Prágai Magyar Hirlap, 1928. szeptember (7. évfolyam, 199-223 / 1826-1850. szám)
1928-09-02 / 200. (1827.) szám
2 *ppaynaMAGfeAR-HlRliflg PMuagiiagifnTiw A Vöröskő-margitfalvai vasútvonalat „anyagi fedezet" hiányában nem lehet fölépíteni, ellenben a Brünn-pilseni vonal felépítésére van pénz 1 fmráy Silsweasilcával szembeni mostoha bánásmódjának egy újabb bizonyítéka Hikor épHflt fel az uj pozsonyi és kassai pályaudvarokat ? — Tarthatatlan állapot § popsíMkas pályaudvaron, ahol egy hónap alatt egynegyedmilhó utas fordult meg Prága, szeptember 1. A vasúti összeköttetések s általában az egész vasúti hálózat a ■történelmi országokban kétségtelenül sokkal jobban van kiépítve és kedvezőbb, mint Szlovemszkén és Ruszinszkőban. Az uj állam alakulás következtében a helyzet már azért is rosszabbodott Szlovenszkión, miután a prevratig itt kiépült vasúti vonalak túlnyomó része a Budapest felé irányuló forgalom céljait szolgálta s igy most nem felelhet meg a Prága felé irányuló forgalom követelményeinek. De nemcsak ez a változás idézte elő a súlyos összeköttetési akadályokat, hanem az a tény ás, hogy a régi Magyarország közvetlenül a háború kitörése előtt nagyszabású, Szlo- venszkó fejlődő igényeinek megfelelő vasútépítési terveket dolgozott ki, melyek megvalósítását épp a világháború akadályozta meg. ■Emellett a háború és annak utóhullámai következtéiben számos vasúti állomás megrongálódott e a vonalak a legtöbb helyen ki- javitatlanok maradiak — nem úgy, mint a *örténelmi országokban. - Tíz év óta tehát az a helyzet, hogy Szlo- venszkó és Ruszinszkó vasúthálózata nagy átalakításokra szorul s uj vasútvonalak váltak szükségesekké és pedig úgy gazdasági, mint állami, stratégiai okokból. rÁ stratégiai okokat egyhamar tekintetbe is vették a kormánykörök % hozzáláttak a Vysoké-Mito—Miava—Vágujhely-i vonal kiépítéséhez. Ezenkívül megkezdték a Hand- lova—Stübnya-i vonal építését is (azonban oly lassan megy itt az építési munka, hogy belátható időn belül remélni sem lehet a vonal üzembe helyezését). Gömör összeköttetése a Szepességgel életszükséglete az ottani lakosságnak. Ezt paranosolólag megkövetelik a gazdasági viszonyok arra való tekintettel is, mert a gömör-szepesi határmenti bányák- az ezen összeköttetést szolgáló vasút hiánya miatt nem életképesek. A vöröskő-margitfalvai vonal kiépítését a kormány ugyan már tervbe vette, sőt évente nagyobb összeget iis előirányoztak erre a eélra, azonban a vonal kimérésén túl egy lépéssel sem haladt előre a munka, sőt a költségvetésben előirányzott összegek is évről-évre rohamosan csökkentek. óriási társadalmi akció indiult meg e vonal kiépítése érdekében. Az összes keletszlo- venszkói gazdasági érdekeltségek, kereskedelmi és ipari korporációk egységesen próbáltak nyomást gyakorolni a kormányra, hogy ezt a vonalat sürgősen építtesse ki. Azonban mindenütt azzal az indokolással utasították el a jogos kérést, hogy nincsen elegendő anyagi fedezet s épp ezért az építkezésre legfeljebb három év mnlva kerülhet sor. S ugyanakkor, amikor egy ilyen fontos vonal kiépítésére nincsen pénz, jóváhagyta a minisztertanács és a koalíciós nyolcas bizottság a brünn-pilseni vonal kiépítésének tervét. E vonal felépítésére tehát rövidesen sor kerül. Ez a tény ismét csak azt bizonyítja, hogy a prágai centralista kormányzat elsősorban a történelmi országok érdekeit tartja szem előtt e Szlovenszkó mostoha bánásmódiban részesül, dacára annak, hogy a koalícióban ülnek a ludákok, a szlovák agrárok, sőt a vasntügyi miniszter, a cseh iparos- párti Najman iis Szlovenszkó kereskedőinek és iparosainak szavazatait a pártja részére akarja biztosítani, hogy ezzel is megerősítse hatalmi pozícióját. Hol vannak most azok a politikus urak, akik mindenütt és mindenkor azt hirdetik, hogy Szlovenszkő az ő szívügyük? Mit csinál a szlovák néppárt a koalícióban, hogy ezt a mostoha bánásmódot olyan szótlanul eltűri? Novák kereskedelmi miniszter e napokban lent járt éppen ezeken a vidékeken. Saját szemeivel meggyőződhetett arról, hogy mire van szükség© annak a vidéknek, mely valaha virágzó iparvid’ék volt s éppen az ő Szlovenszkót dezindusztrializáló politikája következtében a tönk szélére jutott. A kereskedelmi miniszter ur ismét sok szép Ígéretet tett a küldöttségek előtt, lássuk azonban már végre az ígéretek betartását is: hasson oda, hogy nemcsak a brünn- pilsená vonalat építsék lel, hanem a vöröskő-maTgitfalvait is, amelynek tervrajzai már régen elkészültek, a kimérések máT régen megtörténtek — s csak az építkezéshez kell hozzáfogni. Kiváncsiam várjuk Udr2al nemzetvédelmi miniszter tetteit is, aki a kassai kereskedelmi és iparkamarának s a Gölniovölgye küldöttsége előtt kjelentette, hogy ezt a vonalat még 1929-ben föl kell építeni. Ha végigmegyünk a sziovenszkói vasútvonalakon és összehasonlitjuk azok állomás- épületeinek állapotát a cseh- vagy morvaországi állomásépületekével, ugyancsak azt konstatálhatjuk, hogy a történelmi országokban aránytalanul sokkal többet építkeztek és renováltak tiz év alatt, miint Szlovenszkón. Szlovenszkó fővárosának, Pozsonynak pályaudvara már egyáltalában nem felel meg & mai óriási forgalomnak. Ugyanez vonatkozik Kassára is, ahol ugyan állandóan toldoznaik-foltoznak, ahelyett, hogy ott is egy modern pályaudvart építenének fel. A tátrai idegenforgalom az elmúlt években hihetetlenül emelkedett. A nyári szezon alatt százezrekre rag a turisták és fürdő- vendégek száma, akik a poprádffelfcai pályaudvaron szállnak le s onnan villanyossal vagy autóbusszal mennek fel a Tátráiba. 8 a poprádi pályaudvar még ma is teljesen magán viseli s háborús nyomokat Nincsen rendé®, nagy váróterme. Ahol a pénztárak vannak, ott a hall olyan kiesi, hogy száz ember is alig tud elférni. A perion olyan kiesd, hogy a beszállások és kiszállások valóságos ökölharcokat idéznek elő. Á popráJdi állomáson rengeteg külföldi fordul meg. Ezek ugyan nem a legjobb benyomásokkal távoznak onnan. Még arra sem fordítanak gondot, hogy a mellékhelyiségek a mai kornak megfelelőek legyenek. Hogy mennyire indokolt a poprádfelkal pályaudvar rendezése, sőt egy teljesen uj, modern pályaudvar felépítése, azt legjobban két számmal tudjuk bizonyítani. A per- romon van egy autómat anszeméflymérleg, amely sorszámozott jeggyel regisztrálja azt. hogy hány kilós az ember. Ezen a mérlegen ez év fóliás 2-An a sorszám 29.024 volt, augusztus 12-én pedig 94.122. Vagyis ét héten belül 65.098 ember mérette le magát Teljesen pesszimista számítás mellett ha átlagban minden harmadik utas mérte volna le magát, am,i pedig teljesen ki van zárva, öt héten belül több mint kétszázezer ember fordult meg a poprádfelkal pályaudvaron. Teljes objektivitással kérdezzük: megfelel-e a mai pályaudvar ennek az óriási forgalomnak? Nem! — csakis ez lehet a válasz. De mindezt nem akarják a prágai kormánykörök látni, habár a legtöbb miniszter és törvényhozó is járt már ezen a vidéken. A történelmi országokban lépten-nyo- mon látni, mint modernizálják a pályaudvarokat (például Csesky Brod stb.). Csak Szlovenszké maradt mostohasorsban. A. sziovenszkói vasúthálózat kiezélesbitésére, a pályaudvarok modernizálására nincsen, fedezet a költségvetésben, ellenben a brünn- pilseni vonalra lesz, sőt már minden bizonynyal van is, mert hiszen a kormány jóváhagyta az építkezési tervezetet. Hiába minden harag és neheztelés velünk szemben a szlovák néppárt részéről, azonban ezért a szomorú helyzetért őt is felelőssé tesszük, mert egy ilyen hatalmas szlovák pártnak, amely mindenütt azzal érvel, hogy a szlovák nemzet reprezentánsa, mégsem volna szabad eltűrnie ezt a mostoha bánásmódot Szlovénokéval szemben. (-per) 1938 azcptemöcc t, maáraag. MINNEHAHA („KACAGÓ y í Z“> REGENY. irta: EMIL ^RSOiiiiG (7) — De hova szándékoztál menni? — Apámnak apjához, Bead Body-hoz. aki Touchwood faluban lakik, amióta törzsünket megosztotta. — Szent Isten! — kiáltottam. — Nem gondolhatsz arra, hogy ebben a hidegben és ebben a hóban hét ven-nyolcvan mérföld ntat 'gyalog megtégy! — Van valami pénzem — felelte — és Rocanvilletől Southey-ig vasúton akartam utazni. Souíheytől már csak tizenöt mérföld az ut és bizonyára találtaim volna farmert, aki az ut egy részén fölvett volna a szánjára. Dead Body nagyon szeret engem és Barna Mennydörgés fél tőle, mert több hatalma van a törzs fölött, mint neki. De amikor már néhány mérföldnyit mentem — nem tudom mennyit — a levegő elkezdett sűrűsödni, úgy hogy alig láttam élőm Imádkoztam, hogy Isten fordítsa el utamból a hóvihart, mert még messzire volt Rocanville. Mikor azonban idáig értem, megindult a vihar. Tudtam, hogy ha valahol nem találok oltalmat, eltemet a hő. De azért nem féltem, hanem bíztam Istenben, hogy meg fog menteni. Ekkor amott, a domboldalon, felfedeztem egy mélyedést, amelybe bemásztam. A hófúvás ott nem volt olyan erős és elhatároztam, hogy kitartok a mélyedésben addig, amíg a vi'haT elmúlik, ha mindjárt két vagy három napig tart is. A ruházatom meleg volt, legalább elég meleg ahhoz, hogy a megfagyástól megóvjon. Nem tudom, menynyi időt töltöttem ott, egyszerre azonban úgy láttam, hogy időníkint világosság villan fel. Valami egész határozatlan fény, amely a hófúváson keresztül világított. Te bizonyára hol felemelted, ho'l ismét leeresztetted a takarót a barlang nyílásában. Most már tudtam, hogy a közelben emberinek kell lenni, öröm teljes meglepetésemben heves mozdulatot tettem, megcsúsztam és lezuhantam a mélyedésből. Neun estem magasról, de azért mégis kificamítottam a lábamat — borzasztóan fájt — és nem tudtam tovább menni. Akkor azután jöttél te. Hála a Szent Szűznek! — Jól van, Mininehaha — mondtam megnyugtató hangon —, most biztonságban vagy és egy hét múlva már 'rendben lesz a lábad is. Azt hiszem, elsietted a dolgot, amikor a faluból megszöktél. Nincs az a varázslója a világnak, aki arra kény szer ithetne, hogy a hitedet elhagyd, vagy hogy valakinek a squawja légy, hogyha nem akarsz. Miért nem fordulsz az ügyvivőtökhöz, az segítene rajtad! — Az ügyvivőnek — felelte keserűséggel — nincsen joga beleavatkozni az ilyen ügyekbe. De azért ezt nagyon szívesen megteszi.. ő gyermekeknek tartja az indiánokat, akiknek gyámságra van szükségük. És mi mégis osaík szabad nép vagyunk. Vagy legalább is meg akarunk tartani a szabadságunkból annyit, amennyit a fehérek meg- hagytak nekünk. Én mint sioux-imdián nem I.akarok semminek az oka lenni és Dead Bodyt nagyon bántaná, hogyha alkalmat adnék az ügyvivőnek, hogy még jobban bele- avatkozhassék a mi ügyeinkbe, mint ahogy ezt anélkül is megteszi. Tudnod kell, uram, hogy a eioux-iud ián oka t a kormány különben sem nézi jó szemmel. Nekünk nincsen semmiféle 'Szerződésünk véle, mint a kriis- és a saulteaux-indiánoknak. Midőn a sioux- törzs .az amerikai CusteT tábornokkal vívott harca után Kanadába menekült, a kormány különböző reiseirv anionokba — az ind.ián- ferüíetefcre — helyezte el őket. Nem akarta, hogy együtt legyenek, mert nemi bízott bennünk. Adott nekik földet és lovakat, de nem mint saját tulajdonukat, hanem csak mint kölcsönt, amelyet mindennap visszavehet tőlük s nem egyszer adták értésére már Dead Bodynaik, ha valami nem tetszett nekik, hogy törzséivel isimét elmehet oda, ahonnan jött. Ifjabb tagjaink közül sokan vissza is vándoroltak már Dakotába. Hangjának keserűsége az utóbbi szavaknál egyre fokozódott és tekintetét, amely eddig tiszta és derült volt, mély szomorúság kifejezése fátyolozta el. — Miért nem mégy vissza Lebreldbe? — kérdeztem. — Bizonyára szereltél ott élni és bizonyos vagyok benne, hogy ismét visz- szafogadmak, hogyha beszélek az elöljáróval. — Akarod, hogy apáca legyek? — kérdezte és szemeiben olyan kifejezést láttáim, mintha messzi távolba nézett volna. Ez a kérdés olyan váratlan volt, hogy pillanatokig nem tudtam válaszolná, — Bizonyára találnak számodra valami foglalkozást — feleltem vérül — és az sem lesz nehéz, hogy állást találj valami jó családnál. Ajkai körül szomorú mosoly jelent meg. ■amely végtelen lágyságot kölcsönzött szép arcának. — Jót akarsz, uram, azt tudom. Te jó ember vagy. Ezt mondta már nekem az az indián fiú is, aki Lebreidben tüdő bajban meghalt s akit te gyógyítottál. Az indiánoknak azonban semmi dolguk sem lehet a fehérekkel, akiktől távol kell tartaniuk magukat. Fajunknak végét jelenti, hogyha a fehérek közé keverednék, ők arra büszkék, hogy közülük akár a cipőtiszti tó is felemelkedhetik a legmagasabb állásba. Az indián azonban mindig csak cipőtisztiió fog maradni köztük. Városaitokat nem láttam, azonban tudom, hogy aki indián nőt vesz feleségül, elrejtőzik a vadonban, mert nem mer vele a városiban élni. Nem, a vörös népnek csak az lehet a boldogulása, hogyha távol tartja magát a fehérektől, ba elzárkózik tanyáiba és megmarad hagyományai és szokásai mellett, így menthetjük meg magunkat a végtől. Bár én nem tudom, hogy tulajdonképpen már nem ké'stünk-e el. Azt, amit ti civiliizációnak neveztek, nem köszönjük meg nektek. Mialatt ebszélt, arcáról eltűnt a gyermekes. a kislányos kifejezés és olyan szomorú fenség ragyogta be, mint a múlt hősnőit, mikor népük védelmére kelitek. Szavai igen nagy hatással voltak rám. Nem tudtam neki válaszolni. A fiatal leány, akit eddig egyszerű gyermeki kedélynek tartottam, korlátolt eszmekörrel s akivel eszerint is bántam, egyszerre olyan jellemet árult él, amely a csodálkozás és a részvét érzését keltette föl bennem. n■smer-rs. *r -y: ívuaayr 1 természetes keserüviz s y o m o. r és béltísztitó Siafása páratSan. Az IfjmámHtne tévessze össze másfajta keserllvizzö!! Hapliató mSmlesitttt kis és nm üvegben. Schmidthaucr kisvállalat Homárom. r.y/. :imiü.'.u wguMJU.s jguj.Lj< »r*
