Prágai Magyar Hirlap, 1928. szeptember (7. évfolyam, 199-223 / 1826-1850. szám)
1928-09-28 / 222. (1849.) szám
L u • ■ J*JU ..............■■ ^ M ai számunk 1a oldal V" ^ 2?2 M 849> SZám “ P*f,teh C1928 SZeptember28 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, A SzlovenSzkÓi és riíSZinSzkÓi ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága 1^ Pan^ká ulice Í SÍSS^SZ',;™,','; «—» politikai napilapja ££jSt2Va.«niit. havonta 39 Ke. E„,s „ám ára 1-20 Kt DSaWmOSZLÖ taton: 90311.-Slll*in*<ra: Hírlap. Praha leszerelés (fi.) Éppen ma van egy hónapja annak, hogy a francia külügyminisztérium óratermében a 1 locarnói és egyéb kiváltságos hatalmak képviselői külön erre az aktusra készített aranyfóliái aláírták a Kellogg-paktumot, amely — persze nagyon sok feníartással és kibúvóval — elátkozta a háborút. Isteni szinjáték volt j ez; nem egy öreg anyóka örömkönnyeket sírt, j hogy a történelmi eseményt megélhette és az j érdekelt államok külügyi kabiné tjeihez közelálló lapok kötelességüknek tartották, hogy a nap örömére megfujják a diadalharsonákat és megkongassák a békeharangokat. Szép volt, nagyon szép, de az örömbe már • akkor is nagyon sok üröm vegyült. Hiszen j osak néhány nappal ezelőtt tudta meg a vi- i lág, hogy az angolok és a franciák flottaegyez- j ményt kötöttek egymással, amelynek éle azj Egyesült Államok, tehát az ellen a nagyhata- j lom ellen irányul, amelynek fejéből a párisi, szinjáték megrendezésének ötlete kipattant. A ] floítaegyezmény elkedvetlenítette az ameri-, kaiakat és ez volt az oka annak, hogy Kellogg ! államtitkár tüntetőén Írországon keresztül j vette az útját, amikor Párisba utazott, hogy j ezzel is kifejezésre juttassa elégedetlenségét. j Ily körülmények között a békepaktum ter-j mészeíesen egy nagyszabású blöff benyomá-’ sát keltette, amely ugyan dicsőséget hozott [ Kelloggnak, sőt talán a Nobel-dijat is megfogja neki szerezni, de amely az emberiség békéjének nagy ügyét egy lépéssel sem mozdította elő. Békéről, leszerelésről és biztonságról áradoznak a világ vezető államférfiai, de titokban mindegyik azon töri a fejét, hogy kivel tudna katonai szövetséget kötni és ezáltal államának befolyását meghatványozni. A leszerelést nem veszik komolyan és legfeljebb pénzügyi okokból volnának hajlandók hozzájárulni a hihetetlen összegeket felemésztő fegyverkezés korlátozásához, de ehhez is csak azzal a feltétellel, hogy haderejük ne kerüljön hátrányba ariválisok fegyveres hatalmával szemben. Igazán leszerelni csak a világháború veszteseit: Németországot és Magyarországot akarják és ugyanaz a Francia- ország, s ugyanaz a kisanatant, amely serényen fejleszti a maga haderejét, mindannyiszor a béke legfőbb őrének jelmezében lép fel, valahányszor a nemzetközi fáma azt suttogja, hogy Magyarország, vagy Németország 3gy puskával, vagy sísakkal többet állitott elő, nini amennyit a hivatalosan engedélyezett kontingens kitesz. A népszövetségi tanács keddi ülésén Magyarország nagy államférfia, az ősz Apponyi Albert tört pálcát a kétféle mérték rendszere elett, amelyet a leszerelés kérdésében alkal- naznak. Remekbe készült b^zédének meggyőző hatása alól senki sem tudta magát kivonni és a népszövetség krónikásai f ölj egyezők, hogy Briandon, Herrioton, MacDonaldon is Cecil lordon-kívül a genfi fórumon még enki sem aratott akkora sikert, mint Ap- »onyi Albert tegnapelőtti beszédével. Nem oltunk ott Genfben, de élénken el tudjuk :épzelni, hogy a világhírű magyar politikus nicsoda ragyogó elokvenciával fejtette ki testeit, amelyek e mondatban csúcsosodnak ki: Lehetetlen, hogy egy nemzet, amely ezt a evet megérdemli, valaha is kibéküljön azzal gondolattal, hogy jogilag alárendelt helyzet- e szorítsák és egy nemzet számára, amely zt a nevet megérdemli, lehetetlenség elismerni egy helyzetet, amelyben a nemzetközi )gnak egy más rendszere vonatkozik reá, lint a többiekre, mivel erkölcsi szempontból llitólag alacsonyabb rendű náluk." Genfben rég nem hallott tapsvihar zúgott >1 a jelentések szerint, amikor Apponyi beH szigorú amerikai Jeiizék Európába Érkezett Anglia tiltakozik a titkos klauzulái! wáija elless — Is isis különsiJségeJ tesz Anglia és Franciaország között — A francia szocialisták Pasi BotKsur oltási Páris, szeptember 27. Az Amerikái Egyesült Államok válasza az angol—francia flotta- szerződésre tegnap érkezett Londonba és Párisba. Az amerikai kormány külön-külöu válaszolt Angliának és Franciaországnak * a jegyzékek szövege is eltér egymástól. Angliának nem azokat az érveket sorolják föl, amiket Franciaországnak s beavatott körök szerint a Franciaországhoz intézett jegyzék sokkal enyhébb, mint a londonL Viszont a két szöveg megegyezik abban, hogy a flottaszerződést a maga egészében elutasítja. A két jegyzéket valószínűleg még ma nyilvánosságra hozzák, mert az Amerikai Egyesült Államokban régi szokás, hogy a diplomáciai okiratokat azonnal leadják a sajtónak is. A Quai d'Orsay a leghatározottabban megcáfolja az Isvestijáriak azt az állítását, hogy az angol—francia flottaszerződésnek számos titkos klauzulája van. A francia külügyminisztérium szerin: a két érdekelt hatalom tengeri leszerelésének ügyében hozott kompromisz- szumon kívül a szerződés semmi mást nem tartalmaz. Nincs légi oiegasyezés London, szeptember 27. A Foreign Office tegnap este hivatalos kommünikét adott ki, amelyben közli, hogy Fránciaország és Anglia között semmiféle titkos légi egyezség sem létesült. A Daily Telegram diplomáciai munkatársa úgy véli, hogy semmiesetre sem került volna sor a maiakhoz hasonló vad rémhírek terjesztésére, ha a londoni külügyi hivatal kellő időben nyilvánosságra hozza a szerződés sző: egét. & gssifi határozatsz ss&őhüfSámzása Páris, szeptember 27. León Blum, a francia szocialista párt vezéTe ma igen éleshangu cikket ir Paul Boncourról, aki mint ismeretes, sziu'én a francia szocialista párt tagja. Blum tiltakozik az ellen az értelmezés ellen, amelyet Paul Boncour, Franciaország genfi , megbízottja a versaillesi békeszerződés egyes pontainak ad. Blum szerint Franciaország korántsem korlátozta úgy hadserege létszámát, ahogy az az adott körülmények között lehető volna. Franciaország nem teljesítette a versaillesi békeszerződésből származó morális kötelezettségeit és éppen ezért a francia szocialista párt nem azonosíthatja magát Paul Boncour genfi álláspontjával. A magyar nemzeti párt törvényhozói kluhülisi tartottak Püstyéabea Pöstyén, szeptember 27. (Saját tudósitónk távirati jelentése.) A magyar nemzeti párt törvényhozói Szeont-Ivány József nemzetgyűlési képviselőnek, a párt vezérének elnökléss mellett Pöstyénben szeptember 28-án klub- iilést tartottak, amelyen az országos képviselőtestületi választások kérdésével és az október 3-án tartandó országos pártvezetőségi ülés tárgysorozatával foglalkoztak. A törvényhozók klubülése a nemzetgyűlés legközelebbi ülései elé kerülő költségvetési javaslatról és más aktuális kérdésekről is tárgyalt (Pöstyénben tehát — amint tegnap is jelentettük — nem a két testvérpárt tartott közös értekezletet, hanem egyedül a magyar nemzeti párt képviselőinek és szenátorainak közös parlamenti klubja ülésezett.) Mini bíró bukaresli nsgyar £3?eI nyálatkosiSa az opiÉiupörről Bukarest, szeptember 27. Villányi báró bukaresti magyar követ egy román lap munkatársa előtt kijelentette, hogy tudomása szerint az optánspörben a tárgyalások hamarosan megindulnak, a hely és az idő azonban még ismeretlen. Magyar részről Sátorényi József báró vezeti a tárgyalásokat. Erősen remélem — mondotta a követ —, hogy a tárgyalások eredményesek lesznek, mert mi a legnagyobb jóakarattal ülünk le a zöld asztalhoz. Az áthelyezéssel kapcsolatban Villányi báró így nyilatkozott: Az itteni sajtó már úgy ir rólam, mint volt bukaresti követről. Tény, hogy még semmi hivatalos értesités az áthelyezésemről nem jött, jóllehet pályámon sohasem lehet tudni, hogy holnap hová kerülök. — Az uj budapesti román követet, Gri- gorcea Vaszilt — mondotta a követ — nem ismerem, de sok jót hallottam róla. Remélem, hogy az uj követ a két ország közötti jó viszony kiépítésén fog dolgozni. A román—magyar kuiturtörekvésefkkeíl kapcsolatban kijelentette a követ, hogy örvend,'hogy Bukarest több színháza magyar szerzők darabjait jálsza. Egy színigazgató meg is hívta őt színházába Drégely Gábor Szerencse fia cimü darabjának századik előadására. A Fedák Sárival való házasságának ál- hirével kapcsolatban mosolyogva mondotta: — A sajtó, u.gy látszik, többet tud jó magamnál is. Fedőikből a budapesti sajtó valóságos kékszakálfLt csinált: egyszer egy francia előkelő úrral, egyszer egy román diplomatával, máskor pedig velem házasítja össze. faiéra!!!? giiielsm egy angol pétválaszfáion London, szeptember 27. A cheltenhami pót választásnál a konzervatív jelölt 10,438 szavazattal győzött a liberális jelölt fölött, aki 6678 szavazatot kapott. A munkáspárti jelöltre 3963 szavazat esett. A megelőző választásokon a konzervatív jelölt 11.809 szavazatot kapott a liberálisok 9.148 és a munkáspártiak 2483 szavazatával szemben. Súlyos nézeteltérések a Inaidé körében a cakorkénlés miatt Prága, szeptember 27. A koalíciós pártok nyolcas bizottsága tegnap ismét foglalkozott a cukorkérdéssel anélkül, hogy végleges döntést hozott volna. A cseh néppárt külön tanácskozásokat folytatott s az esti órákban az oszmieska ülésén Sramek miniszterelnök- helyettes, valamint Cserny miniszter is részt vettek. Englis ez alkalommal sem jelent meg az oszmieska ülésén. A döntést újból elhalasztották. A cseh néppárt, valamint a német keresztényszocialisták is azon az állásponton vannak, hogy a cukoráremelést nem helyeselhetik és követelik a régi cukorárnak a visszaállítását. A kormány az eddigi tervek szerint összesen 81 millió koronát akar a cukoriparnak adni, ebből negyvenöt millió koronát adóelengedés címén és húszmillió- koronás engedményt a forgalmi adó pausali- rozásánál is. Minden jel arra vall, hogy a kormány és a kormánytöbbség október elseje előtt nem tudja a cukorkérdést elintézni. fejezte beszédét és a nagy s ki3 államok delegátusai egymás után elhalmozták szeren- csekivánataíkkal a nagy magyar államférfiul. Csupán Franciaország és a kisanatant képviselői vonultak duzzogva félre. Zokon vették Apponyinak azt a kijelentését, hogy Magyar- ország és szomszédai között hiányzik az au erkölcsi és politikai légkör, amely a támadás kizárását kimondó szerződések megkötését lehetővé tenné. A kisantant nevében Os- susky csehszlovák és Comnene román delegátus válaszolt is Apponyinak. Csehszlovákia párisi követe ismét a vádló tógáját öltötte magára, Magyarszágnak megint háborús szándékokat imputált, Apponyi beszédétől féltette a dunai népek nyugalmát és azzal igyekezett hatást kelteni, hogy Benesnek a népszövetség biztonsági bizottságában kifejtett működésére hivatkozott. A románok berlini követe pedig a morális leszerelés szükségét hangoztatta és bejelentette azt az eddig ismeretlen tényt, hogy hazája a svájci" példa szerint örök időkre semlegesíteni szeretné magát. Tökéletesen meg tudjuk érteni RomáTRACTOR LAÜFER $., Bratislava Ondrejská 11., Tel. 29-22. niának ezt a törekvését. Ez az állam a világháború után, aránylag kevés áldozat árán, megszerezte mindazokat a területeket, amelyekre vágyott. A „beatus possidens" kellemes helyzetében van és a világért sem akarna háborút, mert hiszen zsákmányát kockáztatná vele. Miként Bismarck, a frankfurti béke után, ő is mindenáron rá akarná szorítani nyugati szomszédját, hogy a kierőszakolt békeszerződést erkölcsileg is ratifikálja, azaz mondjon le egyszersmindenkorra azokról a területekről, amelyeket elvettek tőle. De még
