Prágai Magyar Hirlap, 1928. szeptember (7. évfolyam, 199-223 / 1826-1850. szám)
1928-09-14 / 210. (1837.) szám
1928 szeptember 14, péntek.-pbagaiMaíAarhiriíAp A hatok konferenciája 5$$ieegyeitetni kívánja a kiürítést a reparádó megoldásával A csütörtöki kétórás konferenciát vasárnap újabb követi — Brtand csütörtökön délben Parisba utazott Géni, szeptember 13. A népszövetség szerdán fejezte be az általános vitát a tanács működéséről, amelynek központjában a leszerelési kérdés és a kisebbségi kérdés szerepelt Lényeges és mélyreható elhatározás, főleg pedig cselekedet nem történt, de a lefolyt vitának, amely a népszövetség tevékeny- kédésének általános kritikájává nő'tte ki magát, mégis volt egy nagy eredménye, mert az az egy tény, hogy a kisebbségi kérdés egy héten át a népszövetség tárgyalásainak fókuszában állott, nagyjelentőségű, a kisebsógek szempontjából, mert a világ sorsát intéző államférfiak a vita szokatlan élénkségéből kénytelenek megállapítani, hogy a kisebbségek ügyét továbbra is bagatellizálni nem lehet. Az a követelés, amelyet a népszövetségi gyűlés előtt, tanácskozó kisebbségi kongresz- szus támasztott, a népszövetséggel szemben, hogy a népszövetség külön kisebbségi bizottságot szervezzen meg, konkrét formát öltött abban a javaslatban, amelyet Beelaents holland külügyminiszter terjesztett be, amikor a gyarmatügyi kérdéseket vizsgáló mandátum b i z o 1 ts ág m intá j á ra kisebbségi bizottság felállítását sürgette. A megindult vitában felsorakoztak mindazok, akik a kisebbségi kérdés népszövetségi rendezése inellett foglalnak állást és azok is, akik akár kényelmi szempontból, hogy a népszövetséget a bonyolult kisebbségi ügyek alól. tehermentesítsék, akár pedig azért, mert el akarják kerülni, hogy a kisebbségi kérdés állandóan a világ fórumán szerepeljen, ellene vannak egy ilyen bizottság megszervezésének. Mindenesetre már az is "nagy előny, hogy a két front kialakult, mert ahol szemben álló frontok vannak, ott harc következik be és a harc csak a kisebbségek igazságos ügyének győzelmével végződhetik. Mindenesetre a kisebbségek ügyének hatalmas morális erőt kölcsönöz, hogy ügyüket azon államok delegátusai karolták fel, amelyeknek nincs közvetlen érdekük a kisebbségi kérdésben. Az is nagyon jellemző, hogy a holland delegátus indítványa ellen Osusky csehszlovák delegátus szólalt fel. Az általános vita befejezése után a nép- szövetség munkája a bizottságokba terelődött. Hat bizottság tárgyal egyidejűleg és miután a legkülönbözőbb kérdések kerülnek szőnyegre, szinte lehetetlenség a bizottságok munkájának anyagát áttekinteni. Már a nép- szövetségi körökben is felmerül az a kérdés, nem lenne-e célszerűbb a bizottságok munkálatait másképpen megszervezni, mint a diplomaták százainak évenkint háromheti ülésezésére összeszoritott bizottsági munkálataival. A jobb rendszernek legnagyobb akadályát azonban a pénzügyi nehézségek okozzák és a nagyhatalmak a pénzügyi bizottság minden követelését következetesen visszautasítják. Valószínűleg pénzügyi akadályon hiusul meg a kisebbségi bizottság létesítése is, amely újabb kiadásokkal járna. A bizottsági, tárgyalások között igen érdekes volt a harmadik bizottság tárgyalása, amelyben a leszerelési kérdésről indult meg általános vita. A vita rendkívül kiszélesedett és jelentőségét misem bizonyítja jobban, mint hogy az európai politikai életnek legkiemelkedőbb egyéniségei szálltak síkra benne. Ez kétségtelenül Apponyi Albert grófnak az érdeme, aki rendkívül alapos és általános figyelmet keltő beszédben fejtette ki Magyarország helyzetének tarthatatlanságát. Apponyi és ionos vitája Apponyi megállapította, hogy a leszerelés kérdése igen lassan halad előre, a népszövetségnek idevonatkozó munkája csak helyben- taposásnak nevezhető, épp ezért évr öl-év re fokozottan nő a keserűség bizonyos államokban. Magyarország körül 3000 ágyú és félmillió szurony áll. Ez a helyzet megalázó és tűrhetetlen. Mégegyszer hangsúlyozom, — mondotta Apponyi —, hegy tűrhetetlen. Saját személyemben nem akarnék pesszimista lenni, de hiszen a leszerelési bizottság önmaga is pesszimisztikuSan nyilatkozott az addig végzett munkáról. Nyugaton sikerült a Macdonald-iéle genfi pro- tokoHum helyett az úgynevezett regionális szerződésekkel eredményt érni el, keleten azonban ez a kísérlet sikertelen maradt. Sajnálatos, hogy a magyar kormányt nem hívták meg az erre vonatkozó előzetes tárgyalásokra, holott ez célszerű lett volna, mert ezáltal sok kérdés meglodása könnyítve lett volna. Magyország és szomszédai közötti szerződésekben nem a jogforma a legfontosabb, hanem bizonyos előzetes kérdések rendezése. A problémát nem ott fogták meg Géniben, ahol kellett volna. Mindazonáltal a magyar kormány, ahol ®®ak szerét tehette, hozzájárult a világbéke közremunkálásábau és már alá is irta, vagy legalább is legközelebb aláírja Géniben a nemzetközKdöntölirás- kodás statútumainak 36. cikkét, az ugyBriaud beszél nevezett fakultatív záradékot minden fen- tartág nélkül, mindössze csak a viszonosságot kötvén ki. Ha a szomszédállamok ugyanezt megteszik, úgy megvalósulnak azok az előfeltételek, amelyek alapján Magyarország hozzájárulhat bizonyos szerződéstípusok pa,rálátásához. . Apponyi! feszült figyelemmel hallgatták végig a delegátusok. Különösen mély benyomást tett a fakultatív záradék aláírására tett bejelentése. Apponyi után Benes csehszlovák külügyminiszter szólalt fel, aki Apponyinak válaszolva vitatja, hogy nem speciális régiókat vettek tekintetbe akkor, amikor ama szerződéstípusokat megállapították. Ami az államok közötti nehézségeket illeti, megengedi, hogy egyes nemzetek között, így például Magyarország és szomszédai között nehézségek állhatnak fenn, de éppen azért van a népszövetség, hogy ezekkel a nehézségekkel foglalkozzék és azokat kiküszöbölje, ő egyébként, optimista. Nem hiszi, hogy a nehézségek túlságosan nagyok lennének. Azon a véleményen van, hogy ha a felek összeülnének és tárgyalásba bocsátkoznának a népszövetség szellemében, akkor ezeket a nehézségeket el tudnák hárítani. Politisz görög delegátus vitába bocsátkozik Apponyival. Hangsúlyozza, hogy a leszerelés kérdése összefügg a biztonság kérdésének helyes megoldásával. Azt a tételt fejtette ki, hogy előbbre való a regionális szerződések megkötése, mert azután sokkal köny- nyebb megegyezni az úgynevezett, előzetes kérdésekben, mintha fordítva járnának el. Az Apponyi által említett módszer rendkívül kitolná a leszerelés kérdésének megoldását. A kifejlődött vitában még Guerero rámutat arra, hogy a leszerelésre vonatkozó kötelezettség a népszövetség egyezségokmányának 8. paragrafusában szerepel. Apponyi Albert gróf erre megjegyzi, hogy ez a kötelezettség nemcsak az egyezségokmányban, de már a békeszerződésekben is bennefoglaltatik. Magyarország sohasem irta volna alá a. békeszerződést, bármilyen lerongyolódott és kétségbeejtő állapotban is volt, ha a békeszerződés nem mondta volna ki ex- pressig verbis, hogy a legyőzöttek leszerelése csak előjátéka az általános leszerelésnek. * Berasdorff gráf és Paul Boncon? megegyezésre jutottak A delegátusok nagy meglepetésére és egyúttal nagy örömére csaknem teljes megegyezés jött létre Berasdorff gróf és Paul Bon- cour között. Berasdorff gróf azt követelte, hogy az előkészítő leszerelési bizottság egybe- hivásával kezdjenek hozzá a leszerelés fokozatos megvalósításához. Paul Boncour teljes hozzájárulását fejezte ki a leszerelési bizottság mielőbbi egy behívásához, amelynek határidejét olyan nagy és szenvedélyes figyelemmel várják. Ennek az előkészítő bizottságnak csak az volt a feladata, hogy a leszerelési konvencióra sémát dolgozzon ki és ezt a. konvenció-sémát a legrövidebb időn belül el kell készíteni. Paul Boncour kifejtette, hogy a genfi prolokolTum kikapcsolása után milyen mértékben emelték Locarno és a következő munkálatok a biztonság érzését és szó szerint a következő kijelentést tette: — Ettől kezdve és a jelenleg elért részleges biztonság alapján most már végre kell hajtani a liaöi felkészülődés részleges leszállítását. Lecsap a villám Ekkor csapott le a villám. Paul-Boncour éppen beszédének végén tartott, amikor Cushendun lord a tanács üléséről átjött a bizottsági ülésre és még hallotta a francia delegátus zárószavait. Rögtön szólásra emelkedett és bejelentette, hogy sokkal jobb lenne, ha a leszerelési bizottság egybehivásának dátumát, még inkább a leszerelési konferencia dátumát nem állapítanák meg olyan közeire, hanem a terminus megállapítását inkább a leszerelési bizottság elnökére bíznák. Nagy részletességgel fejtegette, hogy milyen kényelmetlen helyzetek állottak elő régebben, miként ijesztették el Amerikát a leszerelési munkálatokkal azáltal, hogy olyan bizottsági tárgyalásokat hoztak létre, amelyek nem voltak kellőképpen előkészítve. Beszédének végén végre kirukkolt az igazsággal. Kijelentette, hogy az angol—francia tengeri megegyezés nem nyerte meg az összes érdekelt államok tetszését és már ebből az egy okból is szükséges, hogy ne hirtelenkedjék el a dolgot. Cushendun ezután magáévá tette Briand érvelését s a francia—angol megegyezés veszélyeztetését azokra hárította, akik a kompromisszumban mindenféle titkos megegyezést, kerestek. Szinte' felháborodva vetette fel a kérdést, hogy tulajdonképpen milyen diplomáciai módszerekét lehessen alkalmazni a nehézségek kiküszöbölésére, ha egy ilyen hosszú tárgyalások után létrejött egyezményt is a kritikusok rosszhangu kórusa fogad. Figyelmeztet arra, hogy nemzetközi kérdések elintézésében tekintetbe vették a francia és német választást, most az amerikai elnökválasztás és az angol parlamenti választás áll küszöbön, éppen ezért szükséges, hogy a leszerelési konferencia határidejét kitolják. A Journal de Génévé Apponyi beszédéről Getif, szeptember 13. A Journal de Génévé kiemeli Apponyinak a tegnapi bizottsági ülésen tett ama bejelentését, hogy Magyarország elhatározta ‘ a fakultatív záradék aláírását. A záradék — Írja a lap — tudvar lévőén a kötelező döntőbíráskodásról szól. Apponyi annak az óhajnak adott beszédében kifejezést, hogy Magyarország lépését kövessék a szomszéd államok is. A Journal de Génévé megállapítja, hogy tényleg Magyarország az első a közép- európai államok sorában, amely rászánta magát arra, hogy a maga részéről a nemzetközi viszonylatban felmerülhető minden jogi természetű ellentétet kivétel nélkül a döntőbíráskodás alá bocsásson. Döntőbíróság a Rajnánál! Pdris, szeptember 13. Örvendetes megállapítani, hogy milyen komoly tárgyilagossággal kíséri az egész párisi sajtó a kiüritéa kérdésében megindult genfi tárgyalásokat A polémiának egyetlen hangja sem hangzik már el, ellenkezőleg az a törekvés nyilaiké zik meg, hogy a tárgyalófeleket megértsék és a lehetőség szerint segítségükre legyenek. A francia sajtónak ez az újabb állásfoglalása a legszebb reményekre jogosít a tárgyalások kimenetele iránt. Ez különösen a biztonsági garanciákra vonatkozó vitában áll fenn, amely kérdést a párisi sajtó jelentései szerint a hatok bizottságában újból felvették Pertinax az Echo de Parisban még néhány részletet közöl a hatok konferenciájának első üléséről. Amikor a birodalmi kancellár kifejtette azt a német tézist, hogy Németország a békeszerződés értelmében és kötelezettségeinek, pontos teljesítésével formális jogigényt szerzett a rajnai teralet kiürítésére, Cusihenduu lord angol delegátus felemelkedett és így szakította félbe Müller fejtegetését: — A jogi kérdésekben soha sem egyezünk meg. Ezért célszerűbb lesz, ha teljesen kikapcsoljuk őket és azonnal áttérünk a. gyakorlati munkára. Inkább azt kellene megkísérelnünk, hogy egy minden felet kielégítő megoldást találjunk. Ezzel kapcsolatban azt ajánlotta, hogy egy szervezetet, bizottságot, vagy valami ilyesfélét alakítsanak, amely végezze el a szükséges előtanulmányokat a Dawes-terv reformjára és a német adósság egy részének esetleges mozgósítására vonatkozólag. Nem szabad megfeledkezni a szövetségközti adósságok tőkéjéről sem, amely ügyben Németországnak azt a hiteiét, amelyet az Egyesült Államokban élvez, nagyon jól lehet felhasználni. Franciaország és Belgium ezt az ajánlatot azonnal elfogadta. Az olasz delegátus precíz instrukciók hiányában fenntartotta feleletét. Müller kancellár azonban döntését csak csütörtökön közli, amennyiben egyáltalában nincs ínyére, hogy a kiürítés és a re- paráciők között még csak látszólagos kapcsolat is legyen. A vita második része a biztonsági garanciák kö.lil forgott, amelyek Németországnak a rajnai terület kiürítése után nyújtania kell és ebben a kérawü,en a többi párisi lap, mint a Petit, Párisién, a Matin, s a Petit Journal is megerősíti, hogy tényleg újból felmerült Paul-Boncour régi eszméje a de- miinanzált rajnai terület állandó ellenőrzéséről, csakhogy uj formában. Ez az ellenőrzés szükséges, iri.; Sauerweln a Matinben, mert egy napon minden rosszakarat nélkül kis incidensek é elő, amelyek hoszszu vitákra és viszálykodáskor a vezethetnek a kormányod között, ha egy elismert tekintélyű fórum ’ "zbe nem avők-ozik. Ennek az ellenőrzésnek azonban, amint Marcell Ray a Petit Journalban kijelenti, olyan formája lesz, hogy a német nemzeti érzést többé nem fogja sérteni. Pertinax az Écho de Parisban már azt is elárulja, hogy milyennek tervezik ezt az ellenőrzést. Ez az ellenőrzés — és ez benne az egészen újszerű — a rajnai határnak nemcsak német, hanem francia oldala felett is felügyeletet gyakorol és a döntőbíróság egy fajtáját jelenti. Franciaország és Németország egyenlő mértékben alája lesz rendelve tekintélyének és Németország épp úgy képviseletet nyer benne, mint Franciaország. Ha a hatok bizottságának csütörtöki ülésén Müller kancellár elfogadható ajánlatokat tesz, amelyek további tárgyalások alapjául szolgálhatnak, úgy Briand már csütörtökön délben egy órakor Parisba utazik, hogy pénteken reggel személyesen tegyen jelentést a. francia minisztertanácsnak és újabb instrukciókat szerezzen be. A külügyminiszter mindenesetre elhatározott arra, hogy a tárgyalásokat siettetni fogja. London, szeptember 13. Pertinax a Daily Telegraphban hosszabb tudósítást ár a rajnai terület, kiürítésének kérdésében megA magyar intelligen- Vflnnfl PJCi cia nélkfilözfaetellen Acjglfüh ültül barátja lesz a *" niiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiüiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii —WBWWWWBHMKWWWimB MH1 8BAZÍA HOTEL BRISTOL Legjobb hirii, elsőrangú, fényűzően berendezett szálló — Bécsi és magyar konyha — Komplett penzió szobával 35 lírától — Tulajdonos: Rudovíts Vilmos —. { — — | — Összes szobákban hideg-meleg vízszolgáltatás — 1 — — | —-
