Prágai Magyar Hirlap, 1928. szeptember (7. évfolyam, 199-223 / 1826-1850. szám)
1928-09-26 / 220. (1847.) szám
2 szerelési értekezlet, még ha -össze is hívják, csak minimális elégtételt jelent nekünk, mert csak első és igen szerény (lépést jelentene az általános leszerelés terén. Természetesen ani lennénk az elsők, akik örömmel fogadnék, ha ez a várakozásunk nem telje- cíüline és ha a minimális elégtételen túlmenő eredményeket érnénk el. Az előttünk fekvő határozati javaslat gondosan kerüli, hogy ezt a szerény reurényt is megadja nekünk. Egyoldalú le* ser élésünk mostani lealázó helyzete tehát továbbira is fenmaarad, ellenére azoknak a rendelik éréseknek, amelyeket az egyezségokmány 8. cikke és a trianoni szerződés 5. fejezetének előszava a leszerelés tekintetében tartalmaz. Kifejezésre akarjuk juttatni, hogy az elmúlt évben újból mily kiábrándulást okozott nekünk az a körülmény, hogy oly csekély eredmény okot értek el a leszerelés terén, ami reánk nézve elsőrangú fontosságú. Ezért kel bejelentenem, hogy a határozata javaslat megszavazásától tartózkodni fogok. Ezután Bernstorff gróf bejelentette, hogy a német delegáció szintén tartózkodik a szavazástól, miután a javaslat nem elégíti ki szokat a szempontokat, amelyeket a főbizottsághoz beterjesztett indítványban fejtett ki. Ezután Locker Lampson angol delegátus és Paul-Boncour francia delegátus saját államaik álláspontját fejtették ki, bizonyítgatva a határozati javaslat előnyeit. Bernstorff részletes beszédben indokolta meg a német delegáció tartózkodó álláspontját. Megemlékezett azután Müller kancellár beszédéről, aki a javaslat több pontját kifogásolta, Ezeket Bernstorff is megismételte. A harmadik főbizottság tárgyalásai során a német delegáció ezeket az óhajokat formális indítványba foglalta. A német delegáció mélyen sajnálja, hogy javaslatait nem fogadták eL A többi delegátusok ellenvetései nem győzték meg a német delegációt, ezért kénytelenek eredeti álláspontjukat fen- : tartani. Ezután részletes adatokkal bizonyította, hogy 'Németország teljes mértékben eleget tett a leszerelési -kötelezettségnek. Németország katonai felszerelésének inai állapota nem jelent komoly tényezőt. Magyar tiltakozás az egyoldalú lefegyverzés rendszere ellen Géni, szeptember 25. A leszerelési munkálatokkal kapcsolatban a közgyűlés elé terjesztendő előadói jelentés, amelyet a bízott1PS8 ygeptember 86, werda. . ságok tegnapi ülésén tárgyaltak, többek kö- 1 zött megállapítja a főbizottsági tárgyalásra j benyújtott francia és német javaslatok lé- | myeges eltérését. A jelentést a jogi és lösze- ! relé&i főbizottságok tárgyalták és ezen a tár- ! gyálláson Cassin francia delegátus váratlanul felszólalt. Hivatkozott arra, hogy az egyik delegáció a támadás kizárásáról és a kölcsönös támogatásról szóló szerződésminták felolvasásánál szabad kezet tartott fenn magának. Miután a jogi bizottságban az előadottak után az illető delegáció fen tartásai bizonyára elestek, Gassiu javasolta, hogy tekintse a főbizottság ezeket a szerződésmintákat egyhangúlag elfogadottaknak. Apponyi Albert gróf erre azonnal felállt, bejelentette, hogy a szeptember 10-én előterjesztett fentartá-sait továbbra is érvényben tartja és ezt a közgyűlésen meg fogja indokolni. Ezután Támczos Gábor tábornok olvasta fel a fentartás szövegét. A magyar delegátus felszólalása általános feltűnést keltett. Mindenki észrevette, hogy a francia delegátus a magyar fente rtással szemben puccsszerűieg ■akarta megszavaztatni a szerződésmintákat. Cassin érezte, hogy hibát követett el, Appo- nyihoz és Tánczoshoz fordulva mentegetőzött és ezt a szerencsétlen kijelentést tette: „Abban a Íriszemben voltam, hogy az érdekelt urak nincsenek jelen." Énre azután azt a választ kapta, hogy ez a magatartás akkor még kevésbé magyarázható. A délutáni népszövetségi közgyűlésen Zahle elnök közölte, hogy Spanyolország csatlakozott a hágai nemzetközi döntőbíróság szabályzatában foglalt fakultatív rendelkezéshez. Ede 11 órára gyűlt Össze a jogi és leszerelési főbizottság, hogy végleg letárgyalja a szőbauforgó kérdéseket. Politisz előadó előterjesztette a nemzetközi ellentétek békés szabályozáséiról szóló jelentést, amelyet Apponyi Albert csekély módosi fásával elfogadtak. Ezután Politisz a támadóé kizárásáról, valamint a kölcsönös támogatásról szóló szerződési mintákra vonatkozó jelentést terjesztette elő, amellyel kapcsolatban Apponyi bejelentette a magyar kormány ismeretes feutartását és közölte, hogy a közr gyűlésen tartózkodni fog a szavazástól és intencióit szóval is meg fogja -indokolni. Végül elfogadták a tanács jé szolgálatairól szóló határozati javaslatot Apponyi Albert módosításával, miszerint világosan ki legyen mondva, hogy a tanács közvetítését nem akárki, csupán az egyik érdekelt fél kérheti és hogy azt a másik érdekelt fél önként elfogadhatja. Éjszaka, fél egy óra után volt vége az ülésnek és mindenki kimerültén távozott a népszövetségi palota épületéből. A háromszáz lakosnál kisebb községekben a jövő év végéig fel kell állítani a községi könyvtárakat Prága, szeptember 25. A PTTA jelenti: Az iskolaügyi minisztérium kidolgozta a községi nyilvános könyvtárakról szóló, 1919. julius 22.-1 Sor- vény novelláját és megküldte a többi minisztériumnak. A tervezéthez a minisztérium indokolást mellékelt, amely szerint a fenálló könyvtártör- vény hézagos, különösen, ami a könyvtártan.ics- ra, a könyvtár felszerelésére, a könyvtárosok szak- képzettségére, a kisebbségi könyvtárakra és a felügyeletre vonatkozó rendelkezéseket illrti. A PTTA értesülése szerint a könyvtártörvény struktúrája általában érintetlen marad, csupán a meg nem felelő rendelkezéseket változtatják meg és egészítik ki ott, ahol a gyakorlat beigazolta, hogy a kiegészítésre a helyes hivataloskodás fés a könyvtárnak megfelelő fejlődése érdekébe® sürgősen szükség van. A 2. szakaszból kimarad az az eddigi rendelkezés, amely szerint több község számára közös könyvtárat lehet létesíteni és az uj törvény utasítani fogja a kerületi hivatalokat, hogy az olyan kisebbségeket, amelyek a lakosságnak legalább tiz százalékát teszik ki, de négyszáz személynél kevesebbet számlálnak és kisebbségi iskolával nem rendelkeznek, olyan helység könyvtárához csatolják, amelyben e nemzetiség nyelvén Írott olvasmányok vannak. Azt a községet azonban, ahol a kisebbség lakik, e könyvtárral szemben is valamennyi kötelezettség terheli. A község azoiban a kisebbség számára önálló kisebbségi könyvtárt, vagy pedig az általános könyvtár keretében dűlőn kisebbségi osztályt is szervezhet. A 3. szikasz megköveteli, hogy a községi könyvtárt megfelelő, álkahnas és egészségügyi szempontból kifogástalan helyiségben helyezzék él. A 4-ik szakasz felhatalmazza a kormányt, hogy rendeleti utón állapítsa meg azt az időpontot, ameddig a minimális programot végre kell hajtani. A végrehajtási rendelet az iskola nélküli és háromszáz lakosnál kevesebb lelket számláló községeknél a községi könyvtár felállítására vonatkozó határi lót 1929. december 31-ben állapitja meg. Ami az olvasótermeket és kézikönyvtárakat ille- * Október 1-én Jelenik meg a Képes Két ti, ezek létesítésének kötelessége valószínűleg csak az Ötezer lelket számláló és egynemzeti- ségii községeket fogja terhelni. Az 5-ik szakasz uj megfogalmazása szerint a minden lakos után behajtott harminc fillér—egy koronát kitevő illetéket a közkönyvtár felállítására és fentartására fordítják. Az iskolatígyi minisztérium a szegény községeknek könyveket fog kiosztani. Az állami hozzájárulás fejenként átlag tiz fűiért tesz ki, összesen tehát, évi 1,400.000 koronát. A 6. szakaszt eltörlik. A 7. szakasz a könyvtá .Tanácsnak a községi képviselőtestület által való kinevezéséről szól és működésének tartamát a községi képviselőtestület működési tartamával egyezteti Össze. A könyvtártanává tagjainak elmozdítását, vagy a tanács feloszlatását csupán az iskolaügyi minisztérium eszközölheti. A 9-ik szakasz a könyvtárosok minősítését szabályozza. A 12-ik szakasz az alsófokon a közigazgatási hatóságokat bízza meg a felügyelettel. Az eszmei és a könyvtárteohnikai felügyeletet az iskolaügyi minisztérium fogja gyakorolni saját hivatalnokai utján. A kevesebb, mint kétezer lakossal bíró községekben a minisztérium n felügyelet gyakorlásában igénybe veszi a kerületi népmüvelődési választmányokat is, mint Miségi- tő szerveket. A felsőbbfoku közjogi testületek a 430. számú törvény értelmében kötelesek a községi könyvtárak kiegészítéseképpen központi könyvtárakat létesíteni. A Coty-edenes magyar mozialom újabb fejleményei Budapest, szeptember 25. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) Goty párisi pariőmgyárosnak, a magyar bojkott nagy károkat okoz és ezért budapesti képviselőjét megbízta a békéltetéssel. Coty budapesti megbízottja fölkereste Majtényi Béla kereskedelmi tanácsost, a droguiöta ipartest illet elnökét és közölte, hogy Coty kívánságára a testület két tagja utazzék ki Párásba, ahol Coty ki foigja magyarázni a cikk körül támadt félreértéseket. Egyúttal felajánlotta, hogy a kiküldötteknek költségeit megtéríti. A dro- guisba testület , ezt az ajánlatot .visszautasít afcha azzal, hogy . ha Cptjmak .elintéznivalója van, jöjjön ő Budapestről A Coty-ellenes mozgalom odáig ment, hogy az érdekelt iparágak elhatározták, hogy az Összes külföldi illatszereket kiküszöbölik, amivel évi húsz millió pengőt takarítana meg az ország. A magyar droguisták körlevelet küldtek az összes illatszeré rus Ltokhoz azzal, hogy Coty ma—argya- láző cikkének másolatát tegyék ki a kirakatukba és hívják fel a közönséget, hogy magyar árut vásároljanak. MINNEHAHA („KACAGÓ ¥IZ“> REGÉNY, irta: EHIL BR00NBERG (26) — Beszélgetésünknek még néni értünk a végére — folytattam azután a társalgást. — Még mindig nem mondtad meg, miért akarod MinnehaMt egy olyan gazfickóhoz adni, mint Esős Arc? — Semmi kedvem sincs ahhoz, hogy ezt neked megmagyarázzam — válaszolt nyugodt szemtelenséggel. — Mi közöd hozzá? —• Ezt már egyszer kérdezted tőlem és válaszoltam is neked. De még akkor is, hogyha nincs a dologhoz közöm, kinek árt, hogyha beszélünk róla? — Neked árthat. — Ez téged ne izgasson- Abban a helyzetben vagyok, hogy az ügyet magam bíráljam el S ez neked esetleg hasznodra is lehet.. — Mennyiben? — Tudók egyről-más röl, amit esetleg közölnék is veled. Felpillantott és vizsgálódó tekintetet vetett rám. Szavaim értelmét illetőleg nem lehetett kétségben s most csak azt szerette volna kitalálni, hogy mennyit tudok az ő érdemes unokaöccsének, Esős Arcnak gazságairól. Nagy kortyot ivott a teából, azután megkérdezte: — Ti meg szoktátok azt tenni, amit nektek a Nagy Szellem parancsol? — Legalább is igyekszünk meg te nini — feleltem, nem értve, hogy mit akar a kérdésével Sajátságos szokása volt, hogy váratlan kérdéseket, adjon fed, amelyekből aztán éppen olyan váratlan következtetéseket vont le. — Akkor bizonyára nem lep meg, ha mi m azt tewwnfk, amit nekünk a Nagy Szellem parancsol. Nos tehát, Manifu több (különböző álamban azt a kívánságát fejezte ki, hogy Esős Arc legyen a mi főnökünk 3 ez csupán akkor történhetik meg, hogyha Min- nehaha, utolsó főnökünk leánya, az ő feleségé lesz. Most már tudod az okot. Kicsit sok volt, hogy ezt a képtelenséget el akarta hitetni velem s ezt a nézetemet értéséire is adta a tekintetem. Ő azonban nem árulta el, hogy észrevette gúnyos pillantásomat, pedig bizonyára nagyon jól látta. ‘ » — Mondd csak — szóltam most —, iszik a ti Manitutok whiskyt? Felugrott. Nem tudtam megállapítani, hogy ijedtében ugrott-e fel, amiért a Nagy Szellemiét megjegyzésemmel megsértettem, vagy pedig más okból, — Mit akarsz ezzel a kérdéssel? — kérdezte élesen. — Oh, én csak azt gondolom, hogy Ma- nitut az ő megnyilatkozásaiban esetleg befolyásolhatja a whisky-áldozat, amelyet Esős Arc*, nyújt neki, a te közvetítéseddel. Mert úgy hiszem, hogy a whiskyt, amelyet olyan sűrűn szállít ide, Mauiiunak szánta, mint. áldozatot. — Ki mondta neked, hogy ő whiskyt hoz nekem? — Nem elég, hogy tudom? — Ez nem sokat mond. — Igazad van, nékem ezt be kell bizonyítanom, ha esetleg szólok a sheráfflnetk, — Te nem láttad, hogy F/SŐs Arc nekem whiskyt hozott. Úgy vettem észre, hogy ki alkar vallatni s bizonyos határig hajlandó is voltam kötélnek állni. — Nem, nem láttam — válaszoltam —, de mások látták. — Ugyani — felelte megvetően. Nem tudod bebizonyítani, hogy whisky volt az üveg Íren, amelyet >. nekem hozott. ~ Egyáltalán nem emlékszem, hogy üveget említettem volna. — Belátta, hogy elszólásával kompromittálta magát és magyarázkodni kezdett: — Nem hozhat valaki whiskyt a kezében. Hát hozhat? — Olyan mennyiségben nem, amely elég volna Manitu befolyásolására. — És bűn az, ha az indián whiskyt iszik? — Talán nem. De tudod,, hogy súlyos büntetés vár arra, aki indiánnak whiskyt ad. — De nem magad mondtad, hogy előbb bizonyítékokat kel szerezni ahhoz, hogy valakit megbüntessenek? — Senkit nem akasztanak fel bizonyítékok nélkül, de azért mindenesetre kényelmetlen, hogyha a sheriff a whisky eredete után kutat, még abban az esetben is, ha a feljelentő nem látta a whiskyt. Tudod, hogy a sheriífhek és a lovas rendőröknek éles szaglásuk van és az a kellemetlen szokásuk, hogy az orrukat mindig beledugják más emberek dolgaiba. — De miért mondod mindezt nekem? — kérdezte dühösen villogó szemekkel, mélyéit világosan elárulták, hogy elérkeztünk a nyílt ellenségeskedés határához és abba kell hagynom végre azt a bujósdit. amelyet eddig játszottam. Mindezt azért mondom neked, hogy óvjalak. Nehogy Minnehahát Esős Archoz kényszerítőd. A leány az én védelmem alatt áll e hogy ez meddig ér el. majd meg fogjuk látni... De különben ugv gondolom, hogy társalgásunk ezzel végéhez ért — tettem hozzá s felemelkedtem ülőhelyemről. Vagy van még valami mondanivalód? — Most nincs — mondta olyan hangon, amelyből ikih atillatszott a titkos fenyegetés. — De majd tudatni fogom, ha még lesz a számodra valami mondanivalóm. Rendben van. Good by! ■ Ezzel ajánlottam magamat, ezúttal kézfogás nélkül és visszatértem az öreg iindián asszony sátorába. Ismét egyedül találtam. A fiú nem volt otthon. Leültem fekvőhelyemre és tisztába igyekeztem jutni legközelebbi teendőimmel. Hajlandó voltam elhinni Barna Mennydörgésnek, hogy Minnehaha valóban nincs a faluban, mert különben bizonyára életjelt adott volna magáról, hiszen ittlétemről már régen értesülhetett Hogy fogolyként tartják és őrzik, azt nem hittem. A ravasz Barna Mennydörgés bizonyára nagyon jól tudta, hogy a leánynál nem ér célt ilyen erőszakos eszközök alkalmazásával. Ha azonban nem tartózkodott a faluban, úgy az én további ittléteim is fölösleges. S most csak az volt. a kérdés, hogy minden további kutatást abbahagyva térjek-e vissza Winnipegbe, vagy pedig tegyek még egy kísérletet arra, hogy Esős Arc titkos desztilláló helyét feltaláljam és felfedezésemet. a legközelebbi sheriffel (közöljem? Akár viszontlátom a leányt, akár nem, ennek mindenesetre meglesz az a következménye, hogy megszabadul attól a gazembertől. Talán egy óráig vagy talán még tovább •is foglalkoztam gondolataimmal. A sötétség lassan leszállt, midőn .1 sátor bejáratát fedő takarót felemelték és besurrant az indián fiú. Sötét szemei csendes diadaltól csillogtak, amint átnyújtott nekem egy cédulát, . amelyet meglehetős csodálkozással vettem át. Kinyitva a papírlapot, ráismertem azokra a gyermekes vonásokra, amelyeket egyszer már a barlangomban láttam. A következő, ceruzával írott szavakat olvastam: „Tudom, hogy itt vagy. Nem tehetsz érettem semmit. Népemhez tartozom, sorsomnak be kell teljesülnie. Veszedelemben forogsz és ezért el kell hagynod a résé rva tiont. Esős Arc sok whiskyt osztott szét é* ellened izgatja a törzset. Félek. Tehát távofcz!“ (Folytatjuk.
