Prágai Magyar Hirlap, 1928. augusztus (7. évfolyam, 173-198 / 1800-1825. szám)
1928-08-25 / 193. (1820.) szám
6 19*8 Franzensbad, a csodás hatású gyógyfürdő Firameinjsbad léteeése óta körülijeiül egy érv- század m/ult ©L, a azóta a szeajtvediő emberiség gyógyítása terén elért erefcSmmyieüiv'el víMgjhirinévre tett szert. Az egierlamdii erdőségektől körülivel t fen- fiikoin fekszik, ozomidjus, pormentes, éles levegőjű, fiihal a legforróbb nyáriban is a 1 egkeJlem esabb hőmérséklet uralkodik. Távol vau a nagyvárosok zajától1, a jó vasúti ösezeiköttetéseh folytán imégjte könnyen elérhető. Kertek, parkok és end'ők között fekszik és szinte csábit a nyugalmas pihenésre. Az Egerlandlban a geológiai korszak októl a mai napig végbement és (vtéglbramielnlő geológiai váL tozáSokmá'k köszönheti Franzensbad körülbelül huszonhét különböző teványviziorrásámík eredetét s az egyedül álllő vasas mór telepeit. A fürdőket kereső közönség körében általánosan el van terjedt ve az a Vélemény, hogy Fran- aensibad egyedül női bajok gyógyítására alkalmas. De az orvosi tudomány az lelőbb említett bő ásványtárt alarm forrásokra hivatkozva mlegáillapitotta, hogy Franzensbad jóformán az összes szervi betegségek gyógyítására alkalmas. Az összes franZeinisbadi forrásokban oldott állapotban nögyimeminyiségiü áeványsök táiláilbiaitők, a tegtfontos&Wbak a vas (FerTobydrocarbonat) és a Glauberső (Katiríujmsulffat). amtelyek ott főkoraato- Sam a legerősebbtől a teggyengtéöb koixciemtrációkban találhatók, úgyhogy a franzeínsbadi forrásokat három főcsoportba lehet osztani, és jpedig ásványtárt alimn savanyú-vizekre gyengébb áeványtartalom- mál, vastartalmú eavanyiuiviizekre erősebb vastar- ‘ halominál és gtauíbersós savanyuvizekre erősebb glanhersó bartalomlmal. .Az első osztályba tartozók főként mint. iható ée'ónyvizek jönnek tekintetbe. A vastartalmú forrd Jk (Ftranzensqu'eTle, Stihalquelile, Neuquielite) és az ezen források vizéből készített fürdők a szliv és vér edények betegségeinek gyógyítására alkalma- «sk é6 szinte egyedülállók egész Európában. A régebbi glaubereósíorrások (Salzqudne.'' WiesenqiuelOie, kalt©r Sprudél) és az újabbak (I. II. ni. és IV. számú Quellék) a lélegzési és emésztési zavarok, máj és epe bántailmak, vesebajök, bélba- jok :és a fémrészét ellenes hízás gyógyulására alkalmasak. A IV. számü glaub ersósdorráe igen nagy niatriulmsluMat tartalmánál fogva jelenleg a Világ legerősebb glaubergós tartalmú forrára. Leghíresebbek azonban és a .világon szinte egyedülállóak a framzetaSbádi ás vány tartalmú mor- telep'ek, amelyek bő vas- és kén- alkatrészeken kívül tekintélyes rádioaktiiviliással bírnak 9 ezen ' körülmény Franzemsöadot a szenvedő nők bu>csu- járó helyévé avatták. Franzenslbaid a nőket nemcsak hosszas és fájdalmas betegségeiktől szabadítja meg. hanem képessé teszi őket arra, hogy a legmagasztos'abb hivatásuknak, az anyaság hivatásának eleget tehessenek. A mórból készült' fürdők azonfelül igen hatékonyan gyógyítják a köezVéhyes és reumatikus fájdalmakat. Ha tekintetbe vesszük még azt is, hogy ezen természetes gyógyforrások mellett FranzenSbadbam Tanár gy átázás a gimnáziumi értesítőben (—) A gimnáziumi évi értesítők a világ 1 egjámborabb olvasmányai szoktak1 lenni. Bennük vannak azok az értekezések, amiket a tanánraktől a píhilologiai közlönyök nem fogasak el közlésre a középíelném-et e hangoknak akusztikai változásairól a 17-iig századig különös tekintettel valamire, amire egyedül csak a szerző van tekintettel, bennük vannak a meteorológiai jelentések, a kirándulások, az önképzőkörök és a statisztikai táblázatok a jelesekről és szekundánsokről. Ez mind igen érdekes olvasmány azoknak, akik ebben a középíelnémet akusztikában, meg a szekunda- táblázatokban közvetlenül érdekelve vannak. A tanári értekezések a tanároknak érdekesek, a táblázatok a diákoknak s igy az értesítő igazán exkluzív publikumnak szőlő kiadvány, házi krónika, az intézet családi ügye. A tanárok értekeznek benne, a tanítványok meg levizsgáznak. Itt látok azonban egy ujiPajta értesítőt, az eperjesi áll. reálgimnáziumét, ahol maga az értekező tanár vizsgázik le és pedig alaposan. Ha a középfelnémet akusztika, vagy a Hanka által száz évvel hamisított őscseh kéziratokban lefektetett ószláv hangtan kérdéseiről írna valamit különös tekintettel a különösen tekintendőkre, mint az már cseh-német filológustól várható lenne, de a cseih-né- met filológus ez alkalommal történetírást üz és az intézet tízéves történetét énekli meg szabad formában és töibb táblázatban. A táblázatok jók, osak a szabad formában van egy kis hiba. Az a hibája, hogy kissé túlságosan szabad. A történetiró elmondja, milyen nehezen tudtak meggyökerezni a cseh tanárok Eperjesen és történetírói lelkiismeretességgel szélesen, bőven ismerteti azokat a névtelen leveleket és névtelen plakátokat, amelyeket ismeretlen tettesek részben az intézet falaira ragasztottak, részben a cseh igazgató, részben a diákok címére küldtek. Ugyancsak egy ilyen anonim, kiáltványt és két anonim levelet közül, bizonyos pletykákkal fűszerezetten, de annyi szemenszedett nemzef- gyalázást keveset lehet találni egy rakáson, még a Jegnrodeirnelbbüil felszerelt gyógyintézeteket !is megtalálhatjuk, úgy bátran elfogadhatjuk a hírneves orvosok azon Véleményét, hogy Friamaetas- bad a világ egyik legcsodálatosohJb hatású gyógyfürdője. mint ebben a három irásmtiben. Pláne nyomtatásban. S ráadásul szlovénnak ói nyomtatványban. Osupa olyan jelzők, amik ninicwe- nek összhangban azzal a bevett illemszabály- lyai, amit rendtörvénynek neveznek. Illemhez szokott toliam nem is meri közelebbről ismertetni ezt az értesítőt. Most persze mindenki azt hiszi, hogy nemzetgyalázásról lévén szó, megint bennünket, magyarokat ütnek. Tévedés. A mi történetírónk idézett adalékai az intézett történetéihez — csupa cseh- gyalázó írások. Ha én cseh lennék, nem tenném ki őket kirakatba az értesítőbe. Pláne nyomtatásban. Hiszen csupa diákok fogják olvasni s azt olvashatják majd bennük, hogy ismeretlen magyarok és magyarónok miképp emlegetnek cirkuszokat, köszörüklöiveket, verkliket, s ehhez hasonlókat a szemléltetően megismerkedhetnek azzal a prózai műfajjal, melyben diáksztrájkra lázitják őket: az anonim levelek műfajával. A diákok szeretik a tanárok gyengéit, hisz az egyetlen elégtételük a joggal vagy jogtalanul elszenvedett szekundákért és a korban és tanultságiban fölöttük álló tanárok szellemi fölényéért. Elképzelhető, hogy ez esetben a diákpszichológia ősi törvényei szerint milyen gaudiumuk lehetett a diákoknak, amikor tanáraik sajtó utján elkövetett sommás sértegetését olvashatták. Tisztán pedagógiai okokból nem ajánlatos az ilyen tul- őszinte történetírás. De az íratlan illemszabályok is ellene szólanak. Ha már a cseh tanárok reputációjának sajtó utján való fölösleges szellőztetésétől sem riadt vissza a történetíró, ott volt a másik ililemszabáiy, mley az anonim levelek ihováforditásáról szól. Mert az anonimlevelek illetékes helye, az ős egyiptomiak óta az illemhely, vagy a papírkosár. Ezt Eperjesen mindenki igy tudja, sőt Budweissben is, megkérdezhette volna akárhol a tanár ur. Az anonim levél természetében benne van, hogy sohasem tudni, ki irta, ellenség-e, vagy jóbarát, azaz őszinte ember-e, vagy provokátor. Sőt azt lehet mondani, hogy a névtelen levél az agent próvokafeurök legkedvencebb műfaja. Bosszantó, ha az ember felül egy névtelen levélnek; ám még bosszantóbb, ha egy provokcáiónak esik áldozatul. Megértem, ha egy C3eh-német filológus elsiklik a történetírás mezején, de én IsteFinn és észt testvérekkel Magyarországon Visszaemlékezés a harmadik finnugor közművelődési kongresszusra Irla: UNKARILAÍNEN Ez a legkisebb nemzet a finn-ugor családban. Örömének adott kifejezést, hogy Magyar- országot, amelyről annyi szépet hallott, megláthatta. Budapestről még állmában sem merte volna elképzelni, hogy olyan szép és olyan nagy. Közülük többen egész Európát bejárták már, de egy város sem nyerte meg annyira tetszésüket, mint Budapest és Szeged ... Itt úgy érezzük magunkat, mintha otthon volnánk ... Beszédét Leinbook Ferdi- nánd muzeumigazgató tolmácsolta német nyelven. Vacsora után a szegedi főiskolai ifjúság táncra kérte fel a finn és észt hölgyeket, akik már úgy ropták a csárdást, mintha egész életükben mást se táncoltak volna. Az egyik finn hölgyről azt irta másnap a Szegedi Napló együk belső munkatársa, hogy temperamentumára nézve inkább magyar, mint finn leány benyomását teszi. Másnap, június 15-én, egy alföldi szőlőt és bor- pincét néztünk meg, amelynek tulajdonosa pazar vílMsreggelit adott a ritka vendégek tiszteletére. Megköszönve a gazda szives vendéglátását, újra beültünk az autókba, amelyek a jugoszláv határ közelében lévő erdészeti főiskolába vittek minket. Az állam az Alföld ezen részén negyven év előtt nagy anyagi áldozatok árán óriási kiterjedésű erdőket Ictesü+ett, melynek ma más államok veszik a hasznát. A főiskola berendezését, valamint az épületben elhelyezett múzeumot a kommunisták teljesen tönkretették, úgyhogy azt újból kellett berendezni. . Elbúcsúzva az erdészeti főiskola igazgatóját''! a két autó az úgynevezett Alsóközpontba (tanya- központ) vitt bennünket, ahol a tanyai biró vendégelt meg minket, A helyettes tanya-bÍTó közvetlen üdvözlő beszédére Helminen Holmi, a filozófia mestere (ezt a címet kapják Finnországban és Észtországban azok, akik jó eredménnyel teszik le m egyetemi vizsgákat; a doktorátus olt már magántanári képesítésnek felel meg) válaszolt magyar nyelven. A fiatal finn • tanárjelölt-kisasszony rögtönzött, magyar beszéde eltörölhetetlen emlék- I ként vésődött be a jelenlevő magyarok szivébe. — * A társas ebéd után az indulás idejéig magyar, finn és észt dalokat énekeltünk. Szegedre visszatérve, azonnal a pályaudvarra siettünk, ahonnan a gyors ismét Pestre vitt bennünket. Kecskeméten Lippola Yrjő (György) finn szobrászművész, tiszteletbeli finn alkonzuL, és Bán Aladár dr., a budapesti Finn-észt Intézet igazgatója, szállt be vonatunkba. Lippola, aki a háború előtt telepedett le Magyarországon és természetesen kitünően beszél magyarul, mosolyogva mesélte el, hogy előző nap tizenegy beszédet kellett egy társasvacsorán tolmácsolnia, finnből magyarra és magyarból finnre. Mikor az utolsó beszéd is elhangzott, akkorra mór a vacsorának is vége volt és ő éhesen kelt fel az asztal mellől. Junius 16-án a Mátna-hegység változatos vidékein át vitt bennünket a vonat Magyarország legjelentősebb fürdőhelyére: Párádra, ahol a fürdőigazgatóság vendégei voltunk. Délután a fürdőigazgató maga vezette végig vendégeit a fürdő- telepen. A parádi gyógyfürdőnek, mint ismeretes, háromféle ásványvize van: a timsósvasas viz, amely csak fürdésre szolgál esuzos, köszvényes és női bajok ellen, továbbá vasas és kénes savanyu- viz. Az utóbbit a tüdő-, gyomor-, bél-' és hőlyag- hurutban szenvedők használják sikerrel. Itt ván Károlyi Mihály elkobzott kastélya nagy parkkal és vadaskerttel és tovább az üveggyár, amelyet szintén megtekintettünk. Junius 17-én (vasárnap) reggel Mezőkövesdre utaztunk, ahol éppen jókor érkeztünk meg a Jézus Szive-körmenethez. Erre az alkalomra az egész környékből jöttek el az ájtatos hívek, kiki a maga falujának nemzeti viseletében, úgyhogy a finn és észt etnográfusoknak bő alkalmuk volt a szebbnél-szebb magyar férfi- és női népviseletét tanulmányozniuk és lefényképezniük. A körmenet befejezése után megnéztük az érdekes matyó-kiállítást és a kir. kát. főgimnázium meg egy zárdaiskola rajzkiálliitását. Valóban csodálatraméltó, hogy a kis 7—10 éves leánykák már milyen szép matyóin mzéseket terveznek. Itt, Mezőkövesden, találkoztunk a pedagógiai csoporttal, akikkel együtt utaztunk délután utolsó állomásunkra, Egerbe. A peronon több ezer főből álló lelkes közönség éltette az érkező vendégeket. Az üdvözlő beszédek elhangzása után az egri Férfi Dalosegylet elénekelte a finn himnuszt és a Suomen laulu-t (Finnország dala), az előbbit finnül, az utóbbit magyarul. A finn és észt vendégek irtja a pályaudvartól a város belsejéig valóságos diadalmenethez hasonlított. Mialatt végigmentek a derék egriek sűrű sorfala között, mindenünen harsogó „Éljenek a finnek!“ „Éljenek az észtek!" felkiáltásokkal üdvözölték őket. Az egész város ünnepi díszt öltött. A középületeken, de sok magánházon is a magyar nemzeti zászló lengett. Amidőn elértünk a városba, az egriek már összekeveredtek a vendégekkel. Az egri diákok a finn és észt diákkisasszonyokhoz csatlakoztak és élénken magyarázták nekik a város nevezetességeit. A csinos és életrevaló egri leányok a finn és észt egyetemi hallgatókkal kötöttek barátságot. Legmeghatóbb volt a kis 8—12 éves egri kislányok lelkesedése, akik ujjongva ugráltak a vendégek között. Örömük akkor érte el tetőpontját, amikor a finn tanítónők közrefogták őket és megtanították finnül számlálni. Látni kel- lett volna azokat a boldogságtól sugárzó arcokat, amidőn kórusban ismételték: yksi-egy, kaksi-kettő, kolme-három, neljá-négy, viisi-öt, kuusi-hal, seitse- mán-hét, kahdeksan-nyolc, yhdeksán-kilenc, kym- menen-tiz. Azt hiszem, erre a kedélyes számtan- órára úgy a finn tanítónők, valamint apró nővén-, délkeik mindig szívesen fognak visszaemlékezni. Sokkal kevesebb idő állott rendelkezésünkre, hogysem megtekinthettük volna e szép és történelmi emlékekben oly gazdag város összes nevezetes épületéit. Az érseki székesegyház például még a régi Magyarország legnagyobb templomai közé tartozott. Körülbelül száz év előtt épült Pyr- ker László egri érsek költségén (800.000 írt.) görög stílusban. Érdekes törökkori emlék az irgal- nvasok kórházával szemben álló 35 m. magas tizennégy szögletii minaret. A Kossuth Lajos-téren áll Dobó Istvánnak, a vár hős kapitányának (megh. 1578-ban) szobra, melyet Stróbl Alajos készíteti. Mialatt a város északkeleti szélén levő várhegy felé tartottunk, hogy megtekintsük a vár romjait, érdekes élményem volt. A mellettem haladó finneknek épp el akarom mesélni az egriek hősies küzdelmét a törökök ellen, amikor megszólal az egyik finn hölgy: Oo, sita. jo tunnemme aikoja sitten, nimittain olemme íukeneet Géza Gárdonyin romaanin., Egri- ISiset tahdet, jonka Yrjő Liipola on soumentanuL (Ó, mi ezt már régen tudjuk, ugyanis elolvastuk Gárdonyi Géza „Az egri csillagok" című regényét, Liipola György fordításában.) A kongresszus tartama alatt többször volt alkalmam tapasztalnom, hogy északi rokonaink mily jól ismerik a magyar történelmet és irodalmat, de ez sohasem lepett meg annyira, mint akkor, az egri vár felé vezető utón. A vár történetére vonatkozó adatokat tehát, szándékosan mellőzve, (hiszen csak nem tételezhetem fel a Prágai Magyar Hírlap olvasóitól, hogy kevesebbet tudnak a manem, ő filológia, rajta fettvtQQ. még ott volt « fcőrteneleanBxakos kolléga, az már a módszertanban tanulta, hogy a névtelen diáklevelek, (s a diákcsdnyeik minid névtelen szeműtől var lók!) mégsem tartoznak a történetiráe adalékai közé. És ha a történeted kos kolléga elnézte ezt, hát ott volt az igazgató, mégis csak ő az értesítő felelős szerkesztője, őneÜ kell őrt állania a tanári kar tekintélye fölött. ÍJs ha az igazgatónak is eleik!ott ezen a szeme, ott volt az egész tanári kar, hogy engedheti meg ilyen tartalmú anonim leveleknek adalékokként való pertraktáláaát, hása ennek rövidesen híre, humoros hdre lesz a pedagógiád világban. Hogy engedhető meg, hogy az értesítőben politizáljon valaki. Notabene megint nem annyira a magyarokat, mint inkább a Slovák-ot, a Hlinka-pártot és a szlovákságot csipkedik és nézik le. Pardon, utólag látom, hogy az igazgató nem vonható felelőségre a dologéit, mint felelős szerkesztő, mert a cikkecskét — ő maga irta. így, már érthető az egész. A1 történelemszakos kolléga, világos, hogy nem szólhatott semmit. A tanári kar sem szólhatott semmit. Elvégre azért igazgató az ember. — FélssáseKernél több fürdővendég Kartebadban. Karlsbadből távinatcwzák: Aj év elejétől augusztus 22-ig 67.227 fttrdővendlég fordult meg a karlsbadá világfürdőben. — A ssselLsi járási főnökség és a „vendégjog". Zselizről jelentők.: NiHzier Teodor dir„ a pápai ben- césgiimmfcűum Igazgatója a nyteralt ZseliZem lakó 'édlesanytjánM töltötte. A kílis városba pOlélbáinoela ez iidlősEierint kőrihá'zíbam fekszik és igy a község telni- pásztor nélküli maradt. A városka lakói közül1 sokain Mszá'er dr.-t kérték meg, hogy Szent István napján mondjon midét. Ezt annál inkább is mlegte- ibettiéik, mert hiszen e napnak egyházfi megüttíoiep- lléae ellem a kormánynak dineden Kifogása, aimdnt azt egy initerpellláiciiióra adott válaszában kifejtette. Ezt a választ a P. M. H. te leközölte, közvetlenül augusztus húszadika edőtit Níszflier dr. a kérést teljesítette te és ünnepi midét mondott, atniellyeo azonban gefmlmi olyasmi nem történt, aimü ellen a habó- eágoknak Kifogásiuik lehetett. A szent beszéd1 is elmaradt, ami pedig ilyen ünnepen szokásos. Mégis mi történt? Augusztus 21-Ón Közigazgatási hatóságainktól nem megszokott tüneftnlétoyes gyorsasággal Kézbesítettek a nevezettnek egy végzést, amely szerint köteled a köztársaság területiét 48 órán beliül elhagyni, miért „visszaiélt a vendégj og- gal“. A vend'égjiogot illetően nem akarunk polémiába keveredni a járási főnökséggel, csak azt szögezzük le, hogy a járási főnökségnek ez az eljárása egyáltalán nem szolgáltatja a sokat hangoztatott konszolidációt. Mszteir dr. egyébként e végzést megfelebbezite az országos elnökséghez. A kis városka lakói feszült érdeklődéssel figyelik az ügy fejleményeit. (Byk.) xx A ponyvairodalom mételyed hatásától óvja meg gyerme',’ét, ha jő olvasmánnyal látja el. Rendelje meg a Tapsifüled nyuszikát gyár történelemből, mint finn testvéreik), csak azt akarom megemliteni, hogy a várhegyen, az u. n. Bebek-bástyán van eltemetve a magyar halhatatlanok egyike: Gárdonyi Géza (1863—1922). Az egyszerű fakereszten saját sirfelirata olvasható: „Csak a teste". öt óra tájban a város uzsonnát adott a vendégek tiszteletiére, amelynek tartama alatt az egri Férfi-Dalárda művészi hangversenyt adott. Amit ez a férfikar előadott, oly tökéletes művészi produkció volt, hogy nemcsak Budapesten, hanem Európa bármely fővárosában is méltó elismerést aratott volna. Késő este volt már, amidőn megérkeztünk Budapesten. Junius 18-án a néprajzi kirándulási csoport finn és észt résztvevői buesubankettet rendezitek, amelyre meghívták a tudományos kirándulás vezetőjét, Gvőrffy István dr. nemzeti múzeumi igazgató-őrt, valamint a kiránduláshoz csatlakozott többi magyar tudóst is. Az ebéd alatt Leinbock Ferdinánd mag. phil. észt muzeumigazgató köszönte meg az észt és finn kirándulók nevében Győrffy dr.-nak szives fáradozásait és mindenre kiterjedő figyelmét. Az ő érdeme, hogy ez a kirándulás oly szép eredménynyel végződött. Utána Aul Mária észt tanitóképzőintézeti tanárnő szólalt fel, aki többek között a következőket mondotta: „Ezen tanulmányi kiránduláson, amelyen láttuk a szép magyar Alföldet buzakalá- szos rónáival, világhirü szol őke r tjei vei és a magyar Felföldet változatos hegyes-vöigyes tájaival, gyógyító forrásaival és üde levegőjével, továbbá meggyőződtünk Budapestnek és az egész országnak magas kultúrájáról: nemcsak tudásunk gyarapodott a múzeumokban és azokon kívül szerzett tapasztalatok alapján, hanem a magyar nemzet iránt érzett igaz, őszinte szeretetünk is mélyebb gyökeret vert szivünkben, amikor a magyar nép lelkét ezúttal nem könyvekből, hanem a velük való közvetlen érintkezésből ismertük meg. Beszédét azzal fejezte be, hogy mint észtek és finnek jöttek, de mint magyarok mennek haza. Erre levette a kongresszusi jelvény mellett lévő észt szalagot. A magyar nemzeti szitui szalagot nőm kellett oda tűznie, mert az már úgyis ott volt a kongresszus első napja óta. Szebben nem lehetett volna kifejezésre juttatni azt a gondolatot, hogy mindnyájan: észtek, finnek, Iivok, magyarok egy család tagjai, finn-ugorok vagyunk. * (Vége.)
