Prágai Magyar Hirlap, 1928. szeptember (7. évfolyam, 199-223 / 1826-1850. szám)
1928-09-14 / 210. (1837.) szám
4 1928 aaftptembftr 14, pfetA <PaSGM-MAGfaSR-HlRLAT» indult táa^yalásokről. A tárgyalások gyaikor- latSbb fordulatot vettek, mint. ezit Uteddiecn este várták. Kedd óta az a fontos gondolat merült tel, hogy bázottságót a laiki latnak, atnaedy a kiürítés problémáját a reparáció* íterdéseel kajposolarifban vizsgálja meg és megkísérli, hogy az ellentétes felfogásokat összeegyeztethesse. Megtartották a hatok konferenciájának második ülését Géni, szeptember 13. A natoK Kameren- diájának első ülése kedden délután volt Cnshendun lordnak a Hotel Beán Rimáéban lévé szállásán. A konferencia nagy érdeklődéssel várt folytatása csütörtökön délelőtt pontban tíz órakor kezdődött meg újból Cushendun lord genfi lakosztályában. A vendéglátó angol államférfin kiTÜl Brxand küIügyminásztM‘, Müller kancellár és Schubert illamtítkár, Adaesi japán nagykövet és A Genfből elutazott Hymans belga külügyminiszter helyett Moncheur belga követ vett részt a tárgyaláson, amely két és negyed órán át tartott és negyed egy órakor végződött. mert Briand már az egy órakor induló párisi expresszien elhagyta Géniét, hogy pénteken résztvegven a francia miniszter- fanács ülésén. Ous'beudun hoteljét elsőnek Müller és Schubert hagyta el, akik közölték a várakozó újságíróikkal, hogy a tárgyalások vasárnap fognak folytatódni, Briand szombaton este érkezik vissza. Franciaországból. Ebből arra lehet következtetni, hogy a mai megbeszélések nem vezettek a. tárgyalások megszakítására. hanem azok tovább fogmaik folytatódni. A megbeszélésről a következő hivatalos kommünikét adták ki: Ma délelőtt tartották meg a tervezett közös megbeszélést, amelyen a vitát folytatták. A tárgyalás folyamán az a nézet alakult ki, hogy egyes pontok még további megfontolást igényelnek. A tárgyalásokat ezért vasárnap délelőtt fél tizenegy órakor folytatják. Amint hivatalos helyről közük, Müller kancellár nem utazik Berlinbe, mert a német delegáció állandó kapcsolatban áll a birodalmi kormánnyal. Közelebbi részleteket a tárgyalásról, amelyen a kancellár változatlanul kitartott álláspontján és megfor- mnlázott javaslatokat nem terjesztett be, ez- idősrerint nem lehet megtudni. A romái delegáció kívánsága Géni. szeptember IS. A román delegáció közölte a főtitkárral abbeli óhaját, bogy aa optánsk érdest ne vegyék tárgyalás alá. a népszövetségi tanácsban szeptember 2(bika előtt. Péíkérvény a legfelsőbb közigazgatási bírósághoz az őslahok illetőségi és állampolgársági ügyében Irta: Gergely Albert ár. zonyitására felhozott érvek tanulmányozására szükséges. Bőven és alaposan ki vannak fejtve kérvényemben és mellékletében az indokok, melyek a jogi tévedést igazolják, de* mert e tévedés főként az 1886:XXII. te. 10. paragrafusába kapaszkodik és tagadja a hallgatólagos illetőség szerzését, ennek világos megdöntésére itt a nyilvánosság előtt két indokot emelek azokból ki. Az 1886:XXII. te. indokolása kiemeli, hogy „az illetőségnek az 1836:XXII. te. 10. paragrafusa szerint hallgatólag és automatíoe való elnyerését a megszerzés megkönnyítése végett" vette fel a törvénybe. És maga a törvény a 10. paragrafus címéül kitette, bogy az „Illetőség hallgatólagos megszerzése* és ez csak a 10. paragrafusra szól, ami azt is igazolja, hogy e paragrafus semmiféle más paragrafussal nem áll összefüggésben és nem áll ellentétben. Ezek — a legfelsőbb közigazgatási blr<V ság fentjelzett határozata szerint is — tehát feltétlenül törvénybe vésett jogszabályok* amelyek magyarázatra nem szorulnak, ám ha! a jogmagyarázatból (a hermementikából)’ könnyű feladatra vágyik az utókor, akkor ennél könnyebb rébust nem talál a jog terén, mert e megörökített törvényi kifejezések fél- reérthetetlenek. „Hallgatólagos*, „automatikus* és „meg- könnyitett* nem lehet valami, ha azt előzetes engedélyhez, felvételhez, megadáshoz, magyarázathoz kötik. Ezt a világ minden nyelvű jogászai csak igv értelmezhetik * ha a csehszlovák jogászok a "belátás dicskoszoruját ezúttal is elhárítják maguktól, nem marad más hátra, mint a világ fóruma, a népszövetség nemzetközi jogászai előtt újra felvenni a panaszt, amit a jubileumi évben talán mégis csak s^ebb volna önként elkerülni. Az élet misztériuma egy angol tudós nagyjelentőségű felfedezésében Mesterségesen fogják előállíthatni az ideg- és izamsejieket? Munkács, szeptember 13. Amióta a lex-Dérer napvilágra jött, azóta nyugszik a magyar pártok panasza a népszövetségnél a Magyarországtól idecsatolt terhietek őslakosságának az illetősége és állampolgársága dolgában, pedig ezirányban a közigazgatási praxis azóta nemcsak nem enyhült, hanem állandósítva annyira megromlott, hogy as már tovább tarthatatlan. Aa őslakosságnak alig 10—15 százaléka juthat e praxis mellett illetőséghez és igy állampolgársághoz; az elbocsátottak, a nyugdíj- nélküliek. a minden polgári jogoktól megfosztottak, a hontalanok száma ijesztően szaporodik. Számtalan hírlapi cikkel, fellebbezéssel, panasszal próbálkoztak már felvilágosítani a közigazgatósági hatóságokat, hogy az e téren meghonosított praxisuk nyilvánvaló jogi tévedésen nyugszik: mind hiábavaló, meddő munkának bizonyult. 1927 szeptember 8-án az alkotmánytörvény 115. paragrafusában biztosított kérvényezési jognál fogva a legfelsőbb közigazgatási bÍrósághoz fordultam, kérve, hogy e köz- igazgatási praxis alapjául szolgált 8404—1922, 3029-1923 és 16455—1923. számú döntvényeit vigye be teljes ülésbe és a kérvényemhez mellékelt ama válasz alapján, melyet a kormánynak a népszövetségi panaszunkra adott észrevételeire benyújtottunk, állapítsa meg, hogy e döntvényei jogi tévedésen nyugodnak és ennek folytán hatálytalanítsa azokat és mondja ki, hogy a trianoni békeszerződés 61. cikkében az állampolgárság kritériumául felállított 1910 január 1-je előtt megszerzett illetőség megállapitásánál az 1886: XXII. törvénycikket és az erre vonatkozó 1910 előtti magyar közigazgatási bírósági jog- gyakorlatot, mely főleg a 19—1897, 066—1897, 204—1898 és 2693 1907. számú elvi jelentőségű döntvényeiben nyert kifejezést, kell csak figyelembe venni úgy, ahogy azok szólnak. Ezzel egy csapásra minden újabb törvény alkotása és rendelet kibocsátása nélkül, a rendes és törvényes mederbe terelődnék, a szlo- venszkói és ruszinszkói őslakosok illetőségi és állampolgársági ügye és megteremtődnék az őslakosok illetőségi és állampolgársági megnyugvása. Erre a kérvényemre máig sem kaptam feleletet, elintézést, de a legfelsőbb közigazgatási bíróságnak legutóbb kikézbesitett 25769—1927. szám alatt hozott határozata egy általa el nem ismert, de már 1910 január 1-je előtt megszerzett illetőségre vonatkozólag arról győz meg. hogy beadványomat, ugylátszik, nég előadónak sem osztották ki, annál kevésbé vitték be a teljes ülésbe, mert ha ez megtörtént volna, kizártnak tartom, hogy a legfelsőbb közigazgatási biróság ezt a határozatot meghozta volna, mert a felsorakoztatott érvek és bizonyítékok súlya aaltt feltétlenül belátta volna jogi tévedését és ama végzetes, dönté- -eif hatályon kőül helyezte volna. Ezen most, hozott határozatának indokaiban a következőket mondja a legfelsőbb köz- igaigatájyj bíróság: „Az .1886:XXII. te. 10. paragrafusa ugyan önmagában véve megengedné a panaszban védett törvénymagyarázatot., azonban ez a magyarázat — amint azt a legfelsőbb közigazgatási biróság fenti 3029—1923. számú döntvényében levezette — ugyanezen törvény más rendelkezéseivel ellentétben lenne, amelyekből nyilvánvaló, hogy e 10. paragrafus esetében az illetőség megszerzéséhez azon kifejezett nyilatkozatra van szükség, hogy a község felveszi kötelékébe azt a személyt, akinél az idézett 10. paragrafus feltételei be vaunak töltve. Amikor a panasz a volt magyar köz- igazgatási biróság judikaturájára hivatkozik, elnézi, bogy ez a judikatura — nem lévén jogszabály jellegű — semmiképpen nem korlátozza sem a közigazgatási hivatalokat, sem pedig a legfelsőbb közigazgatási bíróságot azok törvénymagyarázó jogában". Ezen indokkal igazolja a legfelsőbb köz- igazgatási bíróság, hogy jogi tévedését ezidő- szerint még nem revideálta. Ezért megragadom ezt az alkalmat arra, hogy a nyilvánosság előtt kérjem a tisztelt legfelsőbb közigazgatási bíróságot, hogy 1927 szeptember 8-án elküldött kérvényemet és ennek mellékletét mielőbb tanulmányozza át, abban ki van fejtve, hogy az 1886:XXT1. te. 10. paragrafusa e törvény semmiféle más rendelkezésével nincs és nem is lehet ellentétben, hogy a magyar közigazgatási biróság döntvényei nagyou is észszerüek, a mai viszonyok befolyásától teljesen mentesek, mert hisz 1910 előtt ezek még álomban sem jelentkeztek, és hogy az 1910 január 1-je előtt már megszerzett illetőségnek ma nem a megadását, hanem csak a megállapítását kérik az őslakosok, ehhez pedig nem kell törvénymagyarázat, hanem kon- statálasa annak, bogy az 1910 január 1-je előtti 1886:XXII. te. meghatározásai akkor — az akkori joggyakorlat szerint is — betöltettek. Itt még csak azt a fenti határozatban kifejezett jogi tévedését kell demonstrálnom, hogy a volt magyar közigazgatási bíróság ju- dikaturája nem jogszabály jellegű, mert az 1886:XXVI. törvénycikk 21. paragrafusa kimondja. hogy a döntvényeiben foglalt elvi jelentőségű megállapításait mindaddig követni kötelesek a magyar közigazgatási biróság tanácsai és az alsóbb közigazgatási hatóságok, mig azokat újabb ülésá határozattal maga meg nem változtatja. Már pedig ezeket mai napig sem változtatta meg. A törvényben felállított ezen tétel csak jogszabály, az ez alapon gyakorolt döntvény alkotási jog tehát, jogszabályon nyugszik és igy nemcsak jogszabály jellegű, hanem maga is jogszabály. A tévedések belátása általában becsületes emberi tulajdonság, * jogi tévedések kijavítása pedig dteskoszorut von ama testület nimbusza raj mely azt megteszi. És a több mint egymilliós néptömeg nyomasztó helyze- Anumdsen emlékszobái, lének megszüntetése nemcsak emberi szem- melyet most készít Hsakon Prolicb finn sr.obrá«z- pontból, hanem az állam érdekében is megér- művész. A szobrot, a kaliforniai Leng Bea eh város clemli azt a fáradságot, moly a jogi tévedés bi-i norvég múzeumában állítják ki. London, szeptember 13. Az a hír, hogy Doouans, a londoni egyetem tauára a Britt Associátion ülésén az „Élet Misztériumáról" tart előadást, szakkörökben szokatlan érdeklődést vonzott, mert a beavatottak tudták, hogy a londoni egyetem európai hirü tudósa Hil.l tanár angol fiziológus kutatásait fogja ismertetni, a-okai a kísérletieket és eredményeket, melyekről a tudományos világ oz élet mechanizmus végső problémáinak kor- 8 zoknik aló jelentőségű megvilágítását és megoldását várja. Donnams tanár előadása valóban teljes mértékben kiérdemelte a hozzáfűzött várakozást. HilJ tanár újabb kutatásairól beszélt, melyek az étet és halál határterületén mozognak. Hill az ideg- és izomsejtek vizsg&atV' során jutott el ahhoz a megállapításhoz, hogy eteknek a sejteknek organikus alkata chémodánamikus. Ez szolgáltatja az emberi test alkategységének az oxigént, ez idézi elő az oxidációt, és tartja fenn általa a életet. A szervezeti egység, a molekulaalkat természetszerűleg hajlik a szétesésre és menthetetlenül belefoszhana a biokémiai káoszba, lm külső ingerek nem táplálnák és nem tartanák életben. A sejt állandóan oxidációt követel, hogy megtarthassa molekulaalkatának szervezeti egységét. Az élet gépszerűsége igy lényegesen különbözik a pusztán mechanikus gépszerűségtől. Időelőtti lenne már most arról beszélni, mennyire lehet általános érvényűvé szélesíteni ezt a megállapítást. Donnans tanár mégis, már mos.t meg van győződve arról, hogy megállapításai. általános érvényűek és a. tudomány töHénetében ezúttal első ízben közelitik meg, hsa kissé ködösen is az élet és hálál állapot közötti különbséget, és ezáltal közelvhs- a.s élet tül aj dónk épen* értelmének és lényegének megértéséhez. Donnans tanár meg van győződve továbbme- nően arról is, hogy a sejt kitartó és finom analízise az élet szervezetének olyan megismeréséig fog vezetni, amely tehetővé teszi, hogy laboratóriumokban állíthassák elő az élő sejtet. Donnans tanár, aki egész előadását Hill tanár beláthatatlan horderejű vizsgálati eredményeinek és hipotéziseinek ismerteié' sének és méltatásának szentelte, fejtegetéseivel nagy figyelmei1 kelteál és mély benyomást tett hallgatóságára. Donnams tanár az egyik elismertem legkiválóbb fizikusa, metejnatikusa és fiziológusa Angliának s maga az a tény, hogy Hill tanár mellé állott, kellőképen alátámasztja az étet lényegéről felállított uj tudományos hipotézist. A lerakás az őszi divatban Aki ifuigyeJiamnuell kisérte a női divat váltom- líiait a ÖJejgrutóibbi évefkíhetn, az m)egá®apitihai(j.ai, ih agy a tnlgazdaig irányzat tóteltéít vesztette és egyszerűség vált a női divat urálik odó vonásává. .Ennek az egyszerűségnek keretében is sok változatosságot, szint, vonalat, apró, nem kirivó diszt lehet adni, anélkül, hegy a nemes egyszerűséget sérelem érné. A díváit irányítói kíjfogytótatiliainok ilyen, ez egyszerűség keretét meg nem bontó nulhadüsziité- eekbetn. A legközelebbi őszi divat, a lerakások jegyében áll. amelyek tényleg gazdaggá teszik a ruhát bárnr 7 egyszerű is az vonalaiban. A lerakások divatja annyira hódit, hogy ma már a reggeli- és háziruhán, még a pijamán is alkalmazzák. nem is szólva a froffőrruháról, valamint a délutáni, látogató és esti ruhákról, amelyeken egyszerűen elengedhetetlen. A lerakásnak az az előnye, hogy mindenféle anyagi í jól alkalmazható. Legszebb és legmuimó- sabb természetesen a vékony anyagokon, mint a zsorzsetten, a kinakreppen és a többin. de jól mutat és beválik a középvastag selymeken is. mint a marokkó-kreppen, a mongolon és a krepp- szaténon is. A. lerakások mindezeket az anyagokat, gazdagabb á teszik, úgy. hogy a lerakások alkalmazása esetén semmiféle anyag sem kelthet egy- hangú benyomást. Különösen előnyös a lerakás a fényes selymeknél. amelyek a jelenlegi őszi divatban uralkodó anyag lesznek, s amelyek a lerakások által igen változatos fény- és szinhatást adnak majd a ruháknak.. A mostani divatban szabály az. bogy nem az egész toaletett. látják el lerakással, hanem csak egy részét, akár a felsőrészt, akár az alsórészt, vagy pedig a ruhának csali egyik-másik, az alak szerint jelentős részét. Az egyszerű lerakást gyakran az úgynevezett passepoi 1 -h a tássa 1 cserélik fel. Ennek az a módja, hogy alá raknak, és bedolgoznak vékonyabb zsinórokat, miáltal n ruha olyan jelleget kap. mintha egészen sajátos módon készült lerakással volna díszítve. Ezt a módszert, amelynek hatásö^ volta másként nem is érhető el, különösen nehéz krepp-szntin és hozzá hasonló anyagoknál alkalmazzák. I dSmm ___S mm faiskola éa kertéssetl üzem, tulajdonos Czobor I TO jFSft H B ™ ^ Béla* Sariuilcy-Kajsa ppa. Zbehy, z. Nitra. fii SSS D twS Szállít gyümölcsfákat legjobb minőségben, minden fajtában f 8 formában, úgyszintén díszcserjéket és évelő növényeket. Arieovzék kívánatra ino-ven és bérmentve.
