Prágai Magyar Hirlap, 1928. szeptember (7. évfolyam, 199-223 / 1826-1850. szám)

1928-09-02 / 200. (1827.) szám

Veni Sancie! (V.) A Veni Sarucí© több ma nekünk, mint régen.te volt, nemcsak egyszerűen az iskolába sereg lő gyermekihadseregnek és a szülőknek izgalma, nemcsak a komoly .isko­lai munkának, az életre való előkészülés­nek nevezete-s határnapja, hanem a magya.r jövendőnek megvetése, komoly és bensősé­ges magunkbaszállás nagy alkalma, amikor szülőnek, gyermeknek meg kell fontolnia azt, hogy nemcsak egyéni kiképzésről, ha­nem egy gyönyörűséges, kitemebélyescdett nemzeti kultúra birinkálloniá nyárnak Pein- ta.rtá sáról és továbbfejlesztéséről van szó. A természet nem ismer megállást, panta rei, m indén , mozog és átalakulóban van, mon­dotta a görög bölcselő és az a kulimra, mely (megáll . és a fejlődés egy bizonyos fokán megmerevedik, nem alkalmas arra, hogy egy nemzetnek tápláló, életet ad!6 gyökere legyen. A történelem nagy példákkal iga­zolja ezt. Gondoljunk csak a dicsőséges bizánci kultúrára, amely egykoT beragyogta egész délkeleti Európát, ma már csak em­léke maradit meg, amely hideg pompájával most is imponál, de nem melegít, nem lel­kesít és egyetlen népnek lelki állományát nem teszi. Amikor ennek a kultúrának fej­lődése megállott, az egykor oly hatalmas bizánci császárság népét az első keleti ro- ihaim megdöntötte és leigázta, a Hagia Gophia onmára a kereszt helyett a félhold került. Amikor pedig a Korán maradj szel­leméhez makacsul ragaszkodó törölő kulin- : ra is elmaradt fejlődésében a modern idők követelményeitől, akkor Törökország sorsa is megpecsételődött és az egykor hatalmas ozmán nép a beteg ember sorsára jutott. Csak most igyekszik Kernal korszaka száza­dok mulasztását helyrehozni, amikor radi­kális intézkedésekkel szakit a múlt ősöké - vényeivel és a török nép kultúráját nem­csak külsőségekben, hanem belső tartalmá­ban is az uj idők mj követelményeihez igyekszik szabni. A történelem tehát szá­mos példán igazolja, hogy a fejlődésben nem lehet megállás-és amelyik nemzet ezt az igazságot nem veszi figyelembe, az v.isz- szamarad és menthetetlenül ki van szolgál­tatva az erősebb, kulturáltabb nemzetéi-: hegemóniájának. A kisebbségi nép sorsa, jövendője azon 'fordul meg, hogy milyen kulturális fokot tud biztosítani magának. Tudjuk, tapasztal­tuk, hogy a kultúra megszerzésének és fej­lesztésiének lehetősége rendkívül megnehe­zedő ti mi reánk nézve, de ez egyáltalán nem ment fél bennünket a fokozott munka köte­lessége alól. Ma valamennyi kisebbségi szü­lői háznak az iskola templomává kell ma- gasztosodnia, amelyben atya és anya mint a nemzeti kultúra papjai, prédikátorai ültetik el gyermekeik lelkiében azokat a megbe­csülhetetlen kincseket, amelyeket ők is a múltból hoztak szent örökségképpen maguk­kal Nekik kell gondosan őrködniük azon,, hogy a gyermek fogékony,, éppen azért jó és iroesz befogadására egyaránt 'képes lelké­ben kiegyensúlyozódjék az az ellentét, mely esetleg a nemzeti kultúra hagyományai és az iskolai oktatás körött felmerül. Nem ar­ra gondolunk, hogy a gyermek lelkét déli- bábos, fantasztikus képekkel töltsük meg, eftég, ha az igazságot megismertetjük vele azt az igazságot, amelyet ma már az égés? nyugat felismert és elfogadott, hogy a ma­gyar kultúra éppen olyan nemes és meg­becsülésre érdemes része az egyetemes em­beri kultúrának, mint bármely nyugati mér kultúrába, hogy erő, szépség és idealizmus Achmed Zogut nagy ünnepélyességgel ma proklamálták Albánia királyává Az Achmed Zogu házassága körül lelmerütí akadályok miatt halasztódott a proklamáció — Komáinak is királyi koronát Urnáinak fel Paris, szeptember 1. A Malin szerint Zogu királlyá proklamálása azért szenve­dett halasztást, mert házassági terve elé sok akadály gördült. Achmed Zogu ugyan­is Giovanni királyi hercegnőnek, az olasz király harmadik leányának kezét kérte meg, az olasz király azonban még nem adott határozott választ, mert csaknem egy esz­tendeje annak, hogy szinte formális ígére­tet tett Boris bolgár királynak. Mussolini miniszterelnök melegen támogatja Achmed Zogu házassági tervét. Miláné, szeptember 1. Az albán alkot­mányozó gyűléstől az alkotmány reformjá­ra kinevezett bizottság végre az egész Al­bánia területén megnyilvánult követelések nyomására elhatározta, hogy Achmed Zogut a királyi székre emelik. A királyi prokla­máció ma ment végbe nagy ünnepélyessé­gek között. Amikor a nemzetgyűlés ki­mondta a királyság intézményének beve­zetését és a koronát Achmed Zogunak aján­lotta fel, 101 ágyudörgés hirdette a nagy eseményt. A nemzetgyűlés küldöttsége azonnal Achmed Zugához járult, hogy hódo­latát mutassa be az uj monarchának. Zogu ezután ünnepélyes menetben vonult le vil­lájából a nemzetgyűlés épületébe és le­tette az uj alkotmányra az esküt. Albánia népe mámoros örömben ünnepel és az ün­nepségek három napon át tartanak, tehát hétfőn este érnek réget. Achmed Zogu a ITI. Skander bég nevet vette fel. Páris, szeptember t. A Le Maiin kon­stantinápolyi jelentése szerint Kemal MusztaSa pasa politikai barátainak sürgető kívánságára elhatározta, hogy Törökország királyává kiáltatja magát. Moszkva válaszolt a Menü-paktum aláírására invitáló francia jfmvzékre Harmincnégy állam csatlakozott a paktumhoz — I kínai nacionalista kormány is meghívást kapott Moszkva, szeptember 1. A szovjetkor- mány nevében Litvinov aláírásával tegnap nyújtották át azt a feleletet, amelyet a szov­jetkormány a Kellogg-paktum aláírására vo­natkozó francia jegyzék tárgyában elkészí­tett. Az orosz jegyzék rámutat arra, hogy a szovjetkormány már régen a háboruellenes paktum akciójának megindulása előtt a hatal­makhoz azzal az ajánlattal fordult, hogy két­oldalú szerződésekben ne csak a támadóhá- boruról, hanem a háborúnak minden fajtájá­ról mondjanak le. Apnak az álláspontnak részletes kifejtése után, amelyet a szovjet- kormány a Kellogg-paktum ügyében elfoglal, a jegyzék arra a megállapításra jut, hogy a jegyzék­ből hiányzik a leszerelésre vonatkozó köte­lezettség, már pedig ez a háború megveté­sének ég a béke biztosításának egyetlen ha­tásos eszköze. A bábom tilalmának formulázásához is egész sor klauzulát csatoltak, amelyeknek az a cél­juk, hogy már eleve kizárjanak mindeu olyan elemet, ami a béke fentartásához való köte­lességre valamennyiben is hasonlítana. A szovjetkormány mindeme meggondolások ellenére is kész arra, hogy a paktumot alá­írja, amennyiben a paktum objektív módon a hatalmakra a közvélemény előtt mégis bizonyos kötelezettségeket ró és a szovjet- kormánynak ismételten lehetőséget nyújt arra, hogy a paktumban résztvevő vala­mennyi hatalomnak újból felvesse a lesze­relés kérdését, amelynek megoldása az egyetlen hatékony garancia a jövő háborúinak elkerülésére. A. jegyzék azzal a kijelentéssel fejeződik be, hogy az orosz kormány, amint a paktum aláírásával járó formaságok befejeződtek, azonnal megteszi a megfelelő lépést a pak­tumhoz való csatlakozásra. Paris, szeptember 1. A Petit Párisién shanghaii jelentése szerint az amerikai kon­zul átadta Wang dr.-nak, a nankingi kor­mány külügyminiszterének a Kellogg-paktum egy példányát. Wang dr. kijelentette, hogy a minisztertanács fog a csatlakozás kérdésében határozni. A kínai sajtó véleménye szerint a meghívás egyúttal a kínai nacionalista kor­mány hivatalos elismerésének kifejezése. A' japán sajtónak ugyanez a véleménye. Lisszabon, szeptember 1. A külügymi­niszter közölte az amerikai követtel, hogy Portugália csatlakozik a háboruellenes pak­tumhoz. Azoknak az államoknak száma, amelyek a paktumot már aláírták, vagy csatlakozásu­kat bejelentették, már 34-et tesz ki. Varsó, szeptember 1. A litván miniszter- tanács elhatározta, hogy legközelebb csatla­kozik a Kellogg-féle háboruellenes paktum­hoz. van benne és a népi élét mély talajából fa- kad, tehát őrök, mint maga a nép. Mutas­sunk rá. hogy a munka volt ennek a kultú­rának leglényegesebb eleme, mondjuk el gyermekeinknek, hogy a Kazinczyak még a börtön sötétjében sem szűntek meg dolgoz­ni, hogy a Zrínyiek tábortűz mellett olvas­gatták Horatiusi és bátran hivatkozzunk ar­ra, hogy a magyar kultúra pionírjai mindig a legnagyobb elismerést vívták ki a fcultur- niépek részéről. Ha a gyermekek azt hallják valahol, hogy Zrínyi, Petőfi, Madách nem voltak magyarok, tanítsuk meg őket, hogy igenis magyarok voltak, mert nem a vér teszi az embert egy nemzet tagjává, hanem a kultúra, amelynek emlőin nevelkedett. Veni S'aucte napján miniden magyar apa és anya tegyen szent fogadalmat, amely a pap Imájával szálljon égnek, hogy gyermekét a magyaT kultúra szeretőiében, megbecsülésé­ben és a magyar kultúra jövőjének bitében neveli. Ha ez a fogadalom a lélek mélyéből szakad fel, ha a szülői munka komoly és el­határozott lesz, akkor nincs okunk a féle­lemre, nem kell amiatt aggódnunk, hogy gyermekeink nem értik meg apáik szelle­mét és .idegenül fognak érezni nemzeti mű­velődésünk elemei iránt. A másik kötelességünk az, hogy a gyer­mekeket a fokozott munka szere leiében kell felnevelnünk. A kisebbségi ifjúság nemzetiségének szörnyű handicapjével ke­rül ki az életbe és csak akkor tudja meg­áll ani a helyét, ha jóval többet tud, jóval többet dolgozik, mint mások. Ma a magyar társadalomnak le kell szoknia arról, ami a .múltban is hibája volt, le kell mondania ar­ról, hogy gyermekeiből „hivatalnok ura­kat", nyomorgó latájnereket neveljen. Sok­szor elmondottuk, hogy nemzeti életünk nagy nyereségét fogja jelenteni, ha érettsé­gizett, diplomás kereskedőink, iparosaink, üzemvezetőink lesznek. Most az élet kény­szerít arra, hogy a jövőben így legyen. Ami régen kuriózum volt, amiről hasábokat ír­tak a lapéi:, az intelligens kézműves ember típusa, legyen az most a magyar élet ideál­ja. A középkor elejének ideálja az aszkéta, a későbbi időké az udtvarttovő lovag volt, legyen a rp agyar élet .ideálja az a dán Pöld- mivelö, akinek szobájában a nemzeti iroda­lom remekeinek könyvtára áll, az az ameri­kai gyári,munkás, aki nehéz fizikai munkájá­nak elvégzése után megmossa kezét és el­megy valamelyik továbbképző egyetem pad­jai közé. Romantikus világban éltünk a múltban, az élet kegyetlen ridegséggel éb­resztett a valóságra, ismerjük fel hát ennek’ az életnek követelményét .és ne féljünk az uj ideáltól, az amerikanizmus típusától. Ma­roknyi népek példája mutatja, hogy a nem­zeti nagysághoz nem szükséges az óriási lé- lek szám és a holland, dán, norvég, svéd nép ötmilliós 1 énekszámával a szellemi és anyagi kultúrában is vitte annyira, mint sok nagy nemzet. A költő látnoki mondása beteljesedett, végigvágott rajtunk az élet kegyetlen kor­bácsa. Fogadjuk meg parancsként azokat a szavait is, melyekben nemzeti köteles-é- günkké teszi, hogy éppen a sors csapásai alatt edzzük meg akaratunkat, neveljük ön­magunkat és mutassuk meg a világnak, hogy vagyunk és leszünk, mert lenni aka­runk. Vagyunk", mert dolgozunk — így ér­telmezzük a descartesi igét. f -------­Na S sxámiNik 20 Mai Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, Á SzlovenSzkÓi és ruszinszkói ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága ÍL, Panská uhce negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: rynltáb™ 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadó­évente 450, félévre 226, negyedévre 114, Főszerkesztő: pOLulKai napilapja Felelős szerkesztő- hivatal: Prága IL, Panská ul 12/IIL — Té­ka vonta 38 Ke. Ejryes szám ára 1*20 Ke DZURANYI LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA lefon:30311.-—Sürgönyeim: Hirlap, Praha

Next

/
Oldalképek
Tartalom