalékban mind fiatal, éelterős, vál­las és csinos, szinte kimondottan széparcu férfiú, mind jószivü pajtás, lenézően moso­lyognak azon az egy-két pebityizált emberen, akik falnak dőlve, némán pihenik ki az utca­sarkon a brandy mámorát. Más nép, mint mi vagyunk! Vérmérsékletük, életfelfogásuk, szokásuk, mindenük más, még a verekedésük is. íme, két legény összevész az utcán, keze se mozdul, lába se mozdul, csak merően áll­nak szemben egymással, szavuk sincs, csak ennyit mondanak cifra káromkodás helyett: .„Pfuj, te kis ördög!" Nézik egymást hossza­san, aztán összecsapják a fejüket, hogy csak úgy dong bele. Akár a kosok. Egyszer egyik üt, aztán a másik, valóságos koponya^párbajt vívnak, amig az egyik dudori homlokkal fél­reáll . . . Este kilencre jár, de még az égen ragyo­gás ömlik el. A nap eltűnt már a fenyvesek mögött, de világossága a felhőkre még vissza- rezg. Arany, lila, kék, zöld és száz színben tündöklilk az ég a Laeler-tó fölött, mig ott lent messze délen már az éj leplébe burkolództak a szomorú, magyar falvak a virrasztó csilla­gok alatt . . . Ifj. L. I. — Tárgyalás közben tartóztatták le a ko­lozsvári kommunista bünpör két szabadlábon védekező vádlottját. Koikxzsvárról jetentdk: Közöl kiét hétt Óta tájrgyailja a kolozsvári had­bíróság az erdélyi munkásmozgalom kommu­nista monstrebünpőrét, amely "bővelkedett az izgalmas és érdekes mozzanatokban. A teg­napi tárgyaláson, midőn a védő és a vádlottak arról beszélteik, hogy a rendőrség brutálisan bántalmazta a pör gyanúsítottjailt, a bíróság elnöke két szabadlábon védekező vádlottat: Szenkovi.cs Lajosit és Weiss Jolánt letartóztat­ta és nyomban le vezettette a fogházba. Belgrád, szeptember 29. Tegnapelőtt este páratlan botrány színhellyé vort a belgrádi nemzeti színház. Egy vendégtíársuM a Füle­müle című operettet adta élő, amelynek fő­szerepében Nikoücs Éva primadonna és Ho­nák Károly tenorista játszottak. Az előadás egyik jelenetében a primadonna olly erősen lökte meg Horákót, hogy a kulisszák mögé esett és csak a két lába látszott ki. A közönség hangosan kacagni kezdett. Nagy üggyel-bajjail kihúzták a tenorisitát szo­rult helyzetéből, mire Honák nyersen meg­kérdezte a primadonnát, hogy miiért lökte meg. „Mert benne van a szerepben", — mon­dotta az énekesnő. A tenooráista erre aztt kiál­totta: „Műért nem maradit a bárban, ahol kur­tizán volt." Budapest, szeptember 29. Tegnap déli egy órakor piros zászlós mentőautó állott meg a j főkapitányság Zrínyi-utcai kapuja előtt. Pár perc múlva csapzotthju, sdpadtarcu, teljesen leron­gyolt ruházatú, intelligens kinézésű fia­talembert hoztak ki az ápolók, a rendőr segítségével a főkapitányság épületé­ből. A mikor be akarták tenni a mentőko­csiba, a fiatalember kiszakította magát az ápo­lók és rendőr kezei közül és hatalmas orditozásba kezdett az utcán. Néhány pillanat alatt olyan botrányt rende­zett, hogy a járókelők a rendőrség épülete elé szaladtak és ott nézték a jelenet további fej­leményeit. A fiatalembert kényszerzubbony­ba tették, majd befeketették a mentőkocsiba, amely elindult vele a lipótmezei elmegyógyin­tézetbe. Ez a szerencsétlen kényszerzubbonyba öltöztetett 32 éves fiatalember Pilissy László, régi, előkelő erdélyi família sarja. Édesapjá­nak ma is jó sora van Erdélyben és a család többi tagja is nemcsak Erdélyben, hanem Budapesten is közismert jőnevü emberek. Pilissy László a háborúban mint főhadnagy teljesített szolgálatot. Megsebesült és sokáig a kórházban feküdt, ahol morfi­ummal eynhitettélc fájdalmát. Itt szokta meg a gyilkos fehér mérget, amely elválaszthatatlan kísérője lett és végül is tel­jes züllésbe, romlásba kergette. Két nappal ezelőtt az Erzsébet királyné- szálloda pincérei ejelentették fel, mert gyanús módon eltűntetett a föpincérlöl 60 pengőt. A primadonna erre két csattan óg pofont adott kollégájának. A rögtönzött jelenetet a közönség Mrengeftö itapssai fogadta. De ezzel még nem érit végét a hatásos színházi jelenet. A primadonna és a tenorista valóságos boxmérkőzést rendezett, rugták-verték egymást, a tenorista Nikolics Éva haját tépte, a nő pedig rugdosta ellenfelét. Mintegy tózpercnyi verekedés után 'megjelent az igazgató a színpadon, akii azután radikáli­sam bíráskodott, mert szó nélkül mind a két szereplőt kipofozta a színpadról. Ezt a jeleneteit a közönség sajnálatára a le­gördülő függöny szakította félbe. Mintegy öt perc muilva megjelent az igazgató a függöny előtt, bocsánatot kért a „jelentékteilen" inci­densért s azután folytatták az előadást. A feljelentés alapján előállították a főkapi­tányságra, ahol előzetes letartóztatásba he­lyezték. Két napig volt a rendőrség őrizeté­ben, mert ennyi ideig tartott ügyének kivizs­gálása. Ez idő alatt nem juthatott morfium­hoz és a szerencsétlen, megrokkant idegzetű fiatalemberen kitört az őrület.. A mentőorvos megálapitotta, hogy Családjának kérésére akarták a Lipót- mezöre szédlitani, hogy ott gyógykezelés alá vegyék. Amikor be akarták tenni a mentőkocsíba, dühöngeni kez­dett és négy embernek kellett megfékeznie. Pilissy László már hosszú idő óta nem érintkezett családjával sem. Apró ki ssegé- lyekből és alkalmi keresetekből tengette éle­tét, de minden pénzt, amit kapott vagy kere­sett, nyomban morfiumra költötte. — önálló székhazat akarnak építeni a kassai kereskedőik. Kassai szerkesztőségünk telefonálja: A kassai kereskedők grémiuma ma tartott ülésén az a terv alakult ki, hogy részjegyek kibocsátásával önálló székházat éipitenek a kassai kereskedők. Az egybegyűl­tek nagy érdeklődést tanúsítottak egy önálló kereskedelmi székház felépítése iránt és nincs kizárva, hogy a tavasszal már megkez­dik a székház építését. Nagy feltűnést keltett az ülésen egy kassai kereskedő bejelentése, aki szóvá tét te hogy állampolgárságát min­den különösebb ok nélkül megvonták tőle, holott ő is és apja is Kassán születtek. Az eset az egybegyűltek között nagy megdöbbe­nést váltott ki s amint hírlik, a grémium eb­ben az ügyben és hasonló ügyekben illeté­kes helyen interveniálni fog Fekete lesz a divatszin London, aieptember. A felülete* czemléló könnyen arra a következtetósre Juthatna, begy a divat szinte megállóit, nem változott. Bizonyos értelemben igy is van. Már nem szakad nyakúink­ra minden hónapban valami szenzáció, a nőt ruha már szinte formaruha lett, amelyet nemzetközileg is elfogadtak. De hát újdonság osak kell és ezt megtalálták az illetékesek abban a parancsolat­ban, hogy a fiatalos kinézés már nem alapfelté­tele a ruhadivatnak: stílus födolog immár. És a nők korára is tekintettel van ismét az aj divat. A hát vonala került az érdeklődés gyújtópontjába és ad uj sziluettet a női ruházkodásnak. Igen graciőzusan ée nőiesen hatnak ezek a hátul erősen meghosszabbított ruhák. A maga­sabbra emelt derék kiegyenlítésre talál a hosszabb szoknyában, úgyhogy az alak karcsúsága meg­marad — legalább az estélyi ruhában. Az anyag kellemes, puha hullámvonalakban majdnem a padlóig omlik. Hátul igen mély a kivágás, amely alatt a csípő táján szélesedik az uj garmrozás és drapirozás. Óriás szalagok, széles puffok, egymás­ra rétegeződé fodrok. Lágyan omló szövetségek. Hosszabbítások! Hosszabbítások! Az ni a rlepp felé egyre láthatóbbá válik. A délutáni ruha mér­sékeltebben szintén ezt az irányzatot követi. Ga!- lórkák, zsabók, csipkebetétek, igen érdekes ujjak és mamcsetták, amelyek gyakran a nő kezét is félig elfödik. A nyolcvanas évek szolgáltak mintá­kul raffoláeaikkal, szalagjaikkal ée drapirozá- saikkal. A szezon legfontosabb szine a fekete, amely dominál minden kollekcióban. Emellett hoztak azonban ki olyan csodálatosan sikerült szinkreá­ciókat, hogy a hölgyek valószínűen ezek közül is favorizálni fognak egyet s mást. Újszerű különö­sen a vanille, a barna színek sötétebb árnyalata, de ezenkívül faszineket (amelyek nagyon jól ille­nek a szőrmeköpenyeklhez) is fognak viselni, va­lamint a beige sötétebb árnyalatait, a kararaelt és a keuyénh éj barnát. Az ríj acélkék szin érdekes­sége, hogy fényes ugyan és mégis úgy hat, mint­ha eső mosta volna el. Fontosak még a zöld árnyalatai: palackzöld, rezedaszin és szürké3zóld. A vörösből most már csak az egészen sötét árnya­latok maradnak meg: burgundi vörös, bordővörös és cherry-vörös. Ami a kelmét illeti, a délelőtti sportszerű ruhácskákhoz és egyszerű köpenyekhez angol tweedet és ennek nagyon jő utánzatait fogják könnyebb és nehezebb minőségben alkalmazni. A szín főképen barna, továbbá a beige világosabb és sötétebb árnyalatai. Nagyon szívesen hajlik a divat a fehér és fekete keverékben alkalmazott angol kelmékre is. Sok Jersey, szép egy uj át­tört forgócsipkeszerü kiviteli módozat. Gyapju- kreppek nagyon kedveltek, továbbá egészen puha, igen szép gyapjukelmék, könnyűek és vékonyak a kivitelben, de nagyon melegtartók a minő­ségükre. Többnyire fantasztikusan hangzó keleti nevük van, a gyapjufonal származási országának az emlékére. Kedveltek a visszárukon másszinü gyapjukelmék, amelyeket köpenyeken diszképen alkalmaznak. Mint előrelátható volt, ez a téli szezon a bár­sony évszaka lesz. Egyszínű és mintázott bársony sokféle minőségben igazi bársony, müselyem-bár- sony és még sok más válfaja a bársonynak ad majd puha, selymes fényével uj effektusokat az esti köpenyeknek. Délutánra mintázott bársony kell. A kreppszatén, kreppmarokén és kinakrepp nehezebb minőségeit előszeretettel használják fel a délutáni ruhákra. Most a fényes oldal a visszája és nagyon ügyesen dolgozzák fel díszítésre. A kreppszaténnek egy újszerű, súlyosan omló fajtáját, a fulgaszatént, a fényes oldalán gyakran estélyi ruhákra dolgozzzák fel, noha bársony mellett itt mindenekelőtt siffont, tüllt és krepp­zsorzsettet is látni. A csipke is külön szerepet kap az idén. Al­kalmazásba jön a pőkhálőszerü selymes csipké­től egész a durvább fajtákig, amelyek úgy hat­nak, mint a makramé, de igen szép estélyi ruhák­nál a tafota is. Ez a kissé merev anyag különösen alkalmas az uj vonal raffolásaira és drapirozásai- ra is. Az egyszínű és szépmintáju moaré szintén divatos lesz. Hosszú idő óta először merül föl ismét a gar- nirozás kérdése. Megjegyzendő, hogy csak a dél­utáni és az estélyi ruháknál. Itt aztán ki van adva az a jelszó, hogy: csokor, óriás formátumban al­kalmazzák: a kelmébe más szövetből dolgozzák be, a zsorzsetbe csipkéből, a kreppszaténba a fé­nyes oldalából, a selyembe bársonyból és viszont. Alkalmazzák továbbá a mély hátkivágás befejezé­sein, továbbá a jobb vagy a bal csípőn. Összetart­ja a szoknya ráncait és harangformáját. Elől kö­rülbelül a derék közepén tevődik föl és ugyan­arra a ruhára hátul áttört csipkében még egyszer beledolgozzák. Viselik úgyis, hogy a vállra kötik vagy az egyik karon rézsutosan dolgozzák bele. A csokorból itt-ott bojt is formálódik, de bármi- kép alakuljon is. ez a garnirozás alfája és ómegája. A divat, olt ahol igazán megváltozott, egészen nőies lett. Talán még jellegzetesebb rá az „asszo­nyos" szó. Mindahány diszt az uj divat kitalált, mindet az az ösztön sugalta, hogy a női test asz- szonyos vonásait juttassa kifejezésre. A nő uj sziluettje hosszú idő után most először hat ismét dámaszerüen. Eltalálta Tanüó: Hogyan nevezzük a- olyan em­beri, aki naphosszat a kocsmában ül? Gyerek: Törzsvendégnek, tanító ur. A budapesti rendőrségen oriilési rohamot kapott egy lopáson éri erdélyi Kényszerzubbonyban vitték a Lipótmezőre a háború és a morfium áldozatát

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom