Prágai Magyar Hirlap, 1928. augusztus (7. évfolyam, 173-198 / 1800-1825. szám)
1928-08-03 / 175. (1802.) szám
.Mai siámnnfc 12 oldal évf. 175. (1802) szám Péntek ■ 1928 augusztus 3 Előfizetés! ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja felelős szerkesztő: DZURANYI LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága 0., Panská ulice 12, IL emelet. Telefon: 30311 — Kiadó* hivatal: Prága IL, Panská ul 12/IIL — Telefon: 30311.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha Evangélikus magyar és református szlovák egyházmegye Irta: PÉTER MIHÁLY A Vallás volna MvaJLVa alma, hogy a mépeikeft | le^órekikiénlt összekösse, egybekapcsolja. A krisztusi vallás előlit nüincs omzÉglhialtóin, nlép, némáét, merít az evamgtéOIiluttn teUnJMsa szerintt mlilndtenikn, egy oél harcosa. a tótezteti ZáBizJlló afiMlfc. Az evatngyfeüiJoim^ nuomdljla az írás, MwteBtótiik málndlein;' égöEafmak, népnek éis nyeffivnek, hogy varárasMos vesszejével' úgy egyfoegylüij'lieissteiuieik a népek egy aikiofllba, egy pásztor, a szereltet veael'Jés© aHJaJtifi, mlilnt a juhok az íalkoffi- ha. Ahol ez az ágiaasiág az erejét veteM: ntevezheitfi «*ftt on'”!giá)t vafilaimellly vallás Ikialtoillükiulsiniaflc, evamgié- Mousaiaik, vagy metfiorimíáltlufenialk: lniilnjCB abban a vallásiban KiTíSszitíuis valáisóJbóili Bemimfi, mtetrít a válásnak, Kríilszttlus vaüllásálnjalk Sőfilamjéinve nem a flaíji gytfl- Sfctelh, kámeán a tektotefaéillklüllli saeaieitielt. Sajnos, ez az áit&ffláinnö érvényű kfiivámtom, Jávái az uj iám efflaiíib, nagyon ttneggyengülllt a Bzillovieinf ezflaóii szübvtáík: nyieDvü evangélikus egyház kdbeflíé- beai. INietm akarok én most Igen sok apnőblh, a szfllo- vák lemanigiélliilkuls etgyfoláizfbam tnjaipátneinJcDeíni fflévő Itlé- nyetone hivailkoemii, csak néhány nagyobb b möstia- célban fejá'tenódó eSetrriányf: Mézek etafflékezelíütofklbie. Csak nemrég, a pozsonyi protestáns mgygyü- iüésíől közreadott cikkemben teítomJIiltleltteim tóit!, hogy a mefotnmiáibus magyarok kiépvtilgeWélbm B^ iBaQlogfh püspök beszédéi miár''a OööoqgyfflléB ftffioivták evangOTkusai fis mfiHlytein fimídligníálliődva ifogadltláto, miajd, hogy mlilyeln. eölüenségies hamgulMiott Váilltoltit az Id a szlovák, főként az evangélikusok befolyása nliaM álillió napokban. Ptediig iBafflogh püspök vallási ilidaiHáirőil érMeitifce a tmaigyar metfommláltasok: kiándlé- séfe, ngy gonidloöikozva bltoontoyaiL, hogy a refotnmáffluB magyarok vallási enöeiftés© közös érdiek© a miás ita- gozaiba tartozó protestánsoknak fis. Letezögezfflük azért aldkor lenen ciiiklklüinlkbieia, hogy az áüiyieOi eOgá- más nagyon távoli van a krisztusi; éiraüJUeltltŐll, miért g BovtiinJiizimius, miely föMbe kerekediik az evangyie- Siom WkétaJelk, semtesetlrie sem krisztusi ffiélielk. S fim©, aliig zámődo'tlt te a pozsonyi protegbáns miagygyülilés, miáiris egy ujalblb b mlég ennél fis ékesebb ibiizonyságéról adltak hlilrlt az újságok a ezffioyák ©vamigiáPlilkUBok, soivlilulilznDuBÓnaki OptósaenJtimlik,Jők> gon, ttnáir nem unokatestvérek, — ttíullierániusok és káJIlvilnliMláfe, — hanem tédies testvéreik, a terierónusok közös ügyiát tárgyalélk. Igaz, egy igen csekély különbség volt közöttük, az egyiik része ennek a OytJeraniizmiusnak sztevák, a másik magyar nyelven beszéli De ez a különbség Krisztus szeiriinlt samlmfiu A fődéül, hogy a llulberamfizmlujs erÓSititeSsék. S hogy 'ezt miiilyen nyefllvera, mliüyen egyházfi. keretek hözöíit csetekszii, az azt hliszeta, egy valódid, iKWisz- tus leükátőll élíhíalteltit ölutleránluS ember effiőtlt meüé- kiei9 lehet. A magyar OiuJterámusolk, hogy a vallásuk, Krilszttus ügylát diadalmasabban szoflg'álllhassiák, acl kiivánitállc, hogy ttnüillöiii magyar egybázmtegytábeta eigyesüOJhieeseniek. Hiszen az niemicsak wangyeflltamfi alapon álló (jogos klivániságiuk voílit, hanem emáinenB protestáns gondoláit Sls. (Az aulomióteia szelülíeme hozza magámaili, hogy az egyes egyházak, mlilDit mliinldieo egyházi éleitnek a jiogjforrásaii, magok halíánozzlák üveg: mely nyelven hlirdieíitessék közöitltiük az Isten ágélje a közérthetőség, a hiivekre haJSás és ügy az Isten omezáglának nagyobb miérvii teröiesztheitéfee szemponltJjából, továbbá, hogy az egynyelvű giyüle- ücezeitiek, azért fis, de siók más szempomlibólli fis miiképp kapcsoültassanak egylbe. A kiivátoság a magyar esperemég feMíMliltláiaa végátt a gyültekieaelbekbőil elő is IterijieféZtetelfit és mi bellit az lemedlmiétoy? A teOjesen jogos evangyieüliom és protestáns ezálileim saüüiie kivátniság. ellveltéee. Miiért? Merít a flliptószerittmlikíiiósii legjiházkerüllletli kioagfyüJIléfeenj, — merni habozunk kiij:eülenitenlL, — mem Krisztus üleüke, mem miagtáiniak az evtengálilkufe egyháznak nagy émdieike uiraMia a Mlkekef, hanem a faijii soviülizmius, meily anyára ltoimboil/t óéit, hogy a hiraxiások iszerinit a áálrgyíalllás memeitén az íellivalkiuüi- faijíi eomiimizmius, mely ammytiina tottrJbolt oftlt, hogy a ma'gyar esperesség szervezése itiuüaíjldoiriikíéppien a Exjithermieme-aikciióit szollgálja. AJhoil 'emnyiire nagy az eivakullltsáig, oilit igazán nem voíllma érdlemies beszélünk De ha már a vakbuzgók le Itárggyál' kapasofiait- bam a villába Rofihermere nevét ás belekeverték, írnipg mionjiük kiándieEmi, mllit ezólna a dolllogltoz a szlovákok nagy bairóíija, Scohis Viiaitor? ő íudMa- üevőlleg sköt memzeifiiségü református ember, anhak Jugoszláviában és Romániában ellenparlamentek miiködnek A belgrádi és bukaresti parlamentet csonkaparlamentnek minősítik s törvényeit nem ismerik el — Fellángolt a centralizmus és az autonómia harca Zágráb, augusztus 2. A szkupstina tegnapi ülésével egyidőben Zágrábban, a régi borvát tartományi gyűlésnek, a száboruak épületében, egybegyűltek a jugoszláv demok- rata-parasztkoalició és a horvát blokk képviselői, tehát a horvátoknak csaknem valameny- nyi képviselője és a Száván inneni liberális ^zerbeknek és szlovéneknek törvényhozói. A szábor rendkívül ünnepélyes körülményeik között tartotta meg történelmi jelentőségű ülését. A horvát {óvárosban délelőtt tiz órakor valamennyi üzlet bezárt. Tizenegykor kezdődött meg a képviselők bevonulása a szábor épületébe. A Márkus-teret óriási embertömeg töltötte meg, amely állandóan hazafias dalokat énekelt, éltette Horvátország függetlenségét, szabadságéit, az önálló horvát államot és a parasztdemokrata koalíció vezéreit, Rádiós Istvánt és Pribicsevicset. Különösen nagy lelkesedéssel ünnepelték Pribicsevicset, amikor megjelent a téren. Pontban tizenegy órakor 78 képviselő gyűlt már össze a szábor üléstermében, a parasztkoaiicdóból mindössze négy képviselő hiányzott, köztük a súlyosan beteg Rádiós. Amikor Pribicsevics belépett az ülésterembe, az összes képviselők felállottak és viharos lelkesedéssel ünnepelték vezérüket. Pribicsevics beszéde Pribicsevics nagy beszéddel nyitotta meg az ülést. Ezeket mondotta: — Relgrádban még ma is az a nézet uralkodik, hogy az uj állam csupán folytatása a Tégi Szerbiának, tehát az uj területek pusztán a régi szerb királyság területének megnövekedését jelentik. Ez az ideológia az egész államot veszélybe dönti. Mindazok ellen, akik a Száván innen küzdelmet folytatnak az egyenjogúság érdekében, istentelen kampányt folytatnak, amely végül is a junius 30-iÍd katasztrófához vezetett. Az uj területek a régi szerb és montenegrói királyság területével szabad elhatározásukból egyesültek, de a belgrádi rendszernek az volt a következménye, hogy az egyes néptörzsek ismét szét akarnak válni. — Romániában is, ahol nincsenek nemzeti és vallási ellentétek, két parlament van, mert az erdélyi románok nem akarják eltűrni, hogy az ókirályságbeüdek elnyomják őket. A parasztkoalició a szörnyű bűntény után azt követelte, hogy oszlassák fel azt a parlamentet, amelynek légkörében ez a bűntény megtörténhetett. A szerb pártok megakadályozták a semleges választási kormány megalakulását és azt remélik, hogy az uj területek szerb népét fellázíthatják a horvátok ellen. A demokrata parasztkoaliciónak harca nem arra irányult, hogy az államot szétrobbantsa, de feltétlenül kívánjuk az egyenjogúságot, amely ne c&ak /•- ' Hs.m nevében és a király címében jusson kifejeződésre. ’ — Ha az uj területek szerbei és horvátjai szilárdan kitartanak egymás mellett, úgy győzni fognak és az egyenjogúságot kivívjuk. A határozati javaslat A szábor elé határozati javaslatot terjesztettek, amely egybefoglalja a jugoszláv állam belpolitikai fejlődését. A történelmi fejlődés alapján a demokrata parasztkoalició a következő határozatot hozta: 1. Az a csonkaparlament, amelyet 1928 augusztus elsejére Belgrádba ülésre hívtak egybe, nincsen feljogosítva arra, hogy az egész országra érvényes határozatokat hozzon. Mindazok a határozatok, különösen pedig azok, amelyek pénzügyi terheket raknak a lakosság vállára, általunk semmiseknek tekintetnek és azokra a nyugati területekre vonatkozólag, amelyeket mi képviselünk, nem bírnak érvényességgel. 2. Megállapítjuk, hogy Horvátország és Montenegró királyság, továbbá mindazok a nemzeti egyediségek, amelyek az akkori nemzeti tanácsban képviselve voltak, beléptek a szerbek, horvátok és szlovének államjogi egyesülésébe a jugoszláv állam keretében. Ezzel azonban nem mondtak le történelmi, állami és nemzetpolitikai egyéniségükről bármelyik ország javára, amellyel egyesültek, hanem csupán az egységes állam javára. Továbbá megállapítjuk, hogy az 1918 december a ttaáJMim fimámyiolallt a Ihíirvo é& mliinJt luaMljiuik, buzgó • IköveltŐsjle, meily a vaflfilálsá aiui’boraiómlilált, a Bmaibad rem- J deüíkiezíém jogúit eoklna höasüílli. Miit szjóftna Scofe | Váatotr aJhJbJooü, hogy miükioir a magyar totreiájnuotik j éppem az ewaugiyemioan és a ptrotesftánB szalbaóaág , nteiviéJthein aaSt MMámltták, inogy yalEáisuik nagy érxMkieá- ! rneik ezemipoinifjábóil magyar espeiresiaégiben egye- 1 süilhjeisiseoelk: a proitestetnitliizjmiue nagy (jeíllsaajvaiitt ! szinten zászlójukon, homioaió sriOiviák isvangiéílliikusolk enne kiiA^ániságiuíkaJt ttieszávazaáik, ment tebb voflít jbera- rafSk a eovfiiniiamiuis, mfitai égyíhánuk éndoüvíe, s ez evamgyeffiiom parancsa. De a sslrniák otVanigiáliiíkjuRok eilijiámásált meancsalk ebből, hanem a nef. ealovók egyiháBmiegyt© sBélm- pooltjából fis éndieimes fiigyeflieimíne mléSiíralhníi. Tudlvo- ievő dolog ugyanlia az, hogy csak miennrég, ez év január négén. ■voJlt a rretfonmáilJuisok zsilnaita, amiefty zöinat a kortmiámy ártófflates nyonnására a szUbvák egyházmegye feflJáüClilhálsiát kfimoodlta. A kormány nyolmáteáJt emOfiJtéílbeim,, dle a epfiiriltue nedtor e k)én- diéigben a caüOvák eiv. egyház wzeltiőségo volt, ment a kormányra meg ez gyalkoiroüt nyomást, amliinlt az eüeíé'től íogva hiühiefó voüit De k/űlűnben. ds a köz- okitiai’dáisüigy feje, az ©v. naHílálsu soivién Hodzsa. A eztovák nef. egyházmegye szervezéséit ki keüílötit a zsinainak mondania, ment a zsinat tagjainak feje Seiltetbt ott. függőit a Dáttnoildlleis-lkairtd, az, hogy más- ilíülllöiniben. az egyházfi törvényeket a kio.Trrnáuy meg nem emőstiitó, melynek folytán a ref. egyioáz a jog- 'bissonytiailaniság tengetnén hányatott volna tovább áis. Kii keltett momdánlia^ daoáira annak, hogy fleítólMtá- sánál a nef. -valiiMsi éndetoefc -és a protieSbanliiifeimus ügye nem egy pontom mar előreláthatólag vereségeit fog. szenvedni; ki kiefiülelllt mondani, meri; így kiiivónlia a szlovák .fáiji sJovinirznius. Ytezont a magyar eanngiéiúlkiuisollv eiliőíieriíesaíiéeiét és jogosult kléiriefltaiét el kellett vetnie mert ezt fis -a szlliovák sovinizmus akartá ágy. 1 ■ í-lyein kiállító figiazságíálauiíégiot vajióban nemi 'teiTerntbet más, csak a fiatja iliümeCtmieiltenség, csak a n^oizetiiségii íanaiiiiomius. Az dgáziság S'ohasem lehet ketJfélle, csakis egy. Amli az egyifií. dioüioigmáil (igazság, figazságraak kelil l'enni a másik részien is. Ha a szlovák református egyháznuegye sziernveziéséf, oly- ógien Bümgieft'hélk, sőt ezt a gyülekezeti fagolv akanatá eh Item ia nuegvaliósiiitiott'ák: az elemű figiaeság, eigy mák- saemnyi bclicsesség azt hozta voltaa magával, hogy Viszont, a magyar eg^’hiázimegyie feliálPJillásóit a másik oldaton, az evangélikusoknál, ne akadályozzák meg. Kélitelíe miértlékkel mérni: ez sehogysem miéli11-iki aktust, Jugoszlávia egyesülését és az 1921. évi juUus 28-iki alkotmányt arra használták fel, hogy az egykori szerb királyság hegemóniáját a többi ország és nemzetiség felett megerősítsék. Ezért kijelentjük, hogy a nép akarata szerint a jelenlegi állami bérén dezés a közismert események után összeomlott és mi megindítottuk heves harcunkat az állam uj berendezése érdekében, amely a r összes nemzeti egyedeknek egyenjogúságát biztosítani fogja. Az erre vonatkozó további határozatokat elkövetkező üléseinken hozzuk, meg, amikor vezérünk, Radics István felépü lése után újból részt vehet munkálatainkban. 3. A demokrata parasztkoalició felszólít ja az állam nyugati részén megszervezett po litikai pártokat és csoportokat, hogy egyesül jenek vele az egyenlősítésért megindított kii z delmükben és reméli, hogy Szerbia paraszt lakossága magatartásával lehetővé teszi azok nak a nagy elveknek győzelmét, amelyek egyedül menthetik meg az állam egységét. A gyűlés után a távozó képviselőket a tö meg újból viharos ünneplésben részesítette. A parasztkoaliciónak és a horvát blokknak ülését, amint a horvát lapok ismételte;' hangsúlyozzák, nem a horvát tartomány gyűlésnek kell tekinteni, hanem csupán eg; parlamenti frakció ülésének. A legközelebb1 ülést Radics felgyógyulása után fogják megtartani. Centralizmus vagy föderalizmus! Belgrád, augusztus 2. A belgrádi -lapok a tegnapi nap eseményeit méltatva egyöntetűen megállapítják, hogy Relgrádban és Zágrábban két ellentétes irányt jelöltek meg Jugoszláv : további fejlődése ttfcjdntetében. Belgrádban a ceutralisztikus, Zágrábban pedig a decentr; lisztikus és alkotmánysértő szellem kerekedett felül. Nem mondták meg világosan Zágrábban , — írja a Vreme — hogy csak autonómiát akarnak-e, avagy egészen a persze n: : unióig kell elmenni? A lap véleménye szerint tegnap megkezdődött a harc Belgrád és Zágráb között. A kormány álláspontja az, hogy a im—nnmi i —"mni'iWiMffTr'-iri ""vié—i 'ir-irm'"— rs itó, eeantmfilklépp seim kiriisaíusi, vagy evamgléüíiikajis < - járás. Vöjjooi miit szóűöómk a LliijrtÓEBenitmiMé . • jeteujvoOlt szümüik ervajngiélliíkiusioík aJhJhoz, ha 0 ' tesit.véiri köscteséglbóil halHaülmias hiltisorsosiaiilk, svéd" , aonvégiek és a viliág bátnmeily iáján lakó evamg/. k-usoík -kiivonnáJk magúkéit, ha aizt mmdanól-c, c iuam akarunk a satovák evaingélliikusokiról to-' seirnimfiit, mert ók v-eillüink nem egy o\TelIvet hesz raek? Mit ssóüinámek alhhic®, Iia a -Gusztáv Ab egyesütet nagy erőforirásaiit bezárnák elöiltöík, p:: diüil csak szénit, merít ók nem svédek, haneni s vakok. Úgy láitszfik, a LipitószenlliiruiMós-on egy volt sziljük evangéfflikus'ok ikÖBüil esek egy enilv • aOisdf, aki a helyzet tnagasüeíán áOHioilit, Szilé-. György dti\, aki szilloválkságát sziép-en össze ,kí<' 1 egyTeztetni proítteslanllfieanuséíviail s azt mondta, - nécsük sajt, hogy -effit most megyaroív kiüvónyák, cs' : azt vegyük fontolóim, összevág-e a kfitoánság vádi; - sarak érdekeivel ? A LfijptÓiszeajteiiliMósan tiörténtek már csak i köücsönöSE'ég, a szlovák retorniáitius egyház s7,op> por.iíiiáib-óili miniket fletommófusoíkat te nagyion é->nto- kel. Ezért tettem biráilht tergyáva.
