Prágai Magyar Hirlap, 1928. augusztus (7. évfolyam, 173-198 / 1800-1825. szám)

1928-08-25 / 193. (1820.) szám

1928 augnsrtus 25, Mambót. Kellogg a békepaktum atyja, Nackenzíe King kanadai miniszterelnökkel érkezett Párisba Amerika negyvenháromállaméi hív meg a paktum aláírására Pánsbasi már mMesi előkészület megtörtént a nagy ceremóniára Le Havre, augusztus 24. Az Ila de Francé óceánjáró gőzös, amely Kellogg államtitkárt és IVSackeaaie King kanadai miniszterelnököt szállította át Európába, pénteken hajnalban három óra harminc perc* kor beszaladt Le Havre kikötőjébe. Az Ile de Francé röviddel hét óra elölt verteibe le horgonyát a kikötőben. Antiikor Kellogg, felesége és Mackiemie King társa­ságában, kiséröivel együtt elhagyta a gőzöst és Európa földijére lépett, a francia kor­mány nevében az aleószajaiai kerület pre­fektusai és a párisi amerikai fcjöveteég tagjai fogadták és a kikötőállomás diszterniébe ki­sérték, ahol Le Havre városa ünnepélyes fogadtatást készített elő nagynevű vendé­geinek, A város polgármestere, Léon Meyer radikáEs-s/zoci alista képviselő, a francia nép nevében üdvözölte Kelloggot, aki iniiciarti va­jával hozzá akar járulni a népek békéjének megteremtéséhez. Franciaország egész né­pe, különösen azonban a háború áldozatai 'és családjaik az amerikai kormány fáradozá­sait kimondhatatlan hálaérzettel fogadják. E szavak után a polgármester átnyújtot­ta Kelloggnak azt az arany tollat, melyet Le Havre város közönsége ajánlott fel, hogy Kellogg ezzel jegyezze alá a világtörténelmi jelentőségű okmányt, míg Maokenzie Kimig kanadai miniszterelnöknek művészies kivi­telű amlékplakettet adtak, amely Le Havre városát ábrázolja. Kellogg válaszában szívélyes szavaidban köszönte meg az ünnepélyes fogadtatást, amely mély hatást tett rá. Emlékeztette a hallgatóságot arra, hogy a háborruellenes paktum gondolata abból a francia inspiráció­ból ered, amelyben különösen Briarnd szer­zett nagy érdemeket. Azt az óhajtását fejez­te ki, bárcsak a paktum a jövőben minden háború kitörését megnehezítené és minden népnél szimpatikus fogadtatásra találna. Még Mackenzie King mimiiszteirelnök mondott néhány köszönő szót. Erre az állam­férfiak beülitek a számukra rendelt fcülön- vomat'ba, amely villámgyorsan repítette őket a francia főváros félé. A különvonait dél­előtt 10 óira 5 perckor futott be a St. Lázáré állomásra. Az államférfiak üdvözlésére John Th. Herriok amerikai és Rey kanadai köve­ten kívül a francia kormány képviseletiében megjelent a protokolluim főnöke, Fouquie- res, a párisi rendőrfőnök és az állami, meg városi hatóságok képviseletei. Kellogg az ál­lomáson történt üdvözlés uatán az amerikai követség épületébe ment, ahol párisi tartóz­kodása idején lakni fog. Az útvonalon a francia főváros közönsége élénken ünnepel­te az illusztris vendégeket. Kellogg London Is elmegy London, augusztus 24. Az Ile de Francé csütörtökön rövid időre horgonyt vetett Ply- mouth kikötőjében és ezt az alkalmat a vá­rosi tanács felhasználta arra, hogy a polgár­mester vezetésével üdvözölje Európa nagyne­vű vendégeit. Az ünneplő beszédre adott vá­laszában Kellogg kijelentette, hogy a paktum nem egy embernek a müve, hanem több sze­mélynek és több nemzetnek. A népek aka­ratából fakadt. A világ ma minden olyan lé­pést örömmel fogad, amely alkalmas arra, hogy az uj háború lehetőségét csirájában fojt­sa ei. A paktum egy lépés előre, a civilizá­ció utján egy morális lépés. Kellog kijelentette, hogy ő főleg a pak­tum aláírása végett jött át Európába és Paris­ba megy. Visszatérőben Ígéretéhez híven Dublint keresi fel, itt azonban csak rövid ideig tartózkodik, mert Londonba is el kell mennie. Kelloggot az újságírók kérdésekkel halmoz­ták el, hogy fejtse ki álláspontját: az angol- francia tengeri kompromisszum kérdésében, azonban minden nyilatkozatot megtagadott azzal az indokolással, hogy a nyílt tengeren nem csinál nagy­politikát. A kanadai miniszterelnök annyit mégis el­árult, hogy európai látogatását felhasználja Baldwin • és a gyanmatügyi miniszter meg­látogatására. Parisban Inkább Stresemann iránt érdeklődnek Páris, augusztus 24. A francia politikai élet és a nagyközönség érdeklődése is főleg Streseimann felé fordul. Amióta S trés emailn ígérete m egérk e­zett, hogy a paktum aláírására feltétle­nül megjelenik Parisban, az izgalom rendkívül nagy és mindenki azzal a kérdéssel foglalkozik, vájjon milyen problémákat tárgyal meg a német kül­ügyminiszter Poincarével és Briand-nal. A sajtó egymásnak 'teljesen ellentmondó hí­res átéléseket hoz a tegnapi francia minisz­tertanács eseményeinek megtárgyalása al­kalmából. A Petit Párisién ezeket Írja: Ter­mészetesen a tizenöt, paktumot aláíró ál­lamférfi hétfőn semmi más problémát nem fog megtárgyalni, mint a paktummal össze­függő ügyeket. Azonban nehéznek, csaknem lehetetlennek látszik, hogy az államférfia­kat megakadályozzák abban, hogy a cere­móniák előtt vagy után olyan kérdéseket meg ne tárgyaljanak, amelyeknek megoldá­sa iránt elsősorban országuk közvéleménye érdeklődik. Storesemánn vasárnap Briarcl-nal. hétfőn délelőtt pedig Poincarével fog tárgyalni. Mindenki tudja, hogy a német külügyimi­niszter boldognak erezné magát, ha felvet­hetné a rajnai megszállás kérdésének újból való tanulmányozását. A rajnai terület megszállása azonban zálogot alkot, amelyet kompenzálás és garanciák nélkül nem adhatunk ki a kezünkből. Azonkívül a francia kormány mindig azt az álláspontot képviselte, hogy a rajnai kérdés nem kizárólag Franciaország problémája, hanem szövetségiközi ügy. Bráand-niak a mi­nisztertanácsban elmondott expozéja a&má- eik nagy európai problémára, az Anschluss- ra is célzásokat tett. Minden minisztert fel­szólított rá, hogy ebben a kérdésben állásit foglaljon és -mindnyájan kijelentették, hogy egyértelmüteg osztják Brianid felfogását. Ez nagy eredménye Briand-nak, különösen, ha arra a minisztertanácsra gondolunk, amely Thoiryt követte. Az Eclio de Paris tudni véli, hogyha Sh-e- semann felveti a rajnai kérdést, tudomására hozzák, hogy a mostani időpont nem igen alkalmas ennek a kérdésnek megtárgyalására, a miniszterelnök azonban valószínűleg nem fog erre a negatív álláspontra helyezkedni, hanem tudomására adja a német birodalom külügyminiszterének, hogy a rajnai terület teljes kiürítését nem le­het a háborús adósságok és a reparáeiók végérvényes szabályozásának keretén kí­vül megvitatni. A tegnapi minisztertanácson minden mi­niszter, maga Briand is, csatlakozott Poinca- ré ezen téziséhez és Briand kijelentette, hogy ő sohasem képviselt más álláspontot. A sajtó tehát a régi kürtöt fújja: Semmiféle kiürítés kompenzációk nélküli Thoiry óta a helyzet egyáltalán nem változott meg. Akik most kiverekedtek London, augusztus 24. A Times külön tu­dósítója jelentette lapjának az Ile de Francé fedélzetéről a következő érdekes információt: Megbízható forrásból szerzett információd alapján közölheti, hogy Kellogg hozzájárult ahhoz, hogy a pak­tum az ünnepélyes aláírást követő napon már nyitva álljon mindazon hatalmak számára, amelyek csatlakozni kívánnak. Az amerikai követek már közölték is mindazon államok kormányával, ahol akkreditálva vannak, a paktum teljes szövegét és meg is hívták őket a paktuma aláírására. Oroszországgal Franciaország fogja közölni a meghívást. Kelloggnak ez M nj állásfoglalás* ekévé#* jelent a pak­tum hivatalos szövegétéi, amely kimond­ja, hogy a többi hatalmaikat csak akkor hívják meg, ha a 15. szign&tárius állam parlamentje már ratifikálta a paktumot. Miután Amerikával 43 állam van diplo­máciai kapcsolatban, ezek mindegyike meg­kapja a meghívást. Benes is útban van Prága, augusztus 24. Benes dr. kiiJügy- mhbbzter ma délben Párisba utazott a Kel- iogg-paktnm aláírása céljából. Zúgni fognak a harangok London, augusztus 24. A Sankt Martin in the Fileds templom gyönyörű harangjáté­ka, Anglia összes harangjaival együtt, hétfő este hat óra és fél hét óra között könyörgő szóra csendül meg. A harangjátékot rádió fogja továbbítani Az asszonyok paktuma Páris, augusztus 24. A nemzetközi asz- szonyfbizottság hétfőin Párisban ülést tart, amelyen 14 ország delegátusai gyűlnek össze. A bizottság azon államok minisztereihez, ame­lyek a szignatárius hatalmak között vannak, egy nemzetközi szabad paktum tervezetét nyújtja át, amelyet minden államnak alá kel­lene jegyeznie és amelynek első paragrafusa imigyen szólana: „A szerződést kötő államok kötelezik magukat, hogy ennek a paktumnak ratifiká­lásától kezdődődeg államterületükön a férfiak é* asszonyok ugyanazokban a jogokban fog­nak részesülni az élőt minden vonatkozásá­ban." Folyik a díszítő munka Páris, augusztus 24. A külügyminiszté­rium nagy óratermében, ahol az ünnepélyes ceremónia lejátszódik, javában folyik a mun­ka. Kézművesek, ácsok, kárpitosok szorgos kézzel tevékenykednek már napok óta, hogy minél nagyobb disz várja Páris vendégeit. Kü­lönösen nagy figyelmet szentelnek a régi ko­vácsolt vasasztal rendbehozatalára, amely körül a tizenöt miniszter helyet fog foglalni. Az asztalon zöld takaró lesz, a tapéták azon­ban vörösek. Az elnöki asztalra terítik szét a nagy békeokmányt és melléje állítják azt a tintatartót, amelyet Virgennes használt, ami­kor 150 évvel ezelőtt az első francia-ameri­kai szerződést aláírta. A tereit képviselők részvételi jogát az interparlamentáris unió elismerte (Tudósítás eleje a 3. oldalon.) Berlin, augusztus 24. Viharos ünneplés közepette emelkedett szólásra Emilé Boréi volt francia miniszter. Sajnálatát fejezte ki, hogy a politika oly kevés előihaiadást tett a vámkorlátok megszüntetésében és a leszere­lési kérdésben. A kérdést nagyon könnyű volna megol­dani, ha Európa minden népe megelé­gednék annyival, amennyije van. Óvakodni kell attól, hogy a békeszerződése­ket revízió alá vegyék. Azért nem szabad tétlenül, ölbe tett kezekkel várakozni, ő azt a gondolatot propagálja, hogy jöjjön létre az Európai Egyesült Államok. Akkor egy csa­pásra mindem kívánság teljesül. Ha ez az eszmény neim valósítható meg, úgy is töre­kedni kell arra, hogy a ©élhoz közelebb ér­jünk és ebből a célból az európai országok­ban alakult bizottságok sokat tehetnek az európai közös munka érdekében. Kellogg államtitkár francia külügyuúniöztérium galptája, ahol a Kellog-paktumot aláírják Djuvara, a román delegáció vezetője, rámutatott a világháború áldozatainak elret­tentő számára. Ez rákényszeríti a nemzete­ket arra, hogy a béke és igazságosság meg­szervezésén dolgozzanak a nemzetközi szer­vezetek kenetén belül. A Keltegg-instrumem- tum csak morális, etikai biztosíték lehet. Elsősorban hiányzik a szankció a béke meg- törője ellen. Locarno csodálatos eszköze a jövő békéjének. Végezetül az egész román nép és román parlament nevében bejelenti, hogy Románia, mely 2000 éves történelmi múltra tekint visz- sza, felajánlja Középeurépának a maga Locamóját. Sir Artthur Benn, az angol páriáménii csoport tagja, a2 egyiptomi szónok fejtegeté­seivel szemben tesz nyilatkozatot. Nem le­het feladata ebben a pillanatban az egész egyiptomi kérdés szőnyegre hozatala. Mind­az, amit idáig Anglia az egyiptomi kérdés­ben tett, úgy a hatalmak, mnt az egyiptomi kormánynak hozzájárulásával történt. Erre a főtitkár jelentése fölötti általános vitát szombat délutánra halasztották. A pén­tek délutáni ülésen megkezdték a parlamenti rendszer jelenlegi állapotának vitáját. Berlin, augusztus 24. Az unió végre­hajtóbizottságának kényes kérdést kellett elintéznie. Tudvalévő, hogy a jugoszláv paraszt—demokrata koalíció tiltakozó sür­gönyt intézett az unió elnökségéhez, amely­ben kijelentette, hogy a jugoszláv többségi koalíció delegátusai csak a csonkaparla- mentet képviselhetik és nem jogosultak a horvát és a demokrata—paraszt koalíció képviseletében fellépni. A végrehajíóbi- zottság salamoni Ítélettel oldotta mbg a ké­nyes kérdést. Megállapítottá, hogy a bel­grádi képviselőknek joguk van azoknak a pártoknak nevében fellépni, amelyek de­legálták őket, míg a horvát képviselők a horvát parasztpárt nevében vehetnek részt az interparlamentáris unió tanácskozásain. Ez a horvát képviselők nagy erkölcsi sike­rét jelenti, mert azt bizonyítja, hogy a /in­terparlamentáris uni óvezetősége is a je­lenlegi belgrádi parlamentet csonkaparla- nieiUuek tekinti,

Next

/
Oldalképek
Tartalom