Prágai Magyar Hirlap, 1928. augusztus (7. évfolyam, 173-198 / 1800-1825. szám)
1928-08-26 / 194. (1821.) szám
1828 angnMtas 26, vasárnap. 3 A parlamentarizmus válságáról tárgyalt két napon át ai interparlamentáris unió fi parlamenti rendszer, diktatúra és szúidifeaiiznuis között hánykolódik az sllamkormányzás hajója - Lukács György: „Ha a lenetek szövetsége nem tartja tiszteletben az arbitrázs-szerződést küfő! lehet ennek tiszteletben tartását követelni r Bérűim, flJugíuiszjtuö 25. Amint tegnappá száimunik- fctatn jediömtettiülk, az imlterparkniientáriia unió péntek (Mlledlőtrtá iiléséoi, a főtltikáiri elŐbenjesztJéis &oaán ímegjinidult vitáiban Lukács György dir., vofllt miinlisz- (ter, a magyar delegáció együk vehetője is felszólalt s többek között a következőket mondotta: — A népszövetség tanácsa hónapokon ált teljesítetlenül hagyta azt a kötél ességét, amit a trianoni békeszerződés 239 szalkasza iimpeíraitó- ve előír. A tTi'amiotod békieszeraődlés alapiján megalakult egyik vegyes döntőbíróságiban üresen áll egy bíró helye, amelyre a jelölés az idézett rendelkezés szerint a nemzetek szövetségié tanácsának a kötelessége. Addig azonban, araiig a tanács ennek a kötelességnek eleget nem tesz, a kérdéses vegyes dlanftőbinőeág nem működhetik. A nemzetek szövetségének létalapja az arra irányúié törekvés, hegy a háború kiküszöbölhessék az emberi intézmények söréből és a nemzetközi bíráskodás lépjen helyébe. Sajnos, mi akik a nemzeti kisebbségek jogainak vagyunk szószólói; évek óta megszoktuk a nemzetek szövetségének tanácsától, hogy egyoldalúan járjon el. A jelen eset azonban különleges szempont szerint valló elbírálást igényel. Ennél egészen mellékes az, hogy a legyőzött ország kormánya akarja a vegyes döntőbíróság kiegészítését. Itt már neon csupán magyar kérdésről van szó, bantun világkérdésrőL, arról, hagy a valamennyi hatalom által garantált konkrét anbifcrázs- szerzódiéses megállapodást respefcfcálják-e, arról van szó, hogy a nemzetek szövetségéinek tanácsa tiszteletben tartsa-e a nemzetközi megállapodást, avagy maga szolgáltasson gyászos példát, hogy miképen lehet nuillifrlkálni egy érvényben levő arbitrázs-szerződéses megállapodást. Ha a nemzetek szövetsége nőm tartja tiszteletben az arbitrázs-szerződést, kitől lőhet ennek tisztelet- bentartását követelni? — Le még nincs jogom pálcát törni, miért az utolsó 6zó még nincs kimondva és a nemzetközi arbitrázs minden igaz híve még mindig remélve reméli ezt, hogy a nemzetek szövetségének tanácsa az utolsó pillanatban mégis abbahagyja szomorú ohetrukcLóját és lehetővé teszi a trianoni békeszerződésben stipnlált vegyes dlöntiőbiróságök működését. Lukács György felszólalását a plénuma nagy tetszéssel fogadta. 1 PiílaifliüiifilItüS flisasi Berlin, augusztus 25. A póniteM délutáni ülésen a pléuum a parlamentarizmus jelenlegi helyzetiének vizsgálatára tért át. Wirth dr. német demokrata képviselő határozati javaislatot terjesztett elő, amely szerint a parlamenti rendszer közös alapjára nézve tervezetet kell kidolgozni, hogy később erről a rendszerről határozott Ítéletet lehessen alkotni. A Wirth dr. előterjesztette javasltat többek között a következő pontokat tartalmazza: 1. A kormányok és parlamentek nagyobb stabilitásának követelménye. A stabilitást vagy a kormány tagjainak meghatározott időre történő megválasztásával lehet elérni, mint az például az Egyesült Államokban vagy Svájcban történik, vagy pedig egy olyan választási rendszer létrehozásával. amely megakadályozza a pártok szétfor- gácsolását és világos többségi alakulatokra vezet. 2. A parlament és kormány függetlenségének biztosítása a nagy gazdasági szervezetekkel szemben. 8. A parlamenti intézményeknek tárgyilagos megalapozása és ha szükséges,, a parlament által meghozandó kérdésekben szakértőknek bevonása a parlamentáris munkába. 4. A felvilgáositott és feladatával tisztában levő közvélemény közreműködésének szüksége. 5. A parlamentek tehermentesítése azáltal, hogy bizonyos jogkörüket lokális hatóságokra és nemzeti szervezetekre kell átruházni. 6. A parlamenti eljárás technikai megjavítása, hogy a nehézkes határozathozatalt siettetni lehessen és a törvény szövegét gondosabban és jobban lehessen kidolgozni. Montague, az amerikai csoport elnöke hozzájárul a határozati javaslat tervezetéhez, mert ez hivatott arra, hogy a parlamenti rendszerbe vetett hitet megerősítse. Elsősorban arra kell törekedni, hogy legyőzhessük a választ óközön ség érdeklődésének hiányát. Belcourt dr. kanadai szenátor indítványozza a határozati javaslatnak kiegészítését abban az irányban, hogy az ifjúságnak már az iskolában alkalmat kell nyújtani a szükséges állam jogi alapelvek elsajátítására. Lukács György dr. magyar delegátus kijelentette, hogy csupán arra van szükség, hogy a parlamentáris rendszert a mi időnkhöz alkalmazzuk. A legtöbb bajt a töredékpártok okozzák. Ezek vezetői ugyanis nincsenek tudatában annyira a felelősséginek, mint a nagy pártok vezetői, akiknek minden pillanatban készen kell állaniák a kormányzás átvételére. Rcnaudel francia delegátus szerint nem a parlamentárizmus fejlődéséről, hanem annak válságáról, jobban mondva a demokrácia válságáról lehet beszélni. Különböző országokban a demokráciát teljesen kiküszöbölték az államkormányzás módszeréből. Heller dr. csehszlovákiai német szenátor csatlakozott Wirth dr. javaslatának általános részéhez. Ha azonban Wirth jelentése a szavazatok szótforgácsolódásának elkerülésére az angol választási rendszert ajánlja, ellent kell mondani neki, mert ez a rendszer gyakran egy kisebbség győzelmét hozta magával. Az angol választási rendszerrel például a német szociáldemokraták a birodalmi gyűlés mandátumainak kétharmadát megszerezték volna. Az angol választási rendszer teljesen elfogadhatatlan a nemzeti kisebbségek szempontjából. Wirth dr. javaslatának második pontja ellen is meggondolásai vannak. Heller dr. azt ajánlja, fogadják el Wirth dr. javaslatának általános részét a hat pont nélkül és fűzzék hozzá Renaudel javaslatát Hallin, a svéd csoport elnöke, szintén azon a nézeten van, hogy Wirth dr. javaslatának egyes pontjai elfogadhatatlanok, mert minden egyes országban mások és mások a körülmények. Lakatos Gyula, a magyar delegátus szólalt fel ezután, aki többek között hangsúlyozta, hogy a parlamentárizmus nem mint a demokratikus állam alkotmány-formája, hanem a többé-kevésbő arisztokratikus államok alkotmányformája jött létre. Bebizonyítandó volna, hogy a demokrata állam parlamentje ugyanezt az emelkedett szellemet ta- nusithatná-e, mint az arisztokrata parlament. Az állami feladatok a legutóbbi évtizedekben hihetetlenül megszaporodtak és bonyolultakká váltak. Azt hiszi, hogy a parlamenti rendszernek még nagy szerepe lesz a világtörténetemben. A mai parlament funkciói közül talán legkevésbé van meg a törvényhozásra való al- masság. A tövényhozás technikai és szakszerű része a modem létfeltételek bonyolultsága miatt annyira döntő jelentőségű, hogy az általános választójog alapján előálló parlamentnek a törvényhozói feladatok legjobb megoldásra való alkalmasságában kételkedni lehet. Azok a funkciók, amelyeknél az emberiség egyelőre nem nélkülözheti a parlamentet, egyrészt a végrehajtó hatalom, vagyis a kormánynak a parlamentből való alakítása és működésének a parlament részéről való ellenőrzése, másrészt pedig az ország közvéleményének és a kormánynak egymással való érintkezése tesznek. a szombat délelőtti ülés Berlin, augusztus 25. A pléinium szóimba! délelőtti illésiéin tovább folytatta a parlamenti rendszer válságáról megkezdett vitát. Elsőnek Berlhiaud volt francia miniszter szólalt fel. Beszédjében a következőket mondotta: — — Az utóbbi évek folyamán gyakran játszottak azzal a gondolattal, hogy a parlamentarizmus rendszerének helyébe valamely más rendszert ültessenek. Franciaországban a diktatúrának eemimii talaja nincs, mert Franciaország a múltban igen rossz tapasztalatokét szerzett a diktatúra kölnid. Sokkal nagyobb azonban a szindikaliz- mus veszedelme. A trösztök befolyást akarnak szerezni az államra és ilyen módon egy uj feudális rendszert készítenek elő. Emellett a hatalmi törekvés mellett hasonló erővel jelentkezik a a munkások szakszervezeti mozgalma, amely már nincs is olyan messze annak a lehetőségétől, hogy a politikai hatalmat magához ragadja. A gazdasági tanácsadók munkája nélkül a parlam'emt természetesen nem oldhatja meg eredményesen feladatát. -Franciaországban már létre is jött bizonyos mértékű munkamegosztás. A törvényeket a parlament alkotja, a végrehajtást a szakszervezetekre b:i.zza. A weiimari alkotmány elsőnek kísérelte meg a parlament és a munkásság törekvésednek k tegyen! itését. A párisi ulti pesszimisztikusan, iliiigÉSf laÉikiii fosadta § Kellogg-paklumot 1 paktumnak csupán morális mm van, de mm akadályozza mm a háborút — KeSlogg maga sem hisz a pátira otéS» Paris, augusztus 25. A lapok behatóan foglalkoznak Kellogg államtitkár megérkezéséinek jelentőségével és a - háborúeddenes paktuma adáirásánaik tényével. A Petit Pari- Bilennbam Jacquets Seydoux, a külügyminisztérium volt politikai igazgatója üdvözli a paktum aláírásának tényét, azonban felmerül a kérdés, vájjon ez a kötelezettség csupán egy formális nyilatkozatra szorítkozik-e, vagy pedig realitássá válik ? A Journal diplomáciai munkatársa, Brix, kifejezésre juttatja kételkedését a paktum gyakorlati értékéről, ha egyszer komoly veszedelem következik he. A paktumban nincs kötelező nyilatkozat, amelyben az államok általában lemondanának a háborúról. A cikkíró különösen azt a szövegezést kritizál ja, amely szerint a paktumot aláíró hatalmak lemondanak a háborúról, mint a nemzeti politika eszközéről. Ezt a kifejezést nagyon könnyű megkerülni. Az erősök hegemóniáját mindig lehet garantálni, de ki fogja a gyöngék jogait biztosi tani? A szocialisták lapja, a Popul a iné sem ringatja magát nagy illúziókban, mégis megelégedettségiét fejezi ki, hogy a paktum adá- irására kerül a sor. Egyes kormányok fentartásai a paktum hatását csökkentették. Különösen súlyosan esik a latba, hogy a paktumról hiányozni fog Oroszország aláírása. Iía a világ összes államai aliáráisukkad garantálták volna a paktumot, ez még mindig nem jelentené, hogy a háború a jövőben egyáltalán tehetetlenné vált. — A jobboldali Gauloiis a paktumot a jóakarat platónikus megnyilvánulásának minősíti. A jobboldali sajtó általában azt akarja beigazolni, hogy Kellogg maga sem hisz paktumának hatóerejében, i vagy pedig azzal vigasztalódik, mint az ■ Écho de Paris, hogy ez a paktum egyáltalán ■ senkiire sem jelent kötelezettséget, közben 1 természetesen el nem mulasztják, hogy Né- ' metország „veszélyes" követeléseire rá ne : irányiitsák a figyelmet és a kormányt felhívják, hogy ezekkel szemben védekezzék. A r francia gazdasági élőt olyan objektív lapja, mint az Ieformation áis, a paktumot csupán morális megnyilatkozásnak tartja, t A baloldali lapok viszont 1 rámutatnak azokra a viMgpoMtikai fe’ szültségekre, amelyekben hennerejlik ’ egy esetleges világkomfliktus csirája. , Ilyen az olasz-jugoszláv feszültség, az angol-egyiptomi konfliktus, Amerikának nioaraguai intervenciója és Ázsiában a japán-kinai és az amerikai-japán » feszültség. i . Az Ere Nouvelle a paktum aláírását ugyan fontos dátumnak tartja nemcsak Franciaország, hanem az egész válág történetében is, de akik az igazi békére gondolnak, arra a békére tekintsenek, amelynek ezekből a mostani tárgyalásokból kell megszületnie. A paktum után az Anschlusst morális alapon nem lehet ellenezni, viszont a keleti Locarnót kell garanciaképpen megteremteni. Paris, augusztus 25. A Matiu egyik munkatársa beszélgetést folytatott Kedloggal ’ a háború ellenes paktumra vonatkozólag. Kellogg szándékosan használta Le Havre- ban 'azt a kifejezést, hogy a háboruellenes ’ paktum arra hivatott, hogy egy uj háború kitörését megnehezítse. A paktumban ugyanis bennfoglaltat ik a reménység, melyről senki sem mondhatja, hogy megvalósíthatatlan. Őszinte meggyőződése, hogy a paik- I tűm aláírása által mindazok a morális erők, amelyek világszerte a háború ellen küzdenek, egybegyülnek és megerősödnek. Az újságíró további kérdésére Kellogg kijelentette, hogy gyakorlati szempontok 'kívánták meg a szignatárius államok számá- 1 nak koriiáfozását. Nem lehetett a szignatárius hatalmaktól megtagadni azt a jogot, hogy a tervezetre vonatkozólag kifejtsék véleményüket. Hová vezetett volna azonban, . ha ötvenkét állam kezdett volna el egyszerre vitatkozni? Alkalmasnak látszott tehát, hogy először azok írják alá a paktumot, akik teljesen egységes felfogáson vannak és ezután kerül a sor a többieknek felszólítására, hogy csatlakozzanak. Reméli, hogy ez be is fog következni, mert öröme nem volna teljes, ha a paktumról akármelyik nagy ország alá írása hiányoznék. Varsó, augusztus 25. Za’lesíki külügyminiszter interjút adott a Keliogg-paktum jelentőségéről. A paktumnak nagy morális erőt tulajdonit és úgy hiszi, hogy Szovjet- orasz'oriszágot beleértve minden állam csatlakozik hozzá. A paktum egyetlen hibája az, hogy nem tartalmaz szankciókat. Páris, augusztus 25. A paktum aláírásának ünnepélyével kapcsolatban a francia kormány elrendelte, hogy az összes középületeket a trikolórral kell fellobogózni. A külügyminisztériumon az összes szignatárius államok zászlói fognak lengeni. MisgBgiiaiiaiia 6030| I|H 1928. Táviratcím Chargeurs Prag. Tel. 24361. LUTET1A - MASSILIA francia négycsavaros gyorsgözösök. Bordeaux — Buenos-Aires 15 nap Bordeaux — Rio de Janeiro 11 nap Direkt összeköttetés Braziliával, Argentínával, Paraguayjal, Uruguayjal Hamburgból, Le Havrcböl, La Pallieeból, is Bordeauxból CHARGEURS RÉUN1S francia gözhajózási társaság gyorspóetagözö- seivel, 6—8 indulás havonta. Gyors, megbízható szállítás átszállás nélkül. — Mintaszerű kiszolgálás, elsőrendű francia konyhab, orral.Az I utazásokra információkkal díjmentesed szolgál Chargeurs Réunis, Prága II. LUtzowcva 38. I I Világhírű nSCHROIIiM féle sifonok, vásznak, ágynemű damasztok, divatselymek és szövetek, asztal- ^0 *|| J|| |1 j| neműk, frottiráruk, mosóáruk, rövidáruk, kész női fehérnemű, kész függönyök, selyem brokátok, bútor- Iw ® j| szövetek. — Előnyös árak! Paplanok és paplan-anyagok. Régi paplanok átdolgozása. — o 4$ Sulii JPlAsjJ jpj mmnmmmammmmmmuammmmmmmmmBBgmBmmnimmEKamBMmmnmmammuumB&mmmaamBmuuaanmmBimmmammrmBmm uj Minták vidékre bérmentve. Minták vidékre bérmentve. m i ii wi ...............................mi..............................................................Tinin ......... ni iininnr--------irr-n~n— ti rirrm nriiiiiiiimiiinirTiiiiWMiTrm ^ V«B. 830. yj
