Prágai Magyar Hirlap, 1928. szeptember (7. évfolyam, 199-223 / 1826-1850. szám)

1928-09-28 / 222. (1849.) szám

jobban esnék Romániának, ba nemzetközileg garantálnák semlegességét és területi épségét, hogy azután Svájc módjára kényelmesen ülhessen a páholyban, amig a többi állam háborút visel egymás ellen. Ezt a román törekvést, ismételjük, meg tudjuk érteni. Sehogy- sem tudjuk azonban megérteni Osusky ur felháborodását Apponyinak ama megállapítása fölött, hogy Magyarország és szomszédai között nincs meg az az erkölcsi és politikai légkör. amely a támadást kizáró szerződések megkötéséhez szükséges. Vagy talán a Közép- uerópában ma uralkodó állapotok mellett el képzelhető-e, hogy Magyarország és szomszédai egymás kebelére boruljanak és örök hűséget s barátságot esküdjenek egymásnak? Vájjon Magyarország és az utódállamok között megszüntek-e azok a mélyreható ellentétek, amelyek mindezideig nemcsak a végleges kibékülést, hanem még a nyugodt tárgyalást is megakadályozták?

Azt követelik Magyarországtól, hogy nemcsak tényleg, de erkölcsileg is szereljen le. Ugyanakkor azonban az utódállamok a maguk részéről semmivel sem lassitjók a fegyverke zés tempóját. Amint a prágai parlament előtt fekvő költségvetési javaslatból kitűnik, a csehszlovák hadsereg a következő évben 1715 millió koronát fog felemészteni, ami az állam valamennyi kiadásának 17 százalékát jelenti, mielőtt meghosszabbítaná azzal a Jugoszláviá- után tehát a kis Csehszlovákia fordítja aránylag a legtöbb pénzt haderejének fejlesztésére. Néhány nappal ezelőtt a kormánykoalíció egyik legexponáltabb tagja, Windirsch képviselő idézte Udrzal nemzetvédelmi miniszternek következő briinni kiszólásat: „A nemzetközi viszályokban nem mindig az győz, akinek részén az igazság smn, hanem, aki a hatalmat birjh.“ Ma pedig egy másik kormánypárti törvényhozónak, Médinger szenátornak nyilatkozatát olvassuk a lapokban, amelyben óva inti a kormányt, hogy jól gondolja meg, mielőtt meghosszabbítaná azzal a Jugoszlávia val kötött szövetséget, amelynek politikájában a revolver még ma is döntő szerepet játszik.

Leszerelés, biztonság, a háború kiátkohásá! Amióta Kant megírta az örök békéről szóló tanulmányát, az emberiség legjobbjai törekedtek ez ideális célok megvalósítására. Ma sincs jóravalő ember, aki ne kívánná minden állam egyforma leszerelését és a hatalom helyett az igazság uralmát a földön. A leszerelésnek az a módja ellenben, amely csak egyes nemzetekre: a legyőzőitekre, a védtelenekre: és gyengékre korlátozódik és csupán a mái status quo fentartását szolgálja, nem egyéb, mint játék az emberiség legszentebb eszméivel. Veszedelmesen emlékeztet a római au- gurck eljárására, akik meggyőződés nélkül jósoltak a csillagok járásából és az állatok zsigereiből s miután a próféciáért kapott hasznot zsebrevágták, ráadásul még ki is nevették a hiszékeny embereket.

MIHNEHSHa

(„KACAGÓ UH")

urnám. Irta: EMIL DROONBERG

A (28)

Ezek voltak a táncosok. Mindegyik szkjában egy madárnak, valószínűleg a va" libák szárnycsontjálból készüli furulya volt, amelyet szépen színezett bőrrojtok, üveggyöngyök és sündieznótüsikék díszítettek, ez a di- szités azonban nem tette nehézzé a kis hangszereket, úgy hogy a gazdájuk az egész, most meginduló tánc folyamán nem a kezükkel, haneimcsuipán az ajkukkal tartották a kis furulyákat.

A táncsoeok sorba álltak fel és testüket a dob és az ének ritmusa .szerint himbálták, a lábukat ellenben meg sem mozdították. Amikor a testüket lehajtották, mindig megszólaltak a furulyák, amelyeknek csodálatosan kellemes moll-hangjuk volt és harmonikusan vegyült bele az énekbe és a dobok zenéjébe.

A táncosok az egész idő alatt a középen égő tűzre néztek, mialatt. Barna Mennydörgés éberen figyelte minden mozdulatukat. Minnehaha a körülötte történtekkel szemben teljes részvétlenséggel viseltetett.

A tánc negyedóránál tovább tarthatott. Megfigyelem, hogy a varázsló arcán többször a fájdalom heves rámgáea futott végig, a teste meggömyedt, olyan mozdulatokat tett, amelyeket nem tudtam megmagyarázni, noha bizonyára a szertartásihoz tartozhattak.

isimét a tenyerébe csapott, mire elhallgatott a zene, a táncosok pedig sietve eltűntek ketreceikben. Ekkor minden szem a varázsló felé irányult, aki az összegyűltek'nez beszélni kezdett

fioux-törzs férfiéi és asszonyai, remélem. hogy azok a szavak, amelyeket itt ma kimondok, tovább (fognak élni, mint a

Háromszázezer magánaSkalmazott

‘ nyisgdijbíiiosi&ásánsk kérdése a szociálpolitikai bizottság eSitt

A koalíció klISöm albizottsága vizsgálja felöl a javaslatot

Prága, szeptember 27. Háromszázezernél több magánalkalmazott, beleértvé körülbelül ezer hivatásos újságírót is, élénk figyelemmel kiséri a képviselőház szociálpolitikai bizottságának mostani munkáját a magánalkalmazottak és újságírók nyugdijhiztosztásának törvényjavaslatával kapcsolatban. Már többizben rámutattunk arra, hogy’

az eddigi törvény már egyáltalában nem felel meg és föltétlenül módosításra szorul.

A szociális biztosítási központ szakbizottsága három évig dolgozott a törvény módosító javaslatán és olyan elaborátumot készített, amely kielégítette nemcsak az alkalmazottakat, hanem a munkaadókat is. A népjóléti minisztérium azonban egy tollvonással keresztülhúzta ezt a javaslatot és olyan törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentnek, amely senkit sem elégíthet ki. Ennek következtében ngysaabá&u akció indult aziránt, hogy a kormányjavaslatot módosítsák és az ösz- szes parlamenti pártoknak egyöntetűen az az állásfoglalásuk, hogy már a szociálpolitikai bizottság tárgyalása folyamán meg kell valósítani a módosításokat.

Az általános vitát ennek következtében be is fejezték s a koalíció egy albizottságot alakított, amely felülvizsgálja a kormányjavaslatot és jelentést tesz majd az oszmicská- nak a vitás kérdések megoldására vonatkozólag. Ez a bizottság a szociálpolitikai bizottság tárgyalása alatt permanensen ülésezni fog. A szociálpolitikai bizottság kedden délután ismét összeül és megkezdi a javaslat fölötti részletes vitát. A javaslat előadója Petr cseh néppárti képviselő a Lidővé Listyben vezércikket ír magáról a javaslatról s abban többek között ezeket Írja:

— A.javaslat senkinél nem talált ellenállásra.

A magánaJkalmazottak, akik a gazdasági élet egyik legfontosabb osztályát képezik, türelmetlenül, várják a törvényt és meg is érdemlik a nyugdíjbiztosítás megjavítását. Eddig a biztosítási kötelezettség legmagasabb fizetési osztálya kilencezer korona volt, aminek” következtében a nyugdijjáradékok is alacsonyak voltak. A magánalkalmazottak emiatt még a legöregebb korukban sem mehettek nyugdíjba és életük utolsó pillanatáig kénytelenek voltak szolgálatban állni. A javaslat most ezt az állapotot megszünteti. Tizenegy biztosítási osztályba osztja el az alkalmazottakat a háromezertől negyvenkétezer koronáig teTjedő jövedelem szerint. Eddig a legmagasabb évi nyugdíj 6750 koronát tett ki, a javaslat szerint 27.000

hullámok, amelyek úgy keletkeznek, hogy ha valaki a tó csendes vizébe követ dob. Először csak kicsiny, de erőteljes kör keletkezik, azután több é& több kör támad egymás után. Mindegyik nagyobb, mint az előbbi, de mindegyik kisebb nyomot hagy a vizen, mig azután egészen elvesznek a körök és a tő tükre újból sírna lesz. mint előbb volt. A kőtől olyan erővel fröccsen föl a viz, mintha a tó egész tükrét megmozgatná, de néhány pillanat múlva már semmit sem lát belőle az ember s a kő elfelejtve fekszik a viz fenekén. Ma komoly dolgokról kell veletek beszélnem, olyan dolgokról, amelyek a sioux-törzs jövőjére és boldogulására irányulnak és remélem, hogy beszédem hatása nem fog úgy eltűnni, mint a hullám, amelyet a bedobott kő idéz elő, hanem remélem, hogy a. szavaim hosszú évek múlva is gyümölcsözők lesznek.

Ismét ráugás vonult végig az arcán, amelyet testének összegérnyedése követett s ezúttal ez olyan heves volt, hogy csupán szünetet tartva hirta folytatni beszédét.

— Törzsünknek, mint tudjátok, nincs főnöke. Csomós Haj, utolsó nagy főnökünk, az elmúlt béka-hónapban elvonult az örök vadászmezőkre, amelyeket Marnitu. az ő vörös gyermekei számára tartogat és csak egyetlen egy leányt hagyott nekünk hátra. Ezen a leányon áll törzsünk jövője.

— Csomós Haj nagy főnök volt, de félrevezette őt a Fekete Szellem és azt a gondolatot adta neki, hogy taníttassa.leányát a fehérek tudományára. Éo figyelmeztettem őt. Megmondtam neki, hogy a kris-ojibvay-indiá- nok és más törzsek, amelyek a fehérekkel szerződést kötöttek és akiknek .a fehérek is- olákat nyitottak, mint keresztények jöttek vissza a fehérek közüj. De nemcsak ez történt velük. Nem tebzik nekik többé az élet az indiántanyákon. Elmennek a városokba s ott elvesznek népük, sőt leggyakrabban ti maguk számára is.

korona lesz és az újságíróknál még magasabb.

A javaslat rendet teremt a kategóriák terén is, amelyekbe a biztosításira kötelezetteket besorozták és megjavítja az aggkor! biztosítást.

Minden férfinek hatvanöiéves, nőnek pedig hatvanéves korában igénye lesz aggkori nyugdíjra, de még előbb is elérheti azt, a fém például hatvan, a nő Ötvenöt- éves korában, hogyha 480 befizetett hónapja van.

A javaslat továbbá bevezeti az özvegy-járadékot is. Újszerű dolog az, hogy az özvegyjáradékot el lehet majd osztani az özvegy és az elvált a&szony között, ha az elhunyt kétszer nősült, nem pedig úgy, mint eddig volt, hogy az egész nyugdijjá- radékot az özvegy élvezte s az elvált asz- szony ebből teljesen ki volt rckesztve. Az özvegyi járadék minimuma évi 3CGQ korona.

A biztosításra kötelezett nők részére bevezetik a kelengyejárulékot, amely egy év rokkantsági járadékát teheti ki. A temetkezési költség az egyévi járadék egyötödét teszi majd ki, maximálisan négyezer koronát. Végül a munkanélküli segélyt is bevezetik,

ennek részleteit azonban az általános nyugdíjbiztosítási intézet fogja kidolgozni. Lehetővé teszi a biztosítottaknak azt is, hogy megvásároljanak éveket, ami nagyon fontos az idősebb biztosítottaknál. A régebben befizetett illetékek fejében a nvugdijjáradékokat fölemelik és pedig minden havi illeték után évenként 2—20 koronával emelik fel a nyugdíj járulékokat. A kormányjavaslat az újságírók nyugdíjbiztosítását is rendezi, ami az újságírói munka teljesen elkülönülő jellegénél fogva külön csoportot képez.

Végül bejelenti még Petr előadó, hogy az egyes hiányokat közös erővel fogják kiküszöbölni, hogy a törvény megnyugtassa és kielégítse a magánalkalmazottakat, akik közül több mint háromszázezer van bebiztosítva.

Megtelitek az eltűnt ©lisiiltii repülők

Olmütz, szeptember 27. Hivatalos jelentés szerint a bnadlói Stefánik-ünnepéiyre kiküldött öt olmützi repülőgép közül három a süríi köd miatt kénytelen volt még szombaton a malackai repülőtéren leszállani és másnap Vajnorba repült. Kedden mind az öt repülőgép visszatért Olmützbe.

Tovább halogatják a szlovenszkái iskolatanács

fölállítását

Prága, szeptember 27. A szlovák néppárt és az agráriusok elkeseredett harcot folytat nak a létesítendő szlovenszkói országos isko latanács kérdése körül. A néppárt sürgeti ugyan ennek fölállítását, mivel ezt a többi pártok megígérték neki kormánybalépése kor, azonban a személyi kérdések miatt a ta nács megvalósításának kérdése eddig hajó törést szenvedett. Folytak ugyan tanácskozá sok az agráriusok és a ludákok között, de ezek kompromisszumra nem vezettek. Legújabban a tárgyalásokat elhalasztották október második felére, miután Tiso egészség- ügyi miniszter, a szlovák néppárt teljhatalmú megbízottja, Jugoszláviába utazott, Hod- zsa iskolaügyi miniszter, aki a tárgyalásokat vezeti, pediglen Dániába utazik.

Bomlik a cseh fascisfa

szövetség

Prága, szeptember 27. A Poledni List, amely eddig keztyüs kézzel bánt a cseh fas- cistákkal, ma azt a feltünéstkeilő hirt hozza, hogy az amúgy is gyenge lábon álló fasdsfca szövetség teljesen felborult. A szövetség fiatal tagjai ugyanis a legutolsó gyűlésen igen élesen kikeltek a vezetőség ellen és Gajda közbelépése sem tudta őket megnyugtatni. Követelték Seinost főtitkár, Snepp szerkesztő és Paulus igazgató eltávolít ás át.. Kifogást emeltek az ellen, hogy a Risská Stráz, a hivatalos sajtóorgánum, durván megtámadta a csehszlovák hadsereget s elítélték a nem szláv, italofiíl politikát. Gajda a követeléseknek nem akar eleget tenni s így valószínű, hogy a.z ifjúság kiválik Gajda táborából. Holnap már uj lapot is ad ki az ifjú csoport s ennek programja a „szláv fascizmus" lesz.

A költségvetési bizottság befejezte a költségvetés általános vitáját

Prága, szeptember 27. A költségvetési bizottság ma befejezte az általános vitát az 1919. évi költségvetés fölött és a holnapi Ven- cel-Unnep miatt csak hétfőn délután 5 árakor tart a bizottság újabb ülést. A mai ülés elején Pólyák István néppárti képviselőt a bizottság harmadik nlclnökévó választották meg. Az általános vitában a kővetkezők szólaltak fel: Reines cseh szociáldemokrata, Sa- mek cseh nemzeti demokrata, Bcrgmann cseh nemzeti szocialista és Mikulicsek kommunista képviselők. Ezzel a költségvetés általános vitáját befejezték. Hnidek főelőadó csak a részletes vita befejezése után fog felszólalni.

— Mindezt tudjuk s ezért intettem Csomós Hajt, hogy ne küldje Minnehabát a fehérek iskolájába, ő azonban azt mondta, hogy uj idiőket élünk, amelyek más föladatokat tűznek az indiánok elé és ezek az uj Időik, ha mi úgy akarunk tovább is élni, mint ahogy az apáink éltek, keresztül fognak gázolni rajtunk és a törzsünk szét fog hullani. Fegyverekkel nem tudjuk többé legyőzni a fehéreket. Az indiánoknak nem kellett volna régebben egymás ellen harcol- niok. Azonban a fehérek ármányosak voltak, a vörös törzsek közé keveredtek és az apasokat a sioux-indiánok ellen, a vér ind tanokat a fekete! áíbuak ellen izgatták és mi egymást gyilkoltuk, ahelyett, hogy közösen harcoltunk volna a fehérek ellen. Mit használt Sitting Bull és Esős Arc bátorsága, hogyha az indiánok nem voltak egyek? Hogy a fehéreket tomahawkkal győzzék le, attól már elkéstek. Csak az az ut maradt számiunkra, hogy egyformák legyünk a fehérekkel és eltanuljuk a beszédjüket és tudományukat.

— így mondta egykori főnökünk. Sioux férfiak! Tudom, hogy közületek némelyik ugyanígy gondolkozik. Ezek azonban olyan gondolatok, amelyeket nektek a Fekete Szellem adott, s amelyek tönkreteszik a vörös népet.

— Kívánom, legyen a nyelvem olyan éles, mint a kés, hogy elvágjalak titeket ■minden közösségtől a fehérekkel. Mit várhatunk tőlük? Mindenünket elvették..A föld, amelyen egykor szabadon ide-oda vándoroltunk, a fehér ültetvényeseké. Eladhatják sok pénzért, ami minket illetne. A bivalyokkal, amelyek oly szükségesek voltak életfen tartásunkra. a fehér tömegeket etették, amelyek vasutáikat építették. Ég most azt mondták, hogy gyermekeinket az ő iskoláikba küldjük, mert ilymódon akarják elvenni még' Maniláiba vetett hitünket is.

leimét elhallgatott is ismét különös arcrándulások és testének összegörbiilése akasztották meg a beszédben. A szünet ezúttal tovább tartott, mint előbb, amig végre újra kiegyenesedett és tovább folytatta:

— Eljöttek hozzánk a misszionáriusok és azt mondták, hogy a mi Nagy Szellemünk nem Isten és nekünk az ő Istenükben kel! hinnünk. Az az igazi. Mit mondanának azonban ők, ha hozzájuk mennénk s igy szőnénk: „A ti Istenetek nem számit. Manitu. a vörös törzsek Nagy Szelleme az igazi Isten. És nektek ő benne kell hinnetek!" Megtennék ezt? Nem. Nevetnének és igy szólnának: „Ostoba indiánok vagytok, akik semmit sem tudtok! Hozzatok nekünk bizo-' nyitékot, hogy úgy van, amint mondjátok!"

— De hoztak-e nekünk, testvéreim, bizonyítékot, hogy az ő Istenük az igazi? Nem. de azért mégis azt kívánták, hogy higyjünk nekik. Én megpróbáltam. Hosszú, hossza idővel ezelőtt, amidőn a vér még fiatal volt testemben és "Sohasem éreztem fáradságot, ha a jávorszarvas vagy a medve után rohantam. Több mint negyvenszer esett le azóta a hó. A fehérarcuakkal küzdöttünk azon a földön, amelyet ők ma államnak neveznek és vezérüket, Custer tábornokot minden katonaságával megöltük. De azután ez a harc vécét is vetett az indián faj reményeinek. Akkor már sokkal több sápadtarcu volt az országban, semhogy valamennyit kiirthattuk volna. Tudtuk ezt; tudtuk, hogy nem győzhetjük le őket, de a skalpjukat akartuk, mert elárultak minket és megszegték a szerződést, .amelyet főnökeink velük kötöttek.

— Nem először történt meg ez a hitsze- gés. De igazán az első eset lett volna, hogy a szerződést betartsák. Nem tapasztaltunk tőlük egyebet, mint árulást, álnokságot, ha- zugságót, csalást és olyan embertelenül őrjöngő kegyetlenkedést, még asszonyainkkal és gyermekeinkkel szemben is, hogy ilyenr# indián sémijét^ volna képes.

(Folytatjuk.),

it ' * -le^Xka'jlÍ.