Prágai Magyar Hirlap, 1928. augusztus (7. évfolyam, 173-198 / 1800-1825. szám)

1928-08-31 / 198. (1825.) szám

6 1928 a.a gusztus 31, péntek. ^IWiAiyviA&YAR-HlRXiAP A világ legnagyobb középkori sírját találták meg Visby mellett, Gotland szigetén A Visby tatáin kívül fekvő sírban 1800 gotlandi paraszt nyugszik, aki a Valdemar Atterdag dán király elleni ütközetben esett el 136í~ben Kopenhága, augusztus A jelenkor egyik legérdekesebb ásatása feje­ződött be a napokban a svéd Visby mellett Got- l-andon. a Keleti-tenger e kicsiny, zöld szigetén, amelyet oly gyakran ostromolnak a haragos, taj­tékzó hullámok és amelynek régi városai, falvai és udvarházai felett szinte kísértetiesen zug, sü­vít tova a szél. Már csak romok és öreg, rozzant házak a még látható emlékei a középkor ama boldog éveinek, amikor a hatalmas és gazdag got- lamd'i parasztok saját kereskedelmi hajóikat küld­ték Oroszország és a Kelet felé. Gotland szigete messze fekszik a modern ci­vilizációtól, nem csoda tehát, hogy mind mai napig meg tudta őrizni sajátos, régi kultúráját. Éppen izolált fekvésénél fogva volt csak lehetsé­ges ez. ügy 1300 táján érte el virágzásának te­tőpontját. Lakóinak gazdagsága és hatalma azon­ban Valdemar Atterdag jóvoltából meglehetősen rövid ideig tartott, A harcias dán uralkodó 1361 nyarán Visby város falain kivü-I iszonyúan vé­rengző csatában döntő csapást mért kiváló had­seregével a gotlandi parasztokra és azóta mind ro­hamosabban tűnt el a jóiét, gazdagság és hírnév e kedves kis svéd szigetiről, amely ma már alig egyéb egyetlen nagy középkori múzeumnál. Az ásatásoknak az utóbbi hónapokban az volt a céljuk, hogy megtalálják azokat a tömegsírokat, amelyekbe a Valdeanar-csata elesett dán vitézeit és a gotlandi parasztokat annakidején temették rá ez végül sikerült is. A föld sötét rejtőkéből nap­világra kerültek a középkor páncélba és vasba öltözött harcosadnak megsárgult és fehér csontvá­zái és egyúttal a történelem is megelevenedett hatalmas perspektívájával. A felidézett múlt visz- szakiáltó szava zsong-bong a romok között és a feltárt, vén sárok mélyén. Mint néma, kegyetlen vád, régi, keserű testvérharcról mond örök tanul­ságot e szó a már rég ossz ebekül! svéd rá dán nemzetnek. Az ásatásokat egy közös, svéd és dán tudó­sokból és szakértőkből álló expedíció kezde­ményezte és végeztette. Svéd részről a következők vettek benne részt: Bengt Thordemann dr., a híres archeológus, Jo- hansson orvosszakértő, akinek az volt a feladata, hogy a halát tokozó sebek fajtáját állapítsa üreg anatómiai vizsgálatok segítségével, továbbá Fárn- hohn tanársegéd rá Azélius fényképész. Dán rész­ről a Rask-örsted-alapitvány finanszírozta a vál­lalkozást rá Poul Nörtund dr. archeológus kapott kiküldetést, mint a kopenhágai Nemzeti Muzeum képviselője. A fiatal dán tudós, aki a többek kö­zött a grönlandi Herjolfnas mellett végzett ásatá­saival szerzett magának jó hírnevet, most érkezett vissza Kopenhágába Gotlandról, ahol egyelőre beszüntették a további munkálatokat. Voltam bá­tor felkeresni a Nemzeti Múzeumban. Lekötelező szívélyességgel fogadott rá kérésemre az ásatá­sokról, valamint a leletekről a következő informá­ciókat adta: — Visby keleti falán kívül kezdtük meg az ásatásokat. Itt emelték valamikor a Valdemar- keresztet a dánok elleni ütközetben elesett hősök föllé. Az ütiközet júliusban zajlott le. A halottakat csak jó néhány nap múlva rá felszerelés nélkül temették el a nagy közös sírokba. De mert a hul­lák ebben a meleg hónapban hamar oszlásnak in­dultak, a legtöbb parasztot sietve, csak úgy egy­más hegyére-hátára szórták bele a hatalmas göd­rökbe. — Különös látvány lehetett, gondolom. — Igen, bizarr és fantasztikus. Az a sok csont egy halomban. Káosz, zűrzavar az egész. Világosan látszott, hogy össze-vissza hajigátták és utána a lehető leggyorsabban takarták be földdel a ha­lottakat. — Hány csontvázat találtak? — Két sirt ástunk ki. Az egyikben körülbe­lül 100 ember feküdt, a másikban ínég egyszer annyi. De a tudós körökben az az általános vé­lemény, hogy összesen 1800 katona és paraszt van itt eltemetve. Ourmann dr., a svéd „Rigsanbikvar“ lejött Stock­holmból megnézni a feltárt sírokat és azt mondta: fél eredménnyel nem szabad megelégednünk. A jövő évben tehát folytatni fogjuk a munkát. — Hová viszik a csontvázakat? — Egyelőre a stockholmi Történeti Múzeum­ba, de az a svédek szándéka, hogy később egy nagyobb kolumbáriuimot építenek rá abban helye­zik véglegesen örök nyugalomra az elesett hősö­ket teljes katonai pompával. A legnagyobb középkori sir a világon — Hogyan dolgoztak? — Idát bizony meglehetősen körülményes, nőt nehéz volt a munkánk. Én magam a két hó­napban alig csináltam egyebet, mint hogy a föl­det és homokit, söpörgettem félre egy merev kis kefével' Az .ember szive sebben használna ásót, de ha még olyan óvatosan .bánik is vele, könnyen annak teszi ki magát, hogy éppen azt sérti meg vagy pusztítja ei, aminek a legnagyobb az ar­cheológiái érdekessége. Minden roppant kényes, porlamdó. fígy a csontvázakat, mint a talált fegy­vereket • vu ■ naellvérfeket a flelazinrehozáe utón azonnal leöntöttük parafinnal. hogy tartósak le­gyenek. Aztán mindent lefényképeztünk. A sírok minden rétegét lefotogiafáltuk háló alatt, majd a képekre is és a csontokra is számokat irtunk, hogy később a legpontosabb leírásokat eszközöl­hetjük a leletekről. — Mi a jelentőségük? Nem nagyot állítok, ha azt mondom: ezek a sírok páratlan jelentőségűek a középkori kutatásra nézve. Ezek a csontvázak kiváló alkalmat adnak arra, hogy egymással összefüggésben lehessen megvizsgálni csontvázakat. Nagyon finom és ritka dolgokat is találtunk, amikről eddig fogalmunk sem volt: süvegeket, amelyek apró láncszemekből ké­szültek, páncélingeket, izekre osztott lemez­Budapest, augusztus 30. Az Eötvös-utcai Társadalmi Múzeumban lázas munka folyik. Fehérköpenyes orvosok, nehéz terheket cip.elő munkások sürgölődnek s készülődnek a legérdekesebb kiállításra, amilyen sem Magyarországon, sem másutt a földkerekségen még sohasem volt: a kuruzslás és babonakiállitásra. Szeptember első felében Budapesten or­voskongresszus lesz, amely többek között a kuruzslás elleni védekezéssel is foglalkozni fog. Ebből az alkalomból határozták el, hogy bemutatják a kuruzslás és babona ősi és mo­dern eszközeit. A kiállítás tárgyai a Néprajzi Múzeumból, a Nemzeti Muzeum és a Tudo­mányos Akadémia anyagából kerültek ki, so­ka^ küldtek be vidékről is, a java azonban kéf lelkes orvos: Daday András dr. és Ko­vács János dr. gyűjteményéből való. Alkimisták, kuruzslóh, boszorkányok Az egyik negyedikemeleti óriási terem­ben van a kiállítás. A falak mellett képek mutatják be az alkimisták, a kuruzslók, ja­vasasszonyok, boszorkányok munkáját. Igen érdekes felvételek tárják a nézők szeme elé az exótikus országok fantasztikus, maszkba öltözött kuruzsló papjainak tevékenységét. A fájdalmas processzust, amint tetoválnak, ahogy a leánygyermekek fogát kiütik, rönt­genfelvétel mutatja be a kinai nők elnyomo- ritott lábát. És hogy az illúzió teljes legyen, néhány viaszbábu áll a terem sarkaiban. Az egyik egy öreg, ráncosképü, villogó szemű, fekete ruhába öltözött javasasszonyt ábrázol, mellette kísérteties szinü macskája, odébb egy falusi kovácsmester primitív műszerével éppen egy páciens szájából húzza a fogat, a másik sarokban pedig két ijesztő álarcba bujtatott, koponyákkal, csontokkal, rongyda­rabokkal teleaggatott afrikai kuruzsló viasz­bábja áll. „Szerszámok" A teremben üvegszekrényekben vannak elhelyezve a kuruzslás és a babona ezeréves szerszámai. Az ember megdöbben, amint megáll egy ilyen szekrény előtt és a tárgyak mellett lévő cédulákról elolvassa, hogy az emberi butaság és naivság milyen hihetetlen dolgokat tudott kitalálni. Szinte mondhatnék, hogy az emberi butaság megnyilvánulásának kiállítása ez. De ha sok képtelen dolog is van itt, mégsem lehet letagadni, hogy az orvostudomány a kuruzslásból nőtt fel és néhány primitív dologban meg lehet találni az orvostudomány néhány gyógy­szerének, eszközének az alapját. Az egyik szekrényben néhány kis állat viaszfigurája látható, mellette, hogy milyen gyógyoélokat szolgál. A zöldgyik például nagyszerű a fájós torokra, a béka pedig a hideglelős ember testének simogatására szol­gál. A döglött béka sem megvetendő, azzal meg a tyúkszemet lehet gyógyítani. A kőris­bogár a szerelmes sziveknek használ, ameny- nyiben ha holdfogyatkozáskor kökénybokor­ra tesszük, ujholdkor levesszük, aztán meg­törve, pálinkában megitatjuk valakivel, az illető feltétlenül szerelemre gerjed irántunk. Fájós fülbe Untát Mindenféle betegségre találunk itt vala­mi csalhatatlan eszközt, némelyikre pedig egyenesen többféle gyógyszert is. Ha valaki­nek például árpája van, rögtön elmulaszt­hatja, ha három árpaszemet a szeméhez dör­keetyüket és így tovább. Ezek sok felvilágosítással szolgáinak a múlt fegy- verviszonyaíra vonatkozóan. Azonkívül pontosan konstatálni tudtuk a különböző megsebesülés! mó­dokat. Kitűnt, hogy a vágások leginkább a fejen rá az tebszárcsontokon vannak. Több csont olyan, mintha kaszával vágták volna keresztül és sok koponyacsont nemcsak vágás, hanem nyílhegy jeleit is magán viseli. Néhány koponya mellett nyílhegyeket is találtunk, ami arra mutat, azt bi­zonyítja, hogy a holttestet a fejében nyíllal temet­ték ©L — Ezeknél az ásatásoknál egy régi kolo9tortemplom romja is előkerült a föld mélyéből — végezte beszédét Nörhmd dr. ur. — Az eleset­teket a Solbjerga kolostor temetőjében temették el; de amíg maga a kolostor, amelyet cisztercita rendi apácák laktak, már régen nyomtalanul el­pusztult, addig a kolostor templomjának romjai még felleli' tők voltak. A nehéz alapépítmények­ből az derül ki, hogy ez a templom — mint annyi sok más templom — kisebb lett, mint amilyennek tervezték: a főhajója nagyon kicsiny a kereszt­hajókhoz képest. Ennyi volt a dán tudós mondanivalója az ed­digi eredményekről. Az ásatások jövő évi folytatása elé is a legnagyobb érdeklődéssel tekinthet a tu­dományos és laikus világ egyaránt. zsöl és a szemeket azután kútba dobja. Az egyik vidéken például nagyon ajánlják, hogy a fájós fülbe tintát öntsenek. Annak a sze­rencsétlennek sem szeretnék a bőrében len­ni, aki ezt a gyógyszert kipróbálja. Nátha ellen is van gyógyszer: lópata füstjét belélek- zeni. Odébb ismét fülfájás ellen találunk egy csalhatatlan szert. Karácsony éjszakáján meg- gyujtani harangkötelet és annak füstjét a fá­jós fülhöz vinni. De mit csinál az, akinek nem karácsony éjszakáján fáj a füle? A részegség gyógyítása Nagyon érdekes, kitűnő tanácsok vannak a részegség gyógyítására. Ilyen például a si.rban talált gyermekkoponyából pálinkát inni. Valószínű is, hogy aki ezt kipróbálja, örök időkre megundorodik a pálinkától. De vannak egyszerűbb eszközök is. ha véletlenül nem áll gyermekkoponya rendelkezésre. Ilyen például szárított és megtört denevér­port pálinkába szórva meginni, de nagyon jó erre a célra az egérpor is. Egyik kitűnő ku- ruzslóősünk pedig a részegség ellen a hagy­más feketekávét ajánlja. „Hasznos és fölötte szükséges könyvek“ A következő üvegszekrényben többszáz­éves könyveb láthatók, amelyek mind nép­szerű tanácsokkal szolgálnak a különböző betegségek gyógyítására. Láthatók itt a XVIII. század elejéről való lőcsei kalendá­riumok, amelyek kitűnő recepteket tartal­maznak, de itt van Frankovith Mihály uram­nak 1588-ban megjelent könyve: hasznos és felette szükséges könyv. De van itt 1635-ből való álmoskönyv és még néhány kitűnő szakszerű munka is. Hogy hányán haltak meg azok közül, akik ezeket a tanácsokat megfo­gadták, arról nincsen statisztika. De azért nem kell nagyon lebecsülni a kuruzslást, van itt egy-két olyan gyógyszere, amit, ha más formában, de ma is ajánlanak az orvosok. Ilyen például a rozsdás szögek­kel telitüzdelt alma, amit vérszegény embe­reknek kellett megenni. Mondani sem kell, hogy a szögek nélkül. Ugyanilyen a rozsdás viz és a rozsdás szegekre öntött viz, amit sápadt, vézna gyermekekkel itatnak meg. Mind a kettő a ma is használatos vastartalmú gyógyszerek alapja. Sebekre például rézgá- licot ajánlanak, amit ma az alkohol helyet­tesit. Hajmeresztő dolgok De láthatunk itt viszont hajmeresztő dol­got is. Fájós csontot disznóállcsonttal kell ke- negetni. A kelés ellen pedig a következő egyszerű módszer használ: gombokat összefűzni, megnyomkodni ve­lük a keléses sebeket, azután pedig ki­dobni őket az utcára. Ha valaki fölveszi, az megkapja a betegséget, de viszont a beteg rögtön meggyógyul. Való­színű az is, ha valaki azt fölveszi, inficiáló- dik és szintén keléses sebeket kap, de hogy a másik beteg meggyógyuljon ettől, nagyon kétes. Köhögés ellen nagyon ajánlatos a ki- vájtbelü fekete retek cukorral töltve. De aki­nek ez nem használ, találhat itt még néhány hasonló gyógyszert. Egy bosszú szeg alatt a következő magyarázat olvasható: Koporsószeg a fülben kilencszer megfor­gatva. minden fájdalmat megszüntet, Feltéve, ha, utána kidobjuk az utcára. Tessék utánapróbálni. Ha a menyasszonyt fözőhanátlal megérintik Fogfájás ellen egész csomó kitűnő ku- ruzslási eszközt lehet itt találni. Feketebors szegfűszeggel keverve, feltétlenül hasznáL Ha a gyermeknek nem nő a foga, kapukul­csot keli szopogatnia, vagy kankutya fogát kell a nyakába akasztani. Az egyik szekrényben a gyermekáldásra szolgáló eszközök láthatók. Ha a menyasz- szonyt az esküvő napján főzőkanállal meg­érintik, fia születik. Az egyik szekrényben a belgyógyászati kuruzslás van képviselve. Hamura ráöntött ecet megszünteti a gyomorfájást. Feltéve, ha nem okoz nagyobb hascsikarást. BéJhurut el­len két asszonynap között szedett kilenc szem kökényt ajánlunk. Ha valaki lázas be­teg, vályú alól szedessen gilisztát és három­szor ráöntött vizet igyon. Ne felejtse el az­után visszatenni a gilisztát a vályú alá. Aki kígyóhájjal kenegeti a szemét, annak soha­sem kel] szemüveget viselnie. „Szálljon a rontás!" A kuruzslás betegségeket gyógyít, a be­tegségek keletkezését különböző babona ma­gyarázza. A legtöbb betegséget igézet, ron­tás és szemverés okozza, a kiállított tárgyak között nagyon jó tanácsok vannak, miképp kell valakit megrontani, de miképpen lehet védekezni is ellene. Ha valakit meg akarunk rontani, csak tegyünk a küszöbe alá libafejet. Van egy másik jó eszköz is. Éjfélkor kilenc szem különböző magot kitesz a keresztutra. Szót se szóljon. Kilenc éjszaka jöjjön ki, a kilencedik éjszaka tegye uj fazékba a mag­vakat, vágja földhöz és mondja azt: ,,Szálljon a rontás, akire akarom!“ Feltétlenül megtörténik. Ha valakit megrontottak, hivjon javas- asszonyt, aki rostavetéssel rögtön megmond­ja, ki volt a rontó. Védekezni úgy lehet ron­tás ellen, ha a nyakba piros pántlikát, gyön­gyöt. vagy más kitűnő amulettet aggatunk. De nagyon jó erre a célra a talált gyermek­csont is. rt — másik szekrényben a régi boszor- kánypörök tárgyai és eszközei láthatók. A kiállítás még rendezés alatt van, szep­tember 6-án fog megnyílni. A rendezőknek nagy álmaik vannak, szeretnék, ha ez a mai kiállítás egy létesítendő muzeum alapja le­hetne. H. E. Akinek az az ambíciója, hogy huszonöt gyermeke legyen Róma, augusztus 30. A fasiszta Olaszország­gal! végigszárnyalt a vcszhir, ihiogy a születési arányszám csökkenőben van. A hivatalos kimuta­tás arról tanúskodik, hogy az utolsó féléviben a születési arányszám két százalékkal csökkent a múlt év első feléhez képest- A déli tartományok­ban, ahol mindig a legmagasabb volt a születések száma, jelentkezik a csökkenés a legnagyobb száza­lékban. Egyes helyeken öt százaléknál kevesebb volta születésiek száma ez idén, mit a műit esz­tendőben. Az olasz sajtó nagy aggodalommal tár­gyalja ezt a jelenséget és felhívja a kormány fi­gyelmét a kérdés fontosságára, az olasz nemzet életképessége szempontjából. Olaszország csak úgy lesz képes a megfelelő helyét elfoglalni Eruópa nagy nemzetei között — írják a Lapok — ha leg­alább félmillióival emelkedik évenkimt népességé­nek száma. A fasizmus egy nyólfcvanmiiliós nagy Olaszországot akar megérni ennek a századnak a vége felé s a születések visszaesése kellemetlen kiálbrándító meglepetésként hat különösen azok után, amik a sok gyermekes családok érdekében történtek, az aggíegényadlő behozatala és a több mint hét gyermekkel bíró csalódok adójának le­szállítása terén. De ebben a sötét felhőben is fel­csillan egy ezüst sáv. Az adőki mutatások azt mu­tatják, hogy több mint húszezer család van Olasz­országban, amelyekben egyenkiint több mint tíz a gyermek. Magáiban Rómában 517 ilyen sokgyer­mekes családot találtak. Trevásolban 1032-őt, Zára­iban a jugoszláv határszélen a legkisebb a sok- gyermekes családok száma: 12. Ezek a szerencsés családok sok kedvezményen kívül, dedikált és név­aláírással aláirott fényképet kaptak a iDUcetól. A statisztika élén legélől áll Dominíco Ro- lando, egy porticii auitomobdlkereskedő, akinek nem kevesebb, mint 19 gyermeke van, akik vala­mennyien jó egészségnek örvendenek. A család nyáron a kertben étkezik, a rövid tél alatt pedig egy fedett térraszom, mert az ebédlő szűk lett a 21 lagiu esc Iádnak. A konyha óriási üstjeivel olyan mint egy vendéglő konyhája. Az éltei bár bősége?, de nagyon egyszerű, mert Rolamdonak naponta há­rom étkezésről kell gondoskodnia aránylag sze­rény jövedelméből. Délben és este makk a romi, amit nagyban vásárolnak, saláta olajban, amit kád- számra hoznak a piacról és kenyér a fő eledele a nagyszámú családnak. Eistónhint Signor Rolando maga köré gyűjti a családot, mindenkinek személyesen keld jelentkez­nie nála és ha ki rándulásra készülnek, vagy meg­hívják a családot keresztelőre, lakodalomba, akikor az apa egy autóbuszt bérel a családnak. Amikor a biiv®italo9 kitüntetést átnyújtották neki, az olasz kormány egy tagja meglátogatta a lakásán, hogy gratuláljon neki. Dominíico Rolando nem néz aggo­dalommal a jövő elé s a miniszternek a boldog op­timizmus rózsás jókedvével mondotta: — A feleségemül él úgy számítjuk, hogy Isten se­gítségével pár év alatt elérjük a huszonötöt. Ha­szen a legfiatalabb csemete csak négy éves. Még van elég időnk, ráérünk.., A kuruzslás és babona szörnyűségei és komédiái A budapesti orvoskongresszus „babonakiállitás"-ának páratlanul érdekes látnivalói

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom