Prágai Magyar Hirlap, 1928. szeptember (7. évfolyam, 199-223 / 1826-1850. szám)
1928-09-16 / 212. (1839.) szám
1928 weptcrofoeír 16, vasárnap. TPSK^!/V*A<3®^ A továbberösödő drágasági hullám általános béremelési mozgalmat idéz elé Hs állami alkalmazottak fizetésemelést kérnek — A kormány lehetetten a cukorkartellel szemben — A bányamunkások felmondták a koISekfivszenMést — A csehszlovák nagyiparos- szövetség állást foglal az agrárdiktafura ellen Prága, szeptember 15. A drágasági hullám bekövetkezése miatt a lakosság minden rétege elégedetlen. Amint lapunk tegnapi számában megírtuk, Prágában az élemiszer- árak átlagosan tizenöt százalékkal emelkedtek. Ez a teljesen indokolatlan drágasági hullám, természetesen maga után vonja a bér- és fizetésemelés iránti mozgalmakat. A tiltakozó népgyülések máris napirenden vannak és az állami tisztviselők, a bányászok s a magánalkalmazottak egyaránt általános bét emelést követelnek. Az állami tisztviselők szövetsége erre vonatkozólag egy határozatot hozott, amelyben többek között a következőket állapítja meg: Az állami alkalmazottak már több ízben rámutattak az egyre növekvő drágaságra és ennek következtében kérték fizetésük emelését. A cukorárnak váratlan fölemelése teljes határozottsággal további drágításra fog vezetni, ami még súlyosabbá fogja tenni az amugyis rosszul fizetett állami alkalmazottak helyzetét. Rövid időn belül emelkedtek az összes élelmi és szükségleti cikkek árai, igy legutóbb a szén, 'liszt stb. árai. Még további árdrágitások várhatók, mert hiszen maga a kormány a cukoráremelést részben jogosnak ismerte el. Az állami alkalmazottak tiltakoznak az árdrágítás ellen, ami teljesen indokolatlan és csakis a tömeg kiuzsor ozásár a szolgál. Ennek következtében követelik a fizetésemelést, vagy legalább is megfelelő drágasági pótlék kiutalását. Mit szóljanak a régi nyugdíjatok Az állami alkalmazottak helyzeténél még sokkal szomorúbb a régi nyugdíjasok helyze- . te, miután a legutóbb életbeléptetett törvény húsz százalékos fizetésemelése távolról sem közelíti meg a mai megélhetési viszonyoknak nem is vonatkozik minden régi nyugdíjas- követelményeit. (S emellett ez a törvény még nem is vonatkozik minden régi nyugdíjasra!) A közvélemény hangulata a cukoripar ellen egyre barátságtalanabb, amihez hozzájárult Heider dr.-nak, a cukoriparosok szövet- •• sége egyik vezető tagjának az egyik prágai lapban közreadott azon felszólítása is, amelyben felhívja a lakosságot, hogy a nemzetgazdasági helyzet megszilárdítása érdekében hozza meg ezt a „kis“ áldozatot. Ez a „kis“ áldozat azonban épen a legszegényebb osztályt sújtja a legjobban, holott a cukoripar ma teljesen adóságmente- sen dolgozik. N A kormánytöbbség egyes pártjai is elégtelenek a kormánynak eddigi eljárásával. így különösen a cseh néppárt munkásszárnya, valamint a német keresztényszocialisták a kartellelleni törvényjavaslat azonnali benyújtását és tárgyalását követelik. Sramek miniszterelnökhelyettes a kormánynyilatkozatban ugyan azt mondotta, hogy nem hajol meg a cukoripar diktátuma előtt, azonban azóta elmúlt már két hét s a kormány és a koalíció nyolcas bizottsága döntéseit még mindig ha- lasztgatja; legutóbb a jövő hétre halasztotta el. Ma azonban már olyan hangok is hallatszanak, hogy Az általános gazdasági krízisre jellemző a csehszlovák iparosok szövetsége bizottsági ülésének határozata. A textilipar egyesületének főtitkára, Muzsik dr. az ülésen rámutatott arra, hogy a textilipar épen úgy, mint a cukoripar, a kivitel előmozdításáról szóló törvény alapján támogatást kérhet a kormánytól, miután ez is külföldi piacokat veszített. Indítványozta, hogy egy memorandumot nyújtsanak át a kormánynak, amelyben állást foglal a nagyipari szövetség az eddigi gazdasági politika ellen, nevezetesen annak egyoldalú agrárjellege ellen. Ehhez az indítványhoz hozzájárult a bőripar képviselője. Hodács dr., a nagyiparosok szövetségének főtitkára hangsúlyozta ezután, hogy azon agrármozgalmak ellen, amelyek a magasabb gabona- és állatvámok bevezetésére irányulnak, hasonlóan állást kell foglalni, mert ez maga után vonná a bérek általános emelését, továbbá rámutatott még arra, hogy ha az elemi károk biztosításának a törvényjavaslata törvényerőre emelkedik, ezzel szemben a a végleges döntés még keddre sem várható. Az egyezkedési tárgyalások a cukoripar és a kormány képviselői között tegnap sem vezettek eredményre. Arról van szó, hogy a cukoriparnak különböző forgalmi adókból 45 millió koronát juttatnak, továbbá leszállítják az áta- lányositott forgalmi adót huszonötmillióról tizenhét és fél millióra és végül tarifaengedményeket adnak a répa és a répaszelet szállításánál. Ezek alapján a kormány több mint százmillió koronát ad a cukoriparnak. A cukoripar árdrágitási mozgalmával szemben Németország is óvintézkedéseket tett. A sziléziai cukoripari szövetség foglalkozott a csehszlovák cukorkartell áremelésével és felszólította a német birodalmi kormányt, hogy azonnal tegye meg a szükséges óvintézkedéseket, az iránt, hogy a csehszlovák cukorkartell el ne adhasson Németországban nagyobbmennyiségü cukrot. nagyiparnak arra kell törekednie, hogy kompenzációkat kapjon állami garancia formájában az exporthitel biztosítására. A nagyiparosok szövetségének bizottsága Muzsik főtitkár javaslatát elfogadta és a kormányhoz intézendő memorandumot rövidesen ki is dolgozzák. Októberre bányászsztrájk készül? Az állami tisztviselők, a nagyipar, a régi nyugdíjasok és a kispolgárok általános elégedetlenségéhez hozzájárul még, amint már több ízben jelentettük, a bányamunkások bérmozgalma. Malhrisch Ostrauban újból tárgyalásokat folytattak a bányamunkások szervezetei és elhatározták a kollektív szerződések felmondását. A felmondási határidő négy hét, úgyhogy október közepén a Mlih- risch-Ostrau-karvini bányaterületeken bekövetkezik a szerződésnélküli állapot és ha addigra nem sikerül a bérkövetelések kérdésében megegyezésre jutni, úgy a munkásság sztrájkba lép. A bányamunkások bérmozgalmába most már Textiláru bevásárlásnál minden hölgy arra ügyel, hogy rajta legyen a világhírű Beziedict Schroll Fia cég védjegye. A cég himeve kezeskedik készítményei szolidságáról és tartósságáról. beleavtakozik a közmunkaügyi minisztérium is, amely tudomására hozta úgy a bányamunkások szövetségének, mint a bányatulajdonosoknak, hogy a bérkonfliktus ügyében a békéltető tárgyalásokat kedden megkezdik Prágában a közmunkaügyi minisztériumban. A máhrisoh-osztraui bányamunkásokkal egyidejűleg hasonló határozatot hoztak a kar- vini bányamunkás-szervezetek is és hosszabb vita után elhatározták, hogy a kollektív szerződésnek a bérmegállapításokra vonatkozó részeit szeptember 30-án felmondják és a bányatulajdonosok elé a következő követelésekkel lépnek: A fixfizetéses alkalmazottak béreit 17 < százalékkal kell fölemelni. Az eddig érvényben levő aggkon tarifa 12.5 százalékkal emelendő fel és az akordmunká- sok átlagbére sichtenként 45 korona legyen. A karvini bányamunkás-konferencia ezeket a követeléseket egyhangúlag elfogadta és a közös bizottságot a további tárgyalásokkal megbízta. Mindezekből láthatjuk, hogy a köztársa- i Ságban az általános árdrágítás általános bérmozgalmat vont maga után s úgy látszik* hogy a közeli hetekben igen komoly események fognak ezen a téren lejátszódni. Mindezeknek a válságoknak főoka az, hogy a kormány és a kormánytöbbség teljesen tehetetlen, s az összlakosság érdekében eredményes munkát végezni nem tud. ( per.) 1 Miiipar is ai agráriusuk alti fordult GULYÁS Irta: FALU TAMAS A járásbiró keserű ember volt. Sőt savanyú is. Mint a legtöbb gyomorbajos -ember. Gyomorbaját még jegyző és alibi ró koráiban szerezte, mikor a különböző sarki vendéglők étlapjainak lapozgiaitójia volt. Változatosságképpen egy-egy kaszinóét ás, melyekben a kaszinó-szolga felesége áldott a sarki vendéglők ételeitől semmiben sem különböző táplálékokat. De annakidején minden jő volt. Kellemes volt a söntések áporodott szaga, a füst, a hangos beszéd fcöröskörül s az otthon- talamság változatossága. Közben pinoézés-ek ás járták, legfőbb mulatságai a vidéki életnek. Feumaradlások hajnalig, nekibusulások és negyven-ötven cigaretta az ágyba j utasi g. A gyomor természetesen vétőt korgott, elkeseredett és megsavanyodott. Most már ír.eg kellett házasodni, mert a kinevezés is megjött, s elég volt mindenképpen a legényéletből. — Jó házikónyha — ábrándozott a már nem túlságosan fiatal biTÓ. — Ragyogó edények, csend a kellemes szobákban és boldogság a szívben. A szív és az idegek megtalálták a magukét házaséletben, csak a gyomor nyörszörgött állandóan. Nem alkart megjavulni. Diétát kellett tartaná, válogatott ét-elekről gondoskodni, változatosságra ügyelni. Lábujjhegyen kellett járná a szakácskönyvben. És közben a bíró egész szakácsnak képezte iki magát. Fogalmazott, szerkesztett, persze csak a levegőben. Méricskélt, adagolt, izeket házasított, Piáiéi szerelem keletkezett benne a nehezebb ételek iránt, melyekről csak ábrándoznia volt szabad. Egyszer ezt kifogásolta, máskor amazt. Hogy ezt igy kellett volna, azt meg amúgy. Ehhez kevesebb rántás, amahhoz több fűszer, vagy zsír. A felesége eleinte sirt, de később beletörődött s vállrángatással intézte el a kifogásokat. — Jól van. Majd ha nyugalomba mégy, átadom a főzőkanalat. — Nem tudtok főzni, asszonyok, — kesergett a bíró, összeharapván ajkait, melyek fölött kemény kefévé alakult angolos bajusza. Nem robotként kell .kezelni a főzést. Elfelejtitek, hogy az ételnek lelke van s csak az a jó étel, amibe lelket is főztek vagy sütöttek. Vegyük csak például a legegyszerűbbet. A rántott levest. A rántott leves az étlapon olyasmi, mint egy könnyű kaland, egy nyári kirándulás, egy pi-ncezsur, pár táncos lépés az utcák övön. Kell, hogy az ember könnyűnek, könnyednek érezze s kissé bohémmé tegye. A rántott csirke valami ünnepnapféle. Mint' a naptárról leimosolygó piros betű. Mert pirosnak is kell lennie és mosolyognia is kell. A rántott csirke komoly öröm. Mint egy kinevezés, vagy egy kézfogó a családban. — És a gulyás, az én gulyásom, az a gulyás, amit én csinálok? — kérdezte felcsillanó szemmel a bír óné. A bíró öt ujja közé csúsztatta ajkát, mint mikor a paragrafusok horgain szokott töprengeni és egy-két pillanat gondolkozás után kimondta a kemény Ítéletet: — Ne haragudj, fiam, a gulyást csinálod legkevésbbé jól. A te gulyásod nem elég erélyes, nem elég határozott. Nincs benne karikás-o áttört a fás és árvalányhaj. A te gulyásod inkább szaloneulvás. Ha nem is frakkban, de zakkóba.n. Gulyást ma nem igen tudnak készíteni. Elfajzott. Már a húst sem tudják megválasztani hozzá az asszonyok. Ehhez persze külön szakértelem kellene. A gulyásban, fiam, engedd meg, szakértő vagyok. Legfőbb szakértő. A bírónő megnyugodott az Ítéletben. Csak nyelt egyet. Ez volt a perköltség. A járáisbiró másnap jókedvűen jött haza. — Kiszállásom lesz. Helyszíni tárgyalás. Szeretem az ilyeneket. A régi idők jutnak az ember eszébe, a régi hangulatok élednek újra szivében. És az intézőék vendége leszek. Már meg is hivott az intéző. Kikötöttem, hogy semmi ceremónia. Rántott leves lesz és gulyás. A helyszíni tárgyalás napján boldog izgalommal vett búcsút a járásbiró a feleségétől. — Este nvolc-tiiz óra tájiban itthon leszek, — kiáltotta a kocsiról. — A táskád kis zsebébe tettem a‘szóda bikarbónát — kiáltotta vissza a felesége. Féltizenegy volt már, mikor kocsi állt meg a ház előtt. A járásbiróné még ébren volt. Nem feküdt le. Olvasott. Várta az urát. A járásbiró mosolygó arccal köszöntött be: — Te is lumpoltál, lelkem? Mert én lumpéit a m Vadászat, egy kis alsós... — És persze gulyás. — Gulyás bizony, de micsoda gulyás! Ahogyan a feltalálója elképzelte. Ennek a húsát nem úgy vásárolták a mészárszékben, felületes módon, mondván: Mészáros, ur, kérek egy kiló gulyásnak valót. Nem bizony, lelkem. Kiérzett belőle, hogy szeretettel válogatták ■ össze minden darabját. Mert ismétlem, a jó arulyás feliétele, hogy különböző •részeiből1 1 egyen a marhának. A ves^- Tv»'«v'vr)’*éböl. a nyakából, a combiéból, a bétából. Hovv urrv mmidjam: a me-vhénrk mind a négv égtájáról. Ez a gulyás, lelkem, dalolt, szavalt, karikással pattogott, árvalányhaját lengette, sarkantyúját pengette. Tökéletes gulyás volt. — A fő, hogy meg ne ártson — -tért át a birón-é szerényen a jókivánatok terére. — Jó gulyás sohsem árt — jelentette ki a bíró a legfelsőbb bíróság tekintélyével. És valóban, nem is ártott. Jókedvvel, ruganyosán ébredt, jóízűen megreggelizett s aktatáskáját hóna alá csapva, fütyörészve indult a hivatalba. Tárgyalása nem volt, nyugodtan gondolhatott. vissza a tegnapi n-ap kellemességei re. Dél felé bekopogott hozzá az intéző. — Szervusz, kedves járásbiró ur, hogy vagy? — Furcsa kérdés. Nagyon jól. Az i-nt-éző zavarban vol-t, s miikor látta, hogy a bíró észrevette zavarát, kicsit akadozva beszélni kezdett: — Hát ha már igy van, elmondok mindent. Nehogy még rosszabbra gondolj. Örülök, hogy jó egészségben talállak. A feleségem zavart be, mert nyugtalan volt. Az történt ugyanis, hogy a szakácsaiénk ellopta a marhahúst és kecskehusiból csinálta a gulyáét. A feleségem azonnal -észrevette, hogy hiba van a kréta körül, mert a mi gulyásaink messze földön híresek, de te úgy dicsérted azt a lehetetlen ételt, hogy étvágyat csináltál mindnyájunknak. A gyerekek meg is betegedtek tőle. De nagyon örülök, kedves járásbiró ur, hogy ilyen jó gyomrod van s nem ártott meg a legvénebb kecskénk kemény busa. Hanem most meg kell ígérned, hogy legközelebb kijössz hozzánk s akkor majd a feleségem sa-játkezüleg készít gulyást, de ugv. bc-ry tudom: megemlegeted. A iárásbiró vé^írtörüHe izzadt homlokát s bü n hé ’-'ó1 a g m o n d 1 a: — Megmérem, Tte egyet neked is meg kell ígérned. Hogy sohasem szóltok erről a fatális kecskéről'a feleségemnek.
