Prágai Magyar Hirlap, 1928. szeptember (7. évfolyam, 199-223 / 1826-1850. szám)
1928-09-23 / 218. (1845.) szám
10 1928 szeptember 23, Taaáraap. Konnersreuth a világ érdeklődésének középpontjában áll Neumann Teréznél, aki hét év óta nem evett és egy éve nem ivott Közvetlen tapasztalatok az extatikus jelenségekkel kapcsolatban A konnersreuthi Neumann Teréz személyével, a vele összefüggő csodálatos jelenségekkel részletesen foglalkozott annakidején lapunk, és magyar sajtó több orgánuma is. Neumann Teréz a világ érdeklődésének előterében áll, a világsajté napirenden tartja a konnersreuthi jelenségeket s meg kell állapítani, hogy ez az érdeklődés egyre behatóbb és egyre fokozódik. Tudósok, orvosprofesszorok foglalkoznak Neumann Terézzel, akiről hívők, laikusok, tudósok nyilatkoztak már. Alább egy személyes tapasztalatokon alapuló cikket közlünk, a magyar főpapi kar egyik jelesének tollából: Konnersreuthban Neumann Teréz, a konnersreuthi, 10 gyermekkel megáldott szegény falusi szabó gyermeke, ez a sápadtképü, eléggé telt arcú, fcözépmagasságu, 80 éves leány nemcsak a katolikusok, hanem a más vallásnak érdeklődését is felkeltette. Hogyne! Hiszen két éve semmi táplálékot sem vesz magához, egy éve már vizet sem iszik. Egyedüli étele a szent ostya, melyet reggelenkint magához vesz a konnersreuthi plébániatemplomban. Nem éhes, nem szomjas, amint ezt előttünk kijelentette. Emellett fürge, gyorsan jár. Siet a járással azért is, mert minden lépése fáj. Lábai át vannak lyuggatva és e sebek be nem gyógyulnak, állandóan fájnak. így van kezeivel és oldalsebével is már évek óta. Minden pénteken éjfélkor — ha ez ünnepre nem esik — extatikus állapotba jut, sebei erősebben fájnak, a vérzés, főleg a fején, a töviskoronának megfelelően, erősen megindul és ez az állapot tart déli fél 1 óráig. Ilyenkor senkihez sem beszél. Ül az ágyában és maga elé nézve, fejével a látott dolgokat kisérve, kitárt kezekkel szemléli Krisztus szenvedéseit. A pénteki heti veszteség szombat délre pótolva van, amit pontos mérések igazolnak. Csütörtök este érkeztem Konnersreuth- ba, hogy másnap az extatikus állapotban levő Terézt láthassam. A falu egyik szerény vendéglőjében kaptam lakást. A korcsmáros, a Herr Bürgermeister rögtön tudtomra adta, hogy hiába jöttem, holnap a Teréznek nem lesz ex fázisa, mert: — Holnap templomunk búcsúja, sz. Lőrinc napja van és évszázadok múlva holnap először ünnepeljük meg ezt a napot. A Teréz egyik látomása alkalmából tudtunkra .adta, hogy az Ur Jézus ezt igy kívánja. így határozott tehát a község elöljárósága; holnap négyszólamú latin énekkel tartják a nagymisét. így is történt. Reggeli fél 7 órakor a sekrestyébe mentem és vártam, mig misézhetek. 9 órakor került rám a sor. A sekrestye a főoltár mögött van elhelyezve. Alig másfél méter széles hely áll rendelkezésre a sekrestyeajtó és a főoltár között. A főoltár mögött, a sekrestye ajtajától jobbra párnázott karosszék, előtte zsámoly van elhelyezve. Naponkint ide jön Rézl — amint ott mondják — megérkezéskor letérdel, azután leül a székbe és úgy marad ülve az egész mise alatt. Imakönyvet nem használ. Csak maga éle néz, szempilláit félig lesüti. Viselkedésén ilyenkor semmi különös észre nem vehető. ’A térdelés igen fájdalmas reá nézve, ezért ül Urfelmutatás alatt, áldozáskor is. Ennyit hallottam róla. Neumann Teréz sebei 7 óra körül kívülről kinyitották a sekrestyeajtót. Pár pillanat múlva egy hosszú, fekete ruhába öltözött, fekete, a nyakat is eltakaró fejvédővel ellátott nő jelent meg a szekrestyeajtóban, aki hosszabban tartotta kezében a kilincset. Azt hittem, hogy Mag- riussen Ingelborg, sdhleswig-holsteini festő- művésznő ment a templomba, aki Teréz hatása alatt katolizált és egy ideig Konnersreuthban maradt. Később tudtam meg, hogy Neumann Terézt láttam, aki most már a betett sekrestyeajtó mögött ül és a szentmisét hallgatja. Előző este .. igy hallottam — éjfélig még vé gigszenvedte a gethszemani kert jeleneteit és Tegezel olyan frissen^ mintha pár órával előtt mit sem gyötrődött volna, már a templomba sietett. Most már nem engedtek az oltár mögötti ajtón be a templomba, csak amikor misézni mentem. Teréznek rosszul esik, hogy őt nézik; azért tartózkodik a templomban mindig az oltár mögött. Az ajtó mögött hallottam, midőn Naber konnersreuthi plébános áldoztatta. Pár perc múlva volt alkalmam őt látni. Újból semmi különös viselkedést sem tanúsított. Félig lesütött szemmel elmélkedett. Láttam, amikor a főoltár mögül távozott. Letérdelt úgy, mint mikor egy súlyos 'beteg nagy erőlködéssel térdet hajt. Láttam, mikor a sekrestyén keresztül távozott. • Arcán nyugalom, derű ömlött szét. A sekrestyeajtóibau szenteltvízzel keresztet vetett magára s egy pap és egy aznap reggel megkeresztelkedett Rotschild nevezetű gyógyszerész kíséretében kedélyesen beszélgetve, távozott a plébániára. A nagymisére megint a főoltár mögé jött, ott hallgatta meg az ünnepi beszédet is. A regensburgi püspök engedélyével szabad Neumann Terézia szüleinek házát is megtekinteni, illetve igen rövid időre Neumann Terézt meglátogatni. A lakás közel van a templomhoz. Egyszerű, bajor stílusban tartott épület, melynek egyik padlásszobájában lakik a Rézl. A bejáratnál az apa vizsgálja okmányainkat, az emeleten az anyja fogad bennünket. Csoportonként engednek be. Sietni kell. mert sokan vannak a világ minden részéből s csak félegytől háromnegyed kettői? lehet őt meglátogatni. A dívány sarkán ülve, „Grüss Gott“ szavakkal üdvözölt. Mindannyiunknak kezet nyújtott. Keztyü volt a kezén, mely a tenyerét elfödte, az ujjakat szabadon hagyta. Egy hatalmas német leány kissé erősebben fogott vele kezet. Rögtön feljajdult s ugyanakkor a szivéhez kapva, panaszkodott szegény, hogy ez a kézfogás kézsebe miatt nagyon fájt neki. Az asszonyok mindjárt kérték, engedje meg, hogy kézsebét láthassuk. Megmutatta. A tenyéren hosszúkás sebhelyet láttunk, felette megalvadt vérrel, a kéz tetején pedig olyan volt az alvadt vér, illetve hegedés, mint a pecsét a levélen, kerek, mint egy huszfilléres nagyságban. Egy asszony panaszkodott, hogy püspöki engedélyt nélkülöző rokonát nem bocsátották 'be. Már- már azt hittük, hogy a könyörgésre engedélyt fog kapni. Az alázatos Rézl pedig azt válaszolta, hogy ha az ő édesafyja nem adott engedélyt s a püspöktől sem nyertek ilyent, őneki nem lelhet engedélyt adni, mert engedelmeskedni tartozik. beszélgetés Terézzel Egyik kísérőm kérdezte: — Mikor beszélt Tisieuxi szent Terézzel utoljára ? — Május 7-én — volt a válasz. — Mit beszélt vele? — Erről nem nyiltkozhatom önnek, — válaszolta. — Amit kellett, azt tudtára adtam a regensburgi püspöknek. — Nem szomjas? — kérdezte egy kiváncsi. Aznap is tikkasztó meleg volt. — — Nem — válaszolá. — Igazán nem eszik, nem iszik semmit? — Nem, és nem éhezem, nem szomjazom. Hangja erős, tekintete normális volt. Bucsuzáskor újból kezet nyújtott imiud- annyiunknak, mindegyikünket „Grüss Gott“- tal üdvözölt és megígérte, hogy imádkozni fog értünk. Hangja most is a fülemben cseng, szívhez szól, akárcsak haldokló édesanyám bucsuzása; a fájdalomban való megnyugvásé, a bízva reménykedőé. Valami tulvilági hatalom érzése hatja át az embert; a biztosság tudata. Megismerkedtem ott Wutz dir. eichstatti hittani főiskolai tanárral, a Psalmen kommentár hírneves szerzőjével, aki biblikus, illetve zsidó nyelvi szempontból tanulmányozza Rézl extázisait. Tőle jegyeztem fel a következő adatokat A tanár kérdi tőle: mit énekeltek az angyalok az Ur Jézus születésekor? Glória in exeelsist? Na. Talán görögül énekeltek? Elkezd gondolkozni, azután mondja a tanárnak: — Sok la, alát hallottam. Supkal l’al- loach, ezt hallottam sokszor az angyalok énekéből. Magyarul: Dicsőség az Istennek. A beszélni kezdő gyermekek hogyan köszöntötték Jézust a jeruzsálemi bevonuláskor? — Ezek szlam, szlam-ot mondtak, magyarul: üdvözlégy, béke veled. Hogyan köszöntötte az angyal Szűz Máriát? Selam liki maja. Üdvözlégy Mária. Hogyan gúnyolták a katonák Krisztust a tövissel való koronázáskor? Selam Mesicha. Üdvözlégy Messiás. Szlam malka. Üdvözlégy király! Szlam rapputach. Felséges uram, üdvözr légy. Halála előtt beszélt-e még Szűz Máriához az Üdvözítő. Esal levat hapa Atyámhoz megyek. Rendkívül érdekes megfigyelések ezek arra vonatkozólag, hogyan ejtették ki 2000 ■évvel ezelőtt ezeket a zsidó szavakat. Wutz dr. ottléte alatt autóját bocsátotta Teréz rendelkezésére. Ezen teszi meg a rövid utat a templomba és a plébániáról a szülői házba. Utoljára délután láttam őt az autóból kilépni, mikor a litániára ment. A lépcsőkön mindig a sarkára lépett s mikor a hozzáfutó közönség Grüss Gottal üdvözölte, mosolyogva fordult felénk és azután eltűnt a sekrestyében. Zichy Gyula gróf kalocsai érsek. Pacha Ágoston temesvári püspök, Mosonyi Dénes dr. apostoli főjegyző, pécsi kanonok, Koper- niczky Ferenc dr. pozsonyi prépost és Heiss János esperes-plébános julius folyamán extatikus állapotban látták Terézt. A fején levő kendő teljesen véres volt, ilyen volt az arca is. Akkoriban azt a jelenetet szemlélte, amikor a bal lator gúnyolta az Urat. Teréz fájdalmas arca ekkor haragossá vált, kezeivel fenyegető mozdulatot tett, majd elcsendesült és kitárt karokkal és fejmozdulataival folyton a jeleneteket kisérve szemlélődött. Á jelen volt plébános, aki jól ismeri az extázis lefolyását, adta magyarázatát Teréz viselkedésének, mely mindig a jelenetekhez alkalmazkodott. A kezét is megfogta, amiről azonban Teréznek tudomása nem volt. Néhány óra múlva — a látomás megszűntével — az alázatos leány Zichy érsek főpásztori áldását kérte. Nagy feltűnést keltett a limburgi püspök esete, aki előtt Teréz sok meglepő kijelentést tett. Sok egyházmegyei személyi ügyben felvilágosította őt. A clevelandi, amerikai püspököt figyelmeztette a Teréz által név- szerint megnevezett egyes amerikai egyének gonosz terveire, amiknek ellensúlyozására hívta fel a püspök figyelmét. A világ minden részéből naponkint sok levél jön hozzá. A dívány, amelyen ült, mikor hozzá bebocsáttatást kaptunk, tele volt felszakitott borítékokkal és levelekkel. Az egyház még nem mondott bírálatot Az. egyház mindeddig hivatalos bírálatot nem hozott, ítéletet nem mondott Neumann Teréz felől. Pedig az egyháznak elég jártassága van e téren. Történelme több mint 60 ilyen egyént ismer. A jelenségek rendesen azonosak, illetve hasonlóak. Például Latean Lujza, aki néhány évtizede halt meg, nemcsak nem táplálkozott, nem ivott, hanem nem is aludt. R. T. dr. A nt3flj8r intelligen- 3/Ámíki cia n élkülözhetellen fi B JS B u IIB i barátja lesz a iiiiiiiii!ii!iiiiiiiii!iiiiiii!iiiiiiiiiiiiiiiii!iiiiiiiii!iiiii Állandó müvásár Duboviczky képszalon, Nyílra. A háború emléke a pozsonyi Mtivészházban Pozsony, szeptember 22. A háború emlékének állította be a pozsonyi szlovák Müvészház XXVI. kiállítását. A köztársaság fönnállásának 10. évét ünnepelik. Valahogyan idegenül csap meg a csak művészetre, csak szépre hangolt teremben a pódiumra helyezett géppuskák, szuronyos fegyverguiák csoportja. A képek is ilyenek. Hangoskodó, üres felsorolása a háborúnak. Tizenhat festő közel 115 képben festi meg kevés művészettel sokszor erőltetett háborús emlékét. Elnagyolt vásznak, néha mesterségbeli tudás nélkül hirtelenkedett képek. Az állam tulmeleg soviniszta müvészetpártolásá- ból fajzottak elő, mind csupa kapkodás — semmi elmélyülés. Képek, csak azért, hogy legyenek — hogy háborút dokumentáljanak. A sok kép közül Vincenc Benes és Ottokár Nejedly munkái vonják magukra a figyelmet nagyméretükkel. Harci tájat ábrázolnak és a semmiitmondás terjeng szét rajtuk nehéz, kifejezéstelen színekben. A melegbarna őszi szószból naiv monumentálisán emelkedő, tépázott fatörzsek, kihalt utak vagy elhagyott drótakadályok díszletezik az ürességet Azután hábors tájak következnek, néhol katonák is, fényképek és plakátok. Majd négy festett fafigura Gutfreund Ottótól. Légionár-tipusok a marionett bábu élethüségével és mosolyosságával. Képre festve ugyanezt adja Riedl Jaroszláv, A ruhák és felszerelések pontos képét álló légionárus alakokon, súlyos arany- rámákban. A rámák szépek — kivétel nélkül megteszik kötelességüket. Tussolják, ameny- nyire lehet, milyen szellemtelen ábrázolásokat ölelnek körül. A háború tizéves emléke nem nemesedett művészetté a csehszlovák festőkben. A művészet alkudott meg a nacionalizmussal. Brogyányi Kálmán. 1 fellegi lüistfó Egyesület közgyűlése Váciak a városi vezetőség és az Országos Tüzcitő Szövetség elien — Országos kongresszust készítenek elő Munkácson Munkács, szeptember 22. (Saját tudósítónktól.) A Munkácsi Tűzoltó Egyesület a városháza nagytermében rendkívüli közgyűlést tartott, melyen több fegyelmi ügy elintézése után a szervezet fejlődését célzó kérdéseket vitatták meg. Kemény vádak hangja zottak el a felszólalások folyamán a város vezetősége, főként pedig a gazdasági hivatal ellen, mely — a vádpontok szerint — súlyos mulasztásokat követ el a tűzbiztonsági érdekekkel szemben. E részben különösképpen sérelmezték a felszólalók, hogy a 150.000 K- ért nemrég vásárolt motorfecskendőt nem eredeti rendeltetésének megfelelően használja fel a város gazdasági hivatala. A drága géppel ugyanis hajnaltól késő estig az utcákat locsoltatják, minek következtében az máris teljesen összerongálódott s tűz esetén előállhat, hogy nem lehet majd használatba venni. Sérelmezték ezenkívül, hogy az egyesületnek 40 év óta egy mindössze 2 méter magas, egészségtelen, férgekkel telt bódék- van, mely tüzoltókaszárnyául s egyben 8 embernek alvőhelyül, irodahelyiségül és magazinul szolgál. A drága felszerelési tárgyak (nemrég is 50.000 K-ért vásárolt a város tűz- oltókellékeket) az udvaron, szérűkben hevernek a nedvesség s az egerek és patkányok marataléka gyanánt. A sérelmek orvoslása tekintetében előterjesztett szóbeli és írásbeli kérelmeket a városi vezetőség annyira figyelmen kívül hagyja, hogy mégcsak a tanács elé sem terjeszti azokat. A mulasztások súlyosságát növeli azon körülmény, hogy na- gyobbára nem is pénzkérdésen, hanem a szükséges intézkedések hiányán múlik azok orvoslása. Egyhangúlag elhatározta a közgyűlés, hogy a város tűzbiztonsági érdekeivel kapcsolatos mulasztásokat tüstént memorandumba foglaltatja s azt sürgős intézkedés végett felterjeszti Ruszinszkó országos elnökségéhez. Erős kifakadások hangzottak el a gyűlésen az Ungváron székelő Országos Tűzoltó Szövetség vezetősége ellen is, melyet azzal a váddal illettek, hogy a magas tagdijak beszedésén kívül semminemű, tevékenységet nem fejt ki. Elhatározták a jelenvoltak, hogy minden rendelkezésükre álló eszközzel oda fognak hatni, hogy Ungvár helyett Munkács legyen a szövetség székhelye. Határozatilag kimondották azt is, hogy október végéig, vagy november elejéig országos tüzoltókong- resszust készítenek elő Munkácson. Az egyesület vezetőségét részben újjászervezte a közgyűlés. Elnök ugyanis az eddigi főparancsnok, Spenik rendőrkapitány, al- elnök pedig Panvlics Mihály városgazda lett, mig főparancsnokká Zágorszky Mihályt és al- parancsnokká *11 aj ük Györgyöt választották meg.
