Prágai Magyar Hirlap, 1928. szeptember (7. évfolyam, 199-223 / 1826-1850. szám)
1928-09-23 / 218. (1845.) szám
1928 sae»p4semih«r 28, vasárnap. 9 Az arany — mondja Ford, kétbitlió dollár ura — a leghaszontalanabb dolog a világom A nevelés — A táplálkozás ~ A dohányzás — A megfiatalítás — Az wás — A gázgép — A haladás — A szárnynétkült , repülőgép és az emberiség jövője — Tulajdonképpen az anyám irányítja a gyáramat — mondotta nekem Henry Ford —, már amennyiben nem fordulhat ellő nádiam rendetlenség, vagy tisatóltalaosiág. Rendszeretet és reinkarnáció — Szentül hiszek a reinkarnációban. Azt hiszem, hogy jellemünket az előbbi életünkben szerzett tapasztalataink aWritjiáik ki. De sokkal ifcartozunk az átöröklésnek is, a mások tapasztalatainak. — Rendszeretetemet az anyámtól örököltem. Henry Ford egy ragyogóan tiszta Íróasztali mellett ült, egy ragyogóan tiszta üveg- kétrecben. Ilyen üvegketrecekben ülnek a főtiszitviselők az irodájában. Az ab’laik alatt fák állottak glódáiban pontosan, rendesen, mint a katonák. És a műhelyek és munkatermek, amelyeken hosszú időn át vonultam végig, amíg ideértem, mindvégig kínosan tiszták és rendesek voltaik. — Az ön anyja német származásai? — kérdeztem. — Az anyám nem német, hanem holland származás. Nagy különbség van a kettő között. Adni és venni, ez a világ törvénye Azután áttértünk a nevelés kérdésére és az ipariskolákra. — Mi az ön nevelési elve? — kérdeztem. — Egyszer megkérdezték tőlem — válaszolta Ford —, hogy hiszek-e abban a teóriában, hogy a neveléshez 50 percent elmélet 'és 50 percent gyakorlat szükséges. Én azt válaszoltam, hogy szerintem száz percent teóriára és száz percent gyakorlatra van szükségünk. Mind a kettőre tökéletesen szükség van. — A teória a gyakorlati alkalmazás nélkül lehet hasznos, de intellektuális szempontból teljesen terméketlen. — Nem ér semmit az a munka', amikor a munkás nem érti meg intelligens módon a munkája alapelveit. Ez géppé süllyeszti a munkást. Az intelligens munkás többet ér, mint a gép. — Nem hiszek a jótékonyságban. Adni és venni, ez a világ törvénye. Elfogadni valamit anélkül, hogy valamilyen formában fizetnénk érte, erkölcstelen, lealacsonyitja azt is, áki ad és azt is, aki elfogadja. — Csak u<rv segítünk valakit igazán, ha megadjuk neki a módot, hogy saját magán segíthessen. Ez nem közhely. Csak saját magukon át segíthetünk az embereken. És minden megtermi a maga ellenszolgáltatását. A pénz csak szimbólum — Amikor ellenszolgáltatásról beszélek, nem pénzre, hanem értékre gondolok. Az arany — mondotta gúnyosan a két billió dollár ura — a leghaszontallanabb dolog' a világon. — Azt hiszem, bankár barátai nem osztják ezt a nézetét, — vetettem közbe. — Nem sokat tudok a bankárokról és a banküzletekről, — válaszolta Ford. — Én nem pénzt csinálok, hanem közlekedési eszközöket. Engem nem érdekel a pénz, hanem azok a való "dolgok, amelyeknek a pénz csak szimbóluma. — A tokié, ha az ipari termelésben nészt- vesz, többet tehet a munkásért 'és több ellenszolgáltatásit kap, mint a hivatásos jótékonyság, vagy a jótékonyság álruhájába öltözött képmutatás. Tef — tehén nélkül — Most uj élelmiszerrel kísérletezünk? Ezt igy lehetne nevezni: „egyforma tej“ (equál máik). Ez esetleg foraidalmositani fogja az amerikai nép napi táplálkozását. A mai tejgyártás igen nehézkes. Remélem, hogy nemsokára már tudományos utón fogunk tejét előállítani, a tehén kikapcsolásával. — Nem is tudtam — vetettem itt közbe —, hogy önt az élelmiszerek is érdeklik. — Azt hiszem, az anyámtól örököltem a háztartási dolgok iránt való érdeklődéseméit. Majd így folytatta: — Nagy sereg ember öngyilkosságot követ el a fogaival. Rájöttem, hogy minden egészség titka a táplálkozásban rejlik és a test és lélek minden betegségét végső fokon a táplálkozásra lehet visszavezetni. Én mindig a mértékletesség híve voltam. Általános elvem: semmit sem túlzásba vinni. — Most nemcsak az alkoholra gondolok. A mai élet három legveszedelmesebb tényezője: a dohányzás, az alkoholizmus és a mértéktelen táplálkozás. A mértéktelen táplálkozás több embert öl meg, mint a dohány és az alkohol, mert. ez a legelterjedtebb hiba. Minden ember eszik, de nem mindenki dohányzik, vagy iszik alkoholt. Ha az emberek tudnák, hogyan kell helyesen táplálkozni, meghosszabbíthatnák a fiatalságaikat. Mi fiatalít? A helyes táplálék — Mi a véleménye Steinachról és Voro- novról? — Azt hiszem, hogy a modern tudomány nagy felfedezések nyomán van. De meg vagyok róla győződve, hogy nem kell az életerőnket mesterséges utón felfrissíteni, ha megfelelő módon tápláljuk szervezetünket. — Hiszek a megfiatalítás lehetőségében. Ezalatt azt értem, hogy bármelyik korban normális eszközökkel vissza lehessen szerezni a normális egészséget. Ha helyesen táplálkozunk, nincs szükségünk mesterséges megfiatalításra, mert minden étkezésnél megfiatalítjuk magunkat. Legalábbis annyi gondot kellene fordítanunk a testünkre, mint ameny- nyit az automobilunkra fordítunk. A mótorba is csak egészen megfelelő táplálékot töltünk, ezt kellene saját magunkkal is tenni. — Szóval az alkohol és a dohányzás tilos az ön gyártelepén? — kérdeztem. Ford némán igent intett. — De viszont önnek az az elmélete, — jegyeztem most meg — hogy a ad Iá gon mindennek megvan a maga feladata és jelentősége és minden tapasztalat értékes, még az is, ha felakasztják az embert. ' Az alkohol helyes használata nem az, hogy megisszuk — Hát bizony — jegyezte meg Ford — az utóbbi időben többen részesülnek ebben a tapasztalatban. A mi pedig a dohányt és az alkoholt illeti, valószínűleg szükség van rájuk, mert különben nem volnának a világon. Az alkoholt kitünően fel lehet használni, de nem mint italt. Ami pedig a dohányt illeti, — és itt egy pillanatra habozott — talán a dohánynak tényleg nincs semmi praktikus haszna. Sok erő van benne, de viszont ezt az erőt nem fejthetjük ki benne, ha elszívjuk, épp úgy, mint ahogy a szén valódi értékét nem kapjuk meg, ha egyszerűen minden cél nélkül elégetjük. — Ugyanez áll az alkoholra is. Azt hiszem, nem használjuk fel helyesen, ha megosszuk. A mesterséges gummi — Talán — jegyeztem meg — valami német kémikus majd feltalálja a dohány és az alkohol uj használati módját. A német kémikusok állandóan uj csodákat produkálnak. Amint Rumely dr. barátomtól hallom, már- már ott tartanak, hogy mesterséges utón tudnak gummit előállítani. A mesterséges gummi feltalálása befolyásolná az ön gunranter- melési terveit? — Egy cseppet sem, — válaszolta határozottan Ford. — Amerikának a fontos anyagok tekintetében teljesen függetlenítenie kell magát minden külföldi importtól. A gummi életünk égjük legfontosabb szükséglete. Akármit is csinálnak mások, én továbbra is Dél-Amerikában fogok gummit termelni, Firestone Afrikában, Edison pedig tovább fogja folytatni kísérleteit Floridában. A motorkorszak kezdete Ford nagy tisztelettel beszélt Edisonról. Mikor megkérdezem, hogy kit tart legnagyobb kortársának, ezt feleli: — Edisont kétségkívül, ő nemcsak úttörő tudós, hanem úttörő gyáros is. Edison sokkal inkább, mint ahogy általában gondolják, apja az amerikai ipari módszereknek. — Mit tart a XX. század legjellemzőbb vonásának? — kérdeztem. —• Én a XX. századot mótorkorszaknak nevezném. Ez az a korszak, amely megsemmisíti a távolságokat a földön és a levegőben egyaránt. Ez a korszak rendkívül fontos fejezete az emberiség fejlődésének. A világ már készen áll a mótorkorszak eljövetelére és ezért a világ szelleme olyan embereket termel, mint például Edison vagy Ottó, hogy végrehajtsák terveit. — Ki az az Ottó? — kérdeztem. — Dr. Ottó találta fel a gázgépet, egy négyhengeres készüléket 1870 táján. Ez a találmány jelenti a motorkor kezdetét. — Én eredetileg gőzzel dolgoztam, de amikor láttam Ottó készülékét, nyomban elfogadtam az uj ideát. Eldobtam minden egye-, bet és a gázgép tökéletesítésén fáradoztam. Kinézett az ablakon. Kint a Ford-autók áradata hullámzott ide-oda, a levegőben pedig szünet nélkül búgtak a Ford-repülőgépek. —Legelőször egy mechanikai cikkből szereztem tudomást Ottó gépéről, — folytatta Ford visszaemlékezését. — Rögtön láttam, hogy milj’en nagy előnyei vannak ennek a készüléknek, mert nincs szüksége tűzre. Az első gázgép nyolc láb magas volt és csak két- lőerős. Hasonlítsa ezzel össze a mai autó- és repülögépmőtorókát és be fogja látni, hogy mégis csak van haladás. Az aviatika — Szóval ön nem osztja azoknak a filozófusoknak nézetét, akik szerint az emberiség csak körbe fut. — Nem, az emberi fejlődés vonala spirális, egyszer fölfelé vezet, egyszer lefelé. Csak úgy látszik, mintha körbe menne. — Hogyan kezdett érdeklődni az aviatika iránt? — A fiatalemberek keltették föl eziránt az érdeklődésemet. Ez is egy része a mótorkorszaknak. Nagyon érdekelnek a mótorok. Az aviatika fejlődése az erőtől függ. Az erő fejlődése nagy változásokat fog hozni a konstrukciókban. A repülőgépkonstnikciót egyelőre még nagyon befolyásolják és korlátozzák a mótorkonstrukciók feltételei. Ez a probléma foglalkoztat most a legjobban az aviatikában. — Gondolja, hogy a repülés problémája már végleg meg van oldva? —• Nem, még nem egészen. Amikor legutóbb Londonban jártam és eltávoztam Angliából, azt mondották nekem, hogyha a hajó elindul, figyeljem az eget és meg fogom látni a repülés legújabb vívmányát. És valóban a hajónkat egy heliokopter kisérte, egy számynólküli négycsavaros gép. Mit tnd a hal? — Mi a véleménye a légkajózás jövőjéről? — Azt hiszem, a jövő légi jármüve kombinálni fogja a heliokopter szárnyat és a kormányozható léghajót. Szükség lesz motorra is, amellyel jobbra, vagy balra lehet irányítani ,a jármüvet. — Még mindig sokat kell tanulnunk a 2953/38 e G^ors szembú és a r i f zálillás NYUGAT INDIÁBA és KtfZÉP AMERIKÁBA Trinidadba, Venezuelába, Caracaóba, Columbiába, Panamába, Costa Ricába, (Guatemalába Az .,ör!s80co“ iFicSor-őözösscl SS a&nbBrgböl április 21-én (első út) és » »Rugtfa«, »Teu£onia«, •Galícia* gőzhajókkal. DÉLAMERIKÁBA Rio de Janeiróba, Santosba, Sao Francisco do Salba, Moníevideóba, Buenos Airesbe »Baden«, »Bayern«, »Wűr«eraberg«, »Gen eral Belgrar»o«,» General Mí£re« és »Holm« gőzhajókkal Információkat én pro^pektutoW bármentv* küld a HAMBU80-AMERIKA MNIK £»L vezérképviselet# Praha II, HyhermsRá lO jjg ____ ________ a mad araktól és a halaktól. A hal oldalra tudja fordítani a fejét és mégis előre tud haladni. Ezt nekünk is meg kell tennünk a levegőben. Olyan repülőgépet kell feltalálni, amely legalábbis annyit tud, mint egy hal, vagy egy, madár. — A repülés fejlődése milyen hatással lesz az emberiségre? — Növelni fogja minden egyes ember ismeretkörét és közelebb fogja egymáshoz hozni a nemzeteket. G. S. V. A polgári pártok Jelöltje lett Léva város polgármestere — A szocialista kisebbségnek ismét fáj az önkormányzat — Léva, szeptember 22. Tizenhat hónapon át kormánybiztosi rezsim alatt élt Léva városa s a városházán uralkodó kormánybiztost hosz- szu idő múltán tegnap váltotta fel a választott vezetőség. Tegnap ült össze Léva város képviselőtestülete, hogy megejtse az elöljárósági választásokat, amelyekre már előre kialakultak a választási blokkok. A legerősebb csoport a polgári pártok blokkja volt, amely huszonegy szavazattal szerezte meg jelöltjének, Simkó Károly volt jegyzőnek és földbirtokosnak, az ag- • rárpárt tagjának a városbirói tisztet. A polgári blokk szavazataival szemben a baloldali ellenzék tizenöt fehér lappal szavazott. Az első hélyettespolgármesteri tisztségre a kommunisták nyolc szavazatukkal igényt jelentettek be, amit természetesen nem vehettek figyelembe. Első helyettesül Guba János keresztény- szocialista képviselőtestületi tagot választották meg, akivel szemben Liohtner Károly • kommunista titkár a reájutó kilenc szavazattal kisebbségben maradt. A második biróhelyettes Horniák Pál, a szlovák néppárt jelöltje leit tizenkilenc szóval Vida Jónás magyar nemzeti párti városatya előtt, akire tizenöt szavazat esett. A polgári egyesülés blokkja a tanácsba Schubert Tódor, Nagy Béla dr. keresztény szocialista, Vida János magyar nemzeti párti, Weinberger Zsigmond zsi- dópárti városatyát, a szociáldemokraták s a nemzeti szocialisták Oktavec Józsefet és Breuer Gézát, a kommunisták Pankó Józsefet, Lichtner Károlyt és Hóiba Józsefet nevezték be. Léva uj városbirája, aki részletes programot csak majd az első képviselőtestületi ülésen ad, mostani felszólalásában csupán a bizalmat köszönte meg és hangsúlyozta, hogy nemzetiségi és felekezeti különbség nélkül fogja szolgálni Léva városának és polgárainak érdekét. Utána a szocialisták és a kommunisták olvasták fel deklarációjukat. Breuer városatya már előre is bizalmatlanságát fejezte ki az uj elöljáróságnak arra az esetre, ha nem támogatná a szociáldemokraták alkalmi programját. Kilátásba helyezte, hogy szükség esetén a szocialista blokk ismét munkaképtelenné fogja tenni a testületet. Bándy Endre ág. ev. esperes, magyar nemzeti párti képviselőtestületi tag különösnek találja, hogy ismét szocialista részről készül támadás Léva nehezen visszaszerzett önkormányzata ellen. Klain Ödön keresztényszocialista városatya üdvözölte az újonnan választott Simkó bírót, akit pártokon és pártszempontokon felülemelkedő embernek ismer és reméli, hogy a városháza terméből is sikerül majd száműznie a pártoskodás szellemét. Szenes Ignác, a választást vezető szociáldemokrata korelnök osztatlan helyeslés mellett fejezte ki elismerését Jaszenák Gyula volt kormánybiztosnak, akit a város érdekeit mindvégig szem előtt tartó működéséért dicséret illet. IífíIv romái extréitöröfcds issiét Párfsban Páris, szeptember 22. Károly román ex- trónörökös Lupescu asszonnyal együtt Belgiumból visszatért Párisba. tanácsi bmiB lépte át a iiöfiáiisi Mtáü határt Bukarest, szeptember 22. Péntekre virradó éjszaka a dobrudzsai határon Durostor helyséig közelében huszfőnyi, kézigránátokkal] és mindenféle fegyverrel fölszerelt komi- tácsi banda jött át a tornán határon, hogy kirabolja a határmenti falvakat. A román határőrség fegyverrel szállt szembe a komitá- csikkal. Heves tűzharc volt, amelynek során mindkét részről több sebesülés történt. A ko- rn Ráesik a sötétben visszaszoktok a határon. Október 1-én Jelenik n?ea a sr Hét
