Prágai Magyar Hirlap, 1928. augusztus (7. évfolyam, 173-198 / 1800-1825. szám)

1928-08-31 / 198. (1825.) szám

lf*2S angu&ztna 31, péntek. W—illl II li I 'Hl W 'lliSMM——— SlocSisaa kisebbségi kérdésről beszélt a prágai békekongresszuson Benes üzenete a békéről — Az amerikai delegátusok Masaryk-szobrot ajándékoztak Csehszlovákiának - Véget ért a kongresszus p Prága, augusztus 30. A Jóbarátság Világszövetsége eddig az országházban tartotta üléseit. Hallgatók ré­szére csak kétszáz jegyet bocsájtottak ki. Egy jegy ára 5 dollár volt. Tegnap este azonban egy nagy nyilvános gyűlés is volt a reprezen­tációs ház dísztermében. Az első szónok Hodzsa Milán dr. népművelődéi miniszter volt. — Maga a béke — mondotta — még nem jelent haladást, a népet a békére kell nevel­ni. A békének igazi ellenségei: a titkos fegy­verkezés s a diplomácia titkos munkája. A feladat az, hogy a békének e két ellenségét miképpen lehet ellenőrizni s miképpen lehet leszerelni. — 'Csehszlovákiában mindenkép­pen igyekszünk megoldani a kisebbségek kérdését. Rendkívül nehéz feladat, mert minden kisebbségnek többévszázados története van. A demokrácia módszerével igyekszünk áthi­dalni azokat a nagy lelki ellentéteket, melyek a népek közt vannak. Nincs még minden kér­dés megoldva, de eddig is szép eredményeket értünk el. A kisebbségeket védelmezik a békeszer­ződések és az erkölcs s az igazság. Alapelvünk az, hogy ugyanazon jogokat kö­veteljük a más országokban élő csehszlovák kisebbségek részére, mint amit megkívánnak mitőlünk. — A keresztény erkölcs megköve­teli az egyháztól, hogy a béke kérdéseinek megoldásában segédkezet nyújtson. Ma nem elegendő a hit, a hit mellett dolgozni is kell, ma nem elegendő a türelem, a türelmet együttműködéssel kell kiegészíteni. Az em­beriség boldogságra van alkotva s arra tö­rekszünk — mondotta az iskolaügyi minisz­ter —, hogy országunkban ezt minél jobban megvalósítsuk. Ezt a célt az egyházak tudják legjobban szolgálni, ha vannak is köztük dog­matikai eltérések, de azért a népek javát együttes munkával szolgálhatják. Küzdenünk kell a békéért. E küzdelem, a jövőbe vetett hit bátorságot, önfeláldozást is kíván s az egyház mindezt meg tudja tenni. Benes dr. külügyminiszter még külföl­dön van, nem tudott jelen lenni, azért érte­kezését egy magasrangu tisztviselő olvasta fel. A háború — mondja az előadás — befe­jeződött 1918-ban, a békéért való harc azon­ban csak a béke megkötése után kezdődött és azóta tart szakadatlanul. Az állandó békét nem biztosítják az egyes okmányok, békeszerződések, vagy maga a Kellogg-féle egyezség. A nemzet­közi egyezségek, kötelezettségek csak egy-egy nagy előretörést jelentenek a békéért folyó küzdelemben; csak bizto­sítékok, hogy a jövőben a háború provo- kálása sokkal nehezebb lesz, mint volt régebben, mivel jóidéig lehetetlenné teszik, vagy leg­alább is megnehezítik a háború megüzené- sét. Ki kell használnunk a békének ezt a kor­szakát s újabb biztosítékokkal kell meghosz- szabbitanunk ezt a korszakot, ezáltal mind­jobban, jobban lehetetlenné tesszük a hábo­rút. A diplomáciának ez az igazi munkája; a béke állandósításáért ez az igazi nemzetközi politika ... Azt hiszem — mondja Benes —, nem messze állok az igazságtól, midőn azt ál­lítom, hogy az egyházak, sőt maga a vallás jövője is attól függ, hogy a társadalmi és béke kérdéseiben milyen álláspontot foglal el. — Ne felejtsük el, hogy úgy a keresztény­ség, mint a reformáció kezdetekor nagy tár­sadalmi mozgalmak voltak s mindkét esetben a gyors győzelmet ezekkel a tényekkel tudjuk megmagyarázni. Az egyházaknak a vallás kérdéseinek megoldása mellett mindig meg volt a saját társadalmi feladata... Az embe­riség ma uj ideálokért küzd s ugyanaz a hely­zet, mint volt a kereszténység első napjaiban s a reformáció küzdelmeiben: épp úgy, mint akkor, az embert nem elégítik ki a létező tár­sadalmi formák, gondolatvilág, azért nj uta­kat keres. A világon minden fejlődésen megy keresztül, még a vallás és az egyházak is. Ha az egyházak tudatára ébrednek ennek, úgy egyenként, mint összesen, a társadalmi hala­dás szolgálatába állanak s azon munkálkod­nak, hogy béke legyen a nemzet körében s a nemzetek közt, akkor a hegyi beszéd gyö­nyörű etikai elveit megvalósítják. A mai nap eseményei közt a legneveze­tesebb: az amerikai delegátusok Masaryk Tamás elnök szobrát ajándékozták a csehszlo­vák nemzetnek. A szobor gipszmintáját itt a ■képviselőházban a terem közepén állították fel körülbelül háromméteres alapon. A||zob­rot bronzba öntik s itt Prága valamelyik te­rén állítják fel. Ma délután 5 órakor adták át az ameri­kaiak a szobrot. Callwell amerikai lelkész ün­nepi beszédében kiemelte az elnök kiválósá­gait, bölcsességet és azt, hogy ő ugyancsak Nagyszombat, augusztus 30. (Saját tudó-' silónktól.) Tegnap hajnalban a Nagyszombat- ■ciferi vasútvonal mentén levő 23. számú őr­ház közelében a Zsolna-pozsonyi személyvo­nat alá vetette magát egy huszonkilenc esz­tendős fiatalember. A vonat teljesen összeroncsolta, a szeren­csétlen fiatalembert, akinek személyazo­nosságát csak hosszas nyomozás után sikerült megállapítani. Az öngyilkosság körülményeiről, melyek egy házassági tragédiáról lebbentették fel a fá­tyol!, a nyomozás a következőket állapította meg: Holka Ferenc mód őrfalvi illetőségű pal­lér Bartek János nagyszombati épi tő vállal­kozónál volt évek óta alkalmazásban. A fiatal­ember öt esztendővel ezelőtt megnősült, de fele­ségével csak nyolc hónapig élt együtt és ez idő alatt a cwakodások napirenden voltak. Négy esztendei különélés után, miközben Holka mindig megpróbálta az asszonyt jobb Prága, augusztus 30. A szociális biztosí­tás módosításának bizottsági tárgyalása las­san ugyan, de előrehalad s jelenleg már a javaslat harmadik részét tárgyalják. A bi­zottság minden nap ülésezik, úgyhogy mun­káját szeptember 4-re be is tudja fejezni, ami után még a költségvetési bizottságnak kell vele foglalkoznia. A plénum elé szep­tember 10-én kerül a reform. A szociális biztosítás reformjának több­hónapos tárgyalásai során egyetlenegy­szer sem került szóba Szlovenszkó, jól­lehet annak épp oly érdekeltsége van ebben, mint a többi országrészeknek. Ez természetesen ismét csak azzal magya- rázható, hogy a bizottságban ülő szlovák ag­ráriusok és ludákok ebben a nagy harcban egyáltalában nem játszanak szerepet. Hogy a Slováknak ne legyen panasza el­lenünk, előrebocsátjuk azt, hogy az alábbi hir a félhivatalos Prager Pressében jelent meg, igy tehát a félhivatalos híradásból von­hatjuk le joggal a fenti következtetéseket. A Prager Presse ugyanis ezeket Írja: A szlovenszkói érdekeltek nincsenek képviselve sem az általános nyugdíjbiz­tosítási intézetben Prágában, sem pedig a szociális biztosítási központ vezetőségé­ben, mival az általános nyugdíjbiztosítási intézet szlovenszkói képviselője külön­böző okokból kénytelen volt lemonda- ni(ü), míg a szociális biztosítási központ vezetőségének szlovenszkói tagja Cseh­országba költözött(í) s igy Szlovenszkó mindkét szervezetben képviselet nélkül maradt. A népjóléti minisztérium a két hely betöltésére nem adta meg az enge­délyt, hivatkozva a szociális biztosítás módosítására. Most emiatt különböző ne­hézségek merültek fel, mivel Szloven­szkó a módosítás előkészítő tárgyalásain egyáltalában nem volt képviselve. A szlovenszkói mezőgazdasági tanács, a kereskedelmi kamarák és a nagyiparosok szövetsége e napokban közösen jártak el eb­ben az üdvben a kormánynál, hogy eliminál- ják ezeket a nehézségeket és keresztülvigyék, hogy a két üresedésben levő állást még a módosítás életbeléptetése előtt betöltsék. Rá­"PPAGAI/VOAGVARHtRLAP az igazságért küzdött, mint a Jóbarátság Vi­lágszövetsége is ezért küzd. A kormány nevében Hodzsa Milán mi­niszter köszönte meg és vette át a szobrot s kiemelte, hogy az elnök nemcsak az állam feje, hanem az erkölcs és szellem terén veze­tője is népének, ideáloknak és a demokratiz­musnak a megteremtője és hogy ez az utóbbi a fiatal nemzet jövőjére nézve mily végtelen nagy hatású, nem is lehet kellőképpen érté­kelni. Megköszönte végül Amerikának azt a nagy szolgálatot, amit a csehszlovák nemzet­nek tett. Az amerikai követ üdvözlő beszéde fejez­te be az ünnepi aktust. A ma esti ünnepélyes templomi isten­tisztelettel a békekongresszus véget ért. Cs. B. belátásra birni az asszony beadta férje ellen a válókere­setet. Az asszony végső elhatározása rendkívül el­keserítette a férjet, aki még egy utolsó pró­bát tett. hogy együttélésre birja feleségét, de mikor kérését újból vissza utasította, el­határozta, hogy végez magával. Tegnapelőtt reggel betért a modorfalvi Romár novics-féle vendéglőbe, hol átmulatta az egész napot. Korcsmazárás után elindult Nagyszom­bat felé. Hajnalig kóborolt, majd öt óra után az állomás felé vette útját és a sínek mentén haladt tovább Cifer irányában. Amikor a zsol­nai személyvonat fél 6 órakor elhagyta Nagy­szombatot, Holka a 22. és 23. örház között járt, ahol aztán végrehajtotta tervét. A vonat vezetője az öngyilkos szándékából semmit sem vett észre, mert Holka az utolsó pillanatban bukkant fel a tölté­sen és vetette magit a mozdony elé. A vizsgálat minden kétséget kizárólag meg­állapította az öngyilkosságot és engedélyt adott a holttest eltemetésére. mutattak arra, hogy Prága a szlovenszkói ér­dekelt körök megkérdezése nélkül kölcsönö­ket folyósít szlovenszkói községeknek. Az említett szlovenszkói testületek követelik, hogy a két intézetnél legalább a vezetőségben legyen Szlovenszkó kép­viselve, miután úgy az általános nyug- dijbiztositóintézet, mint a szociális bizto­sítási központ amúgy sem alkalmaztat a számaránynak megfelelő számú szloven­szkói tisztviselőket. Eddig a Prager Presse jelentése, amihez csak azt a megjegyzést füzzük, hogy a Prágai Magyar Hírlap már három évvel ezelőtt rá­mutatott az általános nyugdijbiztositási inté­zettel kapcsolatban erre a tarthatatlan hely­zetre, sőt az intézet elnökével is beszélgetést folytatott lapunk egyik munkatársa. Azóta természetesen nem javult a hely­zet, hanem ellenkezőleg még rosszab­bodott. Szlovenszkó már évek óta minden képviselet nélkül áll, de az arra hivatott szlovák kor­mánypárti körök mindezzel nem törődnek, sőt a szocialisták sem, amiből Szlovenszkó közvéleménye megalkothatja végleges véle­ményét a hatalom napsugaraiban sütkérező szlovák politikusok munkájáról. Erdőigazgatók szaktanácskozásai Besztercebá­nyán. Besztercei)árnyad tudósítónk írja: A cseh­szlovák állam összes erdöigazgatói tanulmány utón vannak Szlovenszkón és Ruszinszkón. Beszterce­bányára is jöttek és itt tanácskozni fognak a lá­tottakról, többek között arról, miképp lehetne az erdők jövedelmezőségét emelni. De vájjon fog-e valamelyik szakember e tanácskozások keretében rámutatná arra, hogy mily katasztrofális következ­ményekkel fenyeget Szlov enszkó na néz ve a nagy­mérvű erdőiirtás? Továbbá arra, hogy a Garain és a többi folyók gyakori áradása szorosan összefügg a nagymérvű erdőiirtásokkal. 2 és fél százalékkal emelkedett a nagykereske­delmi index. A nagykereskedelmi árak indexe augusztus elsejére a statisztikai hivatal jelentése szerint 2.5 százalékkal 'emelkedett az előzd hónap­pal szemben. Az összíndex júliustól augusztusig 79-ről 996-ra, arányban 143.2-ről 145.6-ra emelke­dett. - - - V V- v V", i Brockway teherautók, autóbuszok a legtökéletesebbek — Kérjen ajánlatokat MOTOR IMPORT, Bratislava, Royko-u. 2/a. Charlie Chaplin anyja London, augusztus 30. Egy londoni kórházban tegnapelőtt halt meg a világ legkedvesebb ©mibe- rémek, Charlie OhapIámnak az édesanyja. Miikor el­lenséges repülők Londont bombázták, a törődött asszony idegsokkot kapott és ez idő óta különböző szanatóriumokban töltötte napjait. Charlie rajon­gással csüngött öreg édesanyján végtelen szeretet­tel vette körül és nagy tiszteletiben tartotta. önéletrajzában részletesen leírja, hogy ez aa 'igénytelen asszony mennyire hozzájárult, ahhoz, hogy fiáiból, a szegény sorsban nevelkedett Char­táéból híres filmsztár legyem Érdekes ezekben a leiratokban, hogy Charlie mint egyik mesterétől beszél anyjáról, pedig a nagy művész sok millió tisztelője közül erre egy sem gondolt volna. Ez az öreg asszony volt az, aki részben íia pályáját készítette elő, részben pedig segített fiának a füt­mek készítésében. Abbén az időben, amikor Chap­lin hiába küzdött az amerikai hatóságokkal az anyja számára elnyerendő beutazási vízumért, hosszú ideig azzal a tervvel foglalkozott, hogy, visszavándorol Angliába, csakhogy anyja közeiéiben élhessen. Ő maga csaknem annyit szenvedeti any­ja idegbalja miatt, mint maga az asszoy és a né­ző, aki Chaplin háborús filméin jókat mulat az istenáldotta komikus gúnyos pacifizmusán, ne fe­ledje el, hogy azért lett olyan radikális teifogáiga, mert anyja szenvedését a háború okozta. London bombázásának pokoli képét leikéből sohasem tud­ta kitörölni. A törődött asszony azóta nem tért többé telje­sen magához és mint negybeteg háálba keresett gyógyulást a londoni szanatóriumokban és a Rivié­rán. Fiainak nem tudott nyugodt s boldog gyer­mekkort biztosítani. Énekesnő volt egy Fowtaiuéb- •leaunak nevezett párisi harmadrangú varietében, 3<ésőbb pedig a Monümarirta került. Charlie fél­éves volt, mikor anyja visszament Angliába. Ez a lángész, a humor zsenije, a legnagyobb nélklüiö- izés'ek közepette LOndion legpiszkosiabb negyedé­ben nőtt fel, nem volt senki, aki foglalkozott volna Vele, aki nevelte volna, mert anyja a külvárosok piszkos mulatóiban énekelt, csak hogy előteremt­se azt a néhány schilliget, amelyre önmagának és az éhező gyermekeknek :9Zükségük volt. A tízéves Charlie nyomorog és senki sem könyörül meg naij- j ta. — Tiz éves korában még iskolai képzett- j sége sem volt, ellenben már ebben a zsenge korban i minden uton-módon kénytelen péínzt keresni, mert anyja a napi megélhetésihez szükséges összeget nem tudja előterem teni. — Apró komédiák apró szerepeiben lép fel, mig egy napon anyja ed- tűnik. Egy véletlen a Kárno-vándorazintársuiathoz veti <és itt veszi kezdetét gigászi karrierjének so­hasem látott feltfelétöréee. Egy cirkuszban fedezték fel és épen ezért talán legtökéletesebb remekmű­ve a Cirkusz című filmje, melynek humoros szkep­szisébe élete ég sikere nagy titkát ágyazta 'bele. A világról való véleményét Chaplin egy alkalom­mal néhány szóba foglalta, melyek szomorúsága különösen most, hogy anyja meghalt, rendítik meg azokat, akik tudják, hogy mennyire szófukar az a stouril lángész: Meg akarom kísérelni, hogy a vi­lágot a magam módján megjavítsam, mert nem akarom, hogy már gyerekek és máig anyák is úgy szenvedjenek, minit ahogy én szenvedtem é« aho­gyan az anyám szenvedett. Egy volt román miniszter suiyos autóbalesete Bukarest, augusztus 30. Cantacuzino Mi­hály herceg, volt miniszter Calimanesti állo­más mellett autószerencsétlenség áldozata lett Súlyos koponyaalapi törést szenvedett és meg­halt. Bestiális kegyetlenséggel öltek meg egy párisi banktisztviselőt Paris, augusztus 30. A Credit du Nord pénzintézet egyik tisztviselője tegnap nagyobb pénzösszeggel utazott le Douai városkába, hogy az ottani fióknak kézbesítse a pénzt. Az állomástól a városba vezető utón, azon a ponton, ahol a folyó közvetlenül az ut mellett folyik, egy ismeretlen férfi megtámadta a banktisztvi­selőt és bestiális kegyetlenséggel meggyil­kolta. A gyilkos vasbottal verte szét áldo­zata fejét és a holttestet minden valószínű­ség szerint a folyóba lökte. A rendőrséget csak pár óra múlva figyelmeztették az arra1 járó emberek arra, hogy az utón egy szét- szakgatott pémzestáska hever és mellette egy véres vasbot. A detektívek a helyszíni szemle eredménye alapján megindították a nyomozást, de eddig sem. az áldozat: hulláját nem találták meg, sem a tettes személy- azonosságát nem tudták megállapítani. Hatálraroncsoltak a vonat kerekei egy öngyilkos modorfalvi pallért Végzett életével, mert elvált felesége nem akart visszatérni hozzá Szlovenszkó évek óta nincsen képviselve a nyugdijbiztositási és szociális biztosítási központokban A szociális biztosítás reformjának bizottsági tárgyalása befejezé­séhez közeledik — Szlovenszkó gazdasági érdekképviseletei memorandumban követelik a sérelem siirgös orvoslását

Next

/
Oldalképek
Tartalom