Prágai Magyar Hirlap, 1928. szeptember (7. évfolyam, 199-223 / 1826-1850. szám)
1928-09-26 / 220. (1847.) szám
Mai uámiink 1S oldal tBBMi3aga»«aaia~BrBHaiiiMiii»igrMwwonnawiiaraaMa -i u... " ................ ...ailliaHiaa”MHIBaMaBaHMIBMI"”MMeMa***iniMHM",nvi" <■ Elő fizetési ári évente 300, félévre 150, A Szlovenszkói és rUSZinSzkÓi ellenzéki pártok Szerkesztőségi Préga IL, Panská ullce negyedévre 76, havonta 2C Ki; külföldre: nnlrfibnl nnnünnin 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadóévente 450, félévre 226, negyedévre 114, FSneríeatSi politikai napilap/a/%/e/&peckeatő: hivatal: Prága II, Panská ul 12/IIL — Tehavonta 38 Ke. Egyes szám ára 1-20 Ke DZURANYILÁSZLÓ FCR6ACH GÉZA lefon:3031l-----Sürgönyeim: Hírlap, Praha jP áris, szeptember 25. A Párisi sajtó ma szzal a szenzációs közléssel lepi meg a nyilvánosságét, hogy Franciaország a közeljövőben hivatalosan fölöslegesnek és eredménytelennek fogja kijelenteni a népszövetség keretén belül működő lefegyverzési konferenciát. Maga Paul ÍJoncour fogja bejelenteni a genfi lefegyverzési bizottságban országának álláspontját. A párisi sajtó két érvet hoz fel e vélemény megalapozására. 1. Párisban igen jól tudják, hogy az Egyesült Államok a közeli napokban élosfcangü jegyzéket intéz Franciaországhoz, amelyben tiltakozni fog az angol- francia flottaszerződés ellen. A washingtoni kormány kijelenti, hogy sommiesetre sem fogadhatja el a lefegyverzést megparancsoló ultimátum jollegü európai diktátumot. Ha pedig Washington, a világ 6gyik legnagyobb tengeri hatalma a lefegyverzési konferencia ellen fordul, amelyet a föld egyik legnagyobb Szárazföldi hatalmassága, Szovjetoroszország, amúgy sem támogat, akkor nincs értelme, hogy Géniben tovább tárgyaljanak a lefegyverzésről. 2. A másik érvet Sauerwcin vázolja a Maiin mai számában. Franciaország semmi- esetre sem tűrheti, hogy Németország a lefegyverzési kérdésben döntőbíróként szerepeljen és állandóan parancsoló nyomást gyakoroljon a többi kormányra, sőt morális ultimátumokat intézzen a népszövetséghez. Franciaország határait a nagyhatalmak garantálják ugyan a locarnói szerződésben, de a párisi kormány s©mmiesetre sem felejtheti el középeurópai kis szövetségeseit, amelyek életveszedelemben forognak. Csehszlovákiát a német—osztrák egyesülés bekerítéssel fenyegeti, Jugoszláviát az olasz-magyar antant, Romániát Oroszország beszaxábiai politikája, Lengyelország pedig rendkívül kényes helyzetben van Németország és Oroszország között. A Petit Párisién szerint e megfontolások után Paul Boneour a népszövetségi lefegyverzési bizottság mai ülésén bátran fölveti a kérdést, vájjon érdemes-e a meddő lefgyver- zési bizottság exisztenciáját ilyen körülmények között mesterségesen kitolni s nem volna-e jobb bevallani, hogy a lefegyverzésre irányuló törekvések holtpontra jutottak és a lefegyverzési bizottság elvesztette létjogát. Ultima ratioként esetleg a nyilvánossághoz kell fordulni és a nyilvánosság segítségével kellő nyomást gyakorolni a kormányokra. A lefegyverzési gondolat nemzetközi viszonylatFranciaország bejelenti, hogy a leszerelés csak utópia és a lefegyverzési konferenciának nincs létjogosultsága Meglepetés Genfiben — Éleshansa amerikai ultimátum Londonban és Párisban — a közvéleményre kei! apellálni! - A csőd előtt K@gs?elmet ártatlanoknak! (fi) Prága, szeptember 25. ősrégi, szép és nemes szokás, hogy amikor az állam vagy a dinasztia életében valamely örvendetes esemény következik be, a királyok és állami ők éiive a legnagyobb joggal, amit az alkotmány vagy a szokás nekik biztosit, kegyelmet oszlanak a bűnösöknek és megnyitják előttük a tömlöc ajtaját, vagy pedig megszüntetik az ellenük megindított bűnvádi eljárást. Minden jel arra vall, hogy a csehszlovák írepublifca fönnállásának tízéves évfordulóján Masaryk G. Tamás köztársasági elnök ur is gyakorolni fogja a kegyelimezés fejedelmi jogát. Az amnesztia rendelet tartalmát még nem ismerjük és nem tudjuk, hogy az államfői kegyelem mely bűncselekményekre és milyen büntetésekre fog kiterjedni, de hogy amnesztia lesz, azt ma máT befejezett ténynek lehet tekinteni. Előreláthatóan kegyelemben fognak részesülni nemcsak egyes politikai foglyok, akik nem önző indokokból, de egy előttük magasztosnak tetsző cél szolgálatában követték el tettüket, hanem a közönséges bűntettesek bizonyos kategóriái is és ez ellen senki séma emelhet 'kifogást, mert a kegyelem rációja az, hogy a bűnöst a megbocsátás kid ján vezess© vissza a társadalomhoz és az állami rendihez, amelynek törvényei ellen vétkezett. A köztársasági elnök amnesztiarendele- tét a magyar közvélemény is megnyugvással fogja fogadni. Engedtessék meg azonban nekünk, hogy az álla mfő, a kormány és a törvényhozás figyelmét újból fölhívjuk arra, hogy vannak ebben az államban emberek, akik százszor inkább rá vannak szorulva a kegyelemre és ári százszor inkább megérdemlik, mint a közönséges bűntettesek és ezek az emberek a hontalanok s az elbocsátott tisztviselők, akiknek szomorú helyzete csak az üldözött vad sorsával hasonlítható össze. Fölösleges volna e helyen megismételni | azt, amit az állampolgársági és illetőségi i kérdésről e lap és más folyóiratok hasáb- ! jain, a nemzetgyűlésnek benyújtott javaela- ■ tokban és interpellációkban, a parlamentben j és a népgyüléseken tartott beszédekben, a; népszövetség és egyéb nemzetközi szervezeteknél beadott panaszokban, valamint a legfelső közigazgatási bíróság előtt fekvő elő-| terjesztésekben a csehszilovákiai magyarságj vezetői már számtalanszor megírtak és elmondottak. A köztársaság elnöke, a kor-! mány és a törvényhozás tágjai bizonyosan j nagyon jól vannak informá1va arról, hogy aj legfelső közigazgatási bíróság ama híres j döntése, amely az illetőség automatikus j megszór zésének lehetőségét kétségbevonta, I micsoda lehetetlen és zűrzavaros állapotokat j teremtett s nagyon jól tudják azt is, hogy a i lex Déner sem orvosolta az imimáT króm-' fcuasá vált bajt. A csehszlovák köztársaság! tízéves történetének semmie&etre sem1 arany fejezete az a lan, amelyen a hon tata-; nők végnélküli vergődése van megírva és ha az állam felelős tényezői azzal az érzés- ; se! akarják átlépni a második évtized kü-‘ szobát, hogy nemcsak néhány igazán bűnös embernek, de közel százezer ártatlan hontalannak is megjavították a sorsát, úgy még a jubileumi ünnepségek előtt kel megalkot- J niok a várva-várt törvényt, amely végre rendet teremt az állampolgársági, 'és illető-! ségi kérdés feneketlen, káoszában.- Az em- j beri-esség, az igazság, és a méltányosság i szent nevében kívánjuk és követeljük ezt s' ból ma átjutott a nemzeti politikákba és a föld minden államának csaknem valamennyi pártja a lefegyverzést egyik legfontosabb programjának tartja. A leszerelés tehát pillanatnyilag határozottan belpolitikai és agiíativ elemet jelent, amellyel minden kormánynak számolnia kell. Mivel a genfi együttműködés lehetetlennek bizonyult, jobb lenne a csőd után megvárni, amíg az egyes államok nyilvánossága egy uj és praktikusabb lefegyverzési konferencia összehívását erőszakolja ki. Washingtoni előkészületek N-ewyork, őzért. 25. Az angol dnaraeiia Oortihaflüom- pramb5£n'm-ügybe:a Párásba & Londoniba küllidiemdő amieinükiai válaezgeigyaéíkieí Wasbiiingitanib-n -már szaiu- .baiton elkészítettek, de egyediőre iram . küLditok el Európáiba, uieint Coo'liidgie eltnök bizonyos vóEHoz- tatáeolkait követeiül a. ezövegien. Keflüioigig e vóílllioata- táeok loérdéeébea ibegimap több óra hosszait tárgyal WiTbour tengerészeti áWiaimibMíánral és több temger- maggyafl. Az uj szövegiét kedden mutaitiják be Co-> 'Mdlgetaiek' 'és a jövő hét vége Mié skiivldiik Londonba és Párásba. Az amerikaiak rendkívül gondosan készítik elő az okiratot, mert nem akarnak alkalmat adni az angoloknak és a franciáknak arra, kegy az előkészítő lefegyverzési konferencia csődjéért az amerikaiakat okolják. A New York Tianles európai illeviefBezőije, aikö. amiudk- idej-étn Co'oJidigevell és Baüidwitmal ©gyültt utazott Európába, ima ári 'fóvíirtailiozza. 'lapjának, hogy biztos fonráBból sz»T®ett értteetüil/és sseatiint AnigTJiia wam .effltenifeeznk többé Gazait bíz álláspont ttaöt, aanialyet Famriaonsnág a BaáraiZfökM Oleiszierefliés ügyéiben is mágiáévá tett. Amerika Anglia ellen Washington, ezwpteonlber 25. Az Á-lCámiokibaji pLiöiamtoyiuag dgen peesziimiíisriiifcu&aiii álbéClilk meg a tengerészeti leszareJlléere drányuiiiő törekvéseket!, om/eilyék az utóbbi napok ©seanényed miiartit ujro az árdekliődiés középpontjába kerüilltiek. Különösein hár vatak)6 körök raeim f-üzmieik reményt b megindult ■tó-rgyallóBiOiklhoz. Általános vélemény szerint a hadiflották úgynevezett paritásáról beszélni sem lehet, mert Amerikában egész másfajta rendeltetése és enné tfogva egészen más szervezetre és beosztásra van szüksége a hadi flottának, mint Angliában. Ezek a különbségek egyforma tonna- és ágyuarány mellett sem teszik lehetővé a paritást. Lord Cusbemdun nyfetkozatóból fciltiiiniilk, hogyi utgyanari oiz éiilláep-ontoít képviseffii, imiimlt Briiidigieinvaü íemgeirnjagy képváseCit a gieníi táingyaflláisiok alatt. •Angiliia az amerikaii flMtapoffiitiúM'viall saeimlben Milánt régii óTdáBpomtiján, míg a francia köveltleJiésekmek, különösen a MiigenatoMjárók ezaipoaii basáit iffiLeiliőíteg;, ■hiedylt adott. A diemigieaii 'liefogyveraéG kétidiésién-eik megoldása pofliitóikaii körök egyhangú tniéaeitle ©Heroin/t az Egyesüllt Állomok és AÍng-liiia misglagyieméeéitól füigjg. A franioiia-íunigioü meigegyieaés nem j:efflein/t uj íépésit a HegyVérűüeze'öek koirüláfozáisa .ffeflé. A lefegyverzési bizottság mai ülése Genf, sz-ept-emibe-r 25. A tesuerclósi fő- hizotiság uua délelőtt folytatta ülését. R-e-nes c&ehszlovák kiiliigyminiszter a határozati javaslathoz fűzött fejtegetései során utalt anra, hogy a leszerelés politikai nehézségekbe ütközik. Kiemelte, hogy a nagyhatalmak nem léphetnek át bizonyos határokat a leszerelés terén. A jelentéshez elsőnek Tánczos Gábor tábornok- szólt hozzá. Előrebocsátotta, hogy felszólalásának célja, hogy megindokolja, miért tartózkodik a szavazástól. A határozati javaslat — mondotta — nem tartalmaz semmiféle ígéretet, még csak utalást 9em az első leszerelési értekezlet összehívása tekintetében. Lojálisán el kell ismernie, hogy maga az előadói jelentés beszél erről, de sajnos csak igein nagy általánosságban. A Legutóbbi évek vitáiból kitűnik, hogy a lem i -r —-Twimmi——IHBIHB mn mi—— in , .......... , ■» mi—i—i— i LA UFER Braiislava Ondrejská 11., Tel. 29-22. le az esküt a csehszlovák köztársaságra, mert nem tartotta összeegyeztetőnek a lelkiismere- tével azt, hogy az uj államnak hűséget ígérjen, amig a békeszerződés jogilag is fel nem oldotta régi hazájának tartozó kötelességei alól. Másik részük, amely főként vasutasokból és postásokból áll, azért vesztette el a kenyerét, mert olyan időben, amikor szocialista jelszavaktól volt forró a levegő, gazdasági, nem pedig politikai okokból sztrájkba lépett. A többieket a legkülönbözőbb okokból, de a legtöbb esetben szabályszerű fegyelmi eljárás nélkül bocsátották el később, miután már hosszabb ideig a csehszlovák köztársaságnak dolgoztak és panaszukat a legfelső közigazgatási biróság legtöbbnyire formai okokból utasította eh A tolvaj, a sikkasztó, a bicskás bizonyos feltételek mellett részesülhet az amnesztia jótéteményeiben, de vájjon azok számára, akik azt az egyetlen hibát követték el, hogy nem tudtak idejében alkalmazkodni, vagy társaikkal szolidárisak voltak, avagy pedig egyszerűen magyarok maradtak az uj állam szolgálatában is, sohasem terem bünbo- csánat? A kegyelem gyakorlása a szuverének legszebb joga. Kérve kérjük az állami szuveréni- tás letéteményeseit: tegyék felejthetetlenné a jublieumi ünnepségeket a magyarság számára is és kegyelmezzenek meg annak a sok ezer hontalannak s elbocsátott tisztviselőnek, akinek lelkiismeretét semmiféle bűn nem terheli. a köztársasági elnök ur szivéhez appellá- lunk, amely nem tűrheti, hogy emberekkel, akik évtizedek óta ennek az állaimnak területén élnek, szorgalmas munkájukkal hozzájárulnak a köztársaság fölvirágozbatásáihioz, adójúikkal gazdagítják az állampénztárt « fiaikat odaadják a hadseregnek, hogy — miként a hontalan Kiss Ferenc — annak legjobb katonái legyenek, kegyelemből megtűrt páriák gyanánt bánjanak a hatóságok. És itt van az elbocsátott tisztviselők szomorú tábora! Micsoda szörnyűséget követtek el ezek a szeren-caétlenek, hogy szorgalma? munkájuk gyümölcsétől: a nyugdíjtól fosztják meg őket? Egyik r‘szük tiz évvel ezelőtt, amikor lábaik alatt még rengett a föld, nem tette
