Prágai Magyar Hirlap, 1928. szeptember (7. évfolyam, 199-223 / 1826-1850. szám)

1928-09-26 / 220. (1847.) szám

1928 szeptember 28, szerda. t>ra:gaiA\ag^arhirlai» Hetei és Chalupecky harca Prága, szeptember 22. Az augusztusi tu- rőcszenimártom szlovák kulturüimepségek al­kalmával — mint annak idején közöltük — Hodzsa iskolaügyi miniszter feltűnést keltő beszédet mondott a Szlovenszkót fenyegető kettős veszélyről: a hungarista szeparatiz­musról és egyes Szlovenszkón működő cseh tudósok szeparatizmusáról. Mindjárt akkor megjegyeztük, hogy Hodzsa szavai elsősor­ban a páncseh érzelmeiről és a szlovák kul­túrát becsmérlő kifakadásairól hires Chalu- pecky pozsonyi egyetemi tanárra vonatkoz­tak. C'halupecky elértette a leplezetlen célzá­sokat és most a Lidové Noviny hasábjain „Hodzsa forradalmi jelentősége'* cimen neki­támad miniszteri ellenfelének s igyekszik le­szedni homlokáról a forradalmi babérokat Chalupecky a történetiró látszólagos piedesz- táljáről adja meg e finom tőrdőfést és azt bizonygatja, hogy az a Hodzsa, aki ma Szlo- venszkó vezérpolitikusának s a forradalom spiritus rectorának játsza ki magát, a forra­dalomkor: nem volt sehol. A mártoni gyűlés deklarációját nem ő, hanem Zoch és Stodola Emil készítette. A szlovák nemzeti tanács­ban, mely Szlovenszkó nevében volt hivatva beszólni, nem volt benne. Az első döntő ta­nácskozásról — Turócszentmártonban — Hod­zsa elkésett. Talán kevesebb jelentőséget tu­lajdonított a mártoni deklarációnak s tudta, hogy az események a külföldön és Prágában dőlnek el? Chalupecky kétli, hogy az lett vol­na Hodzsa habozásának oka. Sőt épen azt veti szemére, hogy ha annyira csehszlovák orien­tációjú politikus lett volna, mint akinek ma játsza magát, Iáhalálában Prágába kellett vol­na sietnie. Hogy Szlovenszkón való maradá­sával több veszélyt vállalt, ezt a föltevést Cha­lupecky azzal veti el, hogy a tábornokok helye nem a rajvonalban van, hanem a főhadiszállá­son. Különben sem tehető föl szerinte Hodzsá- ról, aki mindenütt annyira pályázik a veze­tésre és parancsolásra, hogy ne jelentkezett volna rögtön miniszternek. Hodzsát a prágai politikusok jobban is ismerték, mint Srobárt de Hodzsa Mártonban és Zsolnán maradt, ké­sőbb pedig Budapestre utazott. Chalupecky kétértelmű hallgatásával azt a gyanúját fe­jezi ki, hogy 18-ban Hodzsa ingadozott. Még nem látta tisztán a csehszlovákizmus sikerét és a magyar ügy bukását s azért nem mert határozottan a csehszlovák álláspont mellé állni. Szóval Hodzsát opportunistának bé­lyegzi, annyira opportunistának, hogy még „Pestre is utazott". Másik cikkében Chalupecky az augusztusi szlovák nemzeti ünnepen mondott beszédéért támad az iskolaügyi miniszternek. Szemére' hányja, hogy Hodzsa mártoni beszédében csehszlovák kölcsönösségről beszélt, holott egykor a csehszlovák nemzetegységet hir­dette. Chalupecky írásából látni, hogy az is­kolaügyi miniszter beszédében „egyes sze­mélyek eltávoitását" is kilátásba helyezte. Kinek szóltak ezek a szavak — kérdi Chalu­pecky — a maroknyi cseh tudósnak Szloven­szkón, vagy a szeparatisták és hungaristák ellen irányult, vagy mindkét félnek egyaránt szólott? Akár igy, akár úgy gondolta a mi­niszter, mégis idején való volna, hogy Szlo­venszkón hagyjanak föl már egyszer ezekkel az eltávolításokkal és kidobálásokkal. Ez a kultúránkban oly idegen gesztus — mondja tovább Chalupecky a sokszor dzsentrinek aposztrofált Hodzsáról — a magyar nemes­re emlékeztet, aki a béresét szidja. Az eset mégis kinos! Hodzsa dr., csehszlovák iskola­ügyi miniszter, a csehszlovák meghasonlás szerzője, áld maga is egyetemi tanár, a sza­badtudományos kutatás leghivatoítabb kép­viselője és védelmezője az alkotmány széllé* mében, az a férfi, aki szivesen veszi, ha a kulturális Nyugat fiának tekinti: nem átalja azt, hogy saját proíesszoríársai ellen fordul­jon csak azért, mert egyes tudományos és tu­dományosan tárgyalt kérdésekben más állás­pontot vallanak, mint ő. Nem tudom hogy erezné magát Hodzsa dr., ha ezt a történetet elmondanám nyugateurópai kollégáinak. Quel pays! — gondolnák bizonyára azok ma­gukban. Micsoda ország az, miféle erkölcsök lehetnek abban a Csehszlovákiában, ahol ilyesmik történnek. örvendetes jelenség, hogy egyszer már „SiEmrenszkót elhanyagolják a történelmi országok előnyére" Sziámik néppárti kritika a képtfseiőház költségvetési bizottságában - lémet kormánypárti támadás a kSIügy- minisztérium költségvetése eUen MEG KELI NÉZNIE! Qertrud K?sau»l a bécsi állam operától Juttat u. KáSht a „Mascotte“-ból, Zürich 2 ftíbSfíOS 2-t a londoni Colosseumból. 5BCT-PflglLL0HBflB, milliókat igényeinek, csak negyvenöt millió korona szerepel a költségvetésben. Prága, szeptember 25. A költségvetési bi­zottság ma folytatta a költségvetés általános vitáját. Az ülésen részt vett Englis pénzügy- miniszer is. A vita nagyobbrészt politikai jel­legű volt. Feltűnést keltett Windirseh német agrá­rius támadása a külügyi tárca költségve­tése ellen. Ál első szónok Hackenberg német szo­ciáldemokrata volt, aki nem tartja fontosnak a vitát, mert az elhangzott beszédeknek amúgy sincs visszhangjuk, a kormánypárti képvise­lők vagy egyáltalán nem jelentkeznek szólás­ra, vagy pedig semmi lényegeset nem mon­danak. A parlamenti helyzet a legutóbbi idő­ben rosszabbodott. Ami a költségvetést illeti, nem azonosítja magát Englis pénzügyminisz­ter expozéjával és Hnidek főelőadó beszédé­vel. A pénzügyminiszter rózsás szinben tün­teti fel a gazdasági helyzetet, a valóság azon­ban ennek épp az ellenkezőiéi mutatja. A munkásság helyzete egyre rosszabb. A lakosság vásárló képessége egyre gyön­gébb, az élelmiszerárak egyre nőnek és a kormány a viszonyok javítása érdeké­ben semmit sem tesz. A takarékosság főképpen a szociális és népjó­léti tárca tételeinél nyilvánul meg, ellenben a hadügyi tárca költségvetésénél nem veszi ezt a takarékosságot észre, tehát nem ott takaré­koskodunk, ahol szükséges volna, hanem min­dig ott, ahol a lakosság érzi meg legjobban. Windirseh (Bund dér Landwirte) úgy tün­teti fel a helyzetet, mintha pártja pozitív mun­kájának eredménye lenne a költségvetési aktí­vum. Dicshimnuszt zeng Englis pénzügyi po­litikájáról, aki már harmadik éve betartja a három évvel ezelőtt felállított programját Bi­zalma van vele szemben, mert takarékosko­dik, lelkiismeretes és felelősségének teljes tudatában dolgozik. Ez évben az aktívum nem­csak papíron van meg,, hanem a valóságban is. Boncolja a költségvetés egyes tételeit és tudni akarja, hogy mennyit tesz ki az adóhát­ralék, mennyit írtak le ebből, örömmel kon­statálja, hogy csökken a költségvetés, azon­ban szükségesnek látja, kogy a hadügyi költ­ségvetést leszállítsák, mert most 125 ko­rona esik egy polgárra hadügyi kiadás­képpen. Aktuális ez különösképpen most, amikor ha­dat üzentek a háborúnak és a Kellogg-pak- tumot Csehszlovákia is aláírta. Ennek követ­keztében csökkenteni kellene a fegyverkezést. A szomszédállamok részéről semmiféle ve­szély nem fenyegeti a köztársaságot, ellen­kezőleg a velük való kereskedőig' kapcsola­tok Csehszlovákiának előnyt jelentenek. Slaviesek cseh nemzete szocialista képvi­selő szerint a pénzügyminiszter büszke lehet a költségvetési módszerére és a költségvetés struktúrájára, mert ez példaadás a külföldi államoknak tó. A szónok vissza utasít ja a pártja etilen intézett egyes u jságtá ráadásokat és kijelente, hogy a nemzeti szocialista kép­viselőknek semmi közük nem volt azokkal a fiataie mberekkel, akik a képviseli őház leg­utóbbi ülésén a karzaton klhivó, botrányos viselkedést tanúsítottak. A többségnek a kri­egy szlovenszkói cseh is szót emel az „eltá­volítás és kidobálás" rendszere ellen. Egy olyan ember, aki a maga érvényesülését is ennek a praxisnak köszönheti. Sajnos, csak most veszi ezt a rendszert észre, amikor a saját bőrén érzi az „eltávolítás" veszélyét. Az „eltávolítások" diktatúrájának lehet va­lóban nevezni azt a szellemet, melyet az is­kolaügyek terén Szlovenszkón Hodzsa égisze alatt is űznek. De Chalupecky, aki a legtöbb konko’yt és széthúzást hintette el tudománytalan pán­cseh intoleranciájával a csehek és szlovákok között, a legkevesebb joggal hivatkozhatik a szabad kutatás elvére és a müveit nyugat­ra. Hodzsa és ő egymásra találtai?. üka kellőmeteen, ami izgatja őt, mégis az ellenzéknek a kritikára oly sok oka van, kü­lönösen ami a parte mentarizmusit illeti, ösz- szehasonlitja a régi petkát a jelenlegi osz- micskával és rámutat arra, hogy mig a pef- káná! az elnöki tisztséget felváltva töltötték be, addig a nyolcas bizottságnak csak egy ed- nöke van, akinek a vállaira nehezedik min­den és nem tudja, hol a feje. Régen a bizott­ságokat respektálták, ma nem. Régen a resz- szortminisztereknek volt tekintélyük, ma nincs. A költségvetési bizottságban régen a kormányelnök megjelent, mert tudta, hogy az általános vita politikai lesz, ma azonban a m i Díszterein ökhely eftes még csak a fülebot- ját sem mozgatja. Mindezek a tények nem ■erősíthetik meg a parlamentarizmust és an­nak tekintélyét. Pofáit Ssiváa bessé£e Pólyák szlovák néppárti képviselő kifo­gásolja, hogy a költségvetés határozott szám­beli eredményeket vár az adóreformtól, ho­lott ennek előfeltételei nincsenek meg. A szlovák képviselők helyzete kétszeresen ne­héz, mert nekik nemcsak arra kell figyel­niük, hogy milyen az általános pénzügyi hely­zet, hanem arra tó, hogy mennyiben részese­dik a kiadásokban Szlovenszkó. A szónok rá­mutat arra, hogy egyes resszortok miképpen utasítják el ezt, vagy azt a kiadást azzal az indokolással, bogv a pénzügyminisztérium nem engedélyezi. Ezzel tehát azt tüntetek fed, hogy minden a pénzügyminisztériumban összpontosul. Kételkedik abban, hogy ez az összpontosítás jó lenne. Kifogást emel, hogy a magán légi repülés fejlesztésére 35 és fél­millió korona van előirányozva, miig a melio­rizációra, vizsza-bályozásra, amelyek száz­f szenátus Prága, szeptember 25. A szenátus hosszú szünet után ma újból összeült, hogy két rövid ülést tartson abból a célból, hogy a képvtóe- lőház által elfogadott szociális biztosítási no­vellát a szenátus szociálpolitikai bizottsága élé utalhassa. Az ülés előtt a klubelnökök konferenciája folyt le, amelyen a szocialisták azt követelték, hogy a kor­mány nyilatkozzon a szenátus előtt, mennyiben haladtak előre a tárgyalások a cukorkérdésben és a nyilatkozat fölött inditsák meg a vitát. A szenátus elnökségének határozata értelmé­ben azonban ezt a követelést nem teljesítet­ték, ennek folytán a szocialisták bejelentet­ték, hogy a plenáris ülésen, amelyen a Perzsiával kötött ideiglenes kereskedelmi szerződés szerepel a napirenden, a cukorkérdésről és az általános drágaságról fognak majd beszélni. A mai ülést, amely délután 4 órára volt hirdetve, 5 órakor nyitotta meg Hrubán el­nök és bejelentette, hogy a képviselőház be­terjesztette a szociális biztosítás reformjának már elfogadott javaslatát A Perzsiával kötött ideiglenes kereskedelmi szerződés előadói Haveíka és Strzil agrárius szenátorok vol­tak. Ezután megindult a vita, amelyben részt- vettek He Mer német szociáldemokrata, Pla- ninková cseh nemzeti szocialista, Sohor kom­munista és Mód rácsok cseh szlovák szociálde­mokrata szenátorok. Mind a négy szónok a cukorkérdéssel foglalkozott és élesen támad­ta a kormányt. Ezután a szenátus formális második ülést is tartott, ame­lyen a szociális biztosítás reformjavasla­tát kiutalták a szociálpolitikai bizott­ságnak. A bizottság holnap kezdi meg munkáját és A világhírű eredeti | LichtmaiiésTesívére Budapest féle cip5< 1 kizArfilas I Fóliák Emilnél, Prága, Národní trída 30. kaphatók. Minisztériumi épületekre tizennyolc mil­lió koronát irányoztak elő. Várhattak vol­na ezzel egy-két évig és sokkal indokol­tabb lett volna ehelyett a losonci, vagy a liptószentmiklósi ipart támogatni. A vöröskő—margitfalvi vasútvonal sztraté- giailag is fontos és még sincs erre pénz. A népjóléti minisztérium Irivándorlási állo­másának építésére 4.3 millió koronát irá­nyoztak elő. Ebből semmi sem jut Szíloven- szkóra, jóllehet a legtöbb kivándorló Szlo­venszkón van, tehát ezt az állomást ott kel­lene felállítani. A telefonösszeköttetés Prága és Szlovenszkó között tarthatatlan. Szloven­szkó nem kér kivételes, hanem csak igazsá­gos elbánást. Szlovenszkót a költségvetésben elhanya­golják a történelmi országok javára. A szlovenszkói utak maholnap szégyenére válnak az egész köztársaságnak, jóllehet az idegenforgalom egyre no és különösen a Tátrában sok-sok ezer idegen fordul meg. A hitelkérdést tó igen fontosnak tartja és sérel­mezi, hogy a kormány nem nyújt hitelt Szlo- vemszkónak. Kifogást emel az ellen is, hogy a felekezeti iskolákra sincs pénz. Ezt a kér­dést tó, éppúgy, mint a nem állami tanítók fizetésemelésének kérdését tó sürgősen ren­dezni kell. Követelj, hogy állítsák fel Kassán a műegyetemet A költségvetési bizottság ülését a déli szünetben félbeszakították. Szünet után elsőnek Burián kommunista képviselő szólalt fel, aki rámutatott arra, hogy az egész kölí légvetés a kapitalista rend­szeren épült fel és tisztára a munkásság el­len irányul. Majd az általános drágaság kér­désével és a szociális biztosítás reformjával foglalkozik. Lapzártaikor az ülés még tart. ma! Qlése ennek következtében a szenátus csak október első, vagy második hetében fog összeülni, ■amikor már a bizottság a szociális biztosítás novelláját letárgyalta. Wattra külügyminiszter az optánsperrői Budapest, szeptember 25. (Budapesti szerkesztőségünk telefonj eientóse.) Waiko külügyminiszter ma hazaérkezett Géniből és nyilatkozott a sajtónak az optánsperrel kap­csolatban. A helyzet az — mondotta, hogy a Genfben idéző Szterényi József báró, mint a magyar kormány képviselője, tárgyal arról, hogy a közvetlen tanácskozások mikor és hol kezdődjenek meg. Egyelőre csak erről foly­nak a ro/gbeszé’ések. Nem értjük, hogyan ter­jedhetek el olyan hírek, hogy előzetes meg­egyezés tedéut. Most fognak véglegesen meg- áiiapidri, hogy mikor ülnek össze tanácsko­zásra. Reméljük, hogy most megvan a lehető­ség arra hogy tény’eg komoly tárgyalások esznek az optánsügyben. Ha nem ez volna a meggyőződésünk, akkor nem mentünk volna bele a tárgyalásokba. Ha azt látjuk majd, hogy nem vezetnek eredményre a most meginduló megbeszélések, akkor természetesen decem­berben a népszövetség elé kerül az ügy. A múlthoz képest a helyzet annyiban változott, hogy remélhetjük a komolyabb tárgyalásom lehetőségét —— a—BM— —BP III IMI■!■■!■■■■ — Cilii ÍEilÍffeS£fUS!iÍ¥il árasztották el egész Bukarestet Bukarest, szeptember 25. A város lakóit tegnap reggel különös meglepetés érte. Bu­karest külvárosainak kertjeiben és a belvá­rosi házak lakásainak postaszekrényeiben Károly extrónörökös manifesztumának fény­képezés utján sokszorosított példányaira akadtak. A manifesztum azonos azzal, amit Károly május G-án Londonban tett közzé. A rendőrség megindította a nyomozást a röp- irat terjesztői ellen, de eddig hasztalanul ku­tatja a tetteseket. féle sifonok, vásznak, ágynemű damasztok, divatselymek és szövetek, asztal- 11/ W Jfjjk 11111 IP í$Ín P ráruk, mosóáruk, rövidáruk, kész női fehérnemű, kész függönyök, selyem brokátok, bútor- ® fi ( Előnyös árak! Paplanok és paplan-anyagok. Pégi paplanok átdolgozása. — ^ iwr —mii i — wmmmm——m a awBBBSMgg—geaHESHCTaBaoBBsgPBaBEBSwginaBgMgpsgm mse re bérmentve. Minták vidékre bérmentve. _ . 8 ■ J* Ö------—-------------------— in,.............................un ....................................................mi,.... mim ......— Vei. Vei. 69d. jjg _____________. • ■ , ■ „ ;. ,,■ • ; ' . , , ___________________________j

Next

/
Oldalképek
Tartalom